Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-27 / 116. szám
1992. április 27., hétfő oj Dunántúlt napiö 7 Lilás,ezüstös fényben csillogó szerkezet Mini naperőmű a Pollackon Expo(nálunk) Szokatlan tevékenységre figyeltek fel minap a pécsi Szliven környékének lakói .A Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatói és oktatói a Rókus utcai laboratórium tetejére lilás, ezüstös fényben csillogó szerkezetet szereltek fel. amely azóta is felkelti az arra járók érdeklődését. A szerkezet rendeltetéséről Dr. Odrobina András, a PMMF Gépészeti Intézetének docense ad felvilágosítást.- A labor tetején látható szerkezet egy napenergiával hajtott szivattyúrendszer része. A tetőn elhelyezett táblák felületét vékony szilíciumlapok borítják, melyek a rájuk eső napsugárzás energiájának 10-14%-át villamos energiává alakítják át. Az így nyert mintegy 800 Watt teljesítményű egyenáramot egy inverter háromfázisú váltóárammá alakítja át, mellyel egy a laborban elhelyezett búvárszivattyút üzemeltetünk. A berendezés képes egy átlagos napsütésées napon 20-25 m3 vizet felemelni 20 méter magasságra.-Hogyan került ez a berendezés a Műszaki Főiskolára?- A Gépészeti Intézet Épületgépész Tanszéke hosszú ideje tart fenn kapcsolatot a GRUNDFOS TRADING GmbH-val. A GRUNDFOS szivattyúk hazánkban elterjedten alkalmazott gépek, amelyek e kategóriában ma a „csúcstechnológiát” jelentik. Tananyagunkban jelentős helyet kap e gépek ismertetése, és oktatómunkánkat a GRUNDFOS gépekkel, gyártmányismertetőkkel támogatja. A GRUNDFOS pécsi képviselője, Parrag József mérnöki tapasztalatait előadások, konzultációk formájában adja át hallgatóinknak és az oktatóknak. A régió szakemberei számára rendszeresen szervezünk GRUNDFOS bemutatókat, előadásokat. E kapcsolat tette lehetővé, hogy laborunkba kerüljön ez a nagy értékű géprendszer.- A köztudatban az terjedt el, hogy a napelemes energiatermelés ma még igen költséges. Érdemes ma e módszerrel energiát termelni, szivattyút üzemeltetni?-Félrevezetnénk az olvasókat, ha azt állítanánk, hogy belátható időn belül hazánk energiaigényének számottevő részét napelemek fogják előállítani. Hazánk középtávú energetikai terveiben a „megújuló” energiaforrások - geotermia, biomaszszák, nap- és szélenergia stb. - a teljes energiaigény S-öVc-át teszik ki. Ennek is csak egy kis részét képezi a napenergia fotoelektromos általakításával nyert napenergia. Ugyanakkor valamennyien tudjuk, hogy a Föld szén- olaj- és gázkészletei korlátosak. Ezek kimerülése egy-két évszázadon belül várható, de kitermelésük költségei addig is növekednek. A tüzelőanyagok elégetése károsítja a környezetet, káros változásokat idéz elő a természetben. A nukleáris energiatermeléssel szemben egyre nő az emberek ellenérzése, félelme. Az atomerőművek hulladékainak szállítása és évszázadokig történő tárolása ma is élő vitatéma hazánkban. Úgy gondolom, hogy a napenergia hasznosítására már ma szükséges jelentős anyagi és szellemi erőket összpontosítani.- Miért vízszivattyúzásra használják fel a napenergiát?- A napenergia döntően a nyári hónapokban és a nappali órákban keletkezik. A fűtési és világítási energiaigény ezzel szemben télen, illetve éjszaka jelentős, a napenergiából nyert hasznosítható energiát a felhasználásig olcsón és veszteségmentesen kellene tárolni. E tárolás ma még nem tekinthető megnyugtatóan megoldottnak. Természetesen vannak ígéretesnek tűnő kísérletek. Az elmúlt hónapban hallgatóimmal megnéztük a Neuburgban felépített 500 kW-os naperőművet. Ok a napenergiából nyert egyenárammal vizet bontanak és a keletkezett hidrogént tárolják. A tárolt hidrogén a fűtési időszakban kazánban elégethető vagy tüzelőanyag-cella segítségével visszaalakítható elektromos árammá. E példa is mutatja, hogy milyen problémákat kell megoldani a tároláshoz. A vízszivattyúzás a tárolás problémáját jelentősen csökkenti. A mezőgazdaságban jelentkező öntözési igényidőben egybeesik a napenergia keletkezési maximumával, és a víztartály a lehető legyegyszerűbb akkumulátor. Hasonlóan kedvező helyzet alakítható ki vízellátási célú szivattyúrendszer esetében is.-Milyen felhasználóknál lehet már ma is előnyös a napenergiával üzemelő szivattyútelep?- A napenergiával üzemelő szivattyútelep öntözési célra 0,5-2 hektáros intenzív művelésű farmokon lehet gazdaságos. Kommunális célú szivatytyútelep létesítését 350-1500 lélekszámú településnél ajánljuk. A napenergiával történő hajtás függetleníti a felhasználót az áramszolgáltatástól, illetve az ásványolaj-termékek forgalmazóitól. A jelentős beruházási költséget követően semmiféle üzemanyagköltség nem jelentkezik. A gyártó a napelemek élettartamát 30 évre becsüli. A teljesen automatikusan működő telep nem igényel felügyeletet. A napenergiával történő hajtás zavartalan és minden szempontból tökéletesen környezetkímélő.- Hogyan kívánja folytatni a tanszék a napenergia hasznosítására irányuló tevékenységét?- A most beindított rendszert elláttuk a szükséges műszerekkel, és egy számítógépes adatgyűjtő rendszerre kapcsoltuk. Folyamatos üzemelés mellett mérjük a napelemmel nyert villamos teljesítményt és a szivatytyú hasznos teljesítményét. A kapott adatbázist kiegészítjük a vizsgált időszak meteorológiai adataival. A vizsgálat végén tudjuk pontosan számítani a napelemmel hajtott vízellátó rendszerek gazdaságosságát, várható megtérülési idejét hazai természeti és gazdasági viszonyai mellett. E munkába bevonjuk a hallgatókat is. Két másodéves műszaki informatika szakos hallgatónk Szili Péter és Szerencsár Géza már e témakörben írt dolgozatával vesz részt a Magyar Innovációs Kamara és a Pesti Hírlap kft. által meghirdetett első Országos Ifjúsági Innovációs versenyen. A továbbiakban Tudományos Diákköri dolgozatok és diplomamunkák készülnek e témakörben a rendelkezésre álló eszköz kihasználásával. Jól felhasználható a most létesített rendszer az energetika az áramlástechnika és a környezetvédelem oktatásában is.- Az érdeklődő szakemberek, gazdálkodók, vállalkozók hogyan kaphatnak részletesebb információt a napelemes szivattyú rendszerekről ?- A PMMF Gépészeti Intézete Épületgépész Tanszéke szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére alkalmazástechnikai tanácsokkal és a működő rendszer bemutatásával. Nagyon örülnénk, ha munkánk hozzájárulna e környezetkímélő technológia elterjedéséhez. A berendezés a Rókus utca 2-ben található. Kérjük, hogy a kedves érdeklődők a napos órákban keressenek bennünket.. . Pazar tűzijáték, királyi megnyitó, száznál több résztvevő ország, káprázatos architektúrájú pavilonok, 18 millióra becsült látogatósereg, új szállodák és autósztrádák, kulturális eseményözön és gasztronómiai kavalkád - mindez dióhéjban a „Felfedezés kora” témának szentelt sevillai Expo. Húsvéthétfői kapunyitását a műholdaknak köszönhetően a magyar tévénézők is figyelemmel kísérhették. Különlegességek? Egzotikumok? Amikor öt világrész ad találkozót egymásnak, akkor a távoli, a soha nem látott válik igazán izgalmassá. Jó felfedezni azt, ami más, mint nálunk, mert a különbözőségben ismerhető fel a legjobban a közös emberi törekvés, életünk, kultúránk számos egyetemes értéke. Ehhez kínál kiváló alkalmat a spanyolországi világkiállítás, amelyen - reményeink szerint -Az éjszaka csendjét felverő robbanások. Megbénult tömegközlekedés. Elsötétítés és óvóhelyekre szorult polgári lakosság. Kihagyó áramszolgáltatás és a sebesültek hadával megbirkózni alig tudó, túlterhelt kórházak. Meglehetősen vigasztalan az az összkép, amelyet Bosznia-Hercegovina fővárosáról, Szarajevóról festenek a friss jelentések. Szorosabbá fonódó ostromgyűrű? Úgy tűnik, a szövetségi (értsd: jórészt szerb) hadsereg és a szerb szabadcsapatok valóban szoros ellenőrzés alá vonták a bosnyák nagyvárost, s a délszláv köztársaság más körzeteiben is kemény összecsapások folynak. Számos hírelemző véli úgy, hogy - a kezdeti szlovén, majd horvátországi ellenségeskedések után - a mostani boszniai fejezet tűnik a legveszélyesebbnek a sajnos mindinkább elhúzódó jugoszláviai polgár-Hetedik alkalommal rendeztek nemzetközi ásványbörzét Tatabányán. A hazaiakon kívül csehszlovák, lengyel, román, német, osztrák és olasz gyűjtők mutatták be legszebb ásványaikat. A sokszínű és változatos formájú kristályok a világon előforduló valamennyi ásványfajtát reprezentáltak: többek között Ausztriából, Brazíliából, Afrikából, Távol-Keletről és Európából származó ritkaságokat mutattak be és kínáltak cse-Magyarország is méltóképpen mutatkozik be. Az máris örvendetes, hogy a Makovecz Imre által tervezett soktomyos fapavilon népszerűséget szerzett hazánkban, feltűnést keltve még a tömérdek sevillai látványosság között is. S a tanulságok, a párhuzamok? Elvégre hazánk nem egyszerű résztvevő most Spanyolhonban, hanem olyan kiállító, amely alig négy esztendő múlva az 1996-os budapesti világkiállítás házigazdájaként maga is a világ elé akar lépni. Rendezési költségvetés és infrastrukturális beruházások, előzetes' reklámkampány és gondos biztonsági intézkedések, az építkezés időzítése, majd a megfelelő utóhasznosítás, jó témaválasztás és idegenforgalmi „aprómunka” - Sevillában mi, magyarok rengeteget tanulhatunk. A sikert ugyanis Expo-ügyben nem adják ingyen. háborúban, mivel itt fonódnak össze a legbonyolultabban és ezért talán legreménytelenebbül a területi és nemzetiségi problémák. Már nem sok esélyt jósolnak a korábban hirdetett, úgynevezett „kanton-megoldásnak” sem, vagyis annak, hogy a köztársaság területét szerb, horvát és muzulmán zónákra osztanák. Végleg vereséget szenvedett tehát a diplomácia? Akkor mi lesz a testvérharcba süllyedt Boszniával, s mi az egész, mind veszélyesebben kisugárzó délszláv válsággal? Csak a fegyverek szava dönthet? A kilátások meglehetősen sötétek: a jelek szerint Belgrádot kevéssé rettenti el az esetleges nemzetközi elszigetelődés, s fontosabb számára a boszniai „rendcsinálás”. így viszont maradnak az óvóhelyen töltött éjszakák Szarajevóban és marad a nyugtalanság a régióban ... rére, eladásra a gyűjtők. Az ásványpiacon is emelkednek az árak: általában 5000-6000 forintot kértek egy-egy szép darabért, de volt olyan kristályféleség is, amelynek ára meghaladta az 50 000 forintot. A tatabányai nemzetközi börzét a múlt században élt, s a magyar geológia alapjait megteremtő Szabó József emlékére rendezi meg évente a Közművelődés Ház és a tudós nevét viselő helyi geológiai szakközépiskola. Csak a fegyverek? Nemzetközi ásványbörze Szegény ország szegény lakói? Egyre kevesebbre jut pénzünk A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete 6000 háztartásra kiterjedő felmérés keretében vizsgálta meg a lakosság életszínvonalában végbemenő változásokat. A vizsgált településeket 1990-ben választották ki, az ott élők jövedelme szerint. A 6000 családot, Budapesten kívül az alacsony lakossági átlagjövedelmű Szabolcs-Szatmár, a közepes Borsod-Abaúj-Zemplén és a magas jövedelmű Komárom megyéből kérdezték. Egy év alatt azonban mindhárom megye válsághelyzetbe került, legsúlyosabban Borsod-Abaúj-Zemplén. A vizsgált 1200 család 20 százaléka volt budapesti, 80 százaléka pedig vidéki, az országos arányoknak megfelelően. A 3 megyében vizsgált családok közül, pedig fele-fele arányban városi, illetve községi lakosokat kérdeztek meg. Meglepő, gyökeres változásokat nem tárt fel a felmérés a családok életkörülményeiben, csupán elszomorítókat: az elmúlt két évben tovább folytatódott az erőteljes differenciálódás, a középosztály lecsúszása és az elszegényedők számának növekedése. Csökkent a fővárosok és a megyei családok közötti életszínvonalbeli különbség, amely eddig a fővárosban 10 százalékkal volt kedvezőbb. A megkérdezett családok 70 százaléka úgy vélte, anyagi helyzete az elmúlt évben tovább romlott. Pedig a családoknak csak 3 százalékában volt az egyik fél munkanélküli, ami nemigen felel meg az országos átlagnak, hiszen a fizikai dolgozók 10 százaléka, a szellemi dolgozók 4 százaléka vált munkanélkülivé az országos felmérés szerint. A megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy javult az életszínvonala. A felmérés szerint az öt legalapvetőbb költségtétel (élelmiszer, energia, lakbér, vagy lakástörlesztés, közlekedés és gyermekintézményi díjak) havonta 5500-5600 forinttal nőtt összességében. Ez egy átlagkeresetű család - családi pótlékkal kiegészített - jövedelmének 60 százalékát viszi el. Ahol pedig az egyik kereső munkanélkülivé vált, 7200 forintos munkanélküli segéllyel számolva, a jövedelemnek több mint 70 százalékát emésztik fel az átlagosan 17 400 forintos havi alapkiadások. A családok többsége kétféleképpen védekezik a növekvő terhek ellen: csökkenteni igyekszik, amúgy is szűkös kiadásait, vagy megpróbál többletjövedelemre szert tenni. A megkérdezettek 55 százaléka egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni másodállásáról. A maradék 45 százalék fele vállal valamilyen másodállást, vagy foglalkozik háztájival. A 6000 család 10 százalékában volt vállalkozó, azonban csak 4 százalékuk vállalkozik főállásban. A vállalkozói kedv azonos a fővárosban és vidéken. A megkérdezettek egyharmada vállalkozna valamire, de hogy mire arról csak 50 százalékuknak van határozott elképzelése. A tájékozatlanság, azonban meglepően magas mindenhol: csak 20 százalék körüli azoknak a száma, akik sejtenek valamit az igényelhető hitelekről, és alig akad olyan köztük is, akinek átfogóbb ismeretei lennének erről. A jövedelemkiegészítés helyett, inkább a nagyobb fogyasztásvisszafogást részesítik előnyben a családok. Ez az egész gazdaságra nézve is tragikus lehet, hiszen ahol nincsenek fogyasztók, nem hogy fejlődne, de talpra állni sem tud a gazdaság. A kényszerű önkorlátozás elsősorban a szabadkeresetekre vonatkozik. Egyáltalán nem költ kultúrára a megkérdezettek 53 százaléka (Budapesten 24 százalékuk). Csökken a napilapok vásárlása is. Átlagosan 17 százalék (Budapesten 12) nem tud egyáltalán lapot vásárolni. Gyakorlatilag nem vásárol új ruhaneműt a családok 17 illetve Budapesten 14 százaléka. Az élelmiszerek közül a minőségi élelmiszerek egyre inkább hiányoznak az asztalokról. Divatossá váltak az olcsó akciós piacok csakúgy, mint a használt ruhaneműk. Annak sem lehet teljes szívből örülni már, hogy a lakosság megtakarításai nőttek. A felmérés szerint 1991-ben a családok 70 százaléka egyáltalán nem tudott megtakarítani, több mint 20 százalékuk pedig csak az előző évinél kevesebb megtakarításra volt képes. Csupán 8 százalékuk számolt be azonos, és mindössze 2 százalékuk növekvő megtakarításról. Az országos adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy e 2 százalék jelentősen többet tud megtakarítani, hiszen a megtakarítások országosan nőnek. Kameniczky István, az Intézet igazgatója szerint, mindezek alapján: nem igaz, hogy nem is élünk olyan rosszul, hacsak nem olyan értelemben, hogy a helyzet még ennél is lehet rosszabb. A felmérés jövőre is folytatódik és az Intézet most már külön is szeretné feldolgozni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt felmérés eredményeit, segítségül egy válságkezelő program kidolgozásához. (MTIPress)- toldy -
