Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-13 / 131. szám
1992. május 13., szerda uj Dunántúli napló 7 Kezelés a MÁV pécsi, orvosi rendelőjében Fotó: Proksza László Orvos-honatya a családi orvosi rendszerről A hálapénz alkonya 70 milliárdos összvagyon A második ütemben 278 vállalat eladó Nyilatkozik a miniszter Új fejezet A német-magyar alapszerződést egyöntetűen támogató felszólalások hangzottak el szerdán a német Bundestagban, amely a német-csehszlovák alapszerződés mellett első olvasásban foglalkozott a Budapest és Bonn között februárban aláírt dokumentummal is. Hans-Diet- rich Genscher, az FDP tiszteletbeli elnöke, külügyminiszteri minőségében utoljára beszélt a Bundestagban, és nagy taps közepette úgy fogalmazott, hogy a szerződés új perspektívába helyezte a német-magyar kapcsolatokat, a határ megnyitása 1989. késő nyarán az NDK-ba visszatérni nem akaró keletnémetek előtt új fejezettel bővítette németek és magyarok hagyományos barátságát. Ausztrálindonéz összeütközés? Ausztrália és Indonézia azon az utón halad, hogy összeütköznek - igaz, csak földrajzi értelemben. Juan Lorenzo, a dél-ausztráliai főváros, Adelaide egyetemének földtörténet-kutatója ugyanis azt állítja, hogy az Indonéziához tartozó Jáva szigete és az észak-nyugat-ausztráliai partvidék lassan közeledik egymáshoz. Az aggályoskodó- kat Lorenzo azzal nyugtatta meg, hogy ez a közeledés évi mindössze hét centiméteres „sebességgel” megy végbe. Ezért azután mintegy tízmillió évre lesz szükség ahhoz, hogy Ausztrália és Jáva összeütközése bekövetkezzék ... (APA) Szerencsevadász svájciak Soha annyi pénzt nem herdáltak még el a svájciak szerencse- játékokon, mint tavaly. 1991-ben rekordmennyiségű, 2,408 milliárd svájci frankot fektettek a svájci lovakba, félkarú automatákba, igaz, ennek felét külföldön. A játékok között - arányaiban némi visszaesés után - továbbra is messze a lottó a legnépszerűbb, 427 millió frankos bevétellel. Csökken a hazai kaszinók népszerűsége, a svájciak inkább külföldre, Németországba, Franciaországba, Ausztriába mennek játszani. Ennek ellenére a svájci játéktermek is rekordbevételt könyvelhettek el. Beteg az egészségügy, s kérdés, hogy a lehangoló tényen vajon változtat-e az új biztosítási rendszer keretében bevezetett családi orvosi rendszer. Erről beszélgettünk a közelmúltban az egyik legilletékesebbel, dr. Fáklya Csabával, a parlament egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottságának tagjával, aki „civilben” gyakorló körzeti orvos.- A biztosítási kártyák bevezetése, a plusz finanszírozási rendszer megosztja az orvos- társdalmat - véli a doktor honatya. A kórházi, azaz az alapellátáson kívüli gyógyító munkában résztvevők számára ugyanis továbbra is csak a 10 százalékos bérautomatizmus jelenti az anyagi előmenetel lehetőségét. A bérfeszültségek növekedésével párhuzamos folyamat az üzemi, üdülő- és felülvizsgáló orvosok munkanélkülivé válása, miközben persze a kórházi orvosok sincsenek bebiztosítva állásuk elvesztése ellen.- Mennyit érnek a biztosítási kártyák?- Az orvosok fizetésükön felül 0-3 év közötti gyermek esetében 70, 3-18 éveskorig 40, 18-35 éves korig 20, 35-60 éves korig 30 és 60 évesnél idősebb beteg esetében 50 forintot kapnak személyenként, akkor is, ha egyszer, akkor is, ha mondjuk 15-ször kezelik őket. Ez a pénz azonban megoszlik az egészségügyi személyzet között.- Vannak, akik szerint legjobb a biztosító lapokat minél előbb odaadni a választott orvosnak, mások úgy vélik, ráérünk akkor, ha megbetegszünk.- Ha a biztosító kártyát magunknál tartjuk, költséget takarítunk meg a társadalombiztosításnak. Ha ugyanis valaki most adja le, akkor az orvos a leadás hónapjától havonta megkapja a kártya ellenértékét. Ha azonban csak decemberben, akkor attól kezdve kapja az utána járó ösz- szeget.- Hogyan alakul a családi orvosok fizetése az új finanszírozási rendszerben?- A jelenlegi rendszer átmeneti - csak erre az évre érvényes; a következő évekre szólóan még nem alakult ki véglegesnek tekinthető elgondolás. Ahogy említettem, ez az időleges pénzjuttatás megosztja az orvosi társadalmat, viszont az érem másik oldala, hogy - a népjóléti tárca előzetes elméleti kalkulációja szerint - 50- 70%-kal növeli az alapellátásban dolgozók bérét.- Akkor a kártya-rendszer révén kimúlik a hálapénz?- Nem, mégcsak hatással sincs rá. Balgaság ez a feltételezés, ami már nyomtatásban is megjelent, hogy az orvosok 100-120 000 forintos fizetése - sajnos, ez is kacsa - és a nyugdíjasok 6-7 000 forintos járadó- sága közötti óriási különbség következtében a kispénzűek nem fognak hálapénzt adni. A paraszolvenciát az egészségügyben kialakult másodlagos piaci viszonyok működtetik, s ezt a kártya-rendszerrel kívülről nem igen lehet befolyásolni. Jómagam egyébként nem végeztem erre vonatkozó számításokat. De azt tudom: ha az orvos akkora fizetésemelést kapna, amennyi hálapénz-jövedelmet feltételeznek, fölöttébb elégedett lennék. Szerintem a kormányzatot nem annyira a pénz-borítékolás megszüntetése érdekli, mint a boríték tartalmának megadóztatása.- Tapasztalata szerint vidéken milyen lehetőségük van az embereknek a szabad orvos-vá- lasztsára ?- Akik olyan községben élnek, ahol csupán egyetlen orvos van, természetesen nem tudnak választani. Részint, mert az esetleges másik messze van, részint, mert az illető nem is igen vállalja. A szomszéd faluba való utazgatás költségeit ugyanis senki nem fedezi. Az üzemanyag-árak miatt egyébként tetemesen megnőtt a házhoz hívások száma. Ha ott áll is az udvaron a gépkocsi, akkor sem viszik be a rendelőbe a beteget, mert olcsóbb, ha kihívják a doktort...- Mi lesz azokkal, akik kívül esnek a biztosítottak körén?- Ha valakinek nincs biztosítási kártyája és megbetegszik - fizetnie kell. Ha viszont nincs jövedelme, nincs munkája - például a munkanélküli pályakezdő fiatal vagy akinek már nem folyósítanak munkanélküli járadékot - nem is tud fizetni. Az orvosnak ilyen esetben is el kell látnia a beteget - ezt a kormányrendelet is kimondja. A költségvetésben különben e betegek kezelésének finanszírozására 2,6 milliárd forintot elkülönítettek, a gond csak az, hogy tisztázatlan: az esedékes pénz hogyan, milyen úton jut el a kezelőorvosokhoz. Az egyszerűsített privatizációs program most induló második üteme 70 milliárd forint összvagyonnal rendelkező 278 vállalattal számol -jelentette be Szabó Tamás privatizációért felelős tárcanélküli miniszter. Az angol modell A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ÁVÜ létrejötte után 1990-ben a privatizációban az angol modellt véve alapul, különböző, egyedi kiválasztású cégek, egyedi programját bonyolították az ÁVÜ vezényletével. Ez volt az Első, majd a Második Privatizációs Program, amely mellett már 1988-ban megkezdődtek a spontán privatizációra törekvő folyamatok. Szabó Tamás szerint helyes döntés volt az, amikor 1991 októberében az átalakulások, majd a privatizáció végrehajtására, a feladatokat decentralizálva, a kezdeményezés jogát az érintett vállalatoknak és a szakmailag is egyre erősödő tanácsadó cégeknek adták. Az egyszerűsített privatizáció első ütemében 1992. április végéig 437 vállalat vett részt, 80 százalékuk alakult át gazdasági társasággá, értékesítésre tíz esetben került sor. A vállalatok kezdetben óvatosan viselkedtek, később a vállalatvezetés egyre növekvő érdeklődéssel és aktivitással vett részt a folyamatban. Fokozatosan javul a tanácsadó cégek felkészültsége is, csakúgy a szerződések előkészítettsége, szakmai színvonala. Technikai módosítások Az első decentralizált, vagyis egyszerűsített privatizációs program tapasztalatai már rendelkezésre állnak. A következtetések egyike, hogy a programot folytatni kell. Á tapasztalatok birtokában az ÁVÜ úgy látta, hogy nem koncepcionális, hanem csupán technikai módosításokra van szükség a második ütemben. A változások érintették a vagyonjegy kérdését, a belterületi földdel kapcsolatos teendőket, vagy a Parlament által már tárgyalás alatt levő Munkavállalói Részvételi Programot is. A második ütem beindításáról végül is márciusban döntött az AVÜ. Ehhez kapcsolódóan kidolgozták a privatizációs eljárást szabályozó Keretszerződés D.-t, amelyet az egyszerűsített privatizáció első szakaszában részt vevő szakértőknek is felajánlanak. Nyilvános pályázat útján további 50 szakértőt választanak ki. A napilapokban meghirdetett pályázatra május 7-ig lehetett jelentkezni. Eredményt május 29-ig hirdetnek. Áz egyszerűsített privatizáció első üteméhez képest változást jelent még, hogy a vagyonértékelés elkészítése független könyvvizsgálók feladata lesz. A Keretszerződés új változata rögzíti, hogy a szakértők az első és a második ütemben együttesen maximum húsz vállalat privatizálásával foglalkozhatnak. Ezt a szigorítást a túl sokat vállaló, de keveset produkáló tanácsadó cégek ellen hozták. A programban rögzítésre került még egy limitár is, amelyet a független könyvvizsgáló által hitelesített vagyonértékelés 80 százalékában állapítottak meg. Szigorúbb ellenőrzés Újdonság az is, hogy szigorítják a privatizációs folyamat ellenőrzési rendszerét, ami azt jelenti, hogy három lépcsőben érvényesül majd a kontroll. Az első, úgynevezett formális ellenőrzés az átalakuláshoz szükséges adatok, dokumentumok, okiratok valódiságát, az irategyüttes meglétét vizsgálja. A célvizsgálatot valamilyen panasz, bejelentés alapján kezdeményezi a hivatal, míg az úgynevezett, utóellenőrzés során a már lebonyolított tranzakciókat vizsgálják. Ez utóbbi az új tulajdonos személyén már nem változtat, de ha a visszaélés bizonyítható, a tanácsadó céget megbüntetik. Kidolgozták a versenyeztetés szabályrendszerét is, és ennek konzekvens alkalmazását megkövetelik a jövőben. Eddig hiányzott a megfelelő kritériumrendszer, de most már ez is rendelkezésre áll. (MTI-Press) Óbánya a kispadon Májusi délelőtt Óbányán Fotó: Proksza László Pusztabánya, Kisújbánya, Óbánya. A Zengő mögött megbúvó települések a Keleti-Me- csekben. Bárki megsejti, főként ha gyalogol a helyszínen, hogy egyazon településről vallanak a földrajzi nevek. A Cigány-kilátóról látni, hogy a három helység légvonalban pár kilométeres lejtőn sorakozik. Hagyományaiban igazán Óbánya él, amire büszke volt mindenki, akit kérdeztem. Kati néni is, akire háromszor ráköszöntem, de úgy tett, mintha nem hallaná, aztán maga mellé tessékelt a ház előtti kispadra. Megéreztem, minden előd így ült a pádon, mint a szomszédom, tán elmélázva csendben vagy figyelve a természet rendjét, netán másokat. A pad a lakás része, a legtöbb porta előtt van egy, róla az egész utcát látni. Nyugalmat árasztanak a padok, a faluközösség folytonosságát jelentik. Mintha a rajta ülő utazna az idő végtelenjén vagy épp bóbiskolna a munka után. Az első telepesek is, köztük a Friedszámok, Schiflerek, Scharlok, Bareithek, Schlap- pok, akik a Fekete-erdő valamelyik falujából jöttek még a török után, így ülhettek a pádon. Mindenki valahol rokona a másiknak. mindenesetre a mai utódok is ugyanazt a tájszólást beszélik. Azóta alig ment el innen család, új is alig érkezett. A pesti eredetű Szabó Péter beházasodása szokatlannak számít, de most már befogadták. Vele néztem a temető dombjáról a falut, ahová egy biciklis túra során jutottam el, ahol több mint tíz éve jártam először. Akkor is meghatott, ahogy az alpesi hangulatú dombok közé bújik a község, befészkeli magát a völgybe, ahol a patak a köldökzsinór a nagyvilág felé, ugyanígy az utak is, köztük a legújabb, a Mecseknádasdnak tartó. Az idősek emlékeznek bánya-, kocsi-és legelőutakra. Ezeket lassan elnyeli az erdő. Ismét megleptek a szépen meszelt házak, gangok, a kék sírkeresztek, a közterületek szoba- tisztasága. A természet szerves része ma is az alig 170 lakosú település, amelynek ez adja idegenforgalmi vonzerejét, amitől fellelkesülnek vállalkozók, legyenek azok sok pénzzel rendelkezők vagy épp városias különcködő természetimádók. El is szomorodtam, hogy a régi vállalkozói alkotásokat kikezdte az enyészet, hisz a romos istállóból bánatos ló bámul, a halastó bűzlő pocsolya, leállt a magán-áramfejlesztő, kísértet- ház egy volt tsz-épület, nincs már fürdő. A védett területen átsikló patak vize zavaros. Kérdem a nénit, aki az egyik táborban takarít, hová lett a víz tiszta fénye.- A birkák, meg a kirándulók felzavarják a medret. - Ennyi a válasz. Óbánya ismét a maga gazdája, saját erőből akar bizonyítani, amire képes is, hisz társközségként is ugyanazt tette. Újból itt vannak a vállalkozók. A gyermek-és turistatáborok nem szűntek meg, lett egy csárda, sípálya, épül a lovarda. Megújítják a kispadókat, és lesznek utódok, akik ráülhetnek. Régi, de nem elöregedett a faluközösség. Zártsága nem húzza vissza, sőt hagyományai révén megújul. Eszembe jut Friedszám Fülöp fazekas, aki idősen járta portékáival a vásárokat. Szívóssága és munkahite a halállal dacolt. Igazi óbányai jellem. Csuti János
