Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-15 / 105. szám
1992. április 15., szerda aj Dunántúli napló 7 A minőségnek van piaca Az árakat a kereskedelem határozza meg Az Acs család 16 éve foglalkozik zöldség termesztései Még az idén • • Üzemi tanácsok A közelmúltban elfogadott új Munka Törvénykönyve egy olyan szervezet létrehozásáról is intézkedik, amelynek eddig nem volt hagyománya nálunk a munka világában. Ez az üzemi tanács, amelynek elsőrendű feladata az érdekegyeztetés a munkáltatók és a munkavállalók között, különös tekintettel arra, hogy igen sok területen szükséges és közös érdek az együttműködés a dolgozók és a munkaadók között. Választási bizottságok Az új Munka Törvénykönyvének átmeneti rendelkezései alapján az első üzemi tanács-választásokat 1992. december 31 -ig meg kell tartani. Ezek a választások nagyrészt az általános szabályok szerint zajlanak majd le, azonban tekintettel arra, hogy ez az első ilyen jellegű választás lesz, néhány ideiglenes szabály is érvényesül. Természetesen a törvény általános érvényénél fogva most is csak azoknál a vállalatoknál kerül sor üzemi tanács választásra, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. Azonban az első üzemi tanácsok mandátuma nem hároméves lesz, csupán egy évre szól majd. Általában az üzemi tanácsok megszervezése - amelyekre máskor 3 évenként kerül majd sor - a leköszönő üzemi tanácsok feladata lesz majd. Ezek hiányában azonban most az üzemi tanács és a választási bizottság számára biztosított jogosítványokat a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a nem szervezett dolgozók képviselőiből álló választási bizottság gyakorolja. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják a dolgozók, a jelöltek közül. Jelöltet állíthatnak a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka, vagy 50, illetve ennél több választásra jogosult munkavállaló. Az üzemi tanács tagjainak száma egyébként a dolgozók létszámától függően 3 és 13 között mozoghat. Három főt kell választani ott, ahol a dolgozók létszáma nem haladja meg a 100 főt, és 13-at ott, ahol több mint 1000 munkás dolgozik. A választási szabályok igen szigorúak. Az első választásnál legalább a szavazatra jogosultak 50 százalékának voksolnia kell ahhoz, hogy érvényes legyen a választás. Ha ez nem teljesül, a választást meg kell ismételni és itt már a választásra jogosultak egyharmadának részvétele is elegendő az érvényességhez. Ennek hiányában a választást egy év múlva kell megismételni. Mit tehet az üzemi tanács? Az üzemi tanácsok működésének lényege tehát az együttműködés. Ez egyben azt jelenti, hogy a szakszervezetek megszabadulnak bizonyos eddig rájuk ruházott, az érdekvédelemmel elég nehezen összeegyeztethető feladatoktól, amiket az üzemi tanácsok vesznek át. így a szakszervezetek jobban érvényesíthetik majd érdekvédelmi feladataikat. Ugyanakkor létrejön egy olyan szerv, az üzemi tanács, mely úgy tudja egyeztetni a közös érdekeket, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüli az érdekvédelemhez kapcsolódó konfrontációs pontokat. így például az üzemi tanácsoknak a törvény betűje szerint pártatlan magatartást kell tanúsítaniuk a munkáltatónál szervezett sztrájkokkal kapcsolatban. Vagyis, az üzemi tanácsok nem szervezhetnek sztrájkot, nem támogathatják és nem is akadályozhatják azokat. Az üzemi tanács tagjai a szakszervezeti tisztségviselőkhöz hasonló védelemmel és jogosítványokkal rendelkeznek. A tanácsot úgynevezett „együtt döntési jog” illeti meg, a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban és az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításánál. Ezzel együtt számos kérdésben a munkáltató köteles kikérni az üzemi tanács véleményét és szinte minden, a dolgozókat érintő kérdésben köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot. Az üzemi tanács véleményezi többek között a nagyobb átszervezések, átalakítások tervét, és vonatkozik ez az esetleges privatizálásra, vagy korszerűsítésre is. Ebbe a körbe tartoznak még egyes személyi kérdések, a munkavállalók képzésével kapcsolatos tervek, az éves szabadságolás ütemezése, az új munkaszervezési módszerek és teljesítmény-követelmények, valamint az egyéb kérdések is. Együttes választások Az idén az üzemi tanács-választásokat nemcsak az teszi majd emlékezetessé, hogy most először kerül sor ilyen aktusra, hanem az is, hogy előreláthatólag együtt zajlik majd két másik olyan választással, amely nagy hatással lehet alakuló demokráciánkra. Az egyik a szakszervezetek közötti választás lesz, a másik társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztása, amelyek a jövőben fontos szerepet játszhatnak életünkben. Évekkel ezelőtt sokan kezdtek el fóliázni, mert akkor jó üzletnek tűnt. Szakcsoportok alakultak, amelyek elsődleges feladata a kertészkedéssel, zöldségtermesztéssel foglalkozók összefogása, a termények eladásának megszervezése, és a szakmai irányítás volt. Mára a piac törvényei működnek, vagy nem működnek. A magángazdák pedig magukra maradtak. Baranya megye déli részén foglalkoznak elsősorban fóliázással. Nagy hagyományai vannak ennek a mezőgazdasági tevékenységnek Tótokföldjén, Nagyárpádon, Pellérden és Szigetvár környékén. Harmat Árpád Dobszán él. A háza mögött egymást érik a fóliasátrak, amelyek nem engedik pihenni a gazdát. A virágok állandó törődést, odafigyelést igényelnek. Ottjártamkor is éppen nagy munkában voltak, s mint mondták nem a legjobbkor érkeztem. A fólia sátrakban ameddig a szem ellát szegfűk virítanak - sárgák, pirosak, fehérek. Az asszonyok szinte megállás nélkül dolgoznak, kapálnak, leszedik a vadhajtásokat, öntöznek.- A vágott virág termelés egyik legnagyobb gondja, hogy a hozzá szükséges összes termék - fólia, energia - sokkal drágább, mint Nyugat-Európában, az ár meg, amiért a virág eladható, ehhez képest alacsony - mondja Harmat Árpád. - Ä holland kertész például kevesebbet fizet az olajért, mint a magyar. Nálunk egyedül a munkaerő olcsó. Azzal, hogy olcsóbb külföldi virágokat hoznak be. lecsökkennek az árak. A Átvilágítás A magyar mezőgazdasági termények ára lényegesen elmarad a világpiacitól, míg a termelési eszközök annyiba kerülnek, mint külföldön. Sok helyen a növénytermesztés során már a műtrágyázás gazdaságossága is megkérdőjeleződik. Mindez rendkívül veszélyes tendenciákat jelez és érzékenyen érintheti a továbbiakban a magyar gazdaság egészét - állapította meg három termelőszövetkezet átvilágítása tapasztalatai alapján Schaefer-Kehnert német professzor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a sok kis földtulajdonos csak úgy tudhat majd gazdaságosan termelni, ha öszszefognak. virágot eladni nagyon nehéz. Hiányoznak a védővámok, és mindenki azt hoz be, amit akar. Hollandiában a virágpiac a termelők tulajdonában van. Magyarországon is szükség lenne ilyenre. Igaz, hogy Budaörsön van, meg júliusban Szegeden is nyílik egy, de ezeken nem a termelők, hanem a kereskedők szabják meg az árat. Virágot is lassan már csak tavasztól őszig szabad termeszteni. A/ árak emelkednek, a bevételek csökkennek. A fűtési költségeket a fólia fölé leereszthető úgynevezett energiaemyő 50-60 százalékkal csökkentené. Kistermelő azonban ezt képtelen megvenni. Hitelhez jutni lehetetlen, az alaptőkéje meg kevés.- Sajnos egy kalap alá veszik a butikost és a termelőt, és a hitelfolyósítás feltételeit ez alapján állapítják meg. Amig a kereskedő gyorsan meg tudja forgatni a pénzét, addig a gazdálkodónak ehhez legalább egy év kell. Szükség lenne rövid lejáratú kölcsönökre, amelyeknek a kamatait a mezőgazdasági vállalkozók is ki tudnák fizetni. Akinek minőségi áruja van az el is tudja adni - folytatja Harmat Árpád. - Alapvetően nagy gond nincs, hiszen a húsvét, anyák napja, ballagás a jeles névnapok idején még mindig sok virág fogy, csak nem annyi mint eddig. A holt időszakban alig fogy a virág, hiszen az emberek azért ma már nem vesznek, vagy nagyon ritkán, hogy legyen otthon a vázájukban. Tizenkilenc éve vagyok maszek kertész. Előtte különböző cégeknél dolgoztam. Úgy látom, hogy ebből a válsáAz egyszerű polgár talán észre sem fogja venni, ha júniusban beindul Magyarországon a bankközi devizapiac. Ha mégis, akkor úgy véli: csupán arról van szó, hogy a kereskedelmi bankok, a különböző pénzintézetek egymás között már nemcsak a nemzeti valutával, hanem a külföldi fizetőeszközökkel, illetve az azokra szóló követelésekkel is kereskedni fognak. Pedig a forint konvertibilitásának megteremtése szempontjából lényeges elem lép be a nyáron. Egy konvertibilis valuta ugyanis általában úgy képzelgos helyzetből egyetlen kivezető út az lenne, ha mindenki maga termelne és a gazdák az értékesítésre és a beszerzésre szövetkeznének. Meg kellene szervezni a közös értékesítést, a bolti hálózatot, de Dobszáról ezt nem lehet. Közösen kellene alapítani egy mezőgazdasági boltot, aminek a hasznából mindenki az általa adott tőkerésznek megfelelően részesedne. Az ott dolgozók elsődleges feladata a termelők ellátása lenne. Akkor talán mindig olyan fólia lenne, amire szükség van, és mindig olyan virághálót kapna ez ember, amilyent keres. * Pellérden Ács Sándorék 16 éve termelnek a fólia alatt salátát, káposztát, paprikát paradicsomot. Először csak maguknak akartak primőröket, de aztán több termett mindenből, mint amennyi a családnak kellett. Szétosztogatták a szomszéd, rokonok között. A következő évben már két fóliasátrat állítottak és kimentek a piacra is.- Amikor kezdtük, könnyű szívvel vágtunk bele, mert, volt állami támogatás, és egy termelési biztQnság is. Mára semmivé vált - mondja Ács Sándor. - A '80-as évek végére aztán teljesen megszűnt az állami támogatás. A nagyobb gondot inkább az jelenti, hogy feloszlott a szakcsoport is a baksai tsz-nél, ahol megszervezték a terményeink értékesítését a Zöldérten keresztül. Ez egy nagyon korrekt kapcsolat volt, az eladott zöldségfélék után a fogyasztói ár 70 százalékát kaptuk kézhez. Most nagy a termelési bizonytalanság. Á zöldségtermelők között is jelentősen megnőtt a konkurencia, sokan vagyunk. Amióta megszűntek a szakcsoportok még kevesebbet találkozunk egymással. Pedig nagyon hasznos volt egy-egy hető el, ha annak árfolyamát nem a központi bank alakítja ki, - többé-kevésbé önkényesen, - hanem a piac formálja a kereslet-kínálatnak megfelelően. Ahhoz azonban, hogy a kereslet és a kínálat éreztetni tudja a hatását, létre kell hozni a piacot. Ebben az esetben a devizapiacot, amelynek szereplői egyelőre csak a bankok lesznek, a későbbiekben azonban bekapcsolódhatnak a vállalatok, a vállalkozók is. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra. Hoszszabb időszak telik el majd, mire a piac valóban működni ilyen szakmai beszélgetés. Tanácsokat adtunk egymásnak, hogy melyik fajtát mikor érdemes termeszteni, nem egyszer magokat cseréltünk. A vállalkozási kedv is visszavonult, újabb beruházásokra gondolni sem szabad. Ma senki ne kezdjen bele a fóliázásba, mert biztos. hogy belebukik. Ács Sándoréknál nagy a család, összefognak együtt csinálnak mindent. A feleség és a férj is dolgozik, e mellett foglalkoznak fóliázással. A nagymama hetente háromszor jár be Pécsre a Felsőmalom utcai piacra. Hétvégeken most már a feleség és a két gyerek is árulja a salátát a kertvárosi piacon.- Nagyon szeretem ezt a munkát, és úgy gondoltam, hogy ameddig csak valamennyi haszon is van rajta, csinálom. 1976-ban amikor kezdtem 50 négyzetméter alapterületen termesztettem zöldségfélét, most 1200-1300 négyzetméternyi területen termelek. Kora tavasszal hidegtűrő káposztát, meg salátát, főidényben paprikát, paradicsomot, novemberi szedésre ismét salátát.- A baj inkább az, hogy nincs kereslet - mondja Ács Sándor édesanyja. - Rég volt olyan, hogy egy-két fejet vettek volna az emberek. Most megnézik, visszateszik és továbbmennek. Pedig harmincöt és húsz forint közötti árért adom. Nincs pénzük az embereknek.- Sokszor behoznak külföldről paradicsomot, paprikát, hogy levigyék az árakat - folytatja Ács Sándor. - A termelő meg képtelen eladni a sajátját, vagy csak nagyon áron alul. Volt már olyan eset is, hogy a több napig leszedetten álló paprika megfonnyadt és csak lecsónak volt már jó. Ezeket a helyzeteket kellene megszüntetni, mert nem állami támogatásra van szükség, hanem igazi piaci helyzetre és stabil árakra. Sz. K. fog. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egyelőre fontosnak tartja, hogy bizonyos területen továbbra is érvényesüljön a Magyar Nemzeti Bank által diktált fix árfolyamrendszer. Ezt úgy oldják meg, hogy magán a piacon valójában az árfolyamok szabadon fognak mozogni, a bankok egymás között korlátozás nélkül kereskedhetnek, általuk választott áron a külföldi valutákkal, ám amint a bankok közötti piacról kikerül a pénz, ott már az MNB által támasztott korlátok érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy ha a kereskedelmi bankok ügyfeleinek értékesítik a pénzt, vagy azoktól vásárolnak devizát, akkor nem léphetik át az MNB által naponta közzétett hivatalos vételi és eladási árfolyamok által képzett alsó és felső határokat. Ez a rendszer tehát úgy fog működni, hogy az MNB részben fix árfolyamokat diktál, részben a piacon szabad kurzusok alakulnak ki. A kettő természetesen nem szakad el egymástól, de a piac egyre inkább fontos jelzéseket adhat a hivatalos árfolyammegállapítók számára. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank a külföldi pénzpiacokon kialakuló keresztárfolyamok alapján naponta állapítja meg a kurzusokat a különböző valuták esetében. Időnként sor kerül leértékelésre is, ebben az esetben az történik, hogy a forint valamennyi valutával szemben gyengül. Erről általában - évi 5 százalékig - a jegybank dönt, azon túl pedig a kormány. Mivel a piac még nem működik, így a szakemberek döntéseiknél elsősorban a statisztikai adatokra vannak utalva. Ezeken keresztül figyelik, hogy milyen mértékben inflálódik a forint. Ilyen döntési mechanizmus mellett könnyen előfordulhat, hogy tévednek. Ez persze kiderül, ám többnyire utólag. A devizapiac egyre szélesebb körű működése viszont már a kezdeti időszakban fontos tájékoztatást fog nyújtani a jegybanki szakembereknek az árfolyamok meghatározó döntések meghozatalához, a későbbiekben pedig maga a piac diktálja majd az esetleges le- vagy felértékelést. (MTI-Press) P. F. Szebbnél szebb v irágok a dobszai fóliasátorban Egyelőre csak a bankok között Júniustól - szabad devizapiac
