Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-13 / 131. szám

1992. május 13., szerda új Dunántúli napló 5 Tulajdoni kárpótlás június 8-ától Június 8-án lép hatályba az 1939 és 1949 közötti tulajdoni károk részleges kárpótlásáról hozott törvény, miután a május 8-án napvilágot látott jogsza­bály úgy rendelkezik, hogy a törvény kihirdetését követő 30. naptól hatályos. A kárpótlási kérelmeket tehát június 8-ától 120 napon belül lehet benyúj­tani az illetékes megyei (fővá­rosi) kárrendezési hivataloknál. Kárpótlásra azok jogosultak, akiknek tulajdonában az 1939. május 1. és 1949. június 8. kö­zötti időszakban alkotott jog­szabályok alkalmazásávál az ál­lam igazságtalanul kárt okozott. Nem jár kárpótlás azoknak, akiket háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Kárpótlás illeti meg viszont azokat, akiktől az egyes va­gyontárgyakat kötelező letétbe helyezéssel, illetve zár alá vételt előíró jogszabályok alkalmazá­sával ért anyagi veszteség. A kárpótlásra jogosultak kár­pótlási jegyet kapnak. Ha a jo­gosultat a korábbi kárpótlási törvény alapján is megilleti kár­pótlás, akkor annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha az összes kárpótlását ugyanazon törvény, alapján érvényesítette volna. A törvény eljárási szabá­lyait a kormány dolgozza ki. Azt viszont a jogszabály ál­lapította meg, hogy a kötelező letétbe helyezéssel okozott kár esetén egy gramm 14 karátos arany értéke 90, mig 18 karát esetén 110 forint. Ülésezik a komlói képviselő-testület Ismét maratoni ülés elé néz Komló város képviselő-testü­leté. A ma délután 3 órakor kezdődő tanácskozásukon 21 napirend szerepel. Szó lesz kiskertek értékesítésének elő­készítéséről, a városi szemétte­lep helykijelöléséről, megtár­gyalják a lakáscélú támogatá­sokról szóló rendelet-terveze­tet és az önkormányzati laká­sok elidegenítéséről szóló ren­delet módosítását. Iskolaigaz­gató, óvodavezetők kinevezé­séről születik döntés, s várha­tóan megalakítják a Sikonda fürdőt üzemeltető kft.-t, s megválasztják ügyvezető igazgatóját. A testület elé kerül a volt Költségvetési Üzem, a mai Kom(l)ép Kft. vagyoná­nak rendezése és felügyelő bi­zottságának létrehozása. A ZÖLDÉRT Rt. a negyedik diszkontboltját adta át a vásár­lóknak tegnap reggel Pécsett a vásárcsarnok buszpályaudvar felé eső oldalánál. Az egykori zöldségboltot és vetőmagboltot három hét alatt nyitotta egybe és alakította át a ZÖLDÉRT sa­ját építő brigádja. Új rakodó­polcokat, hűtőket vásároltak és több mint félmillió forint induló készlettel várták az első vásár­lókat. Naponta friss és külön­böző kedvezményes áruval töl­tik fel a boltot. Hogy mit kínálnak? Péksü­teményeket, többféle kenyeret, tejtermékeket, felvágottakat és kolbászokat bolti áron. A ZÖLDÉRT által forgalmazott többi termék viszont diszkontá­ron kapható. így sokkal olcsób­bak az üveges-, és dobozos üdí­tőitalok, húskonzervek. A ser­tésmájkrém doboza 14 forint, míg a marhamájkrémé 18.50 Ft. Akciós áron vásárolható a mo­hácsi Tartósító különböző sava­nyúságai. Tegnap nagyon vitték az almapaprikásat és a céklásat. Olcsóbban adják a mákot, a lencsét, a szemeskávét, a papír­zsebkendőt és a tisztálkodási szereket. Újdonságként ked­vező áron vehető osztrák moso­gató, mosószer, öblítő és hab­fürdő. A primőrök - paprika, paradicsom, uborka, kelká­poszta ára ugyanannyi, mint a csarnok magánárusainál. Á. E. Negyvenkilenc év a volánnál A fia nyit ajtót. Lajos bácsi leszaladt a boltba, de az aszta­lon gondosan összekészített fényképek várnak egy narancs- sárga dossziéban. A fotókon keménykalapos urak, a ma már csak múzeumban fellelhető mobilok, autóbusz-matuzsále­mek mellett - a békebeli és a békéden időkből. A legnagyobb képen egy ötjegyű, AA-s rend­számú fekete Skoda előtt egy sudár tartású, határozott arcélű férfi néz szembe. A Skodában még Rákosi is kocsizott, tudom meg a fiától. Nyolcvanhárom éves, de ko­rát meghazudtolóan ruganyos léptekkel, szuszogás nélkül toppan be a teli bevásárlósza­tyorral. Hadi Lajos nem sokat veszíthetett fiatalságából - a fo­tókkal összevetve. Talán karak­teres vonásai lágyultak, sudár- sága hajlott meg kissé. Emléke­ivel történelmi évtizedek élő meseházába kalauzol. Amikor 1928-ban megsze­rezte a jogosítványát, csupán 10-14 jármű, személy-, teher­kocsik, konflisok, bérautók ver­ték fel a poros pécsi utcák csendjét. A két, magánvállalko­zásban üzemeltetett Renault tí­pusú autóbusz a temetőbe és Pécsbányára vitte utasait. Hadi Lajos a háborúig az első Pécs-Sásd-Kaposvár közötti já­ratot vezette fehér egyenköpe- nyében és egyensapkájában, ké­sőbb katonákat szállított a frontra a 40 személyes francia Slosston buszokkal, majd a MÁV, és a 1964-ben alakult Volán igazgatóinak „főgépko­csivezetője” lett. Munkáját nem csak a volán mellett, karambol nélkül eltöltött 49 év minősíti. Kitüntetéseinek egyikét, a Pécs-Baranyai Automobil Club dicsérő oklevelét ezüst érem is kísérte. A spontán, életszagú el­ismerések, hálás mosolyok már az utcáról, a megállókból kísér­ték.- A magyarszéki asszonyok egyszer libát küldtek ajándékba, mert megnyugodtak, hogy én nem ütöm el az utcán kószáló kacsákat, libákat, mint a többi sofőr. Országúton egyébként 50-60 kilométeres sebességgel hajtottunk. Én sosem éreztem monotonnak. Szerettem a ko­csikat, érkezés után este mindig átnéztem. Külön szerelő persze, nem volt, mindent saját magunk javítottunk meg. Tekintélyes embernek számított akkoriban a sofőr, a heti 40 pengős kereset is rendes jövedelem volt. Ami­kor '38-ban a MÁVAUT átvette a vonalakat, a Pécs-Baja-Sze- ged járatra kerültem. Hiányzott, de a háború után már nem száll­tam buszra, az igazgatóságra kerültem.- A háború után a csellengő, civilruháért fosztogató katonák miatt veszélyes volt sötétben közlekedni. Az akkori igazga­tómmal vidékről jöttünk haza éjszaka, és három alak állt az országút közepén. Úgy tettem, mintha az út szélén akarnék megállni, majd hirtelen beleta­postam a gázba. .. Azután is kemény, meleg napokat él­tünk... Nem szívesen beszél a meleg napokról. - Kérdezze csak, sok kacifántos dologban benne volt! - bátorít a fia. - Kötelező volt a titoktartás - kezdi mégis hal­kan, érthető vonakodással. - Egy délelőtt, 1956-ban, a MÁV komlói osztályvezetőjéért küld­tek, hozzam Pécsre. Láttam, hogy végig követett egy fekete Pobeda, de nem tudta meg­előzni a Skodámat, csak Pé­csett, a Zsolnay szobornál vág­tak elém. Kiszállíttattak az ávó- sok, és elvitték az osztályveze­tőt a kocsimmal együtt. Az igazgatónak hiába mondtam, hogy sofőr vagyok, nem ember­rabló. Megfenyegetett, hogy semmi sem szivároghat ki, így később az elhurcolt osztályve­zető felesége is hiába fagga­tott. .. - hajtja le a fejét.- A nyugdíjra még nyolc évet ráhúztam, azóta is hiányzik a vezetés. Bár a hosszú évek, a hajszolt napok most állnak bosszút az idegrendszeremen, nehezen, nyugtalanul alszom. De ma is buszsofőr lennék. A mai buszokat álom lehet ve­zetni, de látom, hogy sok sofőr­nek nincs hozzá érzéke, a ka­nyarokban ügyetlenül rángatják a sebváltóL türelmetlenek az utasokkal. Én senkit sem tud­tam otthagyni a megállóban, az utcán, csomagot is el-el vittem. Ma sokszor bezárják az orrod előtt az ajtót. Márpedig a vo­lánnál nem csak sofőrnek, em­bernek is kell lenni. Tröszt É. Üzletemberképzés japán módszerekkel Nem adják ingyen a japán csúcstechnológiát. Kelet-euró­pai mentalitással alaposan meg kell szenvedni érte, legalábbis Balogh József, a Toshiba pécsi képviseletének vezetője szerint. Élményeiről beszámolva el­mondta, hogy a cég egyes ki­rendeltségvezetői kemény „ki­képzésen” mentek át Németor­szágban. A három hónapos, rendkívül zsúfolt program során megkapták mindazokat az alap­vető szakismereteket, amelyek­nek csak egy részét továbbíthat­ják beosztottjaiknak. Rendkívül szigorú fegyelem jellemzi a ja­pán munkamorált. Mindenkitől megkövetelelik az intenzív munkát, és a cég iránti feltétlen hűséget. Mindezt bizonyítja, hogy a naponta reggel 7-től este 6 óráig tartó foglalkozások után is elvárták a további önképzést, mivel alapelvük, hogy munka­társaik mindig és mindenkor ki­tűnő testi és szellemi erőnlétben legyenek. Minél magasabb be­osztásban van egy dolgozójuk, annál magasabb a tőle elvárt követelmény. Elvileg kötetlen a munkaidejük, de ha valaki a kö­tött részidőben hibázik, az a legsúlyosabb elbírálásban ré­szesül. Lapunk kérdésére Ba­logh úr közölte, hogy 40 pá­lyázó közül nyerte el a tisztsé­get. Fizetéséről nem nyilatko­zott, csak annyit jegyzett meg: a cég ügyvezető igazgatója sze­rint a világszínvonalú jövede­lem lehetősége a Toshiba mun­katársai számára biztosított. Ruzsinszky Bővül a szennyvíztelep Harkányban Év végére a szennyvíztelep túlterheltségének megszűnteté­sével megoldódik Harkány egyik égető problémája. Az eredetileg 2000 köbméteres te­lep terhelése a nyári csúcsforga­lomban már 2500 köbméter kö­rül mozgott. Mivel a szennyvíz- telep kapacitása nem volt ele­gendő, az önkormányzat építési engedélyeket sem tudott kiadni, így, bár 1991-ben nem kaptak pályázat útján céltámogatást, az önkormányzat mégis kénytelen volt elkezdeni a bővítési mun­kálatokat. A beruházásban 30 százalékos vagyonrésszel az önkormányzat is érdekeltté tette magát, ezzel biztosítva a kellő fedezet híján elkezdett munká­latok folyamatosságát. Idén azonban sikerült a több mint 33 millió forintos beruhá­zás 60 százalékát pályázaton nyert pénz segítségével felgyor­sítani, így már október-novem­berre 4000 köbméteresre bő­vülhet a tároló. Jelenleg a bon­tási, átalakítási és építési mun­kák jórésze elkészült, a techno­lógiai szerelés május végén in­dul. A szennyvíztároló fejlesztése előfeltétele a meglévő csatorna­hálózat teljes kiépítésének is. Mint Bédy István polgármester elmondta, a Harkányban mint­egy 50 százalékban kiépített csatornahálózat bővítési mun­kálatai 1993-ban indulhatnak. Építési engedélyeket pedig már a szennyvíztelep próbaüzeme alatt adnak ki. P. V. Idős emberekre támadtak „Lőjük le őket!” - üvöltötték a gyerekek Szécsényi Lajost, a Mohács határában szinte remeteként élő idős embert tavaly mint e vidék egyedüli önkényes földfoglaló­ját ismertük meg. A különc, kissé mogorva ember tanyának is csak jóindulattal nevezhető bégréti otthonát és állatait csak nagyritkán hagyja el, s a látoga­tókat sem fogadja örömmel. Pláne az olyan suhancokat, ti­zenéves fiúkat, akik április de­rekán jártak a portáján. Történt, hogy az említett szép tavaszi napon hét fiú megegye­zett, elmennek idegesíteni az öreget, mert úgy vélték, az jó buli lesz. Mármint nekik. Mert Szécsényi Lajos és az öccse Já­nos, akik éppen a tanya melletti földjükön szántottak, nem ör­vendeztek a csoport láttán. Lett is kergetőzés, kővel dobálás, ab­laktörés, kerékpárzúzás, ajtóre- pesztés, galambirtás és lövés! „Lőjük le őket” - üvöltötték kórusban a srácok, s légpuská­val egyikük a lovon ülő János jobb vállát találta el, majd a ló jobb hátsó combjába is három ólom fúródott. A randalírozást ezzel zárták le a fiúk. Előtte kitekerték négy máltai galamb nyakát, betörték a tanya ablakait, letépték a WC-ajtót és jócskán a tulajdonos segítségére voltak abban, hogy az udvaron tárolt kőrakást széthajigálják. Nem tudni, ki kezdte a dobálást, de mindezek mellett azt is be­ismerték a fiúk: a rendőrségre segítségért igyekvő 67 éves Szécsényi Jánost ketten leszed­ték a kerékpárról, ütötték, a bi­ciklin addig ugráltak, míg szét­tört, a küllőit pedig kirúgdosták. A gyerekes csínytevésnek semmiképpen sem nevezhető esetet három kislány is végig­nézte. Nem tudom, tetszett-e nekik a lovagi hőstett? ... S azt sem, eszébe jutott-e valamelyik szülőnek, hogy a garázda csapa­tot fölvezetve bocsánatot kérje­nek a sértettől, esetleg fölajánl­ják a segítségüket, a kár, a rom­bolás helyreállítására. Vagy ők is csupán azon méltatlankodnak a gyerekeikkel együtt, hogy az idős Szécsényi testvérek vasvil­lával közlekednek? Az ügyben már nyomoz a Mohácsi Rendőrkapitányság. Berta Mária Diák a drogosokért Nem ismeretlen az olvasók számára Weiler Péter neve. A tehetséges középiskolás fiú sa­ját műveiből hozza létre egy­személyes színházát, s barátai segítségével már többször be­mutatta munkáit. Ezúttal a Harmadik Intemacionálé soha fel nem épült monstruózus em­lékműve ihlette a III. Weiler Io- naele című összeállítást, melyet tegnap este adott elő Pécsett, a Helyőrségi Klubban. Volt itt színház, zene és film, az Apá­czai Nevelési Központ harma­dikos gimnazista diákjának újabb dolgai. Péter és segítőtár­sai az est bevételét drogos fiata­lok kezelésére ajánlották fel.- Megkerestem a Drogköz­pontot - meséli -, hogy segítsek nekik. Szerintem ma az iskolák­ban kevés szó esik a drogról. Engem pedig mindig is érdekelt az a kérdés, mi az, ami megál­líthatja az embert az útján, ami megakadályozza a céljai eléré­sében. A drog ilyen. Személyes és közvetlen él­ménye a kábítószerről nincs, bár amikor ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanulha­tott, megismerkedett az ottani megelőző munkával. Nagy ha­tást tettek rá az ott látottak. A tegnapi összeállításban há­rom színpadi produkció kapott helyet. Áz első a Tatlin-féle szerkezet kapcsán azokról a nagyszabású vállalkozásokról szól, melyek soha nem teljesül­nek, vagy másként, mint ahogy valaki is valaha akarta. A kérdés az, ezt a kudarcot miképpen élik meg a hősök, bukásként fog­ják-e fel. A második rész szereplője Is­ten, aki egészen közel kerül az emberekhez azáltal, hogy meg­ismerjük a vágyait. Egy piros Ferrari, egy ház a pálmafák tö­vében, ez az, amit szeretne. A harmadik történetben egy pécsi csavargó a főszereplő, aki elha­tározza, hogy kilátástalan hely­zetében levelet ír az önkor- mányzatnek: utalják ki neki a padot, melyen éjszakára meg­húzza magát... A filmetűdök témája hason­lóan abszurd. Az ANK stúdió­jának részvételével készült fil­mekben Weiler Péter munka­társa Makány György volt. Fel­lépett az Octogon együttes is, ez a közel egy éve létrejött, közép- iskolásokból álló csapat. Tagjai rock and roll-zenét játszanak, s mindannyian a Nevelési Köz­pont diákjai. H. I. Gy. • • e ZÖLDÉRT diszkont a vásárcsarnokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom