Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-22 / 111. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. április 22., szerda Süss fel nap, Szent György nap... A sárkányölő Sárkányölő Szent György szobra Prágában Krúdy Zsuzsa apjáról: Szindbádról A Szent György napot a paraszti kalendárium mindig a jeles fordulók közé sorolta. Innen számította a tavaszkezdetet. Mondóka is kérte a meleget: „Süss fel nap, Szent György nap, kertek alatt a kisbárány majd megfagy”. És ha langyos eső is permetezte a földeket, örvendeztek az öregek,, jó termés lesz idén”. A sellyeiek meg éppenséggel „szentgyörgyi harmathoz” fűződő hagyományt őriznek. Úgy tudják, az 1630-as években Muraszombat-környéki csetepatékban török fogságba esett Szapáry Péter. A „kontyos” azt ígérte a grófnak, hogy nyomban elengedi, ha megátkozza hazáját. Szapáry letérdelt a selymes pázsitra, szemét égre emelte és így fogott az átkozódásba: „Verd meg én Istenem Magyarországot húsvéti esővel, szentgyörgyi harmattal, pünkösdi záporral”. 1663-ban az országunkat keresztül-kasul járó Evlia Cselebi írja, hogy a budavári Szent György templom - akkor Szulejmán dzsámi - kapuzata fölött sárkány látható, előtte Szent György lovag dárdájával épp kioltja a beste féreg életét. Szulejmán - mondja Cselebi - meglepődve állt meg előtte, majd nyakáról leoldva kasmír sálját, eltakarta vele a reliefet: „igazhitű muzulmán .egy se nézhesse”. Szent Györgyre utal a XVII. században vert körmöcbányai tallér is a Sárkányölő alakjával. Az érem egyik oldalán a felirat: Szent György a lovagok patronusa, míg a túloldal tengeren hányódó vitorlást mutat, az egyházat ezzel az írással: Viharban biztos menedék. A görög egyházban A görög egyház a nagy katonaszentek közt tartja számon a kappadókiai tisztet, aki szolgája, Pasikrates szerint anyja hatására lett keresztény. Dadianos perzsa király elfogatta, halálra kínoztatta. Szíriában már a IV. századtól van temploma Lyddaban. A város neve ezután Georgopolisra változott. Egyiptomban 40 kolostor viselte nevét, Cyprusban 60-nál több szentélye volt, Konstantinápolyban maga Konstantin építtetett neki templomot. Számtalan ikon ábrázolja. Elég csak említeni az alexandriai iskola VI. századvégi, a sinai kolostorban őrzött „Istenanya a gyermek Jézussal, Szent Theodorral, Szent Györggyel és a két angyallal” ábrázolást, vagy a novgorodi művésziskolából kikerült XIII. századi „kardos” Györgyöt, míg a XIV. századból való egy másik kép a sárkánnyal mutatja dárdásan. fehér lovon. A plovdivi képtár őrzi a XVI. századi „Trónoló Szent György” ikont, kezében jogarral, sötét és vörös színű középen kereszt-díszes ruhában. A nálunk, Szentendrén látható 1720 körüli ikon jól kivehető ószerbiai stílusjegyeivel - ékkövekkel, gyöngyökkel díszes ruházat, a viadalt szemlélő szerb uralkodópár megjelenítése stb. - hangsúlyozottan elüt a novgorodi, vagy a bizánci megfogalmazástól. Nyugaton Nyugaton Györgynek ugyancsak nagy a tisztelete. A Merovingok őspatronusuknak tartották, Mainz róla nevezett bazilikával ékeskedik, a középkori Angliában Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje. Az oxfordi zsinat 1222-ben az angol királyság oltalmazójának mondja. Az 1348-ban a „térdszalagrendet” alapító III. Eduárdtól való az angol hadsereg korabeli csatakiáltása: „Szent Györggyel Angliáért!” Most pedig a sárkányos vonatkozásról szóljunk. A Legenda Aurea, de az Erdy kódex is említi, hogy Lybia tartományban, Silena városában egy nagy tóban rettenetes sárkány tanyázott. Hogy ne pusztítsa a várost, a polgárság naponta két-két juhhal tartotta, majd a juhok fogytán a polgárok következtek. Sorshúzással döntöttek az áldozatokról, s egyszer sor került a király lányára is. Ott ült a szép hajadon a tó partján, várva a borzasztó véget, midőn arra lovagolt György vitéz, hallva a lányt fenyegető veszedelmet, csak annyit mond: „Mit se félj, én az uram Jézus Krisztus nevében megsegítelek.” Jött is a sárkány, György pedig lándzsáját torkába döfte, fejét vette, ezáltal megszabadította a királylányt is, a várost is a gonosztól. Hazánkban Hazánkban is számos utalást találunk Szent György kultuszára. A bihari püspök, Leodvin tanúsítja, hogy I. Endre királyunk koronázása után megvizsgáltatta elődei királyi jelvényeit. öltözeteit, és személy szerint megparancsolta neki, hogy elolvasva a fehérvári bazilikában levő ereklyék hivatalos feliratait, végezze el az azonosítást. Közöttük talált egy Szent György ereklyét is - amelyet Szent István király még 1018-ban a János bolgár cárral vívott harcok során szerzett, s hozott a koronázó városába. Leodvin azt is elmondja, hogy mikor 1050-1060 közt királya utasítására követségben Namurban tartózkodott, I. Endre ajándékaként a Szent Albán székesegyház kincstárába tette le a jeles tárgyat. Számos monostorunknak volt a X-XIII. században György patrociniuma, így oroszlámosnak - melynek alapítása Ajtony legyőzéséhez fűződött - aztán Jáknak, a szerémségi Dombónak, Jésdnak. Szentkoronánk alsó, bizánci részén is látható Szent György zománcképe, de az ő alakját szőtték a Gizella-féle koronázó palástba is a legalsó sor szentjei közé. Tiszteletére alapítja Károly Róbert 1318-ban a Szent György vitézek lovagi rendjét, s a tagok kötelességévé teszi az istenfélelem s a királyhűség mellett a szegények istápolását, a nők védelmét, a foglyok kiváltását. A rendnek 50 tagja volt, jelvényük fehér mezőben vörös kereszt. 1408-ban Zsigmond király hívja életre a Sárkányrendet. Feje a király és a királyné, ruhájuk is sárkányos, fehér alapon ott is a vörös kereszt, és szabályzatuk szerint, ha valamelyik tagúk meghalt, a többi egy napig gyászruhát hordott, aztán másnap az öltözetet alamizsnával megtoldva a szegényeknek kellett ajándékozni. György megannyi szobra közül csak egyet említünk - Kolozsvári Márton és György híres, a prágai Hradzsinban álló alkotását. Rozsnyói György Szeretem az emlékiratokat, az önéletrajzi írásokat. Valamiféle valóságszaguk van. Akkor is hiszek az ilyen művekben, ha az igazságot néha melléfogások tarkítják. Ezért örültem, midőn az egyik pécsi könyvesboltban megláttam Krúdy Zsuzsa könyvét: Apám, Szindbád. Az üzletbensőben hiába kerestem a könyvet. Végül is rájöttem, hogy a fedőlapon levő cím „lecsúszott”, eltűnt, s az egyik könyvpéldány cím nélkül jelent meg, Kedvelve a könyvritkaságokat, gondolkodás nélkül megvettem a hibás példányt, és másnap elküldtem a szerzőnek, megkérve, hogy írja rá a könyv címét, Krúdy Zsuzsa meg is tette: piros filctollal ráírta a könyv címét, belül pedig kedves dedikációval látta el az első oldalt. Most pedig elment Szindbád életrajzírója. Nincs már, aki megörökítse az álmok vizén hajózó legendás hajós néha hazug, néha valós történeteit. Köztudott volt, hogy Krúdy egyszerre több asszonynak is tette a szépet. Ezek közül talán a legjelentősebb volt Rezsán, aki értelmes, szórakoztató, élénk, nagystílű, szenvedélyes, mulatozó, nagyban kártyázó asszony volt. Ilyennel Szindbád még nem találkozott, és így nem volt véletlen, hogy egyik legszebb szerelmes levelét hozzá írta. A hosszú, a női szépség teljes jelzőtárát reá szóró Szindbád ekként zárja levelét: „Szerelmem, Hitem, Életem, Rezsánom, az enyém vagy.” Krúdy Gyula 1915 nyarán, siófoki nyaralása során ismerkedett meg Rezsán leányával, Zsuzsával, akit addig nem engedtek a felnőttek társaságába. A 16. születésnapját Április 21-én, kedden megjelent az Alkotmánybíróság határozatai című havi kiadvány. A hivatalos lap kiadásával az Alkotmánybíróság célja munkájának - lehetőségek szerinti - teljes nyilvánosság elé tárása. Az első szám az Alkotmánybíünneplő leány „gyönyörű volt az új rózaszínű, selyemripsz ruhájában, pompás, fekete bársony kalapj ában. ” A gyakori látogatások végül is nem Rezsánnak, hanem Zsuzsinak szóltak, akit Krúdy 1916 tavaszán titokban eljegyzett, majd egy éjszakai szöktetés során - sikertelenül hazulról elrabolt. Később Zsuzsit kitagadták a családból e szerelméért, ezért ő Krúdyhoz menekült a margitszigeti nagyszállóba. A szerelmesek elé nehézségek tornyosultak. Elsősorban az, hogy Krúdy még nem vált el első feleségétől. Húszéves korában ugyanis feleségül vette Spiegler Arabella tanítónőt, aki tíz évvel volt idősebb az írónál. Most is baj akadt az életkorral. Krúdy 40 éves, menyaszszonya pedig 19 éves volt. Nemsokára Zsuzsi áldott állapotba került, és itt szülte meg Zsuzsa nevű leánygyermekét, a bevezetőben idézett könyv szerzőjét. Krúdy házassága azonban nem volt zavartalan. Elkezdődtek a kimaradások, a másnaposságok, a pénztelenségek. Hiába volt minden. Szindbád - bár nagyon szerette családját - nem volt férjnek, családapának való. A magyar széppróza kiemelkedő egyéni stílusú alakja 1933. május 12-én 55 éves korában hunyt el. Most elment az élők sorából életének egyik hiteles szemtanúja, Zsuzsi leánya is. Nincs már senki, akinek tollán felragyogjanak négy évtizeden át a megkopott tabáni utcák, a magyar történelem változatos színei, Szindbád ábrándvilágának mindenen átsütő, elpusztíthatatlan életöröme. Dr. Tóth István róság ez év januári határozatait közli. A további számok is havi összeállításban tartalmazzák valamennyi érdemi döntését, az indítványokat elutasító határozatokat, az alkotmánybírósági eljárást felfüggesztő, vagy megszüntető végzéseket is. Az Alkotmánybíróság határozatai „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélkedőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, nekünk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de némileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művészetét, földrajzát és egyéb vonatkozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pályadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a második díj: 6 000 Ft nettó, a harmadik díj: 4 000 Ft nettó, a IX-X. díj: 1 500 Ft nettó. A vetélkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést teszünk fel. Minden kérdés Pécscsel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy megközelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejtvényszöveget megfejti és a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után legkésőbb egy héten belül valamennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetélkedő. ’’ A díjmegállapítás és az esetleges sorsolás közjegyző jelenlétében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztatjuk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak névsorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke „PECS A Z E N VARO SO M” A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője IX. forduló 5 0 0 0 0 forintos Kérdések: Válaszok: A megfejtő: Neve:............................. Foglalkozása:................ Lakcíme:...................... 1. Hányán lettek 1848. márc. 19-én Pécs díszpolgárai? 2. Soroljon fel néhány jelentős, Pécsett élt képzőművészt! 3. Újházi Missa Solemmisét hányszor és mikor adták elő Pécsett? 4. Az Angster orgonagyár kb. hány orgonát készített? 5. Hol látható Pécsett a hangszergyár első orgonája? /if _TL neu »uoiuirtTO Vu vuontsO / ICTtlOUT /
