Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-20 / 138. szám

8 aj Dunántúl! napló 1992. május 20., szerda Önpusztító parttalan vita helyett Nézzük a tényeket! Mi lehet ez? Bár a vállalat sorsát el nem döntő ÁVÜ-döntés előtt nem szándékoztam nyilatkozni, de az Új Dunántúli Naplóban má­jus 13-án megjelent cikkre - Válasz dr. Kapronczai József országgyűlési képviselőnek „Nézzük a tényeket!” - kényte­len vagyok reagálni. Tamás Józsefet, a Független Kisgazdapárt Szigetvári szerve­zete képviselőjét nem ismerem, de az általa leírtak tájékozatlan­ságról tesznek tanúbizonyságot. Nagyra értékeltem volna, ha mielőtt ilyen kinyilatkozásokat tesz, legalább egyszer megpró­bált volna hiteles adatokat is birtokba venni. Nézzük tehát a tényeket. A Szigetvári Konzervgyár A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-26-án Gö­döllőn tartott kongresszusán programot fogadott el. Az ok­tatási szekció munkájában Baranyából dr. Kőhalmi Lász- lóné és Sugár Győző vett részt. Ismertetjük a KDNP oktatási programjának fő téziseit. • Közoktatás A KDNP vallja, hogy az or­szág jövője elsősorban az ifjú­ság szellemi és lelki erőinek ki- teljesedésétől függ. Ezért olyan közoktatást akar, amely alkal­mazkodóképesen valóban szé­les körben biztosítja a gyerme­kek nevelését és általános okta­tását annak érdekében, hogy felnőttkorukban az erkölcsi normákat ismerő, elfogadó és annak megvalósítására törekvő, képességükhöz és szorgalmuk­hoz képest minél műveltebb és a demokrácia elvei szerint gon­dolkodó állampolgárai lehesse­nek a társadalomnak. Támogatja az életképes, az élet próbáját kiálló pedagógiai elvek alapján szervezendő isko­lákat. Ide értjük elsősorban az egyházi iskolákat, de minden olyan - a megmérettetést vál­laló - iskolát, amely a dinami­kus fejlődés irányában mozdítja előre a nevelés-oktatás rendsze­rét. A nevelés-oktatási rendszer hátterébe nem szorítható fel­adata az általánosan elfogadott értékrend közvetítése, az erköl­csi nevelés. Elfogadni valamit (belülről) csak szabad akarattal lehet. Ezért a KDNP azt kí­vánja, hogy álljon a közoktatás a lelkiismereti szabadság tala­ján. Az erkölcsi megújulás ér­dekében tegyék kötelezően vá­lasztható tárggyá a hittant, vagy az erkölcstant. Ezen belül azonban a keresz­tény Európához élő hagyomá­nyokkal kötődő társadalom számára a keresztény erkölcsi rend és kultúra értékeinek köz­vetítését látjuk elsősorban fon­tosnak és szükségesnek. Ezért minden lehetséges alkotmányos eszközzel segíteni kívánjuk a keresztény társadalom igényei­nek megfelelő keresztény er­kölcsi normák alkalmazását és oktatását. Elítélünk minden olyan pró­bálkozást, mely a kereszténység esélyegyenlőségét akadályozza a közoktatásban. A közoktatásban való részvé­tel legyen minden egyén szá­mára egyaránt állampolgári jog és kötelesség. A közoktatás fenntartóktól legyen független,, ingyenes. Az óvoda szerepét igen jelen­tősnek tartjuk, mert megteremti 1991. május 2-án adta le átala­kulási tervét az Állami Vagyo­nügynökségnek. Azóta a jelen­legi tulajdonos és a vásárló közti közvetítés folyik, de ígére­tünk van arra, hogy döntés fog már születni. Magyarországon a konzerv­gyárak több mint fele csődbeju­tott, és még egyetlen gyárat sem sikerült privatizálni, mivel nincs rájuk vevő. Csődhelyze­tünk okai között említhető a ke­leti piac gyakorlati megszűnése, a magas hitelkamatok, amiket élelmiszerárakban nem lehet re­alizálni és a magas beszállítói árak. Csak megemlítem a magyar paraszt kizsákmányolása kap­csán, hogy az elmúlt szezonban az esélyegyenlőség lehetőségét, illetve felzárkózási lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A közoktatás nyújtson kielé­gítő lehetőséget a speciálisan képzendők részére, mind a hát­ránykompenzáció, mind a te­hetséggondozás területén. Min­den fogyatékos gyermek része­sülhessen a fogyatékosság ész­lelésétől ingyenes alapellátás­ban (home training, utazó tanári hálózat, hallókészülékkel való ellátás). A KDNP a (központi) szabá­lyozás és a tanári (intézményi) önállóság ésszerű egyensúlyát tartja helyesnek. Sürgeti a pe­dagógusok helyzetének, jogál­lásának tisztázását, társadalmi elismerésük helyreállítását. Szükségesnek tartja, hogy a ne­velési-oktatási rendszer formája kiemelt költségvetési elbírálás­ban részesülhessen. Szükséges­nek tartja az országban működő valamennyi oktatási intéz­ményre érvényes Nemzeti Alap­tanterv kidolgozását. • Felsőoktatás A tanárképzésben, tanítókép­zésben, az óvopedagógus kép­zésben kell az átalakulásokat szolgáló első lépéseket meg­tenni. Helyre kell állítani a fel­sőoktatás és kutatás szerves egységét és mihamarabb rend­szerezni kell a tudományos mi­nősítés kérdését. Ösztönözni kell a megfelelő profilú felsőok­tatási és kutatási intézményeket hogy korszerű és széles szakkí­nálatú felsőoktatási intézmé­nyeket, universitásokat hozza­nak létre. A felsőoktatás legyen nyitott, mindazok számára elérhető, akiket a középiskolák a felsőok­tatásra érettnek nyilvánítanak. Az oktatók részére is legyen szabad a szakirányú választás. A felsőoktatási intézmények megfelelő átmeneti időszak el­teltével távlatilag teljes auto­nómiát élvezzenek. Az egyhá­zak kollégium alapítási, vala­mint közoktatási, felsőoktatási tevékenységét támogatjuk. • Közművelődés A KDNP fontosnak tartja: A művészetek és a könyvkia­dás, a kulturális folyóiratok megfelelő támogatását, a szer­zői jogdíjak méltányos elbírálá­sát, a művészeti alkotások anyagi természetű megbecsülé­sét. Művelődési házak, egyéb intézmények, csoportok, egye­sületek, önképzőkörök támoga­tását. Közgyűjtemények, múze­umok, könyvtárak megfelelő fi­nanszírozását. Urjtrung János megyei elnök számos olyan növény és gyü­mölcs volt, amelynek ára dup­lája volt az előző évinek. Hogy az ebből el nem szegényedő közvetítők mennyit adtak át a termelőnek, azt nem tudom. Én személy szerint 1990 ok­tóbere óta töltöm be a vállalat igzagatói posztját, választás út­ján kerültem vissza a gyárba. A fizetésem jóval egymillió forint alatt van. A privatizáció kap­csán tulajdonképpen a korábbi struktúrában meglévő igazgatói hatalmat meg kell szüntetni, és a többi alkalmazott szintjére fog redukálódni a Tamás József ál­tal említett „átmentett hatalom”. Természetesen lehet szur­kolni annak, hogy ne jöjjön ösz- sze a gyár privatizációja, de en­A távhőszolgáltató vállala­toknak a szolgáltatásukat ille­tően a jelenleg érvényben lévő 129/1991. (X.15). Kormány- rendelet írja elő a feladatukat. E szerint a „nem mérés alapján el­számolt fűtési szolgáltatás ese­tén október 15. napja és a kö­vetkező év április 15. napja kö­zötti időben kell fűteni úgy, hogy az emberi tartózkodás cél­jára szolgáló fűtött helyiség belső hőmérséklete, naponta 8-20 óra között átlagosan lega­lább +20 Celsius legyen.” Egyébként a korábbi rendeletek is ezt írták elő. Természetes, hogy az átme­neti időszakban a rendeletben előírt helyiség-hőmérséklet (és nem a radiátor hőmérséklete) fenntartására kevesebb energia szükséges, mint a téli, leghide­gebb hónapokban. Mérés sze­rinti elszámolás esetén a tényle­gesen átadott hőenergia mérté­kében történhet a díjfizetés, a cikkben nagyon félremagyará- zottan átalánydíjas szolgáltatás­ról van szó, melynek lényege, hogy a fogyasztó a teljes sze­zonban, havonként ugyanannyit (tehát átlagot) fizet, de akkor is, ha a külső hőmérséklet az átla­gosnál sokkal hidegebb. Azt sem vitatta egy fogyasz­tónk sem, hogy az április 15-e után a napi átlagos külső hő­mérséklet miatt szükséges volt a pótfűtés. A helyiség-hőmérsék­letek ezekben a napokban sem voltak alacsonyabbak az előírt­nál. Sokéves tapsztalatunk az, hogy a panelépületek hőtartó­Az időben élünk, és időben szólunk. A szegedi kongresszus bi­zonyságot adott arról, hogy a magyar szocialisták önálló, harmadik erőként vannak jelen a magyar politikai és közélet­ben, s akként akarnak működni a jövőben is. Politikánk a gondolkodásban és a gyakorlatban egyaránt a baloldaliság, az ország sorsa iránti elkötelezettség és a szak­mai megalapozottság hármas­ságára épül. Ebből fakad, hogy- Időben szóltunk és szólunk a demokráciát veszélyeztető kormányzati szándékok és in­tézkedések miatt; a lakosságot mind súlyosabban megosztó, egyszersmind milliókat elnyo­morító gazdaságpolitika miatt;- Időben szóltunk és szólunk egy röSsz emlékeket idéző.-kon- zervatív ideológia által vezérelt nek következményét is majd vi­selni kell. Azaz a felszámolást, 750 ember munkanélkülivé vá­lását, valamint azt, hogy amit a termelők megtermeltek, az a földön fog maradni. Jó volna már egyszer oda el­jutni, hogy az önpusztító partta­lan vita helyett a lényegi kérdé­sekre koncentrálnánk és nem mindig a kívülálló okosságával adnának egyesek tanácsokat. Végezetül a nyilvánosság út­ján is felkínálom Tamás József­nek: „több milliós jövedelmű, átmentett hatalmamat” szívesen átadom neki, mutassa meg a vi­lágnak, hogyan kell egy adós­ságokkal megroggyantott, pia­cát vesztett vállalatot nyugati bérszínvonallal, magas felvásár­lási árakkal nyereségesen üze­meltetni és magas áron filantróp tőkésnek eladni. Kelemen József igazgató képessége - az ismert hőátbo­csátási tényezője miatt - rend­kívül rossz. így tévedés azt állí­tani, hogy több napig tartó fűtet- lenség mellett a helyiségek belső hőmérséklete +20 Celsius alá nem csökken. Az átmeneti és a pótfűtés időszakában a belső hőmérsék­letek biztosítására a PÉTÁV energiát szolgáltat, hőenergiát juttat az épületekbe, ezért a cikkben írt „semmiért” kifeje­zés felelőtlenség. Nem a PÉTÁV hibája az, hogy több évtizeden keresztül a távfűtési rendszereket úgy léte­sítették, hogy a fogyasztónak nincs módja szabályozni, illetve beavatkozni igénye szerint. Sajnos eddig a mérés szerinti elszámolás műszaki-jogi felté­telrendszere sem alakult ki. Ilyen értelemben valóban ki­szolgáltatott helyzetben van a fogyasztó, mert még alkalmaz­kodnia kell ahhoz, ahogy a táv­hőszolgáltatás a jelenlegi felté­telrendszerében most biztosít­ható. Minden cikkben jelzett ki­szolgáltatottsági probléma a mérés szerinti elszámolás beve­zetésével megszűnik. Lehetőség lesz egy épület hőigényének mérésére, lakásonként a fo­gyasztásarányos díj fizetésére, a lakók részéről a beavatkozásra. Nem vitatjuk, hogy nem mindenkinek azonos az igény­szintje, ezért javasoljuk a mérés szerinti elszámolást az átalány­díj helyett. Fenyvesi József igazgató politika mind általánosabb és kiterjedtebb térhódítása miatt, amely kiterjed a gazdaság, az oktatás, a szociálpolitika, a tu­domány, a művészet és a nyil­vánosság területére egyaránt;- Időben szóltunk és szólunk, mert látjuk, hogy lassan a leg­szükségesebb teendőket sem képesek ellátni anyagi források híján az önkormányzatok, s ez­által veszélybe kerülnek elemi civilizációs intézmények: köz­művek, iskolák, művelődési központok, szociális és egész­ségügyi ellátások, hovatovább maguk a hivatalok is.- Időben szóltunk és szólunk, hiszen egy ideologikus töltésű, szűk társadalmi csoportra sza­bott gazdasági kormánypolitika nyilvánvaló kudarcát tapasztal­juk. Ezt nem magyarázza az öröklött helyzet, mert ami most folyik, az túltesz hibáiban a ko­Középiskolás fiam három le­velet hozott haza május 6-án. Egy levél a szülőket kérdezi, egy a gyerekeket: a téma az is­kolák egyházi tulajdonba kerü­lése. Az önkormányzat a véle­ményemet tudakolja, ami he­lyes - lenne, ha a gyerek be nem jelenti, hogy a leveleket nem kötelező beküldeni, név vagy sorszám nincs rajta, társainak nagyrésze már eldobálta! Felháborodom, hiszen ez fon­tos kérdés, s ha az önkormány­zat tényeket akar a döntés előtt, akkor ez teljességgel abszur­dum: beérkezhet 5% vagy 195%, egyik sem használható (a lapok ugyanis bélyegző vagy egyéb híján könnyen sokszoro­síthatók). Azután megnyugszom: a Nagy Lajosban dolgozó cisz­terci házfőnök külön levelet mellékelt (ez legalább alá van írva), amelyben közli a szülő­vel, hogy az 1991-es XXXII. törvény az iskola visszaadását nem teszi felmérés következ­ményévé, „a Nagy Lajos ... a törvény szerint... visszaadásra kerül....” stb. Ezt az önkor­mányzat nyilván nem tudja. De mit akarnak akkor tőlem és a gyerektől? Nyilván ráér az önkormány­zat, s problémákat kreál magá­nak. Nézzük, hogyan! Az első: Tisztelt Szülők! - felirattal bejelenti, hogy a Nagy Lajos és a Leőwey sorsáról most folynak a tárgyalások • a város és az egyház között. Ez­után: „A döntés előtt az önkor­mányzat nemcsak az érintettek, hanem az Apáczai Gimnázium diákjainak és azok szüleinek vé­leményére is kíváncsi. ” Az Apáczait ugyan nem értem, de nem is az én dolgom. Nézzük a kérdéseket! 1. Egyetértenek-e azzal, hogy az eddig önkormányzati tulaj­donban lévő középiskolák visz- szakerüljenek egyházi tulaj­donba? Milyen középiskolák? Az országban mind? Ez a kettő? Az Apáczai? Ha leőweysta va­gyok, de csak a Nagy Lajos visszaadásával értek egyet, mit válaszoljak az igen - nem lehe­tőségre? 2. Ha fenti két iskola egyházi tulajdonba kerül, mit tennének? a) Ha lehetne, beíratnák a gyereket az induló katolikus is­kolába b) továbbra is a jelenlegibe járatnák. Érti ezt valaki? Ha egyházi lesz az iskola, akkor az lesz a .jelenlegi”. Vagy odajár, vagy nem. Erre nincs választási lehe­tőség feltüntetve. Mi az a le­rábbi gazdaságpolitikán. Ez pe­dig újabb évtizedekre vetíti előre nemzedékek nehéz sorsát, az ország további leszakadását a fejlett világtól.- Időben szóltunk és szólunk az agrárgazdaság szétzilált álla­potáról, amely gyors és gyöke­res változás nélkül a vidék, végső soron az ország utolsó gazdasági-szociális támaszának vesztéhez vezet;- Időben szóltunk és szólunk, mert a valóságos viszonyok a jelenlegi és a belátható munka- nélküliség mértékét nem indo­kolják. Nem látszik kormány­zati szándék, amely a kétségbe­esett helyzetbe került és kerülő százezrek sorsán érdemben vál­toztatna. Nem szeretnénk, de lehetséges: odáig romlanak a körülmények, hogy elő kell vennünk egy ötven éve elfelej­tettjelszót - Munkát, kenyeret! hetne? Kiteszik, ha akarják? Amikor beírattam oda, szerző­dést kötöttem a magyar állam­mal: ha a gyerek teljesíti a köve­telményeket, érettségi bizonyít­ványt kap. Ezzel mi lesz? 3. Hányadikos az ön gyer­meke? Erre tudok válaszolni: meg­kérdezem a gyereket. Nézzük a Kedves Lányoké Fiúk! kérdőívet. A tájékoztatás ugyanaz, ki­véve azt, hogy az Apáczairól szó sem esik. Miért nem? 1. Egyetértesz-e azzal, hogy középiskolád... egyházi tulaj­donba kerüljön? A kérdésfeltevés a harmadik levél szerint nemcsak felesle­ges, hanem törvényellenes is. Vagy ez egy választási trükk, ahol gyerekekkel mondatunk véleményt a parlamentben elfo­gadott törvényekről? Igaz, a té­vében is egy alsós kisgyerek nyilatkozott az Erkel igazgató­jának fegyelmi ügyéről... 2. Ha az önkormányzati is­kola megszűnik, mit tennél a legszívesebben ? a) az épületben beinduló ka­tolikus iskolába járnál b) más középiskolába mennél c) osztálytársaiddal és taná­raiddal maradnál együtt. A buktató: tegyük fel, hogy töme­gesen válaszolja a közömbös diák, hogy szeretne a haverok­kal maradni. De hol? Mivel a válasz ekkor cl. így a tömeg szándékát mindenki magának követelheti: az első kérdés tám­pontot nem ad, hiszen egyetért­het valaki az iskola átadásával és ugyanakkor elmehet más­hova ... 3. Szerencsére marad egy kérdés, ami jól feldolgozható: hányadik osztályba jársz? így szerencsés esetben megtudhatja az önkormányzat, hogy a kérdő­ívet véletlenül visszaküldő kö­zépiskolások között hány elsős, másodikos, harmadikos és ne­gyedikes van. A kérdőíveken fel van tün­tetve az iskola kódja és a kér­dőív típusa (935 és A1 ill. B2). Mi lehet ez vajon? Országos vizsgálaton alapuló kandidátusi disszertáció vagy egy városi ügy, ahol két iskolát kér vissza az egyház a 935-ből? Gondolkodtam, aláírhatok-e egy ilyen figyelemfelhívó leve­let. Mivel az ügy teljesen nyil­vánvaló, többezer szülőt érint ma Pécsett, ötven osztályfőnök ötvenfélét mondhatott tanítvá­nyainak, így gondolom, önök is megítélhetik, hogy itt nem az én nevem a fontos, hanem a té­nyek. Egy érintett szülő- Időben szóltunk és szólunk, hogy a társadalmi konfliktusok heveny kitörését megelőzendő alakuljanak meg, kezdjenek működni igazi érdekegyeztetési fórumok, amint az a civilizált világban szokásos. Hasonló okokból támogatjuk és a tőlünk telhető segítséget megadjuk a munkavállalók igazi érdekeit képviselő szakszervezeteknek és azok szövetségeinek;- Időben szóltunk és szólunk a fiatalok esélytelenségéről a pályakezdésben, a nyugdíjasok millióinak méltatlan, olykor megalázó helyzetéről, a nők tár­sadalmi kiszolgáltatottságáról; Időben szóltunk és szólunk. A hangunk egyre erősebb, hatá­rozottabb. Hallgassatok ránk! Szeged, 1992. május 17. A Magyar Szocialista Párt III. kongresszusa Esélyegyenlőséget! Mérés szerint Időben szóltunk és szólunk Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom