Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-14 / 132. szám

8 aj Dunántúlt napló 1992. május 14., csütörtök Philemon és Baucis Megpillantva őket önkénte­lenül is a mitológiai hasonlat jut eszembe: a régi görögök szép meséje az egymást holtukig sze­rető jószívű öreg házaspárról, kiknek az istenek megengedték, hogy hosszú életük végén egy­szerre haljanak meg, s haláluk után fává változva őrizzék és hirdessék legendás szerelmük emlékét. S aki őket látja, ezeket az idős házaspárokat, úgy érez­heti, hogy a csoda újra megtör­ténhet, ma a XX. század vége felé is. Magam előtt látom őket, ahogy lassú, öreges lépteikkel ballagnak az utcán, karonfogva, támogatva egymást; s körülöt­tük szinte megáll az idő. Valami különös fény ragyogja be őket, a megfoghatatlan szépség, har­mónia az, ami rögtön megállítja azt, aki rájuk tekint. A róluk sugárzó szeretet az, ami méltóságot ad botorkáló lépteiknek, és lehet bár az em­ber húszéves, mégsem szánja, inkább valami tisztelettel ve­gyes irigységgel nézi az idős házaspárt. Eszébe jut, vajon élete alkonyán lesz-e neki ilyen társa, lesz-e, akinek szó nélkül, pusztán a szemével mindent elmesélhet, akivel együtt me­renghet az elmúlt szép napokon, s aki majd olyan féltő szeretettel óvja, vigyáz rá, ahogy az idős házaspárok egymásra. Talán ezért jelentenek az ezüst hajú párok nagyobb és szívmelengetőbb élményt, mint a fiatal szerelmesek boldog egymásra csodálkozásai, ők már bizonyítottak; bebizonyí­tották, hogy lehetséges a csoda, Philemon és Baucis nem pusz­tán a mítoszban létezik, a szere­tet úrrá lehet a múló éveken is, s mindvégig bearanyozhatja szürke napjainkat. F. Á. Hírhozó Alapítvány Az elszegényedett és rászo­ruló nyugdíjasok segítése, el­szigeteltségük oldása, kulturális igényeik egy részének kielégí­tése céljából a Nyugdíjasok Or­szágos Érdekegyeztető Kama­rája és a Heti Hírhozó szerkesz­tősége létrehozta a Hírhozó Alapítványt. Az elképzelések szerint ebből térítenék a televízió előfizetési díjat, újságokat, folyóiratokat fizetnének elő, könyvekeket vá­sárolnának, színház - mozi hangverseny jegyet, bérletet jut­tatnának sok idős embernek. Az alapítvány kuratóriuma az Országos Kamara, a rádió, a te­levízió, a posta, a Színészka­mara és a szerkesztőség képvi­selőiből áll. Tiszteletbeli elnöke Palotás János, a VOSZ-elnöke. Az alapítvány számlaszáma: OTP-510-72006-7. sz. Buda­pest, Andrássy u.83-85. 1378. Bp. Pf. 14. „Hírhozó Alapít­vány” megjelöléssel. Összefogással választást nyerhetünk! Beszélgetés időszerű nyugdíjas-kérdésekről A Heti Hírhozó, a „mai és le­endő nyugdíjasok lapja” orszá­gos sajtóprogram keretében áp­rilis 27-én a Nyugdíjasok Bara­nya megyei Kamarája vendége­ként sikeres sajtónapot tartott Pécsett. Ezen egyik előadó volt Krizsán Sándor, a Nyugdíjasok Országos Kamarája sajtó- és propaganda bizottságának az elnöke. Vele beszélgettünk a sajtónap után a nyugdíjasokat érintő időszerű kérdésekről.-Mit hozott ez a mai talál­kozó? - kérdeztük először.- Belekóstolhattunk a valós. áttétel nélküli közvéleménybe, s nagyon sok érdekes párhuzamot találtunk a más megyékben tar­tott sajtónapokon tapasztaltak­kal. Megerősített bennünket ab­ban, hogy az érdekeket diffe­renciáltan kell szemlélni, hiszen amíg egy helyen megoldódnak - akár önkormányzati támoga­tással - a nyugdíjasok problé­mái, addig másutt valami mo­dern barbarizmus, a „nem törő­döm semmivel” szemlélet él. Az érdekvédelem nem egy nagy kalap, amibe mindent beledo­bálhatunk; az érdekvédelem na­gyon szakszerűen mutatja meg: mikor, hol, kitől és mit követel­hetünk, mert ellenkező esetben sikertelenségre vagyunk ítélve.- Milyen ma a nyugdíjas tár­sadalom közérzete?- Rossz Elsősorban az anyagi kérdések miatt, hiszen a nyug­díjminimum lassan a megélhe­tési minimumra sem elegendő. Aztán baj van a képviselettel. Minden szinten sokkal követke­zetesebb nyugdíjas-politikára van szükség, de ma igazi nyug­díjas-politika nincs. Annak ide­jén a választások előtt ott volt az ígérgetések tömege, és most ismét azt látjuk, hogy megkez­dődött a versenyfutás a nyugdí­jasokért. Csakhogy a mai jogi állapot nem azt bizonyítja, hogy ez valóban ollan fontos volna.- A Kamarából nézve mi­lyennek látszik a kormányzat szociális politikája, ami az álta­lános vélekedés szerint szociális érzéketlenség, Antall úr éppen ellenkező nézetével szemben.- A kormány kétségtelenül nehéz helyzetben van, de ezt a kérdést ugyanakkor le is be­csüli. Viszont elég nehéz kö­vetkezetlen és spontán a nyug­díjasok hozzáállása is saját ér­dekvédelmükhöz. Amikor önál­lóan kellene mozdulni, akkor csak egy szűk, aktív rész moz­dul, ám ebben sem mindig a leg­jobb erők vannak; sokszor kö­zépszerűek, szürkék, akik más­honnan kiszorulva most a nyugdíjasok körül próbálkoz­nak. Ami van, az néha látszat­érdekvédelemnek tűnik. Renge­teg olyan szakember van, akit a nyugdíjas-ügy mellé lehet állí­tani, s akiknek a jelenléte aztán a kormányt, önkormányzatokat is meggondolásra késztetné. És nem csak a nyugdíjasokra, ha­nem a nyugdíjhoz közelállókra is gondolni kell. A közéletből, kultúrából, stb. nem lehet levál­tani az embereket, jóllehet aje- lenlegi vezető fejekben is ez van: leírtuk a nyugdíjast, kész ...! Most azt kell tudatosí­tanunk, hogy óriási erő van a kezünkben. Választást nyerhe­tünk, kormányt állíthatunk.- Elképzelehető-e, hogy a kö­vetkező országgyűlésben képvi­selethez jussanak a nyugdíja­sok?- Olaszorszgában van pl. egy olyan közel 20 milliós nyugdí­jas szervezet, ami ott nagyhata­lomnak számít. Ilyenre volna szükség nálunk is. Az érdekvé­delmi szervezeteknek meg kel­lene tanulni jól együttműködni, hogy bennünket is fogadjanak el nagyhatalomnak. Itt említést érdemel, hogy amióta létezik a Kamara, a parlamenti bizottság nem mer nemet mondani a meghívásra, bár az más dolog, hogy elmismásolják a javasla­tokat. A nyugdíjasok megbe- csülse akkor lesz teljes, ha számarányunknak megfelelően szerzünk jogot a döntésekben való részvételre. Mert most ró­lunk döntenek - nélkülünk.-Most viszont két év még hátra van. Össze tudná-e hozni a Kamara azt a mintegy 30 nyugdíjaskorú képviselőt - akik általában pártérdeket, s nem nyugdíjasérdeket képviselnek - s rábírni őket, hogy határozot­tan álljanak a nyugdíjas érde­kek mellé?- A nyugdíjasügyet vállaló képviselőkkel keressük az egyéni kapcsolatot, s néhányan már jelentkeztek is. De van olyan elképzelésünk is, hogy időnként megnézzük: bizonyos kérdésekben ki, hogyan szava­zott, s akkor megkérdezzük egyik-másik képviselő úrtól, hogy miért is szavazott nem­mel, amikor a választókerületé­ben ennyi meg ennyi nyugdíjas él. És még sok más elgondolá­sunk is van, de mindig a parla­mentáris formák betartásával. Nem tehetjük meg éppen nyug­díjasok érdekében, hogy ne le­gyen párbeszéd. Kell minden körülmények között, de feltéte­lekkel és tisztán fogalmazva, hogy érthető legyen: nem ké­rünk, hanem elvárunk, követe­lünk.- Mi a véleménye a kijátszási politikáról: kijátsszák a nyugdí­jast az aktív dolgozókkal szemben és kijátsszák egymás ellen a különböző nyugdíjas ré­tegeket?-Ez sajnos a politika része, és emögött egy nagy szemléleti hiba rejlik. Tudomásul kellene végre venni, hogy más a szoci­álpolitika, más a kisnyugdíj egy évtized alapján és más a kis­nyugdíj a régi bérpolitika miatt 30-40 év szolgálat alapján, és a közepes nyugdíj és megint más a magas nyugdíj, amit nagyon sokan jogosan kaptak meg egy élet munkája alapján. A magas nyugdíjakról most már alig esik szó, most a közepes nyugdíjak kerültek terítékre. De hogyan akarunk polgárságot csinálni a fiainkból, ha éppen ilyesmik miatt abban nem lát fantáziát. Nagyon komoly szemléletvál- tozsára van szükség a kormány­zatnál, de amíg Antall József nem kezdeményez, addig aligha várhatunk valamit is. Addig csak azt látjuk, hogy megint itt a nagy versenyfutás a nyugdíja­sok kegyeiért, hogy aztán a vá­lasztás után maradjon minden a régiben. Hársfai István Humán szolgálatok a családokért Első fogalmainkat az emberi együttélés szabályairól, a jóról és a rosszról családi körben sze­rezzük. Ugyanígy, az első nagy érzelmeink is családtagjainkra irányulnak, sőt ott szenvedjük el az első csalódást is. Jelentő­sége ennek a legkisebb szociális egységnek egyre inkább nő, de számtalan megfigyelés mégis arra utal, hogy a családok ér­zelmi légköre egyre bizonytala­nabb. A szeretetet, a gondosko­dás vágyát és igényét a támasz­nyújtás szükségletét, a bíztatást egy jó családi légkör mindig ki tudja elégíteni, de ha ez hiány­zik, érdemes, sőt szükséges a segítségkérés. A humán szolgá­latok egy csoportja erre szerve­ződött. APÁCZAI NEVELÉSI KÖZPONT MŰVELŐDÉSI HÁZA 7632 Pécs, Apáczai krt. 1. Családgondozói munkacso­portja a Nevelési Központ in­tézményeibe járó gyermekek és azok családjai részére kíván szociális problémáik, nehézsé­geik esetén segítséget nyújtani. A munkacsoport részére jelzé­sek hagyhatók személyesen, vagy a 41-233 telefonon Hor- váthné dr. Salamon Erzsébet jogtanácsosnál. CSALÁD- ÉS NŐVÉ­DELMI TANÁCSADÓ (Me­gyei) 7621 Pécs, Eötvös u. 2. sz. Tel.: 32-666/269 m. Itt mindazon betegeket fo­gadják, akik családtervezési problémákkal (védekezés, ill. meddőség) fordulnak hozzájuk. Végzik méhen belüli eszközök felhelyezését, ellenőrzését, fo­gamzásgátló tabletták felírását illetve az azt szedő asszonyok ellenőrzését, férfi és női med- dővé-tétel lehetőségének és módjának megbeszélését, meddő házaspárok kivizsgálá­sát és kezelését. Betegeiket munkanapokon délelőtt fogadják. Minden szer­dán 9-11 óráig családjogi ta­nácsadást tart: dr. Filó Erika. CSALÁDSEGÍTŐ KÖZ­PONT 7632 Pécs, Apáczai Cs. J. krt. 1. Tel.: 41-705. Félfogadás: hétfőtől csütör­tökig 8-16 óráig. Az intézmény segítséget ad:- különböző beadványok, iratok elkészítésében,-életvezetési nehézség ese­tén házastársi, vagy családi konfliktusok megoldásában,- vitás gyermekláthatási ügyekben,- válóper megindulásakor jogi tanácsot, lélektani támoga­tást ad, stb. A Családsegítő Központban szociális munkások, mellékfog­lalkozásban pszichiáter szakor­vos és jogtanácsos dolgozik. Kamarai javaslat a nyugdíjak korrekciójára Az OTF munkaanyagából az Országgyűlés 60/1991. hatá- nyert információval egyetértve, rozatának megfelelően, a mércékre a kamara az alábbi A kamara ügyvivője a népjó- javaslatot teszi: léti miniszterrel történt szemé­Szolgálati idő A nyugdíjazás időpontja 1978 és előbb 1979-82 1983-86 között 1987-88-19 év 3% 3% 3% 3% 20-24 év 4% 3% 3% 3% 25-29 év 6% 4% 3% 3% 30-34 év 9% 6% 4% 3% 35-39 év 13% 9% 6% 4% 40 év és több 18% 13% 9% 6% A Nyugdíjasok Országos Kamarája a közelmúltban javas­lattal fordult a Népjóléti Minisz­tériumhoz az értékvesztett nyugdíjak korrekciójára. A javaslat előzménye, hogy a Kamara megkérte a szükséges információkat az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ságtól. Eezek szerint a kormány az idei nyugdíjemelési keret egy részét kívánja erre a célra fel­használni. Ez azt jelentené, hogy a korrekcióban nem része­sülők éves szinten nem kaphat­ják meg az átlagos 19,5%-ot. Mindezek alapján a kamara több alkalommal foglalkozott a problémával és állásfoglalást fogadott el. A kamara véleménye szerint az ez évi - csak első ütemnek tekintett - megoldást a nyugdí­jalapot nem terhelő forrásból kell biztosítani. A korrekció elveire a Kamara javaslata a következő: 1. Az emelés a nyugdíjmegál­lapítás időpontja és a szolgálati idő alapján differenciáltan tör­ténjen, százalékos mértékű meghatározással. 2. Az emelésből az 1988. de­cember 31-ig (illetve korábban) megállapított saját jogú nyugdí­jazottak részesüljenek 1992. ja­nuár 1-jei hatállyal. A korrekció alapja az 1992. július havi nyugdíj mértéke le­gyen. 3. Az emelésnek összeghatár (korlátozás) nélkül kell érvé­nyesülnie. 4. Az I. és II. csoportú rok­kantnyugdíjasokra a nyugdíja­zás időpontjának alapul vételé­vel a 40 év és az ennél több szolgálati időnél feltüntetett %-ot kell figyelembe venni (6-18%). A saját és özvegyi jog alapján egyesített nyugdíjasok részére a megszerzett szolgálati időtől függően fix összeget javasol a kamara. Miután a korrekció 1993-94 évi folyamatosságát, valamint a vagyont, melynek hozadéka en­nek forrásául szolgálna, nem ismeri a kamara, szükségesnek tartja ennek törvényi garanciáját lyes megbeszélésen kifejezte a készségét arra, hogy a szakem­bereik készek ez ügyben soron- kívül tárgyalni az illetékesek­kel. E kivonatosan közölt javas­lat, illetve állásfoglalás termé­szetesen egyoldalú szándék, s hogy miként válik valóra azt a következő hetek döntik el. Köves Imre Takarítottak Tisztasági napot szerveztek a közelmúltban Pécs-Somogyon. A helyi nyugdíjas klub tagjai többórás munkával rendbehoz­ták a Kodály Zoltán Művelődési Ház környékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom