Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-27 / 116. szám

1992. április 27., hétfő uj Dunántúli napiö 9 Külpolitika Keleti György katonai elemzése Mi lesz a négymiliós szovjet hadsereggel? Nem a kontinenes biztonságát veszélyezteti Brezinzszki interjú A visegrádi országok a NATO védelme alatt Politikai kislexikon Sáli Berisha Az albániai választásokon győztes Demokrata Párt, amelynek vezére Sáli Berisha professzor, a választások máso­dik fordulójában március végén megkapta a szavazatok s a mandátumok több, mint két­harmadát, s ezzel nemcsak kormányalakításra, hanem a szocialista Ramiz Alia elnök elmozdítására is felhatalmazást nyert. A doktor az eredmények ismeretében is csak visszafogot­tan ünnepelt, s főként nem ér­zékeltette senkivel, mintha mos­tantól döbbentesen erősnek érezné magát. Sőt másokat is óvott az ökölrázástól, annak el­lenére, hogy a „hosszú éjszaka véget ért. A sötétség után hajnal köszönt Albániára, amely a de­mokratikus országok nagy csa­ládjába lépett”. Alighanem en­nek a mértéktartásnak köszön­heti, hogy ellenfelei is „albán Washingtonként” tisztelik, má­soktól pedig az „okos szkipetár” elnevezést kapta. A 46 éves Berisha szülőfa­luja, az észak-albániaia Tropeje közvetlenül Koszovó tartomány határán fekszik: családi nevelte­tése ezért magától értetődőn egyesítette az évtizedeken át til­tott muzulmán hitet, a hazafias­ságot és az egyszerű emberek élete iránti érzékenységet. S ő volt az, aki az ország első számú szívspecialistájaként visszaadta párttagsági könyvét az első nagy albániai vihar nap­jaiban, 1990. decemberében. „Meggyőződéses európaivá” Párizsban lett, ahol tiranai or­vosi tanulmányai után ösztöndí­jasként kardiológussá képezték. Albán mellett angolul, fran­ciául, olaszul és oroszul is be­szél, felesége gyermekorvos, két gyermekük van. Politikai programja áttekint­hető. Számít azok támogatására is, akik az eddigi kormányzatra szavaztak. Lojális ellenzékként képzeli el a parlamentben a szo­cialistákat. Gazdaságilag privát farmergazdaságokban gondol­kodik, s a közlekedés fejleszté­sét és a turizmus felélénkítését helyezi a fő helyekre. Számít a külföld segítségére, de hirdeti, hogy „a munka dandárját itthon kell elvégezni!”. Kocsis Tamás Függőlegesen is temetnek - Ausztráliában (MTI-Panoráma) - Melbo­­ume-ben egy temetkezési vá­­lalkozónak különös ötlete tá­madt. Hivatkozással a költségek tetemes növekedésére és a sú­lyosbodó recesszióra, olcsóbb temetést ajánl - függőleges helyzetben. A halottakat álló helyzetben földelik el egy há­rom méter mély és hetven cen­timéter átmérőjű üregben. A koporsót plasztikzsák pótolja. A PALACOM temetkezési vállalat a saját tulajdonát ké­pező temetőben - egy Melbo­­ume-től 200 kilométerre nyu­gatra fekvő település, Skipton közelében - kísérletezik az új temetési móddal. A vállalat ve­zetője, George Lines bízik benne, hogy az „újítás,, beválik - elvégre ez a fajta temetés mindössze egyharmadába kerül a hagyományosnak. Arra szá­mít, hogy havonta négyszáz „függőleges,, temetésre kap megrendelést. Skipton önkormányzata be­leegyezését adta a szokatlan kí­sérletbe, amelynek színhelye korábban éppenséggel autóte­mető volt. A kérdést az utóbbi időben egyre többen teszik föl, főként azok, akik ismerték a Szovjet­unió katonai potenciálját, s akik a térség további sorsának alakulását próbálják kitapintani. Mert igaz ugyan, hogy a hatal­mas birodalom tavaly decem­berben megszűnt, de a volt szovjet hadsereg leszereléséről azóta nem érkeztek informá­ciók. Kétmillió hivatásos katona Nyugtalanító hírek szólnak viszont arról, hogy a Független Államok Közössége egyben tar­tott - utódnak tekinthető - köz­ponti hadseregének alakulatai­nál nincs minden rendben. Ko­moly ellátási nehézségek, sú­lyos fegyelmi problémák és nemzeti feszültségek vannak, amelyek akadályozzák a kato­nai vezetés munkáját. Emellett nyílt vita folyik a Fekete-tengeri flotta hovatartozásáról, s to­vábbi konfliktus lehetőségét hordozza magában az a tény, hogy mindmáig tisztázatlan a központi hadsereg és az utód­­köztársaságok önálló fegyveres alakulatai közötti viszony, nem szólva arról, hogy megnyugtató módon nem rendeződött el az atomfegyverek további sorsa sem. Szinte érintetlenül maradt a volt szojet hadsereg összlét­­száma, amely megközelíti a 4 milliót s több mint a fele hivatá­sos katona. Hárommillióan az alapvető haderőnemeknél szol­gálnak. A szárazföldi csapatok­nál majdnem másfélmillióan, a haditengerészetnél 450 000-en, a légvédelmi csapatoknál 475 000-en, a légierőnél 425 000-en, a hadászati rakéta­csapatoknál pedig 164 000-en. Rajtuk kívül építő alakulatoknál 424 000-en, a Honvédelmi Mi­nisztériumban, valamint a kü­lönböző parancsnokságokon és közvetlen csapataiknál további 650 000 katona teljesít szolgála­tot. Morális mélyponton Oroszország, Ukrajna, Belo­russzal és Kazahsztán területén csaknem 11 000 hadászati atom-robbanófej van, a harcá­szati atom-robbanóeszközök száma pedig mintegy 15 000, s (MTI-Panoráma) Tíz éve, 1982. április 2-án argentin csapatok szálltak partra a Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteken. Tíz héttel később - miután a háború már 1200 halálos áldozatot köve telt - egy brit expedíciós hadtest visszaállította a brit fennhatóságot a szigetek fö lőtt. Londonban sem az argentin támadásról, sem a támadók 1982. június 14-én bekövetke­zett kapitulációjáról nem emlé­keznek meg hivatalosan. A brit kormány két évvel ezelőtt hely­reállította a diplomáciai kapcso­latokat Argentínával és már ezért sem érdeke, hogy felele­venítse a tíz esztendeje történ­teket. ezek nem csupán az említett négy köztársaságban vannak. A létszámban valóban hatal más, egykori szovjet hadsereg morális tekintetben ma már nem hasonlítható az akár néhány év­vel ezelőtti elődjéhez sem. Az afganisztáni bevonulás politikai és katonai kudarca, a közép-eu­rópai országokból megkezdett és részben már befejezett csa­patkivonások, a Varsói Szerző­dés megszűnése, de főként a Szovjetunió szétesésével együtt járó ideológiai csőd miatt el­vesztette magabiztosságát. Eh­hez járult a propagandában le­­győzhetetlennek kikiáltott szov­jet harci-technikai eszközöknek az Öböl-háborúban elszenve­dett kudarca is. Kontinensünket nem veszélyezteti A fő kérdés napjainkban az. hogy az erkölcsileg mélypontra jutott hatalmas katonai erő ve­­szélyes-e Európa számára, s hogyan befolyásolja a volt Szovjetunió átalakulását? Nos. arra semmi jel nem mutat, hogy a jelenlegi politikai vezetés a belső gondokat külső konfliktu­sok keresésével kívánná leve­zetni - amit egyébként a gazda­sági és hadipari háttér hiánya is lehetetlenné tenne. így a volt szovjet hadsereg valójában sem szándékában, sem lehetőségei­ben nem veszélyezteti konti­nensünk biztonságát. A politikai vezetés békés széndékát igazolják azok az őszintének tűnő törekvések is, amelyeket az utódállamok tanú­sítanak az európai bizalom és biztonság építésében, valamint az új típusú nemzetközi politi­kai és katonai kapcsolatok ala­kításában. Kevésbé biztató a kép a had­seregnek a belső átalakulásban várható szerepéről. Katonai ha­talomátvétel ugyan még a sú­lyosbodó társadalmi és gazda­sági helyzetben sem várható, de nem zárható ki, hogy a hadsereg egyes részei demagóg ígéretek­kel fellépő, akár bal-, akár jobboldali, szélsőséges politikai erőket támogassanak. Ennek esélye egyenes arányban nő a katonák ellátásának mind elvi­selhetetlenebbé váló gondjainak mélyülésével. A legnagyobb veszélyt azon ban az jelentené, ha a hadsereg erőszakkal igyekezne „elsimí-De nem így a Falkland-szige­­tek lakossága. Június 14-én nagyszabású ünnepségeket ren­deznek a fővárosban, Port Stan­­leyben, s már jó előre bejelen­tették, hogy azokon részt vesz Margaret Thatcher asszony is, aki annak idején a brit kormány élén állott és a szigetek vissza­foglalását elrendelte. A szigetek lakossága nem járt rosszul a háborúval. Kerek há­­rommilliárd font sterlinget fek­tettek be az angolok a háborút követő első három évben a szi­getek védelmi berendezéseinek korszerűsítésébe, s ráadásul 30 millió fontot a polgári szek­torba: új kórház és új iskola épül, bővítik a telefon- és az út­hálózatot, egyszóval érzékel­tetni akarják a szigetek kétezer tani” a nemzetiségi ellentéteket. Igaz, rendfenntartásra szükség lehet, de az is egyértelmű, hogy társadalmi problémákat csak békés úton lehet megoldalni. Nemzetiségi ellentétek Ezt - nyilván a politikai vezetés befolyása okán is - a katonai felső vezetés eddig megértette és betartotta, jól lehet több he­lyen is provokálták a katonákat, sőt néhány alakulatot fegyveres támadás is ért. A beavatkozás azonban egyre nehezebben ke­rülhető el, különösen azért, mert a polgárháborús körzetekben újabb atrocitások várhatók és a hadseregben is nő a megosztott­ság a nemzetiségi kérdések megítélésében. Mindent figyelembe véve: a súlyosabb következményekkel járó, a volt Szovjetunió átalaku­lását befolyásoló katonai be­avatkozás elkerülhető, ha a központi politikai hatalom egy­séges marad és kialakul a had­sereg demokratikus ellenőrzése, ami egyben elősegítheti egy új szellemű, létszámában jóval ki­sebb fegyveres erő kialakítását is. (FEB) lakosával, hogy nem feledkez­tek meg róluk. Azért az angolok sem teljesen önzetlenek. A Falkland-szigetek partjainál folytatott tintahal halászat az elmúlt évben mintegy 40 millió font sterlinget jövedelmezett, de ami még ennél is jelentősebb: az utóbbi években végzett pró­bafúrások azt mutatják, hogy je­lentős mennyiségű olajkincs ta­lálható a tenger mélyén a Falk­land-szigetek közelében. Ez va­lószínűleg szerepet játszhatott a tíz évvel ezelőtti argentin invá­zióban is. A tíz hetes falklandi háború­nak még ma is van diplomáciai utóélete - Washingtonban. Az amerikai fővárosban rámutat­nak, hogy a rövid argentin-an­gol háború egészen a töréspon­(MTI-Panoráma) - A „viseg­rádi országok” NATO-tagság nélkül is a nyugati szövetség védelme alatt állnak. Magyaror­szág, Lengyelország, Csehszlo­vákia az átalakulás nehézségei­ben már elérte a mélypontot és nincs messze a kibontakozás kezdete. Erről beszélt Zbigniew Brzezinski az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkoza­tában. A Fehér Ház korábbi nem­zetbiztonsági tanácsadója kifej­tette: a Nyugat nem akarja Ma­gyarország, vagy Lengyelor­szág belépését a NATO-ba, mert ez azt jelentené, hogy a szövetség Oroszország ellen ter­jeszkedik - azt pedig egyszer ugyancsak szeretnék bevonni egy nagyobb európai szövet­ségbe. Ä Visegrádi Hármak azonban ma olyan helyzetben vannak, mint Svédország a hi­degháború alatt: jóllehet nem volt tagja a NATO-nak, de mindenki tudta, hogy ha táma­dás érné s ellenáll, a NATO nem marad tétlen. A Nyugat egyébként változatlanul első­rendűen fontosnak tartja az át­alakítás sikerét e három ország­ban, európai közösségi csatla­kozásukra számíthatnak, de na­gyobb anyagi támogatásra nem, a reformok sikere rajtuk múlik - mondotta. A kérdésre, hogy a térség ne­héz gazdasági, politikai hely­zete nem vezethet-e a la­tin-amerikaihoz hasonló fejle­ményekhez, például katonai diktatúrához, mint Lengyelor­szágban hírlett, Brzezinski ki­fejtette, hogy ez felettébb való­színűtlen. Lech Walesa lengyel elnök még akkor sem csinál­hatna puccsot, ha akarna, hiszen nem számíthatna katonai támo­gatásra: a hadsereget a korábbi kommunista tábornokok veze­tik, akik semmiféle társadalmi Dr. Hannes Androsch, volt osztrák szocialista alkancellár és pénzügyminiszter magán­cége nyújtott hitelt a Bős-Nagymaros vízierőmű épí­téséhez. A bécsi kormánynak ebbe az ügyletbe sem beleszó­lása, sem pártonbelüli befolyás érvényesítésére nem lehetett le­hetősége. Alkotmányos, törvé­nyes alap erre nincs. „Szocia­lista” kapcsolat sem jöhetett számításba, mert Androsch kö­zel tíz éve súlyosan és nyilván tig megterhelte az amerikai dip­lomáciát és a Reagan kormány­zat a konfliktus előtt és alatt több súlyos hibát is elkövetett. Ezek egyike az volt, hogy miközben szoros kapcsolatok kialakítására törekedett az ak­kori szélsőjobboldali argentin juntával (amely segített az ame­rikaiak által támogatott nicara­­guai kontrák kiképzésében), azt a látszatot keltette Buenos Ai­resben, hogy legalább is be­­húnyja a szemét, ha Argentína fegyverrel szerez érvényt a Falídand-szigetekre támasztott követelésének. És Washington azt sem tette egyértelműen vi­lágossá az argentin vezetés előtt, hogy semmi esélye sincs katonai téren egy európai NATO hatalommal szemben. Alexander Haig, az akkori amerikai külügyminiszter pró­bálkozott ugyan „inga-diplo­máciával” (kétszer járt az argen­támogatást nem élveznek. Ezek az államok inkább a demokrácia degenerálódásának veszélyével állnak szemben, ami bénultság­hoz, anarchiához vezet. A volt kommunista országok jelenlegi politikai kultúrájában a meg­egyezési készség opportuniz­musnak számít, a demokratikus intézményeket nem a kompro­misszumok kialakítására, ha­nem az elvi nézetek ütközteté­sére használják fel. Brzezinski véleménye, hogy e helyzetben a demokratikus folyamaton ala­puló, de erős kormányokra van szükség, ahol a végrehajtó hata­lom képes meghozni a szüksé­ges nehéz döntéseket. Az amerikai tudós szerint je­lenleg Borisz Jelcin a Nyugat legjobb reménysége, hiszen ő ösztönösen felismerte: Oroszor­szág jövője attól függ, hogy demokratizálódik-e, s ha nem is lesz demokrácia, de korszerűbb, európaibb állam alakul ki. Ez Jelcin számára azt is jelenti, hogy Oroszország túllép a biro­dalmi eszmén: az összes többi orosz vezető, beleértve a de­mokratákat is, ezt nem képes megemészteni, még mindig a múltról, egy nemzetek feletti ál­lamról ábrándozik, Szobcsak csakúgy, mint Ruckoj vagy Haszbulatov. Leonyid Krav­­csuk, ukrán elnök magáévá tette az ukrán nacionalizmust, már­pedig erős, szilárd Ukrajna a legjobb biztosíték arra, hogy Oroszország nem lesz újra biro­dalom s demokráciává alakulhat - mondotta. Egyébként a FÁK csak fikció, lepel, amely mögött széthullik a volt Szovjetunió - mondotta Zbigniew Brzezinski, aki figyelmeztetett: nem az el­múlt tél volt a válságos időszak a FÁK-ban, hanem a következő három év lesz a veszélyes, ami­kor a válság elmélyül. Heltai András visszavonhatatlanul összekü­lönbözött egykori pártjával, azaz Vranitzky mostani kor­mányfővel. Androsch magán­cége, a „Consultatio” u.i. mesz­­szemenően összeférhetetlenül A tárgyilagosság kedvéért meg­említendő az is, hogy Androsch hivatalviselése idején nyújtotta Ausztria Magyarországnak, azt a tízmillárd schillinges idegen­­forgalmi beruházási hitelt, melyből épült az első szálloda­sor. J. F. Balvany - Becs tin fővárosban), de lejáratta ezt a diplomáciát azáltal, hogy egy­szerre próbált közvetítő és a konfliktus részvevője is lenni. Haig most ugyan vitatja ezt és azt állítja, hogy kifejtette az ar­gentin vezetőknek: Anglia min­denképpen harcolni fog és neki nincs kétsége, hogy győzni is fog. Bírálják továbbá Washing­tonban Jeane Kirkpatrick asz­­szony, akkori amerikai ENSZ-küldöttet is, amiért kétér­telmű nyilatkozataival olyan látszatot kelthetett az argentin vezetőkben, hogy az Egyesült Államok az ő oldalukon áll majd. Égy dologban azonban egy­­tértenek az akkori amerikai dip­lomácia bírálói: bármint alakul­janak is a dolgok, Washington sohasem vonta volna meg tá­mogatását a NATO-szövetséges Nagy-Britanniától. Egy elfelejtett évforduló Ausztria és Nagymaros

Next

/
Oldalképek
Tartalom