Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-29 / 118. szám
1992. április 29., szerda aj Dunántúli napiö 5 A tánc világnapjára Tisztelettel és szeretettel köszöntőm Önöket! Alkotókat és táncművészeket, a tánc szerelmeseit, mindenkit, aki a tánc sokszínű világához tartozik. Mindazokat, akik a szívükön viselik a magyar táncművészet ügyét, értő közönségként figyelik a táncéletünket és ma a Tánc Világnapját ünnepük. A gyarló és a fenséges találkozása, a test és a lélek harmóniája: a tánc. Az önnön korlátáit legyőző ember, aki képes naponta megújulni: a táncos. Ezen eszményi törekvések szenvedélyes találkozása hozza létre a táncművészetet, amely a legmagasztosabb gondolatokat, érzelmeket tudja tolmácsolni népektől, nyelvektől, kifejezési formáktól függetlenül. Ma, amikor oly nagy szükségünk van a szív és a lélek harmóniájára, ma, amikor a korlátáit legyőző ember képes megújulni, gondoljunk a természeti népek művészetében a mágia szerepére. A harci tánc, a vadásztánc, a termékenységi ünnepek táncai nemcsak a mozgásigényt elégítették ki, de táncokkal befolyásolni kívánta a sorsát eldöntő szellemeket. A „varázslat” el is érte célját, mert a szertartásban részt vett embereket megváltoztatta: hitet, erőt adott nekik. Legyen a művészet az eszményi törekvések találkozása, segítsen meghatározni helyünket a világban, és ha elvesztettük volna, megtalálni hitünket, erőnket. Hinnünk kell a művészet varázsában, mert a sorsunkat befolyásoló szellemek bennünk vannak. Dózsa Imre Kossuth-díjas, Kiváló művész Pécsi rendezője is van a magyar orvosok világkongresszusának Alig több, mint egy éve Sidneyben alakították meg a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiáját, amelynek tagjai a világ bármely táján tevékenykedő, de magyar, vagy magyar származású orvosok lehetnek. A megalakulásuk óta az első világkongresszust jövő hónapban Balatonaligán tartják, s egyik rendezőjének a sajátosan nemzetközi és magyar orvosakadémia egyik alapító tagját, dr. Mózsik Gyulát, a POTE I. sz. belklinikájának egyetemi tanárát kérték fel. Immunológus-nap a PAB-on Gén-technológiával a betegség ellen Kedden dél-dunántúli és debreceni szakemberek közreműködésével rendezték meg a PAB-on azt a tudományos szimpóziumot, amely a „Cytokinek klinikai jelentősége” címet viselte. A Pécsi Akadémiai Bizottság Immunológiai Munkabizottságának elnöke, dr. Pár Alajos a következő magyarázatot adta a fenti cím tartalmáról s egyben a tanácskozás témájáról, eredményeiről:-A szimpózium címében is szereplő cytokinek az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszanak. Az immunrendszer - nagyon leegyszerűsítve - úgy működik, hogy bizonyos sejtek, amik proteint termelnek, egymásra hatnak és szerfölött bonyolult kapcsolatban állnak egymással. A cytokinek, amikből több száz féle van, fehéijeszerű anyagok, ezek származnak az immunrendszer sejtjeiből.- Ma már ott tart a tudomány, hogy ezek az anyagok gén-technológiai úton előállíthatok. Meglétük voltaképp nem is a ma olyannyira előtérbe került AIDS-betegség terén fontos, sokkal inkább a rosszindulatú vérképzőszervi bajok és a daganatok esetében, a vírusos májgyulladásnál illetve más immunhiányos állapotban. Azonban azt hangsúlyozni kell, bármennyire is fejlett már a gén-technológia, ezeket a betegségeket teljesen gyógyítani még mindig nem lehet. Kombinált terápiában eredményesen alkalmazzuk, de nem old meg minden kérdést.- Szerencsére az elmúlt évtizedben Magyarországon sok értékes kutatást végeztek, így azt lehet mondani, hogy elméletben nem vagyunk nagyon elmaradva a világszínvonaltól, bár Amerikához még nem hasonlíthatjuk magunkat. Gyakorlati tapasztalok beszerzésére azonban eddig alig volt mód, csupán az elmúlt hónapokban ismerkedünk mi is a legfrissebb módszerekkel.-Nagyon örülök, hogy oly sokan eljöttek erre az eszmecserére, immonológusok mellett sok belgyógyász, fertőző- és vérképző-rendszeri betegségekkel foglalkozó kolléga. M. K. Iskolai tankönyvek kiállítása nyílott tegnap a Nevelők Házában. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet által rendezett tárlat május 11-ig naponta 10-16 óráig látogathatóFotó: Szundi György Egy asszony tennivalói Az ormánsági cigányokért A sérülések szerencsére nem voltak valódiak Fotó: Szundi Vöröskeresztes diákok A háztartási balesetek száma évről-évre nő, de e tény mellett az a tapasztalat, hogy a sérültek nagyobb hozzáértéssel kapnak elsősegélyt, mint évekkel korábban. Más balesetekre vonatkozóan is ez a mentők megállapítása, hallottuk, dr. Farbaky Iván főorvostól, a baranyai mentőszolgálat vezetőjétől, aki mint a zsűri egyik tagja, részt vett a megye középiskolás diákjainak Pécsett rendezett elsősegélynyújtó versenyén. A Vöröskereszt Baranya Megyei Vezetősége által szervezett egészségügyi vetélkedőn kilenc csapat indult. A Berek utcában lévő Egészségvédelmi Intézet udvarában zajlott a gyakorlati tudáspróba, különböző baleseti helyzetek imitálásával. A négy „kárhely” közül kettő - nem véletlenül! - háztartási baleset színhelye volt, míg a másik kettőnél sport, illetve közlekedési baleset sérültjeit kellett a fiataloknak szakszerűen elsősegélyben részesíteniük. Valamennyi helyszínt megjárták az öt fős csapatok, miután kitöltötték azt feladatlapot, amely az elméleti ismereteket mérte fel, illetve azt, hogy mit tudnak a Vöröskeresztről. Arról a szervezetről, amelynek jelentős része van abban az eredményben amit Farbaky főorvos mondott, s amely az egyre több és sokrétűbb feladata ellenére nagyon fontosnak tartja a fiatalok felkészítését. Az egészségügyi iskolák kategóriájában a pécsi Egészségügyi Szakiskola, a másik kategóriában a pécsi Nagy Lajos Gimnázium csapata lett az első. ők mennek az országos versenyre. T. E. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon a beás cigányok az egyik legelszegényedettebb népréteg. Vélhetően azért is, mert megelégedtek a letelepülésük során adódott lehetőségekkel. Jó részük megmaradt ősi mesterségüknél a kosárfonásnál és a teknővájásnál, de többségük mind tehetetlenebbül sodródik egyre lejjebb és lejjebb. Mert manapság egyre kevesebb a kapaszkodó ... Gilvánfán alakult az a 16 tagszervezetből álló 300-350-es létszámú beás cigányszervezet a FII-CU-NOI, amely főként az ormánsági falvak cigányait igyekszik összefogni. Nehezen indultak, akadtak az alapítók közül, akik frakcióharccal akarták kisajátítani maguknak ezt a nevet, melynek jelentése: tarts velünk. Ám még kevés az öszszetartás, pedig új, 3 tagú vezetőségük, amelynek soros elnöke Ignácz Jánosné, többek között ezt is kívánatosnak tartja.- Úgyszólván fordában, 4 havonta váltják egymást a „ triumvirátus” tagjai. Miért kellett ezt a rendszert bevezetni?- Hogy egyikünk a másik hozzájárulása nélkül ne dönthessen. Tehát ne egy kézben összpontosuljon a vezetés. Viszont az a hátránya, hogy mire belejönnék az ügyvitelbe, kiépítem a szükséges kapcsolatokat, addigra vezetőtársam kezdheti elölről az egészet. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, éppen ezért a következő közgyűlésen javasolni fogom a mandátum meghosszabbítását legalább egy évre.- Ésszerűnek látszik ez a megoldás, de a cigányság megosztottságán, sorsán egy év alatt nem lehet változtatni.- Lehetne, ha több jogot kapnának ezek az emberek. Legyenek lehetőségeik: tanulhassanak, képezhessék magukat. Legalább részben szüntessék meg a beás cigányok jóformán 99 százalékát sújtó munkanélküliséget. Hiszen legtöbbjük segédmunkás volt, s most ők sodródtak a perifériára.- Adódtak problémák, hogy túl sok jogot kapott a cigányság. Miért nem éltek vele?- Mert az elmúlt 40 év során nagyon elszúrták a cigánykérdést az illetékesek. Nem szociális segélyekkel kellett volna megoldani támogatásunkat.- Sokan lakáshoz, munkahelyhez jutottak, mégis kisiklott az életük. Akar egyáltalán felemelkedni a cigányság?- Természetesen. De ez a változás nem megy egyik napról a másikra. Olyan ez, mintha valaki az őserdőből a civilizáció közepébe csöppen. Ősi kultúránk alapjain fokról fokra kellene tovább építkeznünk.- Tekinthető' ön cigány szervezet vezetőjeként vajdának?- Nem érzem magam vajdának, bár jórészt hallgatnak rám. Ám sokan ágállnak ellenem, nem nézik jó szemmel, hogy egy nő dirigál nekik. A beásoknál mindig is úgy volt, hogy az ember a főnök, az asszony ne szóljon bele a dolgokba. Viszont ha eredményeket érek el, másik két vezetőtársam, Balogh János és Orsós József talán már könnyebben boldogul. Ruzsinszky Tibor Vegyszermentes zöldségek piaca Pécsett Sokak által keresett és régen várt termékek kerültek végre a vásárlók elé április 25-én, a Pécsi Zöld Kör földnapi rendezvényén. A vegyszermentes zöldségeket árusító Zöld piac kezdte meg ezen a napon működését a pécsi Domus parkban. A visnyaszéplaki és az Ormányság Alapítvány által létrehozott gazdaságból származó zöldségek piacát egyelőre havonta, később az igényekhez igazodva rendezik meg. A Zöld piac a vegyszermentes zöldségek mellett a természetes alapanyagból készült, a régi kézműves hagyományokhoz visszanyúló termékeket is forgalmazni kívánja. A pécsi önkormányzat által is támogatott piacra ezért várják mindazok jelentkezését, akik vagy vegyszermentes termékekkel vagy kézműves portékával részt kívánnak venni a Zöld piacokon és valamiféle szociális alappal (például hátrányos helyzetűek bevonásával, vagy olcsóbb árral) hozzájárulnak ezek elkészítéséhez. A termékek tisztaságának garantálása érdekében az árusítás természetesen csak előzetes egyeztetés alapján történhet. Jelentkezni naponta 16 óra után a 13-648-as telefonszámon lehet Bérezés Viktóriánál. Elsősorban az ivóvizek minőségének javítása érdekében a Pécs környéki falvakban kívánatos lenne a vegyszermentes gazdálkodás bevezetése. Ennek elkezdéséhez azonban a Pécsi Zöld Kör álláspontja szerint anyagi támogatásra lenne szükségük a gazdáknak. Pataki V. Kenyér Bodolyabéren Ejtőernyős hétvége Pogányban DISCO * híré csírdíban NASYARESREGYEN Minden szombaton 22 ólától 04.30 óláig NYITÓ BULI: MÁJUS 1. PÉNTEK Topless Bodolyabéri olvasónk panaszos levelének eredtünk nyomába, aki három éve költözött Pécsről a faluba, s nem tud megbékélni a felső-bodolyai élelmiszerbolt ellátásával, miként a környékbeli boltokéval sem. Legnagyobb sérelme, hogy kenyeret, péksüteményt, tejet csak az vásárolhat, aki erre korábban feliratkozott az eladónál. Úgy véli, a szomszédos Magyarhertelend idegenforgalmára való tekintettel, helytelen, hogy a boltba netán betérő idegen hiába keresi az alapvető élelmiszer cikkeket. Másfelől a választékot kifogásolja, s a nyugati országok kisebb településeinek ellátásával hasonlítja össze. Boltjukat másfél-két éve vállalkozó üzemelteti, sszerinte ez mit sem változtatott az árusítás színvonalán.- Tíz éve így van már a faluban, megszokták, hogy a kenyérre fel kell iratkozni, elő kell jegyeztetni - mondja a vegyesbolt eladója. - A pécsi Konzum kínálatával nem versenyezhetünk, de amire a helybéli 20-30, zömében idős családnak szüksége van, azt itt megkapja. Ha pedig valamilyen más terméket szeretnének vásárolni, azt másnap már a reggeli busszal cipelem a szatyromban. Húst, felvágottat nem árulhatunk, mert csak a tejtermékek tárolására van hűtőnk, de a banántól, narancstól kezdve a zöldségig, mindent hozunk ide a hertelendi ABC-ből. Idegenek nem igen tévednek erre az eldugott helyre. Ezért sem vállalhatom, hogy kilószámra száradjon ránk a drága kenyér. így sem fogy el sokszor, viszont kifliből, zsemléből mégis mindig többet rendelek. A kínálat alapján - ismerve a falusi emberek életritmusát, és az „inflációs évek” vásárlóerejét - nincs miért pironkodnia egyik Magyarhertelend környéki boltosnak sem. Nyaranta egyébként következetesen több kenyeret vesznek át, bár a helyi turizmus sem mindig kiegyensúlyozott. Lajos Lászlót, a hertelendi ABC és a bodolyai üzlet üzemeltetőjét kérdeztük: - A komlói ÁFÉSZ a rossz infrastrukturális, szállítási körülmények miatt fel akarta számolni a felső-bodolyai boltot. Az ott élő nyugdíjasokra gondolva határoztam el, hogy a az ő ellátásukat is megoldom. Bár még egy ilyen, a helyi lakosság létszáma, kora miatt kis forgalmú, távoleső boltot nem szívesen működtetnék. A bodolyaiaknak ugyanúgy mindent megteremtünk, amit a hertelendieknek. A kínálat bővítését pedig fölösleges erőltetni, amíg ilyen gyenge a vásárlóerő. Tröszt E. Azt mondják az az ember, aki ép repülőgépből ép ésszel kiugrik, az őrült. Ilyen „őrültek” az ejtőernyősök, akik akár 5000 méter magasságból is bátran kiugranak a repülőgépből a sport kedvéért. A Magyar Repülőszövetség Baranya Megyei Repülő- és Ejtőernyős Klubja ejtőernyőseinek munkáját és produkcióit láthatják közelebbről május 1-jén és 2-án reggel 8 órától délután ötig a pogányi reptérre kilátogatok. A pécsi ejtőernyősök e két napon az ugrások valamennyi módozatát bemutatják. így a klasszikus célbaugrást, a megszabott mozgássort bemutató stílusugrást és a két újdonságot, az egymásra ereszkedő kupola formaugrást és a zuhanás közbeni alakzatokat bemutató zuhanó formaugrást. A közel 60 tagú pécsi klub mellett az eszéki Aeroklub és a taszári katonák ejtőernyősei is engednek bepillantást „tudományukba”. A látványos bemutatók mellett sétarepüléssel is várják az érdeklődőket. A pécsi ejtőernyős klub idei programjaiban még számtalan érdekes, nyilvános bemutató szerepel. Többek között idén is ugranak bányásznap alkalmából a PMSC pályára és a sikondai strand területére. A pécsi városi rendezvényeken való ugrások közül kiemelkedik a Széchenyi téren tervezett ejtőernyős landolás. Pataki V.
