Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-29 / 118. szám
1992. április 29., szerda aj Dunántúlt napló 7 Szövetkezeti munkanélküliek Egy új zsellér ség kora? A korszerű növényvédvédelmi technológia használat gyakori a mezőgazdasági szövetkezetekben is Bíznak a magyar gazdaságban Devizafogócska A múlt év őszéig a mezőgazdaságban dolgozók biztonságban érezhették magukat, ismeretlen volt számukra a munkanélküliség. A szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége keretében ledolgozott óraszámok - férfiak esetében évente minimum 1500, nők esetében 1000 óra - után jogosultságot szereztek a társadalombiztosítási ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Az idénymunkák befejeződése sem okozotf különösebb gondot, hiszen a melléküzemágak télen is biztosították a kereseti lehetőséget. A recesszió azonban a szövetkezeteket is utolérte. A kiegészítő tevékenységek háttérbe szorultak, a termelőszövetkezetek egyre kevesebb jövedelemre tudtak szert tenni. A múlt év őszétől - az új foglalkoztatási törvény alapján - a gazdaságok lehetőséget láttak arra, hogy azokra a téli hónapokra, amikor nem tudnak munkalehetőséget biztosítani az embereknek, közös megegyezéssel szüneteltessék foglalkoztatásukat. A dolgozók erre az időre munkanélküli járadékot kaptak, ugyanakkor tsz-tagságuk nem szűnt meg, a munkakönyvük is a szövetkezetnél maradt. A munkaadók számára is kedvező volt ez a helyzet, hiszen megtakaríthatták a bérköltséget és annak minden járulékát. De ez az állapot nem tartott sokáig. Az új szövetkezeti és átmeneti törvény eltörölte a „foglalkoztatási kötelezettség szünetel” intézményét, kiszolgáltatottá téve, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel mezőgazdasági dolgozók tízezreit. Dr. Keller András, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának osztályvezetője az elmondottak ellenkezőjét állítja. Nevezetesen: az új szövetkezeti és átmeneti törvény pontosan a zavaros és ellentmondásos helyzetet próbálta megszüntetni. A törvény szellemében - a megváltozott körülményekhez igazodva - a szövetkezet és tagja közötti korábbi munkamegállapodás átalakul munkaviszonynyá, aminek jogi szabályozásában már az új Munka Törvénykönyve az irányadó. A jövőben a szövetkezeti dolgozókkal is ugyanolyan munkaszerződést kell kötni, mint bármely más munkavállalóval.Cserébe ugyanazok a jogok - szabadság, végkielégítés, felmondási idő, túlmunkára vonatkozó előírások, minimálbér illetik meg őket is, mint minden más munkavállalót.- A szüneteltetés hatályon kívül helyezése - folytatja az osztályvezető - váratlanul érte a szövetkezeteket is, a tagságot is. Most el kell dönteniük a munkaadóknak, hogy továbbra is foglalkoztatják-e valamennyi tagjukat, vagy felmondanak nekik és fizetik a végkielégítést, vagy esetleg közös megegyezéssel válnak meg egymástól. A gazdaságok nem lesznek abban a pozícióban, hogy valamennyi dolgozójukat továbbra is foglalkoztathassák, fizessék utánuk a társadalombiztosítás terheit, ezért hamarosan eldől, hányán kerülnek munkaviszonyba és hányán távoznak.- Mennyi embert érint ez az intézkedés?- Az ipari szövetkezeteket is ideértve közel ötvenezer azoknak a száma, akiknek időről időre szüneteltették a munkaviszonyát és közben kapták a járadékot. Körülbelül 23-25 ezer embernek már megoldódott a sorsa: ők - mivel amúgy is elkezdődtek a szezonmunkák - visszakerültek a szövetkezetekhez, foglalkoztatásuk biztosítva van.-... a többiek megkapják a munkanélküli járadékot. Es ha kevésnek bizonyul a dolgos kéz a nyári munkák dandárjában ?- Nincs kizárva, hogy a tsz-ek alkalmi munkásokat fogadjanak, de utánuk is fizetni kell majd a tb-járulékot.- Nem gondolja, hogy ezzel a fekete munka burjánzik el?- Ez már az ellenőrzés dolga. A munkaügyi központok a jövőben fokozottabban ellenőrizni fogják azokat, akik munkanélküli járadékra jogosultak.- Mi lesz a mezőgazdasági szezonjellegű munkák befejeztével? A most munkába állottaknak mi garantálja télen a keresetüket, foglalkoztatásukat?-A Munka Törvénykönyve értelmében, ha a tsz nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, akkor állásidőt kell számára fizetni. Ez is közrejátszik abban, hogy a szövetkezetek csökkentik a munkaviszonyban állók létszámát és egyre több lesz a vállalkozó jellegű jogviszonyban foglalkoztatottak száma.- Ez egy új alternatíva, vagy egy új zsellérség megjelenése?- Az új szövetkezeti törvény lehetőséget kínál az úgynevezett vállalkozói jellegű jogviszony létesítésére. Ez nem munkaviszony és az illető nem is lesz rögtön egyéni vállalkozó. Átmenet csupán a későbbi egyéni vállalkozás felé. De nem nevezném zsellérségnek.- Mondana egy példát?- Ha valaki megállapodást köt a szövetkezettel, hogy bérbe vesz vagy megvásárol tőle egy teherautót, és azzal szállítást végez a számára. A jövedelem ebben az esetben nem garantált, annyit keres, amennyit tud. Az ilyen és hasonló esetekben kialakult jogviszonyra azonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv az irányadó.- A minisztérium illetékesei nyugodtak?- A munkaviszonyba álló munkavállalók helyzete rendben lesz. Akik kiesnek a foglalkoztatottak köréből, kapják a munkanélküli járadékot, azt követően az önkormányzatoktól a szociális segélyt. Ne kérdezze, hogy azt meddig, mert erről külön törvény rendelkezik majd. A munkaviszony jellegű jogviszonyból kiesők, nevezetesen a tönkrement egyéni vállalkozók és vállalkozási jellegű tevékenységet folytatók sorsa jelent majd gondot. Ezzel kapcsolatosan többféle elképzelésünk van, például az, hogy az önkéntes alapon működő önsegélyező biztosítási rendszert - állami segítséggel vagy anélkül - kiterjesszük erre a körre is. Kritikus időszakot él át a mezőgazdaság, várhatóan csak az év végén fog kiderülni, hogy kivel kötnek munkaszerződést a megmaradó gazdaságok és kinek mondanak fel. Várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban robban ki a mezőgazdasági munkanélküliség száma, de mint az osztályvezető mondta: a minisztériumnak az a célja, hogy ellátatlanul senki ne maradjon. Legfeljebb munka nélkülvagy idénymunkásként? Újvári Gizella Emelkednek az ország devizatartalékai. Az elmúlt év végére elérték - dollárban számítva - a 4 milliárdot. Ez szép teljesítmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ebből 2,9 milliárd 1991-ben képződött, tartalékaink több mint a háromszorosukra emelkedtek. De mire jó ez? Kell a tartalék Egy ország konvertibilis valutatartalékai hasonló funkciót töltenek be, mint a háztartásban a „dugipénz”, amely az esetlegesen előálló, átmeneti fizetési zavarok elhárítását szolgálja. Magyarországnak különösen fontos, hogy legyen megtakarított pénze. Exportbevételei nem szokták lényegesen meghaladni importkiadásait. Ám emellett évente 2-3 milliárd dolláros hiteltörlesztési kötelezettsége van, amihez még 1-1,5 milliárd dolláros kamatteher is párosul. 1991-ben, amikor külgazdasági szempontból sikeres évet zártunk, az exporttöbletből, az idegenforgalmi aktívumból és a szolgáltatási teljesítményből összesen nem jött össze annyi, hogy az 1,3 milliárd dolláros kamatszolgálatnak abból tegyünk eleget. Ha törlesztési kötelezettségünket maradéktalanul teljesíteni akatjuk, akkor évente kb. 2-2,5-3,5 milliárd dollárt kölcsön kell vennünk. De mi van, ha ez nem megy, ha nem megy simán, illetve nem akkorra jön össze, amikor a törlesztés esedékes. Nos, erre jó a devizatartalék. Ha a forint konvertibilis lenne, akkor a felhalmozott deviza az átváltások zökkenőmentességét és az árfolyam stabilizálását is szolgálná. Hogy jön létre? A devizatartalék - akárcsak háztartási megtakarításaink - kétféle módon képezhető: saját teljesítményből, saját pénzből vagy másokéból. Az előbbi azt jelenti például, hogy az exportbevétel egy részét nem költjük el, az utóbbi lényegében hitelből, források ideiglenes átadásával keletkezett akkumuláció. Aligha kétséges, hogy a saját pénz a jobb, mert tartós, biztos és „ingyen” van. A hitelt bármikor fölmondhatják, a betéteket kivonhatják, a tőkét repatriálhatják, és még kamatot is kér az ilyen tartalék. Magyarország tartalékai zömében e másodikként említett forrásokból erednek, azaz drágák és bizonytalansági elemekben bővelkedők. Az MNB jelentése szerint a tartalék 2,9 milliárd dolláros növekménye tavaly zömében a pénzbeli működőtőke beáramlásában származott. Ez 1991-ben 1,5 milliárd dollárt tett ki. Ennyi jött be a bankrendszeren keresztül, ám ha ez valóban működő tőke, akkor el fogják költeni. Tartalékként csak az a pénz jöhet számításba, ami remélhetőleg újból felhalmozódik, de ez teljesen bizonytalan. Nem beszélve arról, hogy a pénztőke egy része bizonyos kamatelőnyöket és árfolyam-játékokat kihasználandó jött hozzánk. Ez az ún. forró pénz is bármikor elinalhat. Igaz, érte csak betéti kamatot kell fizetnünk. A külföld bizalma A devizatartalék-felhalmozás sikere - a hivatkozott hátrányos oldalak mellett - inkább azt jelenti, hogy az említett mértékekig sikerült a külföld bizalmát megszerezni. S ez sem kis dolog. Hiszen alig két éve bizony zörgött a léc - akárcsak 1981-82-ben -, amikor egy havi importunk 500 millió dollárt tett ki, s alig csörgött ennél valamivel több a devizakasszában. S ez is úgy, hogy még az aranykészlet 80 százalékát is eladták. A mai tartalékból kb. 5,5 hónap importjára futja. Mondják, ennyi elég is a konvertibilis deklarálásához. Ez akkor igaz, ha a többi feltétel is megvalósul. Mert például 1985 végén a konvertibilis devizatartalék meghaladta az 1991. december 31-i szintet és 8,3 hónap importját fedezte. Mégsem merült föl a forint közeli konvertibilissá tétele. Adósságunk Bruttó adósságállományunk 1,4 milliárd dollárral emelkedett, és elérte a 22,7 milliárd dollárt. Ez egyrészt a hitelfelvételi többletnek, másrészt a dollár második félévi romlásának (az adósságállomány dollárra történő átszámításakor a kisebb osztó nagyobb hányadost ad) köszönhető. A nettó adósság eközben 1,4 milliárd dollárral csökkent, és 14,6 milliárdra mérséklődött. A bruttó és nettó adósság különbözetét jelentő követelések (tartalékok, kintlevőségek) 2,7 milliárdos többletét zömében a tartalékok feltöltése adta. Devizakasszánk állapota azt mutatja, hogy bizonyos konvertibilis devizatulajdonosok bíznak a magyar gazdaságban, és ideiglenesen átengedik számára pénzeszközeiket. A bizalom megtartásához a szokásosnál is nagyobb és komolyabb erőfeszítések kellenek, különösen, mert a térség politikai bizonytalansága fokozódik. Petschnig Mária Zita A modern szárító és keveró'berendezések alig igényelnek kezelőszemélyzetet a termelőszövetkezetekben E hónaptól: Másként számolják a nyugdíjalapot Kettős jubileum Ez év április elsejétől megváltozott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja. Eddig a nyugdíjazás évében és az előző három egymást követő év vagy utolsó öt év legkedvezőbb három évének átlagkeresete számított a nyugdíj alapjául. Most a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év - vagy a legutóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év - átlagkeresetét veszik alapul. De csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek legalább 180 naptári napra volt keresete. Ha a legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít az a legközelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változatlanul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Nem számít viszont bele az 1987. végéig kapott havi 310 forint húspénz és a fegyveres testületek polgári alkalmazottai részére betegség esetén fizetett jövedelem-kiegészítés. Újdonság az is, hogy a betegszabadság idejére eddig folyósított legalább 75 százalék helyett az átlagkereset teljes összegét számítják keresetként. A nyugdíjalap kiszámításának fontos mozzanata, hogy nem a bruttó kereset, hanem csak a személyi jövedelemadó levonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt megelőző években kapott keresetek figyelembe vételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor 42 százalékkal növelik az adott év - akkori jövedelemadóval csökkentett - átlagkeresetének összegét. Ha a kiszámított átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 000 forint fölötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlagkereset 12 001 és 14 000 forint közötti részének 80, a 14 001-16 000 közöttinek 70, a 16 001-30 000 közötti résznek 60, a 30 001- 40 000 közöttinek 50, a 40 001- 50 000 közöttinek 40, az 50 001-60 000 közöttinek 30, a 60 001-70 000 közöttinek 20, a 70 001-80 000 közöttinek 10, a 80 000 forint fölötti átlagkeresetrésznek pedig mindössze 5 százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapítá-Ha például valakinek 24 000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19 800 forint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk 42 évi szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14 850 forint lesz a nyugdíja, mert a 12 000 és 14 000 közötti 2000 forintból csak 1600-at, a 14 000-16 000 közötti másik kétezerből 1400-at, s a 16 000-24 000 közötti 8000 forintból csak 4800-at vesznek figyelembe. Szathmári Gábor Jeles évfordulóhoz érkezik a Pécs-Bányatelepi Szent Flórián templom. Május 4-én, Szent Flórián napján van 90 éve, hogy a Colonia bányász lakótelep bányász lakói részére a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) által építtetett - második - templomot Troli Ferenc c. püspök felszentelte és hivatásának átadta. A templom kiváló anyagokból és értő szakmunkával készült, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt évtizedek sora alatt javításra azóta sem szorult. Közel 22 méteres tornyából messzehangzó harangszavával hivja-várja a környék hívő lakosait. így lesz most, május 3-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor is, a felszentelés vigíliáján, amikor a templom jelenlegi plébánosa, Fricsy Ádám S. J. pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából tartja - Mayer Mihály megyéspüspök kézvezetésével - aranymiséjét. A jubiláló plébános immár kilenc éve látja el a környék híveinek lelkigondozását, a bölcsőtől a sírig. E tevékenység mellett jelentős egyháztörténetírói munkásságot is végez. Vatikáni levéltári kutatásai nyomán derült fény a török idő alatti Pécs életének számos olyan vonására, amely azelőtt teljesen ismeretlen volt. Hívei, rendtársai, barátai és tisztelői vasárnap köszöntik az aranymisés Fricsy Ádám S. J. plébánost. -y-yk
