Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-12 / 130. szám
1992. május 12., kedd uj Dunántúli napló 7 Trónbeszéd A második félévben, az EK soros elnökeként kormányom legfontosabb feladata lesz megkezdeni a Közösség bővítését, és fejleszteni a társult viszonyt a közép- és kelet-európai országokkal - mondta II. Erzsébet királynő a londoni parlamentben, a Lordok Házában tartott trónbeszédében, amellyel ünnepélyesen megnyitotta az áprilisban megválasztott új parlamentet. Az ünnepek rekordere A munkaszüneti napok számában Európában a németek viszik el a pálmát, egyetlen más országban sem ünnepelnek annyit, mint a kontinens közepén. Az év 16 munkaszüneti nappal éppen kétszer annyit pihennek, mint Angliában, vagy Írországban. Németország szomszédai mind délen, mind északon többet dolgoznak. Hollandiában és Franciaországban például csak évi kilenc, Dániában és Olaszországban tíz munkaszüneti nap van egy évben. Az egyetlen vigasz az irigykedő számára: Németország több szövetségi államból áll, és nem mindenhol van ennyi ünnep. Magyarország - a maga nyolc fizetett munkaszüneti napjával - Angliával áll egy sorban. (FEB). „Kertészkedj, művelődj, barátkozz!” Szövetkező kertbarátok Az ország egyik legszélesebb bázisú, tömeges szerveződése a kertbarát- és mezőgazdasági kistermelői mozgalom. Tömegbázisa a kertes házban lakó 1,5 millió, a hétvégi és zártkertben termelő közel 1 millió, valamint kisárutermeléssel foglalkozó 1,4 millió család. Utóbbiaknak egyre jelentősebb hányada válik napjainkban önálló vállalkozóvá.- A Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetsége (KKOSZ) ennek a széles, sokszínű kistermelői rétegnek milyen területeken tud segíteni? - kérdeztük dr. Merényi Károly főtitkárt. A kistermelők nemzetgazdaságilag is igen jelentős termelői tevékenységéhez, földszerete- téhez, a magántulajdon ápolásához igyekszünk segítséget nyújtani.-A Szövetség mit tekint kiemelt feladatának ?- Ismerve a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok jelenlegi stagnáló és lassú átalakulásban lévő helyzetét, a kistermelésre fokozott szerep vár. Csak akkor remélhetünk zökkenőmentes élelmiszerellátást a közeli években, ha a kistermelők és egyéni vállalkozók termelési kedvét és értékesítési feltételeit biztosítjuk. Ennek elősegítése ma kiemelt feladatunk. Most elsősorban a szakmai oktatási, termesztéstechnikai, kereskedelmi és érdekképviseleti feladatok ellátásában betöltött szerepünk növekszik meg.-A Szövetség múltjáról, hagyományairól hallhatnánk valamit?- Hazánkban a kertbarát-mozgalom nagyon régi hagyományokkal rendelkezik,túlélte az elmúlt 40 évben a legkritikusabb időpontokat is, tagregisztrációra azonban csak az országos szövetség megalakulása, önálló jogi személyiséggé válása után, 1990-ben került sor. Az országos szövetséghez eddig 231 kör, klub csatlakozott, 13 437 tagkönyvvel ellátott taggal.- Kikkel működnek együtt?-A helyi kertbarát- és kistermelői körök és klubok szorosan együttműködnek a legkülönbözőbb szervezetekkel (nyugdíjasok, olvasókörök, gazdakörök stb). A művelődési házak, a TIT-szervezetek és az önkormányzatok segítségével kiemelkedő szerepet vállalnak a népfőiskolák szervezésében, működtetésében. Az országos szövetség és a megyei szövetségek is messzemenően támaszkodnak a TESZ-re (Társadalmi Egyesülések Szövetségére, és elsősorban annak infrastruktúráját igénylik. Tagjai vagyunk az Agrár Koordinációs Fórumnak, ahol képviseljük a kertbarátok és kistermelők érdekeit.- A Szövetségbe tömörülő kertbarátok és kistermelők eredményes tevékenységét milyen programok segítik elő?- A megyei és helyi szervezetekkel együtt évente több száz előadást, gyakorlati bemutatót, hazai és külföldi tapasztalatcserét, kiállítást és fórumot szervezünk. Hasznos információkat nyújtanak a havonta megrendezett Központi Klub foglalkozásaink.- Végezetül mit tart a Szövetség legfőbb teendőjének?-A kertbarátmozgalom sok vihart megélt, de jól bevált hármas jelszava a „Kertészkedj, művelődj, barátkozz!” Ma még ez a sorrendiség aktuális, mivel a fő hangsúly most vitán felül az elsőn, vagyis a termelésen van. Legfőbb teendőnk ezt tartalommal megtölteni. (MTI- Press) Olivettik a McDonald’s étkezdékben A McDonald’s hamburger étkezde-hálózat 8800 amerikai árusítóhelyét Olivetti számítógépekkel szerelik föl. Erről írtak alá megállapodást a Torino melletti Ivreaban, az Olivetti központjában. A szerződés értéke 300 millió dollár (375 milliárd líra), a legnagyobb, amit eddig az Olivetti az Egyesült Államokban kötött, s egyike az Olivetti eddigi legnagyobb üzletkötéseinek. Az Olivetti ez évtől kezdődően 50 ezer személyi számítógép-alapú kasszagépet szállít a Mc Donald,s részére. A gépek automatizálnak minden munkafolyamatot az éttermek számlázásában és könyvelésében. Az Olivetti ellátja a gépek szervizmunkáit és kiképezi a személyzetet használatukra. A Mc Donald,s ezzel az Olivetti legnagyobb megrendelőjévé válik. Több mint 2000 jogos kifogás Országos vizsgálatok a fogyasztókért Gyanús eredetű árucikkek A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (korábban Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség) évente átlagosan 20 ezer üzletben, vendéglátóhelyen, Tüzép-telepen és nagykereskedelmi vállalatnál vizsgálja az értékesítés körülményeit, az áruk minőségét. A vizsgálatok mintegy kétharmada vidéken zajlik. Az elmúlt évben 19 úgynevezett országos témavizsgálatot végeztek. Egyebek közt országszerte megvizsgálták a fagylaltok, háztartási eszközök, játékok, textíliák értékesítésének helyzetét, továbbá a vendéglátóhelyeket és a Patyolatot ellenőrizték. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek is számos vizsgálatot kezdeményeztek, az elmúlt esztendőben csaknem 90-et. Általában az adott megye különleges problémái kerülnek terítékre. Vidékre bóvlit? A főfelügyelőség szükség esetén úgynevezett gyors vizsgálatokat rendel el. Tavaly erre 5-6 alkalommal volt példa. Vizsgálták például, hogy mi okozta a tojás árának hirtelen rohamos növekedését, továbbá hogy az importból behozott híradástechnikai termékek valóban veszéyeztetik-e a magyar ipar termékeinek értékesítését. Tapasztalataik szerint a városokban és községekben az alapvető fogyasztási cikkekből javult az ellátás. Már nem szükséges hatósági beavatkozás ahhoz, hogy a lakosság hozzájusson a legfontosabb termékekhez. Csökkent a hiánycikkek száma is. Az alapellátáson túl azonban a kínálat nem egyenletes, az új vállalkozók ugyanis inkább a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban telepednek le. Különösen igaz ez a szolgáltatásoknál, ezeknek a színvonala vidéken nem javult úgy, mint a nagyvárosokban. A vizsgálatok során a termékek minőségéről megállapították: vidéken is növekedett a kötelező minőségvizsgálat nélkül forgalmazott termékek aránya. Az'is gyakori, hogy a minőség- tanúsítás hiányzik, s a használati, kezelési útmutatót magyar nyelven nem mellékelik. Általános tapasztalat, hogy az import liberalizáció következtében nemcsak a külföldről behozott árucikk, hanem a gyengébb minőségű termék is több. Az osztrák, német és olasz tartós fogyasztási cikkek, textíliák között sok az ismeretlen márkájú termék, s ezek minősége nem mindig van arányban az árakkal. A vállalkozások és a termékek számának gyors Ütemű növekedése szinte lehetetlenné teszi az alapos ellenőrzést, ezért a vevőknek is jobban oda kell figyelniük arra, hogy mit vásárolnak. Megállapítható az is, hogy vidéken - abban a reményben, hogy az emberek tájékozatlanabbak - nagyobb mértékben próbálkoznak a gyengébb minőségű, gyanús eredetű árucikkek eladásával. Újra slágertéma A szavatossággal és a jótállással kapcsolatos szabályokat a tapasztalatok szerint a kereskedők általában betartják. Az eladók gondoskodnak arról, hogy a játállási időn belül javítsák, cseréljék a meghibásodott termékeket. Ez azonban főként az iparcikkekre vonatkozik, az élelmiszerkereskedelemben egyre gyakoribb, hogy a kereslet csökkenése, s ennek következtében a készletek felhalmozódása miatt sok a boltokban a minőségmegőrzési időn, illetve fogyaszthatósági időn túl a polcokon a különféle élelmiszer. Ez Budapesten és országszerte egyaránt jellemző, tehát jól meg kell nézni, hogy mikor gyártották az élelmiszereket, illetve meddig tart a fogyaszthatósági idő. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelenleg 8 országos vizsgálatot végez, ezek többsége májusban zárul. Vizsgálják egyebek közt az üvegvisszaváltás körülményeit, a csomagküldő szolgálatok tevékenységét, a textilforgalmazást, a benzinkutakat, a számlaadás és bizonylatolás helyzetét, s a különböző vállalatok reklámtevékenységét. * Az országos és a helyi vizsgálatokkal párhuzamosan valamennyi megyei és a fővárosi felügyelőségnél, továbbá a főfelügyelőségen működő Vásárlók Irodája folyamatosan intézi a fogyasztók konkrét, egyedi panaszügyeit. 1991-ben 3135 panasszal foglalkoztak, s mint bebizonyosodott: az ügyek kétharmad részében jogosan emelt kifogást a vásárló. (MTI-Press) Kis vállalkozás - nagy elszívó hatás Növekvő szóródás bérekben, jövedelmekben Nem perdöntő a teljesítmény A tapasztalatok szerint mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók körében erőteljesen differenciálódtak a bérek és a jövedelmek. Abban azonban, hogy ki keres többet és ki kevesebbet, immár nem a teljesítmények játszanak perdöntő szerepet, hanem más - részint hagyományos, részint újkeletű - tényezők. Változatlanul fontos körülmény, hogy női vagy férfi munkavállalóról van-e szó, s változatlan az is, hogy azonos munkakörökben, azonos feltételek és teljesítmények mellett is a nők keresete alacsonyabb. Napjainkban azonban ebből az következik, hogy a leépítések - még egy szakmacsoporton belül is - inkább a jobban dotált férfiakat érintik, jóllehet, többségük családfenntartó, akinek munka- nélkülivé válását jobban megérzi a család. A keresetek megoszlására vonatkozó legfrissebb adatfelvétel szerint a legnagyobb vállalóknál dolgozó férfiak átlagos órabérének szintje mintegy 30 százalékkal haladja meg a nőkét. Ha itt tekintetbe vesszük is a korból és a szolgálati idő hosszából származó különbségeket, valamint a nők - gyermekgondozás miatti - gyakoribb hiányzását a munkából, akkor is legalább mintegy 10-15 százalékos különbség mutatkozik az „erősebb nem” javára. Hasonló a helyzet a kisvállalatoknál és vállalkozásoknál is: a nők átlag 33 százalékkal - ezen belül például a kereskedelemben körülbelül 25 százalékkal - kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. A nőket hagyományosan hátrányosan érintő tényező a szellemi-ügyviteli kategóriában a beosztás vagy besorolás. A gyakorlatban ugyanis nem mindig a tényleges beosztás számít, hanem az, hogy kit milyen szintre sorolnak be. Vannak pl. osztályvezetők, akik 20-30 beosztottat irányítanak, s vannak, akik 1-2 tagú „kollektívát” vezetnek, esetleg önálló osztályként, azaz főosztályvezetői dotációval. A keresetek differenciálódását - új elemként - befolyásolja az, hogy valaki nagyvállalatnál vagy kis szervezetnél dolgo- zik-e. Ez kivált a szolgáltató szférában jelent nagy különbséget: a „kicsik” kötelékében dolgozó fizikai munkások átlag 14-21 százalékkal több fizetést kapnak, mint az 50 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél levő társaik. Ebben ugyan némi szerepet játszik, hogy a kisvállalkozásoknál kb. 3 százalékkal magasabb a szakmunkások aránya, de még inkább az, hogy nagyobb a teljesítmény-igény, s jobban érvényesül az az elv, hogy a jól dolgozókat jól meg kell fizetni. Ilyen szempontból az 50 főnél kisebb létszámú munkahelyeknél is jo*bbak a 21-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek, amelyeknél a bruttó fizetések további 2 százalékkal magasabbak. Érdekes jelenség, hogy a kisvállalatoknál a szellemi munkakörök fokozatosan „férfiasodnak” (az arány jelenleg 48 százalék, jóval magasabb, mint a közepes és nagy szervezeteknél), elsősorban azért, mert adminisztrációjuk zömmel személyi számítógépekre kerül, s ezt a szakképzett munkatársak maguk kezelik. Ugyancsak a „kistermetű” vállalkozások felé billenti a mérleget a vezetői jövedelmek összevetése. Ebben azonban az is közrejátszik, hogy sok kisvállalkozás ügyvezetői egyben résztulajdonosok is, tehát tőke- tulajdonuk alapján is jövedelemhez, részesedéshez jutnak. Mindez érthetővé teszi a kisvállalatok elszívó hatását, ami elsősorban az államigazgatás területén okoz gondot, mert a jól képzett, nyelvet tudó, 5-10 éves államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberek lényegesen jobb anyagi feltételeket találnak a kisvállalkozásoknál, mint hivatali munkahelyükön. Az átáramlás már érzékelhető, s úgy tűnik, a folyamat még korántsem zárult le. (Ny. V.)
