Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-14 / 132. szám

1992. május 14., csütörtök ui Dunántúli napló 9 Pécsi körkép Boccaccio helyett Igazság szerint szívesebben példálóznék Boccaccioval, mint Machiavellivel, kedvteltebben forgatnám a Dekameront, mint A fejedelmet. Ám az a látszat, amit mostanában a sajátos pro­filú sajtótermékek tükröznek, erősen feltupírozott helyzetkép: a pajzán témáknál mégiscsak többet kell fogalkoznunk az úgynevezett politikaiakkal. Ak­kor pedig mégiscsak Machia­velli az időszerűbb. A semlegességről alkotott vé­leménye különösképpen sok­szor jut eszembe az utóbbi idő­ben: „becsülik még az uralko­dót, ha igazi barát vagy igazi el­lenség, vagyis, ha minden tekin­tet nélkül száll síkra valaki mel­lett vagy valaki ellen Machia­velli úgy tartja, hogy „az ilyen cselekedet mindig hasznosabb, mint semlegesnek maradni”. Nem tudom, megváltoz­tatná-e ezen vékeményét, ha va- lamlyeni időben utaztató csoda révén egyszercsak becsöppen­hetne a Pécsi Közgyűlés ülé­sére, s azt tapasztalná, hogy elegánsan „semlegesnek” ma­radva, tartózkodó szavazattal is lehet érdekünkkel ellentétes szándékokat kisiklatni. Olyan a szavazási metódus, hogy a tar­tózkodó szavazatok is gyakorla­tilag az elutasítókkal esnek egy tekintet alá. így fordulhatott már elő számtalanszor, hogy az elvetés sorsára jutottak olyan javaslatok is, amiket kifejezet­ten senki nem ellenzett, csak a semlegesek voltak többségben. Félreértés ne essék: ez a sza­vazatértékelés nem pécsi talál­mány, s igazából a demokrati­kus működés jogi garanciájául szolgálna, hogy nehogy kisebb­ségi vélemény váljon uralko­dóvá. De minden joggal vissza is lehet élni, s ha lehet, vissza is élnek vele. A tartózkodásnak, vagy ha tetszik, a semlegesség­nek ezen formája - alkalomhoz illően: én nem támogattam, én nem elleneztem - annyira ké­nyelmes kibúvó, hogy furcsa is lenne, ha mellőznék. Nem is teszik, de nemcsak a választottak, hanem a választók sem, ahogy ez a pécsi 10. vá­lasztókerületben ismételten be­bizonyosodott. Feltéve, hogy a távolmaradást nem tekintjük va­lami elleni állásfogalásnak, a választásra jogosultak több, mint háromnegyede képtelen volt, vagy nem kívánt állást fo­gaim, ki legyen a képviselője. Tehát semlegesek maradtak. Ezzel a magatartással az a baj, hogy semmiképpen nem vonható a testületi demokrácia manővereivel egy kalap alá. A választási szisztémában ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a határozottan állást foglaló ki­sebbség a passzív semlegesek vállán masíroz diadalra, s utána már késő a bánat. Nem hiszem ugyanis, hogy Machiavellinek igaz lenne, amikor ezt írja: „Végtére is a győzelem soha nem olyan teljes, hogy a győz­tesnek valamire tekintettel ne kellene lennie, kiváltképp az igazságra”. Mi igazán tapasz­talhattuk már egynéhányszor ennek ellenkezőjét. Dunai I. Városrészek határai és néveredete Rigódertől Szabolc shegyig Rigóder: Lakott szőlő Diós fölött. Fokozatosan városiaso­dig Északnyugati részén volt a középkorban elpusztult Mun­kád falu. Határai: Czerékvölgyi út - Engels út - Kanyar utca - Rigóder út - Marx út. Rókusdomb: Részben kis­városi terület, részben sűrű la­kótelep a Mecsekoldaltól nyu­gatra. Rókus a pestisesek védő­szentje, a terület nyugati hatá­rában volt évszázadokkal ez­előtt a pestiskórház. A 17-18. században Pécsett jelentős volt a Rókus-kultusz. A terület kö­zepén lévő Kisgyűd egykor hí­res búcsújáróhely volt. A vá­rosrésznevek mostani rendezé­sekor Rókusváros változat is szerepelt, de végül is megma­radt a közhasználatubb régi. Határai: Asztalos János út - Bartók Béla utca - Kodály Zoltán út - Édesanyák útja - Bálicsi út. Siklósi külváros: A többi hajdani külvárosnál fiatalabb, s csak a történelmi belvároshoz képest és a hagyományok sze­rint illethető ezzel a megjelö­léssel. Ma a városközpont bő­vülésének fő területe. Egykor a siklósi - ma Bajcsy-Zsilinszky- út környékére terjedt ki. Mai határai: Rákóczi Ferenc út - Sport utca - szentlőrinci vasút- Szabadság út. Somogy: Az Árpád-korban keletkezett település. A 15. századtól ismert mai elneve­zése. Századunk közepén, 1946-ban egyesítették Vasas­sal. Régi nevét csak 1988-ban kapta vissza. Falusias beépí- tettségű, északnyugati részén bányászkolónia létesült. Vasas­tól stílszerűen a Határ út vá­lasztja el. Szabolcs: A középkor elején Pécstől északkeletre létesült a Szabolcs nevű falu. Neve a honfoglalást követő időszak Szabolcs vezére egykori itteni szálláshelyének emlékét őrzi. A település neve később Mecsekszjabolcs lett, majd amikor 1947-ben Pécshez csa­tolták, Pécsszabolcs. A „Pécs” előtagot a mostani rendezésnél nem tartották szükségesnek fenntartani. Az egyik legna­gyobb területű, családi házas beépítettségű városrész. Hatá­rai : északon és keleten a belte- rüelti határ - laktanya - Krúdy Gyula utca nyugati telekvégei - Tolbuhin út nyugati telekvé- gei. Alrészletei: Szabolcsfalu, Szabolcstelep. Szabolcshegy: Szabolcs zártkerti része, ami fokozato­san városiasodik. Szabolcstól eltérő jellege miatt lett önálló városrész. Határai: zártkerti ha­tár - belterületi határ. (A városrészeket határoló utcák és utak a könnyebb eliga­zodás érdekében még az 1990-es utcanévjegyzék szerint szerepelnek.) D. I. Önkormányzati rendelet az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről Füstölni csak két hónapon át, de füstölögni egész évben lehet A cél nemes, a megvalósítás viszont az élettől igencsak elru­gaszkodott - mondhatnánk az önkormányzat avar és kerti hul­ladék nyílttéri égetéséről alko­tott rendeletéről. Bizonyára sok kerttulajdonos füstölög majd miatta és egyben hagyja fi­gyelmen kivűl az előírásokat, s aligha bűntudattal, csak a koc­kázat némi izgalmával. De hagyjuk a füstölgést és nézzük „a levegő tisztaságvé­delmi követelményeinek ér­vényre juttatása érdekében” ho­zott szabalj jzást minden to­vábbi kommentár nélkül. A rendelet az avar és kerti hulla­dékok nyiláért égetésére terjed ki, illetőleg c(\cz kapcsolódóan jogi és magánszemélyekre egy­aránt. Kimondja, hogy a kerti hulladékot elsősorban hasznosí­tani, vagyis komposztálni szük­séges. A szervezett háztartási hulladék szállításába bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése is tárolóedényben tör­ténik. Tárolóedény lehet kuka tartály, konténer, egyéb tartály, papír, illetve műanyagzsák. A háztartási hulladék szállí­tásába be nem kapcsolt terüle­teken és ott, ahol a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, a kerti hulladék kezeléséről a tu­lajdonos (használó) köteles gondoskodni. A kerti hulladék elszállítására évente igény sze­rint többször, de legalább egy­szer szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető, de egyébkor is köteles elvinni a szállító a tárolóesz­közben elhelyezett kerti hulla­dékot. Minden olyan helyen, ahol szervezett hulladészállítás folyik a kerti hulladék égetése - április és november hónap ki­vételével - tilos. Minden egyéb helyen a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályozott mó­don engedélyezett. A kerti hul­ladékot csak olyan jól kialakí­tott tűzrakó helyen és telken le­het elégetni, ahol az égetés hő­terhelést nem okoz.(?!) Égetni csak úgy szabad, hogy az em­beri egészséget és a környezetet ne károsítsa. Az elégetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot. Égetni az engedélymentes helyeken, il­letve az engedélyezett hóna­pokban is csak 10 és 15 óra kö­zött szabad. A szabályok betar­tását a közterületfelügyelet - mind 9 fő! - és a mezőőrök el­lenőrzik. Az előírások megsze­gőit 10 000 forintig teijedő pénzbírság fenyegeti! D. I. Alig-távfűtés - változatlan áron? K észül már az utolsó fűtés­számla is, amiben nyilván figyelembe vétetik az a néhány, április 15. utáni nap is, amikor úgymond „fűtöttek”, vagyis a radiátorok a hideghez képest kissé langyosabbak voltak. A megelőző hetekben sem volt kü­lönb a helyzet a pécsi távfűtéses lakásokban: a radiátorokon alig-alig lehetett észlelni a fű­töttséget. De hát kár is volt ez után kutakodni, hiszen hallhat­tuk már jó előre a magyarázatot, miszerint nem az a mérvadó, hogy meleg-e a radiátor, hanem az, hogy milyen a lakásban a hőmérséklet. Nos valóban: csaknem hideg radiátor mellett is, miközben 0 fok körüli volt a külső hőmér­séklet, a lakásban 19-20-21 fok volt. Joggal kérdezhetjük: az utóbbihoz ugyan mi köze lehe­tett az úgynevezett távfűtésnek? Feltehetően semmi. Gyanítható ugyanis, hogy ez esetben in­kább a sokat kárhoztatott panel sikeres vizsgájáról volt szó. Vagyis arról, hogy mégiscsak jó a panelek hőtartó képessége, ha a napokig tartó nem-fűtés, vagy alig-fűtés mellett is képesek produkálni a 20 fok körüli la­káshőmérsékletet. Érdemes ezek után vissza­utalni arra, amikor hónapokon át borzolták a kedélyeket a táv­fűtési díjak egekig emelésével. Aztán az év elején jött egy kis reménysugár: Gödöllőn tanács­kozásra ültek össze az ország­szerte működő távfűtő vállala­tok illetékes képviselői azt megvitatandó, hogyan lehet csökkenteni a hőszolgáltatás költségeit. A hír hallatán min­den épeszű ember arra gondol­hatott, hogy most aztán kido­bálnak minden fölösleges bal­lasztot - Istenem, mennyi is van, ami fölöslegesen terhel egy-egy tevékenységet! -, s ma­rad tisztán, aminek maradnia kell: a távfűtés. Ám semmiféle ballasztkidobásról nem lehetett hallani, viszont jött a már emlí­tett magyarázat, hogy tudnillik nem a radiátor melegsége, ha­nem a lakás hőmérséklete a mérvadó. Ez pedig sokmin­denre alkalmas, amiről eddig soha szó sem volt. És leginkább arra, hogy változatlan áron szolgáltassák a csökkentett napi hőmennyiséget. Mi ez, ha nem egy kísérlet arra, hogy - a pél­dával a szélsőségig elmenve - vajon hajlandók-e az emberek szó nélkül megfizetni a semmit. Valószínűleg igen. Pedig a távfűtéses lakásban lakó ember már amúgyis kiszolgáltatott helyzetben van - minden ellen­kező vélekedéssel szemben. Mert igaz ugyan, hogy a kisujját sem kell mozdítania a fűtés vé­gett, viszont magához a fűtés­hez sincs semmi köze. Vagyis - és ez a kiszolgáltatottság! - másnak az ízlése szerint fázhat vagy melegedhet, és képtelen az általa fogyasztott - pontosabban neki juttatott - hőmennyiség be­folyásolására, mert olyan ez a rendszer. S ha - természetesen saját érdekében - változtatni akar rajta, az bizony tetemes ki­adásába kerül. Lehet, hogy erre akarja sar­kallni az embereket ez a mos­tani újítás? Hársfai István Városvédő őrjárat l/AS (tíMíBíU UTCA ____ m mim no vu* «<»«**** 1!«,*« Wm** **<«*%& WZM&íMMvMMyW i Sír; * íMt**i* ■ W -/A Mi A ■A ym&MM&ZM- * t ■,*<■ WtXiXXX *<>*•**** ****** WffX// A Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület mindig is nagy gondot fordított Pécs hagyományainak ápolására. Ennek egyik formájaként sok helyen a nevezetes egyénisé­gekről elnevezett utcák elején és végén olyan magyarázó táblákat helyezett föl, ame­lyek az illető neves személyi­ség életútját, jelentőségét is­mertetik. Az már más kérdés, hogy a magasztos célt egyesek nem veszik komolyan és olyan profán célú táblát helyeznek el az ismertetők mellett, mint amilyent például a Vas Gere­ben utcában. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Megkurtított vízcsobogás A magas ivóvízdíjakra és a megnövekedett fenntartási költségekre tekintettel a Pol­gármesteri Hivatal Városfej­lesztési és Üzemeltetési Iro­dája, a Pécsi Vízmű, valamint a Városgondnokság megál­lapodott a városi közkifolyók számának csökkentésében. Ennek értelmében még ebben az évben folyamatosan 78 közkutat szüntetnek meg azokban az utcákban, ahol már kiépült a vezetékes ivó- vízhálózat. A kutak leszerelé­séről a lakosságot a sajtóban előre értesítik. Arról is megállapodás szü­letett, hogy a magas vízdíj miatt a városi szökőkutak üzemeltetési idejét is korlá­tozzák. A szökőkutak műkö­dését ezért nem április 15-én, hanem csak május elsején in­dították be. De további taka­rékosságra is szüksége lesz. Az a terv, hogy a belvárosi szöKőkutak kivételével - Ap- ponyi téri, Szent István téri, Zsolnay kút, Petrezselyem kút, Vörös kút, Aranyos kút, Assisi Szent Ferenc kút, Merni pasa kútja - a város többi szökőkútjának és cso­bogójának üzemeltetésében napi korlátozásokat is beve­zetnek .annak érdekében, hogy csökkentett óraszám­ban, de az egész nyári idény alatt működhessenek a város szökőkútjai és csobogói. Lám: a közmondásos sze­gény ember - és a szegény város - nálunk már a vízzel is takarékosan főzhet. D. I. Útburkolat és járdajavítások Elkészült a Szabadság út és Mártitok útja sarkán lévő járda javítása, az Ágoston téri terep- rendezés és a Kanyar utcai úté­pítés. Befejeződött a kátyúzás a Bocskai, a Kőrös, a Balassi Bá­lint, a Nemzetőr, a Vajda János, a Katona József utcákban, va­lamint Megyeri és a Nagykozári úton. Megkezdődött a Nagy Imre út 78. szám előtt lesüllyedt útburkolat helyreállítása, amelynek befejezése május 30-ra várható. Gázvezeték pítés miatt június elejéig jelzőlámpás forgalomirányítás lesz a Diófa utcának a Verseny utca'és a Vo­lán közötti szakaszán. Parkgondozás A város közterületi parkjai­ban az elmúlt hónapban sze­métgyűjtési akciót végeztek az iskolások a Városgondokság megbízásából és szervezésében. A munkában 18 általános és kö­zépiskola diákjai vettek rész és mintegy 900 zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze a parkokból. A Városgonnokság a feladat telje­sítéséért 550 000 forintot fize­tett az iskoláknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom