Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-24 / 113. szám

1992. április 24., péntek üi Dunántúli napló 3 N emzetközi bábfesztivál Ismét megrendezik Pécsett - ezúttal kilencedik alkalom­mal - a nemzetközi felnőtt bábfesztivált. A pécsi feszti­vált - amióta 1969-ben a pécsi Bóbita és vezetője, Kós Lajos javaslatára először megren­dezték - nagy nemzetközi szakmai érdeklődés veszi kö­rül. Sajtótájékoztatót tartottak tegnap erről Pécsett, a dél­szláv klubban. Lénárt András, a Bóbita társulatának vezetője ismertette a programot: a ren­dezők egyébként a Bóbita, a Pécsi Nemzeti Színház és a DOZSÓ Művelődési Köz­pont. A fesztivál az UNIMA, a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetének védnöksége alatt áll, az UNIMA tesz ja­vaslatot a külföldi együttesek meghívására. Az idén - elsősorban anyagi okokból - közeli or­szágokból érkeznek együtte­sek. Az már bizonyos, hogy Franciaországból, Svájcból, Olaszországból, Ukrajnából jönnek társulatok - hivatáso­sok és amatőrök egyaránt -, érkezik egy nemzetközi össze­tételű együttes is, Romániából pedig kettő: Marosvásárhely­ről magyarok, Constanzából románok. De tárgyalnak a rendezők japán, osztrák, ausztrál vendégekkel is. A hazai mezőnyt szombat­­helyi, gyömrői, budapesti, kecskeméti, egri, győri együt­tesek képviselik és a pécsi Bóbita meg a Bi-Bá-Bó. Szá­mos külföldi és hazai szak­ember is jelezte érkezését. A pécsi nemzetközi felnőtt bábfesztivál június 21. és 24. között lesz, az előadások egy része szakmai, tehát zártkörű, más része nyilvános lesz, in­gyenes, de jegyet igényelni kell. A Nemzeti Színház Ka­maraszínházában, a Bóbita épületében, a Színház téren és a Jókai téren láthatók majd a produkciók. G. T. Építőipari termékbemutató Elmúltak már azok az idők, amikor az építkezők kajtattak a különféle anyagok után! Ma­napság a gyártók keresik a ve­vők kegyeit újabb és újabb ter­mékeikkel elárasztva a mind gyatrább keresleti piacot. Elmondható, jól döntött a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola, amikor a Baranya Megyei Építőipari Egyesüléssel (BÉÉ) karöltve kezdték szervezni a kü­lönféle szakmai termékbemuta­tókat és kiállításokat, hogy megkönnyítsék az építéssel fog­lalkozók választási lehetőségét. Tegnap a PMMF-en rendez­ték a „Korszerű falazatok, ha­barcsok, vakolatok” témakörű termékbemutatót és kiállítást, melyre a hazánkban jelenleg a kínálatot meghatározó tucatnyi gyártó cég hozta el termékeit az érdeklődő szakmai kivitelező, tervező cégek szakembereinek, magánépítkezőknek, főiskolai hallgatóknak, szakközépiskolá­soknak és ipari tanulóknak be­mutatva azokat. Dr. Orbán József, a PMMF Anyagtan tanszékének vezetője és Tóti János, a BÉÉ koordiná-A Terranova vakolatok teljes választékát bemutatták tora a diákok érdeklődésével is elégedettek voltak, elvégre a jövő szakemberei oktatásának is Világkiállítás-történelem 2. 3. Bécs A szembeötlő sikerek láttán lassan megszaporodott a más országbeli jelentkezők száma. Míg a világpolitika színpadán a gyarmatosítás és a befolyási övezetek felosztásának „pisz­kos” csatái folytak, az öreg kon­tinens vetélkedő hatalmai a vi­lágkiállítások terén is érezhe­tően rivalizáltak. A Monarchia vezetői úgy vélték: Bécs sem lehet alávalóbb, mint London vagy Párizs. Ennek bizonyítá­sára hirdették meg az ausztriai rendezvényt, alig 4 évvel az osztrák-porosz háború után. A kiállítást 1873. május 1-jén nyi­tották meg, mint az „anyagi és szellemi fejlődés újabb emel­tyűjét”. A Práter területén épí­tettek fel - hihetetlen tempót diktálva - a maga idején a világ legnagyobb kupolaszerkezeté­nek számító körcsarnokot, a Ro­­tundát. Kicsit elnyomva, kissé „mostohagyerekként” - például a termékek mellett csupán né­met feliratozással -, de azért hazánk is kitett magáért a bécsi seregszemlén: a magyar kiállí­tók másfél ezer oklevelet és medált érdemeltek ki. Igaz, az átfogó pénzügyi krí­zisen ez mit sem változtatott. A bécsi tőzsde épp e tájban omlott össze, tűz ütött ki a császárvá­rosban, majd jött egy pusztító kolerajárvány., így nem csoda, hogy a végső mérleget sok mil­liós hiánnyal zárták. Ám a so­ron következő jelentkezőket ez Óvilág, Újvilág csöppet sem zavarta. Sőt, meg­jelent a színen az: 4. Újvilág 1876-ban Philadelphia a há­zigazda. Az apropó adott, ekkor ünnepelték az USA független­ségének centenáriumát. Itt ter­jedt el először igazán a nemzeti csarnokok, a mind tekintélye­sebbé váló különálló ország-pa­vilonok rendszere. A gazdasági siker egy pillanatig sem volt kétséges. A harsogó önbizalmú, a világ piacain mind biztosabb szereplőként fellépő Egyesült Államok ország-világ előtt de­monstrálhatta ipari fejlettségét. Bemutathatták az immár széria­­gyártásig jutott telefont, megje­lent az első írógép és - egyér­telmű szenzációként - az első fonográf. Meg lehetett csodálni a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányát, végigkövetni a bemutatókon az indiánok tör­ténetét, s a ravasz dugattyús-fo­­gaskerekes-áttételes gőzgépet. Az észak-amerikai kitérő után ismét francia dominancia jellemzi a világkiállítások soro­zatát. 1878-ban, 1898-ban, majd 1900-ban (végül pedig jó­kora kihagyással, 1937-ben) többször is Párizs adott otthont a világkiállításnak. Nem kis merészség: 1878-ban Frankhon még éppen hogy csak túljutott a dicstelen vereséget hozó Né­metország elleni háború sokk­ján, a sok milliárdos jóvátéte­len, s az egész Európát sújtó 1873-as tőzsdekrach hullámain. Párizsban viszont úgy látták: pontosan egy ilyen nagyszabású rendezvény mozdíthatja ki stagnálásából a gazdaságot, ál­líthatja ismét helyre a csorbát szenvedett nemzeti önbecsülést, s láthatja vendégül „Phőnixként újra feléledve, mint megizmo­sodott állam” a világot. 1878 maradandó alkotása a Trocadero-palota volt, ezt a többi épülettel ellentétben egé­szen az 1937-es Expo-ig nem bontották le. (Ekkor, a teljes át­alakítás után kapta a Chail­­lot-palota nevet.) Egymással versengtek a honi creuzoti gyár és Kruppék hatalmas acél-ko­losszusai. Csodájára jártak a Magyarországról érkezett, ezer hektoliteres fahordónak, amelyben 150-160 ember férhe­tett el. Megkezdte diadalútját az ívfénylámpa, feltünedeztek az első hűtőszekrények. Igazi szimbólummal mégis a következő, 1889-es világkiállí­tás szolgált Párizsnak: ekkor avatták fel a Mars-mezőn a Gustave Eiffel mérnök úr javas­latára felállított, 303 méter ma­gas acéltomyot. Bármilyen fel­háborodás, értetlenség és ellen­kezés előzte is meg a merész terv kivitelezését, a torony egy örökkévalóságra összeforrt a francia fővárossal. Az „átkozott megszetnségtelenítő kreeatura ” így vált viszonylag rövid időn belül a „francia géniusz diada­lává", a „technika égre mutató ujjává”. A népszerűséget jelzi, hogy a Bastille ostromának 100. évfordulóján rendezett kiállítás már nem kevesebb, mint 18 mil­lió látogatót fogadott. A nagyvonalúság, a méretek eluralkodása, a valóban globális részvétel mintha csak előjátéka lett volna az ezredfordulóra időzített, 1900-as Expo-nak. A zűrös, csaknem polgárháborúba torkolló évek sem akasztották meg a gondos felkészülést: a XX. századba átlépve a kor csúcstechnikájának büszke se­regszemléjét akarták prezen­tálni a bámuló világnak. 40 or­szág, 100 ezer bemutató, 32 millió látogató, az elektromos­ság főszereplővé való előlépése, az első műtárgyak, kormányoz­ható léghajók, hétezer izzó­lámpa az Eiffel-tomyon (de vol­tak tervek a bearanyozására is!), a lánchajtás és a pneumatika megjelenése. Párizs kitett ma­gáért. S egy zárójeles megjegy­zés: Magyarország a Monarchia történetében először vehetett részt önállóan, Ausztriától füg­getlenül egy ilyen méretű nem­zetközi seregszemlén. Marha ötfűszeres mártásban A takarékos főzésben kí­vánja segíteni a Zöld Híd a háziasszonyokat. Ennek je­gyében lesz bemutató szom­baton, 25-én délelőtt 10 órá­tól Pécsett, a Zöld Híd Ta­nácsadó .Iroda Ferencesek utcai helyiségében, ahol Skrut György, az Aranyka­csa főszakácsa és Bükkösdi László tv-rendező mutatja be az „alacsonyabb önköltségü” ételek készítésének fortélyait gáz-, és villanytűzhelyen, il­letve mikrosütőben, jeles kí­nálattal várva - többek kö­zött ötfűszeres mártásban marhaszelet - az érdeklődő­ket. M. A. Bojtár László jubileumi szerzői estje elé A Mohácson élő Bojtár László zeneműveiből rendez ár­pilis 27-én szerzői estet a mo­hácsi Bartók Béla Művelődési Központ a Kossuth Filmszínház nagytermében. Komponista arcképét szeretné ezzel - életé­ben először - felmutatni szülő­városának, mint ahogy helytör­téneti kutatásaival, újságcikkei­vel s mindenkor Mohács rangját igyekszik emelni. Többszörös jubileumi visz­­szaemlékezésre is módot nyújt a szerzői est. Mint Bojtár Lász­lótól megtudtam, 50 éve orgo­náit először diákmisén és kísér­letezett az improvizációval, mely - szerinte - a zeneszerzés legboldogítóbb formája. A mai 40-50 évesek közül sokan sze­repeltek valaha mesejátékaiban, melyek közül A halászlegény titka c. gyermekoperájának 25 évvel ezelőtt volt az ősbemuta­tója. Annakidején 6 estén mint­egy 1800 néző-hallgató gyö­nyörködhetett benne. Két évtized óta csendülnek fel rendszeresen szerzeményei, így orgonaművei, számos jeles fővárosi művész interpretálásá­ban. Népdalfeldolgozásai leg­többjének bemutatását a Ma­gyar Állami Népiegyüttes vál­lalta. Az ő tolmácsolásukban már többszázszor elhangzottak a rádió műsoraiban. A mozi előcsarnokában most régi plaká­tokból összeállított kiállítás is segít az emlékek felidézésében. Egész sor mohácsi kórus vál­lalkozott a hétfői szerzői esten való lelkes közreműködésre. Bojtár László kórusalkotásait változatos összeállításban a Park utcai Általános Iskola kó­rusa (vez.: Imréné Ivánfi Márta, Kovácsné Horváthy Lenke és Kiss Miklós), a Kisfaludy Ká­roly Gimnázium leánykara (vez.: Pusztainé Jaksity Kata­lin), a Bartók Béla Művelődési Központ vegyeskara (vez.: Krausz György) szólaltatják meg. Az oboa:zongora duók előadásával a szerző oboamű­vész fia, Bojtár Imre és Boj­­támé Gál Anikó zongoramű­vész teszi még változatosabbá a programot, melynek Végén a Christus vincit kórusfuga ve­gyeskar, oboa és orgona tolmá­csolásában méltó záróakkordja lesz a jubileumi hangverseny­nek. N. T. szerves része az ilyen kiállítás, mert a legfrissebb információk­kal gyarapodhatnak és a leg­újabb anyagokkal ismerkedhet­nek meg közvetlen közelről. Szóval verseny, megmérette­tés is a javából az ilyen kiállítás. Az egymást váltó cégek termék­­ismertető előadásai, a gyakor­lati bemutató (a Baumit Kft. vakoló- és habarcsanyagait a Leier-BCM Kft. Habisol fala­zóelemeire a Bau Dienst Kft. gépeivel vitték fel), a bemutat­kozó kiállítások érdeklődő résztvevői eldönthették: melyik cég kínálata a legkedvezőbb. Nagy elismerést váltottak ki a Terranova, a Kemikál termékei, a Baumix utólagos hőszigete­lésre alkalmas habcement hő­szigetelő lapjai, a Műanyagipari Kutató Intézet építőipari epoxi­gyantái, a különféle szárazha­barcs termékek, a homlokzati burkolatok, a változatos építési rendszerek, a különféle alap­anyagból és technológiával ké­szülő falazóanyagok, az igen gazdaságosan felhasználható, többféle rendeltetésű és színű vakolatrendszerek. M. L. Pollencsapda A virágpor ártalmai Az ember néha nem tudja, miért is tüsszög vagy miért vannak például kiütései. Kide­rülhet, hogy a virágporokra ér­zékeny. Tavasz van, nyílnak a virá­gok. Az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat két hónapja végez méréseket az al­lergiás megbetegedések jelen­tős részét okozó virágpor, latin nevén pollen és a gombaspórák százalékos arányáról. Budapesti, győri és miskolci kollégáikhoz hasonlóan hetente küldik a jelentést Pécsről is a bécsi nemzetközi központba, hiszen a virágpor a szelek szár­nyán nem ismer határokat, a pollenallergia pedig a felméré­sek szerint a fejlett ipari orszá­gok lakosságának is mintegy tíz százalékát érinti. A szálló virágpor a pécsi Szabadság úton található pol­lencsapda segítségével mérhető. Ez az épület tetején lévő készü­lék a szélirány mozgásának megfelelően érzékeli a levegő­ben található és sokaknak túlér­zékenységet okozó pol len­mennyiséget. A legutóbbi kimutatás szerint nagy mennyiségben észlelhető a juharfa és a kőrisfa valamint a ciprusfélék és a nyírfa virágpo­rának hatása. • Dr. Gallovich Erzsébet, az ÁNTSZ munkatársa elmondta azt is, hogy a platánfüvek, a ga­bonafélék és a parlagfű leve­gőbe kerülő virágpora válthatja ki a legerősebb hatást az erre érzékeny embereken, míg pél­dául a bükk és a csalánfélék vi­rágpora alig irritálja szerveze­tünket. A legutóbbi adatok szerint a folyamatosan működő gép mé­rései alapján a kőris virágpora szerepel a legnagyobb százalé­kos arányban a Pécs környéki levegőben. Talán egyszer azt is megérjük azt is, hogy a legkülönbözőbb virágporok okozzák a legna­gyobb légszennyezést Baranyá­ban, hiszen a virágnak megtil­tani nem lehet. Bozsik L. A harag vagy a lehetőségek napja? Lesznek-e százezren? Mint ismert, a dr. Torgyán József vezette Független Kis­gazdapárt szombatra demonst­rációt szervez Budapesten. A pártelnök nyilatkozatai szerint várhatóan százezernyi támoga­tója vonul a Hősök teréről az Országházhoz, hogy így tilta­kozzon a valódi rendszerváltás elmaradása miatt, követelve a kormány lemondását is egyben. Torgyán doktor a héten egy megállapodással is biztosítani igyekezett a minél nagyobb arányú részvételt. A Nemzeti Ellenzéki Kerekasztal elneve­zésű tömörüléssel kötött egyez­séget, amit a KDNP-ből nemrég „átigazolt” Ugrin Emese úgy minősített, hogy a pártelnök ezt a vezetőség tudta nélkül tette. A szombati demonstráció, a „Lehetőségek Napja” előtt so­kak véleménye, hogy egy eset­leges provokáció nem csak a tüntetők, de az ország nemzet­közi presztízsére is árnyékot vethet. Bár a napokban kiderült, a tüntetést az ORFK biztosítja, Torgyánék felelőssége óriási. Sokan ellenben abban bíz­nak, hogy a diktátor-jelöltnek kikiáltott- pártelnök kezdemé­nyezése kudarcba fullad.- Az utcán politikai és gazda­sági problémákat nem lehet megoldani - vélekedik Szent­­páli László, az FKgP Törté­nelmi tagozatának baranyai képviselője. - Információink szerint a Torgyán-féle nagygyű­lésen nem lesznek vidékről tíze­zernél többen, így a dolognak nagyobb a füstje, mint a lángja. Bízom a nép felelősségteljes magatartásában, s abban, hogy nem dől be a szociális demagó­giának. A Történelmi Tagozat egyébként szombaton ellengyű­léseket szervez, Baranyában például három helyen is. Kom­lón tíz órakor, a Pártok Házában Nagy Ferenc József tárca nél­küli miniszter tart tájékoztatót és fórumot, Mohácson, a Vá­rosházán ugyancsak 10 órakor a Környezetvédelmi Miniszté­rium egyik államtitkára, Pécsett pedig az istenkúti általános is­kolában Németh Béla ország­­gyűlési képviselő találkozik az érdeklődőkkel. A Független Kisgazdapárt megyei központjában tegnap délutánig fogadtak el jelentke­zéseket és helyfoglalásokat azokra a különbuszokra, me­lyek szombaton kora reggel in­gyen viszik a tüntetni szándé­kozókat Budapestre. Informá­cióink szerint tíz buszt szerve­zett Baranyában az FKgP - egy részük Pécsről, a Domus Áru­ház parkolójából indul reggel hat órakor, néhány kocsi vi­szont Szigetvárról, Sellyéről, Vajszlóról és Harkányból viszi a fővárosba a tüntetőket. Pauska Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom