Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-17 / 135. szám

Thália mosolya (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzat 600 ezer fo­rintjából a tizenvalahány kilo­méterre lévő Egervár helyett az Alsóerdei Szabadidőparkban épül a Hevesi Sándor Művelő­dési Központ szabadtéri szín­pada, amely június 27-én már monstre könnyűzenei nappal köszönti közönségét, majd jú­lius 2-6 között néptánegyütte- sek bemutatója lesz. Az Újvi­déki Magyar Színház utcaszín­háza július 8-12 között vendé­geskedik a városban, július 27-án a Kőszegi Várszínház a „Ravaszi és szerencsés” című komédiájával, augusztusban pedig normandiai néptáncosok érkeznek. A Pécsi Nyári Színház két darabbal is szerepel Alsóerdőn: július 26-án Dürrenmatt: „Pilla­natkép egy bolygóról” című da­rabjával Bagossy László rende­zésében, majd ők viszik színre a János Vitézt is. ■Sk A Dürrenmatt-mű „előállí­tása” kisebb szenzáció: a „Cre- ativ Risponce” amerikai alapít­vány támogatásával és több vá­ros - Fonyód, Zalaegerszeg, Kőszeg, Budapest, Pécs - ösz- szefogásával hozzák létre. Pennsyilvániai és hazai 13-18 éves diákok mutatják be elő­ször Pécsett július 19-én és 20-án a Tettyén. A Pécsi Nyári Színház újdonsága, Hasek Svejkjének június 26-ra terve­zett bemutatója váratlan, súlyos betegség miatt az idén elmarad. A színházi esték június 6-án koncertekkel kezdődnek. Jú­nius 18-20-án magyarul, majd július 4-5-én horvát nyelven is színre kerül Bresan Paraszt Hamletje. Jubileumi műsort ad a Baranya Táncegyüttes. Végzős színművészeti főis­kolások mutatják be július 11- 13-a között Márton László Ak- hilleuszát a Tettyei Szabtéri Színpadon, július 22-én három napos nemzetiségi néptáncfesz­tivál kezdődik. Az esték au­gusztusban Vári Évának, a Pé­csi Nemzeti Színház színművé­szének Edit Piaf előadásaival zárulnak. B. R. Kárpótlás Baranyában A Baranya megyei Kárrende­zési Hivatalhoz 27 333 kárpót­lási kérelem érkezett. Ezen igénylők 157 381 földigényt nyújtottak be 1 339 570 arany­korona értékű szántóra és 11 219 aranykorona értékű er­dőre. A Kárrendezési Hivatal 3 hónap alatt csaknem 2000 ké­relmet bírált el. Filkóházi Zoltán és Nagy Zsolt Fotó: Szundi György Padlóra került sikerek Tánc, amit nem ismerünk-Aki nem látott bennünket, nem tudja mi a break-tánc - mondja Nagy Zsolt. - Tudom, hogy nagyképűnek tűnik ezt így kijelenteni... A break-tánc új Európabaj- nokából, a huszonegy éves Nagy Zsoltból, a világranglista második helyezettjéből a kese­rűség beszél. Barátjára, Filkó- házy Zoltánra néz, aki ugyan­ezen a listán rangelső. A sokunk előtt hallomásból ismert divattáncok műfaja ott lebeg a szórakoztatóipar és a versenysport közötti senkiföld­jén. De egyikük sem erről akar beszélni. Nem a pénzről, hanem arról, hogy ezt a nagy fizikai ál­lóképességet követelő sporttán­cot művelni öröm. Enélkül ért­hetetlen a Pécsett 1983-ban ala­kult, Quadró néven ismerős di­vattánc-csoport rendkívüli si­kere, például egyik társuk, Kol­lár István világelsősége elektric boogie-ben vagy az elsőséget hozó vetélkedés kettejük közt. De hogyan jut élre két, 1989-ben a Leőwey Gimnázi­umban érettségiző fiatalember, ebben a méltatlanul mostohán kezelt műfajban? Zoltán, aki szülei ingatag sikerű vállalko­zásához próbált csatlakozni, és Zsolt, aki most katona, de a le­szerelés után a régi munkahe­lye, a Magyar Külkereskedelmi Bank pécsi fiókja vájja?-Négy-öt éve táncolunk - mondja Zoli. - A rengeteg gya­korlás néha kikészíti a csonto­kat, ízületeket, de a táncból ide­haza nem lehet megélni. Pénz­díjas külföldi meghívás ritkán akad.- Magáról a táncról nehéz beszélni annak, aki nem látta élőben - mondja Zsolt - elmon­dani, mik az értékei. A sikere­ink annak köszönhetők, hogy fel tudtuk venni a versenyt a szívós olaszokkal és a németek­kel, ahol ez a tánc hódít. Az igazi break-csapatunk neve egyébként „Enemy Squad”, nyolcán vagyunk: rajtunk kívül még két pécsi, Fiilöp Szilárd és Karlóczy Norbert valamint szombathelyi és pesti srácok. Legközelebb június 20-án uta­zunk Hannoverbe, a „Hipp-hopp” fesztiválra, ahol hagyományosan zajlik a graffiti és rep-zene versenye is.- Kifogja szponzorálni?-Természetesen mi! - nevet­nek fel, de üres zsebeiket legszí­vesebben kifordítanák. B. R. Angolnavész(fék) Új befürdőhelyek a Balatonnál A pénzügyi bevételek meg­csappanása nagyobb ijedelmet okozhat annál a majdhogynem országos döbbenetnél, amit az angolnatetemek látványa és híre keltett. Az ország idegenfor­galmi bevételeinek talán, a két­harmada a Balatonnál „parkol” évről-évre, közvetve segít fel­tölteni az államkasszát - és mára a gyerekek is fújják, hogy a szolgáltatás, élén a valutát hozó idegenforgalommal a leg­jövedelmezőbb, biztosan meg­térülő pénzforrásaink egyike. Csakhogy tavaly tonnaszám sodródott a partra a döglött, fo­nalféreggel fertőzött, vendégri­asztó angolna és ismerve hazai „illetékeseink” szakértő ügy- szeretét, már annak is örülhe­tünk, hogy az angolnatelepítést megtiltották és megkezdték az angolnák lehalászását. Fontos az, hogy mi lesz a Ba­latonnal, várható-e újabb ven­dégriasztó angolnavész, avagy az (angolna)vészféket valahol már húzogatják? Egyáltalán, el- hárítható-e az újabb fertőzésve­szély? A kérdéseinkre dr. Heródek Sándor az MTA Tihanyi Lim- nológiai Kutatóintézetének igazgatója elmondta, a Balaton vízszintje lehetővé tette az újabb vízleeresztést tavasszal a Sión (így is növelve az esélyt, hogy az angolnák az ívóhe­lyükre, a Sargasso tengerre in­dulva kijussannak a tóból), a zsilipnél lévő angolnacsapdával több mint 100 tonna angolnát sikerült is kifogni, de kérdés, hogy a túlnyomórészt a Balaton nyugati öbleiben felszaporodott populáció mennyire érzékeli a zsilip felnyitását. Folyik ugyan a specifikusan angolnákra irá­nyuló elektromos lehalászálás is, de ennek nem szabadna szü­netelnie a halászati tilalom ide­jén sem. Hogy várható-e újabb angol­navész, azt a szakemberek is csak találgatják, hiszen a „dugó” tavaszi „kihúzása” is ha­tásaiban környezetkárosító le­het, nem szólva a fürdőzők szempontjairól. Tavaly 300-350 tonna an­golna hullott el, eddig lehalász­tak úgy 150 tonnányit. Ennek ellenére még 1000 tonna lehet a tóban - a keszthelyi és a szigli­geti öbölben tízszer annyi mint másutt. Mi garancia lenne arra, hogy egy ilyen zsúfolt, eltöme­gesedett populációban nem tör ki újabb járványos fertőzés? Ehhez csak tartósan magas víz­hőmérséklet, legyengülő, egyébként is baktériumgazda szervezet és a fertőzést jól köz­vetítő sokaság kell. Természetesen hiányzik a Balaton kutatását, környezetvé­delmét segítő koncepció és a pénz is. Az akadémiát pénzzel ebben a szándékában egyik mi­nisztérium sem segítette. Nem szólva az idegenforgalomról, ahonnan saját, legönösebb ér­deke szerint is juthatna rendsze­res támogatás a tó megmenté­sére. Bóka Róbert Zebuk, majmok, bölények és más egzotikus állatok Hobbi-állatkert Vajszlón Máris van látnivaló: mini-állatkert, mini állatokkal Vajszlón Egy rövid állatkerti körséta kedvéért már nem kell a vajszlóiaknak (és a környék­belieknek) Pécsre utazniuk. Már amennyiben megelég­szenek a nagy állatkertek kí­nálatánál szerényebb bemuta­tóval is. Vajszló Baranyahíd- vég felőli végén ugyanis igazi mini-állatkertet alakított ki Balog Sándor (ismertebb ne­vén „Mister”), akinek hosszú évek óta hobbija a különleges állatok tartása.- Pusztán azért kezdtünk bele a gyűjtésbe családommal, mert szeretjük az állatokat, - emlé­kezett az öt-hat évvel ezelőtti kezdetekre az újdonsült állat- kert-tulajdonos. - Először per­sze csak háziállatokat tartot­tunk, azután jutottunk hozzá egy jak bikához, egy bivalyhoz (amit később kettő kicsire cse­réltem), majd volt két szarva­som és két őzikém. Az őzeket le akarták vágni és azért hoztam a házunkhoz őket, hogy életben maradhassanak. A gyűjtemény aztán tovább gyarapodott. Az őzeket és a szarvasokat Mister egy parókás makákóra (majomra) cserélte a Pécsi Állatkerttel, amelyhez ké­sőbb egy párt is beszerzett. Mici és Liza (magam is meggyőződ­hettem róla) jól beilleszkedtek az új környezetbe. Ugyanez el­mondható a pónilovakra, a kínai törpedisznókra, a törpekecs­kékre, a mangalicákra, az orosz agárra és Juliskára, az új szer­zeménynek számító, röfögő, vi- sítozó vadmalacra is. Néhány nappal ezelőtti ottjár- tamkor éppen a törpezebukat körmölték. Nagy nyilvánosság előtt, hisz Mister büfét is üze­meltet, melynek vendégei rendre megszemlélik, hogy mi­lyen új állatokkal bővült a mini- Zoo. A zebukat a megszűnt Szombathelyi Állatkertből, a pécsin keresztül kapták.- Az állattartás manapság nem olcsó mulatság. Miből futja a költséges hobbira ?- Saját erőből természetesen nem győzném. Szerencsére a vejti és a vajszlói tsz támogatá­sával a takarmányozást, az ab­rakolást meg tudom oldani. Az állatgyógyászati témában dr. Tóth István vajszlói állatorvosra és kollégáira számíthatok. Látogatásomkor még nem te­kinthettem meg azt az tigrispyt- hont, amelyet 7000 forintért vá­sárolt akváriummal együtt. Mis­ter tervei között egyébként két örvösmedve bocs és egy pár fe­hérfarkas beszerzése is szere­pel. A környéken lakóknak azonban nem kell megijedni a vadállatok „szomszédságától”. Az állományt csak olyam ütem­ben bővítik, amilyen tempóban a biztonságos elhelyezésükről gondoskodni tudnak. A vajszlói mini-állatkertben egyelőre nem szednek belépődí­jat. Talán majd jövőre, de akkor is csak annyit, amennyi pénz az állatok tartását fedezi. Addig is tárt kapukkal várnak minden lá­togatót. Balog Nándor Rádió mellett.. A politológusok aztán tű­nődhetnek, mi lehet az oka a pótválasztások iránt megnyil­vánuló érdektelenségnek, akár Kisbéren, vagy Békéscsabán, vagy más településeken, ame­lyekről már hírt sem ad az or­szágos sajtó. Találgatni persze lehet: mondjuk megunták a válasz­tási hajcihőt, nem most, nem két éve, hanem már az elmúlt évtizedek alatt is, amikor a „nagy nap” előtt már szomba­ton délben meghirdették az or­szágos szesztilalmat a szava­zás tisztasága érdekében, ami­kor vasárnap kora reggel a rá­dióban is, az utcákon is trombi­tás zenekar elcsépelt indulóira ébredt a nép, hogy aztán már kora reggel ünneplősen, „meg- illetődve” vonuljon el az urnák elé. Az „első szavazó” éppen úgy a lapok címoldalára került, mint a májusban nyitó stran­dok első zuhanyozó nője, vagy az első arató kombájn, decem­berben az áruházi Mikulás „végeredményt” már akár szombaton is „tutira” vehette a . jónép: „99,8 százalék országo­san.” Akár száz százlék is lehe­tett volna. A választási lehető­ség annyi volt, mint amennyi ' volt annak a harminc pécsi, jö­vendő autótulajdonosnak, ki­ket annakidején fölrendeltek a pesti MERKUR-telepre „szín­kiválasztás ürügyén”, ám nem kis meglepetésükre az összes bemutatott kocsi kék volt. Ilyen egyszerűen ment a dolog. mélységes unalomig. „Hiszen ha többpártrendszer lenne! . . . ” - gondolta keseregve, vagy egykedvűen az állampolgár. Hát most itt van. Két esz­tendeje - a választási csatáro­zások idején - har­mincöt-negyvenöt ilyen-olyan pártról adtak számot az alapí­tók és próbálták megfejni az ál­lamot választási költségek címén, gyakran milliókkal. Az­tán a nép választott, no persze nem az egész magyar nép, csak Duzzogunk... duzzogunk? vagy az első karácsonyfaá­rus ... A települések verseng­tek: melyik jelentheti elsőnek a helyi választás győzedelmes befejezését, mintha azon múlt volna a világ sorsa. Szigorúan lepecsételték az urnákat, majd hasonló szigorral törték fel a pecséteket, számolták meg a leadott szavazatokat, holott a S nem csak a parlamenti, ha­nem a különböző szervezetek négy vagy ötévenként meg­rendezett vezetőségválasztási összejövetelein is a már kije­lölt személyekre lehetett (kel­lett) leadni a voksot. Követke­zésképpen évekig ugyanazok az arcok voltak láthatók a né­pes elnökségi pódiumon.» A mondjuk néhány millió és hat pártot beküldött az Ország­házba. Mindegy: valamit még­iscsak lehet kezdeni... De a lelkesedés - amely ugyan nem volt egyöntetűen elsöprő - mostanábn alábbha­gyott. A pótválasztások szám­adatai tanúsítják: a jónép hű­vösen távolmarad. Duzzog. Van rá oka: munkanélküliség, elszegényedés, sorvadó ipar és mezőgazdaság, reménytelen­ség a külföldi adósságtömeg stagnálása egyfelől, másfelől az egyes politikusok demagóg szövegelése, nevetséges szó­noklása, politikustársak lejára­tása, hazudtolása és véresszájú fenyegetések éppenséggel nem derítik jókedvre a választókat. Megcsömörlenek. Pedig... a megálmodott demokrácia és szabadság - amely végülis elkövetkezett - veszélybe kerül, ha a nép nem él választási jogával. Még egy viszonylag kishorderejű - vá­rosi, körzeti - pótválasztást is illő komolyan venni. Ha már egyszer komolyan óhajtottuk a többpártrendszert, a jogállami­ságot, a szabad választást. Arra a jelöltre, pártra szavazzunk, kiben, amelyben megbízunk. A duzzogás nem vezet sehova, semerre. Persze, ehhez is jogunk van. De megéri-e? Menedzser­konferencia Nagykanizsán A nagykanizsai Hevesi Sán­dor Művelődési Központban május 29-30-án újra kiemel­kedő eseményre kerül sor. A két napos regionális menedzser­konferencián és kiállításon orosz, ukrán, horvát vezető szakemberek is részt vesznek. A nyitó előadást dr. Kádár Béla miniszter tartja „a külgaz­daság szerepe a magyar megúj­hodásban” címmel. Ezt köve­tően az ukrán és orosz privati­zációs lehetőségek, üzleti for­mák és vállalkozások témakör­ben hangzanak el előadások, majd szekcióvitákra kerül sor. Május 30-án kilenc órakor folytatódik a konferencia, (ma­gyar vállalkozások ukrajnai ta­pasztalatai, részvétel Horvátor­szág újjáépítésében, EGK-val kötött társulási szerződés vám- s kereskedelmi szabályai), amelynek záróelőadását dr. Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter tartja. I 4vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom