Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-10 / 128. szám

Madárdal a csengő helyett „Gyermekáldás” a Füszértnél A kilencedik üzletház A Balaton Füszért Rt. 15 év alatt 16-18 áruház megépítését tervezte. A piacgazdaság azon­ban gyorsításra ösztönözte a cé­get: a programot három év alatt befejezik. A kilencedik a Dóra nevet kapta, csütörtökön nyitot­ták meg Balatonbogláron. A Dóra is tükrözi mindazt, amit a megnyitón Dévényi Zol­tán vezérigazgatótól hallottunk: legyen a társaság kereskedelmi kultúrája a meghatározó a pia­con! A Dórában körbenézve ne­héz lesz követni az ilyen szín­vonalú példát: szó szerint pa­tika-tisztaság, miközben az alig három hónap alatt elkészült üz­letházban több mint egy kilomé­ter hosszúságú polcokon 6000 féle árucikk vár vásárlóra, mintegy 30 millió forint érték­ben. A Dóra - kilencedik gyerme­künk, mondta Dévényi Zoltán - péntek reggeltől áll a bogiáriak rendelkezésére. Ha a szezonban szükség lesz rá, vasárnap is nyitva tartanak. Túl a vásárló ki­fogástalan ellátásán, más is in­dikálja a Balaton Füszért Rt.-ot az üzletházak megnyitására. A számítástechnika bevezetésével a cégnél 300 ember feleslegessé vált. Olyanok, akik már rendel­keznek a társaságnál természe­tesen magas színvonalú keres­kedői kultúrával. Elbocsátás he­lyett a Balaton Füszért munka­helyet biztosít új létesítményei­vel számukra. Zalaegerszegen júniusban nyit a tizedik, a Viktória, to­vábbi három üzletház pedig már előkészítés alatt áll. Mészáros A. Show-szereplö voltam Hawaii-ban Amikor négy éve először volt alkalmam egy baráti meghívás­nak köszönhetően a Hawaii szi­getek fővárosába, Honoluluba eljutni, napokig azt hittem, hogy csak álmodom. Azt meg végképp nem hittem volna, hogy ez a csoda mégegyszer megtörténik velem. Hawaii természeti szépsége lélegzetállító, klímája rendkívül kedvező. A sziget a turizmusból él és meg is tesznek mindent a vendégek kiszolgálása, szóra­koztatása érdekében. Most egyik ilyen élményemet ragad­nám ki a sok közül. Hawaii sztárja és népszerű show-manje Al Harrington el­múlt 50 éves és úgy döntött, nyugdíjba vonul. Barátaink el­vittek a búcsufellépésére. A be­lépő meglehetősen borsos ára ellenére sorban álltak az USA legkülönbözőbb államaiból ér­kezettek, hogy bejuthassanak. A színház nem a mi fogalma­ink szerinti színház volt, ugyanis asztalok mellett lehetett ülni és a belépőjegy árában egy vacsora is benne foglaltatott. A csinos pincérlányok a jellegze­tes hawaii italt a maitai-t szol­gálták fel, ami nem más, mint egy rész rum, két rész ananász juice, sok-sok jéggel. A színpa­don megjelentek a rendkívül kecses és szép hawaii lányok, majd az izmos legények. A le­gények ősi benszülött táncot dübörögtek el, a lányok hula-hulát táncoltak, vagyis fan­tasztikus módon riszálták a csí­pőjüket, szóval kellően elő volt készítve a hangulat, mire a színpadra lépett Al Harrington. Hatalmas tapsvihar fogadta, ő pedig énekelt, táncolt, paródiá­kat adott elő, tréfálkozott, a kö­zönség bekiabálására vicceket rögtönzött. Mi eléggé közel ül­tünk a színpadhoz, s a maitai gyakori kóstolgatásából kifo­lyólag elmúltak nyelvtudásom (meglehetős) hiányosságai mi­att érzett gátlásaim és én is be-be kiabáltam, tapsoltam, in­tegettem, egyszóval jól éreztem magam. Utólag feltételezem, hogy talán épp a hiányos angol­ságom miatt „szúrt” ki, mert le­jött, karonfogott és felvitt a színpadra az izmos legények és raffiaszoknyás lányok közé. Természetesen megkérdezte, honnan jöttem. Gondoltam, ha nem Pécset, hanem Budapestet mondom, tudni fogja. Hát nem tudta. A profi showman szem­mel láthatóan zavarba jött és bi­zonytalanul megkérdezte, az Lengyelországban van ugye? Közöltem, hogy Magyarország fővárosa. Megkérdezte, akkor az a Balkánon van? Felvilágosí­tottam földrajzi pozíciónkat ille­tően. Akkor az egy szláv or­szág? ^kérdezte. Próbáltam el­magyarázni neki, hogy egészen másféle nyelvet beszélünk, majd megjegyeztem -ekkor már felbátorodva- én nagyon meg­értem, hogy nem tudja, hol van Magyarország, mert biztosan nagyon beteg volt és hiányzott az iskolából, amikor Európát tanították. Mit mondjak, a száz­nál több nézőből kitört a neve­tés és megtapsoltak. Ezután in­tett, s az egyik hawaii legény orvul letámadott, vagyis egy raffiaszoknyát kötött a dere­kamra. Ez volt a revans, ugyanis be kellett mutatnom, tudok-e hawaiiul táncolni, azaz csípőt riszálni. A magyarság ér­dekében próbáltam derekasan helytállni. Nem tudom végülis hogyan sikerült a risza, min­denesetre nagyon megtapsoltak. (A képen a „produkció” utáni közös meghajolás látható). Amikor vége lett a műsornak sokan odajöttek az asztalunkhoz gratuláltak és kérdezték, hogy mi igazán, meg tényleg Ma­gyarországról jöttünk el Hawai­iba? Ott mi voltunk az egzoti­kum. De ez a százvalahány em­ber ezután biztosan tudja, hol van Magyarország. Sarok Zsuzsa 100 éves a Kanizsa Sörgyár A méhsörnek és az árpa­sörnek már Attila idejében nagy keletje volt országunk­ban, noha az utóbbit először csak a szolgák fogyasztották. A sörivás divatja nem fosz­lott szerte, a későbbiekben céhekben készítették. A nagykanizsai sörgyárat helyi pénzemberek alapítot­ták 1892-ben. A város az igen forgalmas észak-déli útvonal egyik jelentős állo­mása volt, de ellátták sörital­lal a környéket és nagy mennyiséget szállítottak Fi­úméba, A sörgyár kisebb megsza­kításokkal 1944-ig üzemelt, amikoris leállították, és csak 1956-ban hoztak kormány­rendeletet az újraindításáról. Folyamatos fejlesztéssel, korszerűsítésekkel elérték, hogy az akkori 250 000 hek­toliteres kezdeti évi mennyi­ség helyett ma már 1,300 000 hektoliter különféle sört ké­szítenek évente. Tóth István, a Kanizsa Sörgyár Rt. igazga­tóhelyettese azt mondja, a mai és a száz évvel ezelőtti sörgyártás csak az alapanya­gaiban hasonlít egymáshoz, a gyártás már teljesen más. Ma zárt technológiai rendszerben készítik, és egyre jobb minő­ségű sört kínálnak vásárlóik­nak. A Holsten cégtől licen- cet vettek és ez a sör az egyik legnépszerűbb termékükké vált. Nemsokára új sörmár­kával is a piacra lépnek, s új címkével, emblémával lepik meg a sörivókat. Söreik el­tarthatóságát növelik, nem­sokára 90 nap helyett 180 na­pig is eltehetjük a kellemesen komlózott, friss aromájú italt. Több mint 200 új sörözőt szerelnek fel az országban, a berendezések tisztaságát és a felszolgált sör minőségét fo­lyamatosan ellenőrzik. A gyárban néhány nap óta szá­mítógépvezérlésű töltőbe­rendezés is működik. Jubileumukat rendezvény- sorozattal, sörfesztiválokkal ünnepük azokban a városok­ban, ahol nagykereskedelmi részlegük van, így például Nagyatádon, Kaposváron, Siófokon. Nagykanizsán szeptember első felében tart­ják a sörfesztivált, a sör mellé kulturális- és sportrendezvé­nyeket kínálnak, és egy könyv is megjelenik a gyár történetéről. De minden olyan rendezvényt szponzo­rálnak, amelyek az évfordu­lóhoz kapcsolódnak. B. A. buszköltségek, illetve- a kul­lancs elleni védőoltás árának fedezésére remélnek támoga­tást. Megérdemelnék! Kérdem Adóiján Ritát: vég­képp sínen van az erdei iskola?- Ennek már gyökere van! — mondja. Káldy József a ME- FAG vezérigazgatója látható ötömmel dől hátra székében. Most küldtek ki a házhoz egy csomó rönkfát. Iskolapadoknak. Mészáros A. Iskola a tölgyfák alatt Lóri-völgy, Lóri-forrás, Lóri-vadászház. Gyermekbiro­dalom, okos kalandok forrása. Vagy pedagógusbirodalom? Hol van? Széplombú erdők közepén, a Mecsek csendes zu­gában, ahol mostanában madár­dal jelzi a kisdiákoknak: szünet! Decsiné Adorján Rita egy­szerre akarja velem érzékeltetni a környezet szépségét és hasz­nosságát. Közben ilyen kifeje­zéseket használ, hogy „valami újat hozni az elavult tantervek­hez képest” és „tapasztalati úton való tanulás”. Jómagam egyre a kályhához szeretnék vissza­menni: hogyan került a pécsi Petőfi utcai általános iskola 10 osztályának közel 230 kisdiákja az erdei iskolába? A recept egyszerűnek tűnik - a megvalósítás már nem. Min­denestre kellenek hozzá a szó klasszikus értelmében vett pe­dagógusok, egy nagyszerű cél, rengeteg küszködés és munka, valamint a nagyvonalú Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság, s e jelzőt most olyan érte­lemben használva, hogy nem feltétlenül várandó el ettől a cégtől a meglepően új és szép eredményt Ígérő nevelési célok méltánylása, támogatása. A Lóri-vadászház a MEFAG-é. Az iskola három pedagógusa és egy adminisztratív dolgozója - Adorján Rita, Mátrai Gábor, Kuti Ildikó, illetve Zaláné Zámbó Andrea - betéti társasá­got alapítva bérbevették a gaz­daságtól a vadászházat, erdei iskolát akartak „csinálni”. Eh­hez rengeteg kétkezi munkára, kollégáik és a szülők segítsé­gére volt szükség, valamint arra, hogy saját zsebből fizessék a bérleti díjat. Pályázatokat küldtek be - és nyertek ennek révén is támogatást. A végső indítást egy visegrádi konferen­cia jelentette, amelyre a pécsi iskolák közül egyedül Decsiné kapott meghívást, benyújtott környezeti nevelési programjuk alapján. Szép siker. A hét első négy napján egy­mást váltják a felsőtagozatos osztályok. Komplex program alapján tanulnak, mondjuk így: lehet matematikázni a növényleve­lekből is. Történelmet, irodal­mat, a természeti tantárgyakat tanulni a Mecsekben - minden­képpen. Napfényben, csilin- gelő-vidámító madárdalban. Most ezek a remek pedagó­gusok újabb pályázatot nyújtot­tak be az Egészséges Városok Alapítványhoz, elsősorban a Jövőre nagymamák versenye is lesz Magyarország legszebb asszonya A kisebbik fiát nem érdekelte, a nagyobb örült- Tévébemondó szeretnék lenni, és most ez a verseny hoz­zájárulhat ahhoz, hogy teljesül­jön régi vágyam - kezdi a tele­fonbeszélgetést Katonáné Új- váry Eva(33 éves), akit a múlt szombaton Magyarország leg­szebb asszonyának választott a Kolozsvári Grandpierre Emil által vezetett budapesti zsűri és a közönség is az ART XX társa­ság által szervezett versenyen - mintegy ötszáz jelentkező kö­zül. Európában is ritkaság, hogy a tizen- és huszonéves lányok mellett az idősebbek bájaira is szayazhat a nagyérdemű vala­mint a zsűri. Külön örülhetünk, hogy ezúttal sem pomóvád, sem pedig a házastársak egyikének másikának levele nem zavarta az Anyák szépe show-n hozott döntést. A megválasztott fekete, hosszúhajú hölgynek nincs ott­hon telefonja, távirat segítségé­vel kértük, hogy hívja munka­társunkat. Köszönjük, márcsak azért is, mert a nyomtatott saj­tóban máshol a versenyt köve­tően nem nyilatkozott.-Férje mit szólt a diadal­hoz?- A kiírást akkoriban én lát­tam meg, ő pedig rámbízta a döntést, nem erőltette, de nem is volt ellene. Az utolsó pillanat­ban adtam be a jelentkezést, nem számítottam a sikerre, fér­jem gratulált. Kisebbik fiam másfél éves, vele vagyok most gyeden. Őt nem érdekelte az ügy, a nyolc éves nagyobbik szemében láttam, büszke rám.- Úgy tudom, magyar-ének szakos tanár. Mi a kedvenc nó­tája?- Népdal a kedvencem. Megkötöm lovamat... Ismeri, ugye?-Igen, szép, érzelmes, olyan mint egy szépségverseny.- Nagyon jó volt a hangulat még a tíznapos edzőtáborban is. Tudja, nők egymás közt. Ott ve­szítettem el az önbizalmamat, sokakat szebbnek láttam, mint én vagyok.- Tényleg, milyen egy szép nő a legszebb asszony szerint?-A szabályos arc kevés, azt szeretem, ha a szemében látok valami érdekeset. Ugyanez vo­natkozik a férfiakra is.-Sajnálom, hogy csak tele­fonon találkoztunk. A több lapban Magyarország legtisztább szépségversenyének nevezett vetélkedő szervezőjét, az ART XX társaság illetékését Szilágyi Zoltánt terveikről kér­deztem:- Örülök a sikernek, fel is bá­torodtunk egy kicsit. Jövőre folytatjuk a versenyt, amely egyébként Európában is szinte egyedülálló. Szeretnénk egy új­donsággal is előrukkolni. 1993-ban terveink szerint meg­rendezzük a Magyarország leg­szebb nagymamája versenyt. Mindenki indulhat, akinek uno­kája van. Itt sem a legfiatalabb induló nyert. Közben a szépségversenyek körében is kitört a pluralizmus. Megannyi kísérlet után a Mul­timédia újraindítja a minden évben botránnyal végződött le­ány-szépségversenyét, jelent­kezni lehet. A jelek szerint a dí­jak és a lebonyolítás felülmúlja azt a kicsinyességet, amely a ki­írásban olvasható, és amelynek alapján, az ötszáz forintos ne­vezési díj mellé még egy felbé­lyegzett borítékot is kémek Magyarország leendő szépétől. Bozsik L. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom