Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-19 / 137. szám

1992. május 19., kedd üj Dunántúli napló 7 Gallup-felmérés 18 éven felülieknek Ki figyel oda? Néhány adat a rádióhallgatásról Készülnek a számlák a DDGÁZ számítógépein Fotó: Läufer László Új számlázási rendszer a Gázműnél A számítógép automatikusan kitölti a kikapcsolási ívet is Folyik az elkeseredett politi­kai harc Gombár Csaba ráidóel- nök leváltásáról, a parlament belefogott a médiatörvény si­mának egyáltalán nem ígérkező vitájába, s eközben elsikkadt az MTI szenzációs jelentése, amely a médiával kapcsolatos első politikai konszenzusról adott hírt. 19 ifjúsági szervezet - a kereszténydemokratáktól a szabad demokratákon át a szo­cialista BIT-ig - együttesen kö­veteli a Magyar Rádió ifjúsági műsorainak visszaállítását, kü­lönös tekintettel a januári mű­sorreform során megszüntetett Reggeli csúcsra. A követelés indokoltságát bi­zonyíthatnák a rendszeres hall­gatói felmérés adatai. Ha lenné­nek. A szomorú valóság azon­ban az, hogy anyagi okok miatt a Magyar Rádió már hosszú évek óta kénytelen lemondani a gyerekek és a fiatalok szondá­zásáról. így a Magyar Közvé­leménykutató Intézet, majd mostanában a Gallup felmérései csak a 18 éven felüli lakosságra terjednek ki. Nem tudjuk, hogy valójában hány gyerek kíváncsi például az Esti mesére, csak azt, hogy a legutóbbi közvélemény­kutatás szerint - amely az 1992. február 17-29. közötti idősza­kot vizsgálta - kedd este fél 8-kor a felnőtt lakosság 0,5 szá­zaléka, 40 ezer ember hallgatta a Kossuth rádióban a Jó estét, gyerekek! műsorát. Csak követ­keztetni lehet arra, hogy ők is elsősorban a gyerekek miatt nyitották ki a készüléket, mint­hogy az átlag kétszerese - azaz 1% - volt a hallgatottság a 30 éven aluliak (kisgyermekes szü­lők), illetve az 50 éven felüliek (nagyszülők) között. Ugyaneb­ben az időben a Petőfi rádióban a Kamasz-panasz volt hallható. Azt megint csak nem tudjuk, hogy hány serdülő figyelt oda, csak azt, hogy az összesen 280 ezer hallgató közt az átlagos 3,5 százalékkal szemben a 30 éven aluliak 6, az 50 éven aluliak 4%-a tartotta nyitva (s a műsor az idősebbeknek valamivel job­ban tetszett)... Visszatérve a (néhai) Reggeli csúcsra: tavaly decemberben át­lag 7%-os volt a hallgatottsága. Az ifjúsági reggel helyébe lépő, s már minden korosztályhoz szólni kívánó Napindítóval vi­szont a Petőfi rádió reggeli hallgatóinak csaknem a felét el­veszítette: februárban átlag 4% volt a hallgatottsága. Annak ellenére, hogy a Nap­indító információs műsor, a hallgatók ez irányú igényeiket továbbra is a Kossuthon kíván­ják kielégíteni, arra mutat, hogy decemberhez képest még nőtt is a Reggeli krónika hallgatott­sága: 5 óra és fél 9 között egy- időben 1,2-1,8 millió ember hallgatja. Az ugyancsak nagyon népszerű Déli krónika hallga­tottsága is jóval meghaladja a másfél milliót. Az adatokból az is kiolvas­ható, hogy az emberek elsősor­ban középhullámon hallgatják a Kossuth rádiót, noha az ország területének 95 százalékán fog­ható - és különböző becslések szerint - a háztartások 70-80 százaléka rendelkezik URH-sá- vos készülékkel. Ennek okaiba most ne men­jünk bele, de mindenesetre a Rádió vezetése számára végze­tessé vált az a szakmai hiba, hogy nem számolt ezzel a tény­nyel, amikor januárban - egyébként éppen a vallási mű­sorok terjedelmének növelése érdekében - a közép- és URH-sávon egyaránt sugárzott Petőfi műsorról a Kossuth levá­lasztott URH-sávjára tette át a vallási műsorokat. A februári felmérés szerint ugyanis a hall­gatók elenyésző része választja a Kossuth önálló URH-prog- ramját. A szombat reggeli kato­likusfélórát 1% (80 ezer ember) hallgatta, míg decemberben a Petőfin 4,5% (360 ezren), s az „URH-választásban” konzerva­tívabb falusiak és az idősebbek 7%-os aránya 2%-ra csökkent. A Kossuth URH egyéb önálló műsorai közül csak a parlamenti közvetítés tud még stabil 1 százalékos (a felsőfokú végzettségűek közt időnként 3-4%-os) hallgatóságot felmu­tatni. Érdektelenségbe látszik ful­ladni az Amerika Hangja és a BBC műsora, amelyek viszont nagy mértékben rontják a csak középhullámon sugárzott adá­sok vételminőségét. Ennek ellenére például a 168 óra megőrizte népszerűségét: decemberben még közép- és URH-sávon együtt 19%-os volt a hallgatottsága, februárban már csak középhullámon 18%-ot mutattak ki, miközben „vele szemben” nem volt értékelhető - azaz legalább fél százalékos - hallgatottsága az Amerika Hangjának. A változásokat firtató kér­désre egyébként 100 hallgató közül 25 azt válaszolta, hogy észre sem vette, további 50 ész­revette ugyan, de közömbös iránta. A Petőfi-hallgatók 14, a Kossuth-hallgatók 18 százaléka mondta azt, hogy bosszantják az akkor alig hat hete életbe lé­pett műsorváltozások. A leg­hangosabban - és politikailag fölkaroltan - bosszankodók kí­vánságára március végétől az is­tentiszteleteket a Kossuth rádió mindkét hullámsávján közvetí­tik. Ilyen segítség nélkül is visz- szakerült jogaiba a Ki nyer ma, a Vízállásjelentés és a Körzeti időjárásjelentés. A Reggeli csúcs iránti tömeges igényről egyelőre nem tud a Magyar Rá­dió közönségszolgálata. Igaz - mint mondják - a reklamáló te­lefonálás és a levélírás nem a fi­atalok műfaja. Helyette inkább átkapcsolnak - ha tetszik - a Calypsora vagy a Danubiusra. (Atlantic) Új számlázási rendszert dol­goznak ki a Dél-Dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat Baranya Megyei Üzemigazgatóságánál. Mint .1 illek Péter főmérnök el­mondta, részben eddig is számí­tógépekkel dolgoztak, most azonban korszerűbb rendszert állítanak üzembe, amely az ed­diginél több és részletesebb in­formációkat tartalmaz mind a fogyasztókról, mind a gáz tulaj­donságairól, illetve magáról a cégről is.- A kormány rendeletileg megváltoztatta a felhasznált gáz elszámolásának módját és rend­jét. Az eddigi köbméteres el­számolás helyett bevezették a ténylegesen felhasznált hő­mennyiségen alapuló számlá­zást. A gázórák változatlanul az elfogyasztott gázköbméter mennyiséget mérik, a fizetendő összeg kiszámításának módja változott. Ahhoz, hogy tisztes­séges, becsületes, jól ellenőriz­hető számlákat adjunk a fo­gyasztóknak, feltétlenül szük­séges, hogy az adatokat, résza­datokat közüljük a számlán is. Ehhez meg kellett változtatnunk a számlaképet. Mivel nem min­den fogyasztóra vonatkozik minden egyes, a számlán sze­replő tétel - van emelt kisnyo­mású fogyasztás, vannak bérké­szülékek, van aki több helyre fizet, egyebek - nem volt cél­szerű olyan számlát készíteni, amely fix rubrikákat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a számla előképen a szükséges adatok mellett, egy mindenkire egyedi­leg vonatkozó rész tölthető ki, amely pontosan értelmezhető a számla hátoldalán olvasható magyarázat alapján. A főmérnök szerint a legna­gyobb problémát a nagy meny- nyiségű adathalmaz bevitele okozza. Korábban a díjbesze­dők egy füzetbe írták fel a gá­zóra állását, amit a vállalatnál kartonra vezettek, illetve elké­szítették a számlát. Ez jelentő­sen megváltozott, mert minden beszedő kapott egy kis számo­lógéphez hasonló adatgyűjtő berendezést, amelybe a helyszí­nen beüti a gázóráról leolvasott számokat. Az adatgyűjtő 2500 adatot képes tárolni, illetve a ki­rívó ejütést azonnal jelzi a be­szedőnek, így még a helyszínen korrigálhatja az esetleges téve­dését. Visszaérkezve csatlakoz­tatja a számítógéphez, néhány perc alatt gyakorlatilag tévedés nélkül beolvassa az adatokat, elvégzi a beszedők elszámolta­tását. Ha vannak olyan lakások, ahova nem tudtak bejutni leol­vasni az órát, a gép megbecsüli az elfogyasztott menyiséget és azt számlázza le. Később ha tisztázódik az óra állása, pontos elszámolást készít.- Minden beolvasott adat át­megy egy számlahelyesség el­lenőrzésen, ahol azt vizsgálja a számítógép, hogy a korábbi, ha­sonló időszakhoz képest mek­kora az eltérés. Ha a megenge­dett hibaszázalék felett van ez a szám, megvizsgálja, hogy idő­közben bővítették-e a lakásban a készülékparkot, ha igen, elfo­gadja a számlát, ha nem, hiba­jelzést ad a pénzbeszedőnek. Betápláljuk a számítógépbe az egyes fogyasztóknál lévő készü­lékek adatait, azt is fogja vizs­gálni a rendszer, hogy azonos típusu készülékekkel rendel­kező fogyasztók közül ki fo­gyaszt kirívóan keveset. Ez nem jelenti azt, hogy lopja a gázt, mert ennek számtalan más oka is lehet, de ezeket tudnunk kell, amikor a gázvételezési tervet készítjük. Ha a megrendelt mennyiségtől eltérőt haszná­lunk fel, kötbért kell fizetnünk. Ezt természetesen nem hárítjuk a fogyasztóra, de megpróbáljuk a lehető legpontosabb rendelést leadni, hogy csökkentsük ezt az összeget. Mint Jillek Péter elmondta, törekednek arra, hogy minden beszedőnek legyen egy állandó területe - mint a postásoknak -, ahol többé-kevésbé megismerik a fogyasztókat, nagyjából kö­vetni tudják, hogy mikor nyaral­tak, mikor nem voltak otthon, esetleg kiegészítő széntüzelést használnak, ezért van eltérés az egyes számlák között. Lehető­ség szerint megpróbálnak azo­nos időszakokban menni a fo­gyasztókhoz, hogy ők is meg­szokják a leolvasás időpontját. Ez jó, mert akkor otthon lesz­nek, kifizetik a számlát, viszont nem jó abból a szempontból, hogy akik lopják a gázt, ponto­san tudják mikorra kell visszaál­lítani a rendszert, mintha sem­mit sem csináltak volna vele. A gázlopás megakadályozása mi­att most dolgoznak ki a szakvál­lalatok a Gázműnek egy új mé­rőzárási módszert. Nemrég vezették be azt a rendszert, ha valaki nem fizeti ki a számlát, hátralékos fizető­ként tartják számon, ami semmi hátránnyal nem jár. Kiküldenek egy felszólítást és csekket, amin befizettetik a tartozásukat. Erre lehetőség van a vállalat pénztá­rában is, illetve meghatározott napokon a díjbeszedőknél is le­het fizetni. Amennyiben nem fizetik be a díjat a fogyasztók saját hibájukból, 8 nap után au-, tomatikusan kitölti a gép a ki­kapcsolási ívet. Ekkor kimegy a kikapcsoló szerelő, de még nála is lehet fizetni, azonban már felszámítják a többletköltsége­ket is. Ha még a szerelőnek sem fizetnek, kikapcsolja a fogyasz­tót. A visszakapcsolásnál ki kell fizetni a számlahátralékot, il­letve az összes felmerült költsé­get. Ha csak az órát kell vissza­kapcsolni, az közel 2000 forint­ból megvan, de ha az utcai veze­téket kell levágni, mert koráb­ban csak így tudták lekapcsolni, az 15 000 forintba is belekerül­het. • Hajdú Zsolt A Pécsi Rádióban készül Károly Róbert (állva) Dóm című orató­riumának felvétele, a technikus Baka László Fotó: Läufer L. A vásárigazgatóság nem hatóság Nem vehetik el a csempészett árukat, szeszt A piacok és vásárok rendjéről szóló rendelet alkotásakor fel­merült, hogy tiltsák be Pécsett a vásártéren a zug-szeszárusítást, mint például Szegeden tették ezt a városatyák, azonban az in­dítványt nem fogadták el a kép­viselők. Továbbra is száz­számra lehet kapni a néha bi­zonytalan eredetű alkoholt és egyéb holmikat, amelyeknek árusítását mintha legalizálnák azzal, hogy helypénzt szednek a seftelőktől. Mint Márfy Miklós, a Piac és Vásárigazgatóság igazgatója elmondta, a vásártér egy önál­lóan működő intézmény, évek során kialakult egy vásárlói, il­letve kereskedői közönsége. Itt mindent lehet árusítani, ha megvannak az ehhez szükséges engedélyek, illetve kivételt ké- péznek a tiltott áruk. Tiltott árunak minősül például a fegy­ver vagy a különböző tölteléká­ruk, stifolder, kolbász, sonka, szalonna, amelyekre szigorú élelmezés-egészségügyi előírá­sok az érvényesek. A Piac és Vásárigazgatóságnak joga van ezeket a tiltott árukat jegyző­könyvezés mellett elvenni vagy eltetetni, ha ilyet észlelnek. Természetesen ahhoz nem kell semmiféle engedély, ha valaki az otthoni, használaton kívüli holmijait - ruháit, lemezeit, já­tékait, bútorait, edényeit - kí­vánja eladni. Az kiállhat a vá­sárra és árulhatja a portékáját. Haszonszerző tevékenységet folytató árusoknak viszont ipar- engedély, vagy vállalkozói iga­zolvány szükséges az árusítás­hoz. A vásárokon szép számmal vannak seftelő árusok is, akik gyakorlatilag ugyanazt a porté­kát árulják, mint a kereskedők. Nyilván az ő költségeik kiseb­bek, ezért alacsonyabbak az áraik is. Az önkormányzat ezzel kapcsolatban azt a rendeletet alkotta, hogy az engedély nél­kül, új termékeket árusítók, il­letve a külföldiek 50 százalékos felárat fizetnek a helypénz mel­lett. A vidéki kereskedők a vá­sárok idején minden egyes alka­lommal 300 forintos iparűzési adót kötelesek fizetni.- Átlagosan 20 százalékot emelkedett a helypénz és a par­kolási díj. A kiépített sátras te­rületen 1 méteres hely egy napra 70 forint helyett 80 fo­rintba kerül, a parkolási díj 50 forintról 60-ra emelkedett. Ez azt jelenti, ha valakinek nincs engedélye és 3 méteres helyet foglal el az asztala, akkor 240 forintot fizetne, de ehhez hozzá­jön még az 50 százalékos felár, így 360 forint lesz a tarifa. Úgy tűnik, mintha ez a ren­delkezés legalizálná a seftelő árusok tevékenységét, mert 50 százalékos felárat fizetnek, de ezzel már adóztak is . . .- A nagy vásárok idején a ki­épített sátras területen nincs egyetlen méter szabad terület sem, ott minden talpalatnyi he­lyet bérbe adtunk. Viszont, ha kiadjuk, annak alapfeltétele, hogy iparengedéllyel rendel­kezzen az illető. Visszaszoruló­ban van az illegális árusítás, mert nagyon sokan kiváltották a vállalkozói igazolványt, így le­galizálták a tevékenységüket. Nem a vásárigazgatóságra és a nem a jegyszedőkre tartozik azt ellenőrizni, hogy becsületesen levámoltatták-e a vállalkozók az áruikat, hogyan intézték a papírmunkát, rendben van-e az adózásuk, honnan származik az áru, mi minősül csempészhol­minak. Nekünk ehhez semmi kö­zünk, ezt külön-külön vizsgál­ják az illetékes hatóságok, ez kizárólag rájuk tartozik. Mi az áremelésért cserébe igyekszünk rendben tartani a területet; ahogy anyagi fedezetünk van rá, leaszfaltozunk egy-egy részt, új vizesblokkot építettünk, megcsináltuk a világosítást, to­vábbi területekkel szeretnénk bővíteni a vásárteret, mert a nagyvásárok alkalmával már a parkolást is alig tudjuk megol­dani. Tovább bővítjük a sátras el­árusító területet, mintegy 100 kereskedőnek tudunk majd to­vábbi helyet biztosítani. Cé­lunk, hogy minél többfélekép­pen biztosítsuk a vásártér fel- használását, kiadjuk különböző rendezvények lebonyolítására, helyet adunk a cirkuszoknak, működik az autós mozi. Ezek mind a bevételt növelik, amit később visszaforgathatunk fej­lesztésre. H. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom