Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-22 / 111. szám
1992. április 22., szerda aj Dunántúli napló 7 Szociális irodák a város négy pontján Változik a pécsi támogatási rendszer és gyakorlat Egy sikerág: A fizetési mérleg Aktatömegben a Kossuth téri iroda szociális ügyintézői A meszesi szociális irodának már megvan, a többinek most keresik a helyet. A tervek szerint ugyanis négy szociális irodát nyit Pécsett az önkormányzat. Hogy mi indokolja ezek létrehozását, milyen feladatkörrel kiket és hogyan szolgálnak majd, arról Körömi Attilát, a közgyűlés szociális és foglalkoztatási bizottságának vezetőjét kérdeztük. *** A változtatást arra az álláspontra alapozták, miszerint a szociális ellátás is piacosodik. Abban az értelemben, hogy a jövőben megosztódnak a feladatok és bővül azoknak a köre, akik ebben a tevékenységben részt vesznek. Az önkormányzet mellett karitatív szervezetek, egyesületek és magánszemélyek is bekapcsolódnak az ellátásba. Pécsett jelenleg több, mint ötven humán szolgálat tevékenykedik, egy-egy szűkebb társadalmi csoport segítését célozva. Többségük az elmúlt két év alatt jött létre, s a legutóbbi összejövetelük már nem az útkeresés és a gondok sorolásának, hanem sokkal inkább az eredmények ismertetésének jegyében telt.- Mi az, ami egyértelműen és továbbra is az önkormányzat feladata lesz?- A hatósági munka és a családsegítés. A végleges és részleteiben is kidolgozott módosítás a következő hetek feladata, annyi azonban már eldőlt, hogy - valószínűleg az ősztől- négy szociális iroda kezdi meg munkáját a városban. Ezeknek az irodáknak akarjuk átadni azon szociális feladatok meghatározó részét, amelyeket ma a Kossuth téren intézhetnek a polgárok. A különböző, a gyermek és felnőttvédelmet szolgáló segélyeket, juttatásokat, itt lehet majd igényelni.-Ha minden átkerül, félő, hogy ezekben az irodákban sorbanállás lesz.- hía még vitatott, hogy valamennyi támogatási forma ezeknek az irodáknak a hatáskörébe kerüljön, ugyanis az a cél, hogy az irodák dolgozói közvetlen kapcsolatot tartsanak az adott városrészben élő, szociális gondokkal küszködő emberekkel, s legyen idejük arra is, ami ma a Kossuth térieknek a rengeteg feladat miatt nincs: az igénylők körülményeinek alapos megismerésére, vagyis az úgynevezett „környezettanulmányra”. Úgy gondoljuk, hogy ha megismerik az adott terület lakóit, akkor azok az emberek is bekerülhetnek a támogatási rendszerbe, akik valamilyen ok - például a szégyenérzetük - miatt eddig nem jelentkeztek. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy akiknek kedvezően változtak a körülményeik, azok kiesnek ebből a körből, illetve másfajta segítséget kapnak.- A Kossuth téri iroda szociális ügyintézői eddig sem győzték a munkát. Ugyanezzel a létszámmal állnak fel az irodák?- Nem. Tizenegy új státuszt kap ez a munkaterület. Az elmúlt két évben ugyanis sok új feladatot kaptak a hatósági iroda családvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai, s emelkedett azoknak a polgároknak a száma is, akik különböző kérésekkel keresték őket. Ugyanakkor a létszámuk egyre csökkent. Pont azért, mert a rengeteg feladat és az alacsony kereset miatt többen máshova mentek dolgozni. Akik maradtak, illetve jöttek, azok csak rendszeres túlórával és otthoni munkával tudják teljesíteni a feladataikat. Ez pedig hovatovább már csak aktagyártást jelent, nem tudnak az emberek gondjaival érdemben foglalkozni. Ezzel együtt meggondolandó, hogy a jelenlegi feladatkör egy az egyben átkerüljön a Kossuth térről. Félő ugyanis, hogy akkor ugyanúgy nem lesz elég idejük és lehetőségük az ügyintézőknek a kérelmezők problémáival szolgáltató módon foglalkozni, mint most. Ezt a helyzetet eleve szeretnék elkerülni, így a változásra vonatkozó tervezetek közül azt tartom ésszerűbbnek, amely a teendők egy részét a hatósági irodánál tartja. Megtelt az irattár így például azokat a segítési formákat - mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, rendszeres nevelési, illetve szociális segély - amelyek adhatóságának elbírálásához nem feltétel a rövid időközönkénti környezettanulmány. Ugyanakkor a rendszeres információcsere és a városi szintű áttekintés miatt is szükségesnek látszik, egy közbülső szervezet megtartása, amely az irodák és az önkormányzat közötti összekötő láncszemet jelentené.- Mennyibe kerül a városnak ez a változtatás?- Összegszerűen nem tudom megmondani, de véleményem szerint vissza hozza a költségeit. Nem biztos , hogy csak pénzzel lehet az emberek gondjain enyhíteni, s átrendeződhet azoknak a köre, akiket ma kizárólag így támogatunk.- Mi a kifutása ennek szervezeti változtatásnak? Proksza László felvételei-A jelenleg három, illetve négyszintű hatáskör egyszerűsödik, s egy-két év múlva méginkább így lesz. Az önkormányzat már idén elkezdi annak a számítógépes rendszernek a kialakítását, amelyben a hatósági munkához szükséges öszszes adatot, így a szociális terület információit is rögzítik. A rendszer kiépítésére - első lépésként - ebben az évben több, mint 17 000 000 forintot fordít az önkormányzat.- A pénz, amiből a különböző okok miatt támogatást kérőket segíteni tudják, idén nyolc százalékkal több, mint tavaly, de az már most nyilvánvaló, hogy az igények minden bizonnyal meghaladják cr város ilyen lehetőségét.- A segélykeret több, mint 156 millió forint, s tényleg valószínű, hogy ennél többre lenne szükség. A szociális és foglalkoztatási bizottság véleménye szerint azonban a szegénységet csak a segélyezéssel nem lehet legyűrni. Ezért ennek a gyakorlatán is változtatni akarunk. Egyrészt úgy, hogy közvetett módon - átutaljuk a közüzemi cégeknek a víz, gáz, villanyszámla összegét - másrészt természetben - alapvető élelmiszercikkek, tüzelő vásárlásával - akarunk segíteni. Ugyanakkor a város több pontján létre szeretnénk hozni a családsegítő központokat, amelyek azoknak a problémáknak a megoldásában segítik a rászorulókat, amelyek miatt nehéz körülmények közé kerültek. így például új szakma tanulásában, átképzésben és munkahely keresésben. Török E. A gazdasági sikerek közül talán a legtöbbet emlegetett a konvertivilis folyó fizetési mérleg egyenlege. Különösen abban az összehasonlításban, hogy a tervkészítők - a Valutaalappal egyeztetve - 1200 millió dolláros passzívummal számoltak az elmúlt évre. Ez a feltételezés korántsem volt alaptalan (voltak, akik 1,5-2 milliárd dolláros hiányt prognosztizáltak). így nézett ki a rubelelszámolásokról dolláralapra, azaz a világpiaci árak átvételére való átállás hatása. A valutaalap és a Világbank is inkább elfogadta fizetési mérlegünknek ezt a hiányát (ami kiváltképp szembetűnő volt az 1990. évi 127 millió dolláros többlet után), mindsem külön alapokat kelljen életre hívni a hagyományos keretek közt folyó KGST-együttműködés felszámolása okán. Ezt az elképzelést Kádár Béla külgazdasági miniszter vetette fel. Már tavasszal látszott, hogy az eredmény jobb lesz a vártnál, ezért 800 millió dollárra módosították a tervet. A Nemzeti Bank év végi elszámolásakor azonban nem hiány, hanem többlet mutatkozott: a novemberi 481 millió dollár után, december 31-én 267 milliós öszszegben. A recesszióval, magas inflációval és növekvő munkanélküliséggel küszködő gazdaság láttán izgalmas a kérdés, miből adódott ez a nagyszerű teljesítmény. Egyrészt még abból, ami inkább a Németh-kormány erőfeszítéseinek tudható be. Az 1990. évi 945 millió dolláros rekord külkereskedelmi aktívumból ugyanis csak 348 millió jelent meg a fizetési mérlegben, olyan tételként tehát, amit ki is fizettek a vevőink. A fennmaradó kb. 600 millió dolláros többlet egyszerűen átgurult az 1991-es esztendőre. Míg 1990-ben mi szállítottunk hitelbe, addig 1991-ben mi kaptunk hiteleket a vásárlásainkhoz. A külkereskedelmi mérleg ugyanis - ha az előző évivel azonos szekezetben tekintjük - kb. 500 millió dolláros behozatali többletet jelez. További 1000 millió dolláros hiány a behozott bérmunkából, importlízingből és a működő tőke apportjából adódik, amiért nem kell fizetnünk (pl. apport), illetve amiből majd később lesz fizetési kötelezettség, (pl. lízing). A jelzett számokból látható tehát, hogy a fizetési mérleg nem „külkereskedelmi túlsúlyos”, vagyis aktívumában nem a magyar gazdaság 1991. évi megtáltosodott exporttöbblet-növekménye játszik szerepet. Sőt, a volumenében változatlan vagy 1-2%-kal csökkenő behozatal mellett 10% körüli kivitel-visszaesés kedvezőtlen fordulatra utal, nem beszélve a később esedékes fizetési kötelezettségekről. A maga 560 millió dolláros aktívumával az idegenforgalmi ágazat valóban javította a fizetési mérleget. Ez a csúcs azonban a lakossági devizaellátás szigorú korlátozása mellett született. (Emlékezetes, hogy az 1989. évi nagy mínusz épp a liberális lakossági valuta-kiszolgálási rendszernek volt a következménye, amit az év novembe-. rében befagyasztottak.) A folyó fizetési mérleg többlete mindemellett és legfőképpen az ún. viszonzatlan átutalásokból adódik. Ennek aktív egyenlege 860 millió dollárt tett ki 1991-ben. Itt jelent meg a magyar lakosság külföldről ajándékba kapott és honi bankoknál elhelyezett pénze, továbbá - feltételezések szerint - a volt szocialista országokból hozzánk menekített tőke, a kis exportőrök be nem szolgáltatott devizája és a külföldről idejött, ún. forró pénz is, amely kedvező betételhelyezésre talált. Valószínű azonban, hogy ezek csupán ideiglenes és bizonytalan tényezők egy fizetési mérlegben. Egyrészt nem biztos, hogy hosszabb távon is számolni lehet velük, másrészt az ilyen betétek a legkisebb politikai vagy gazdasági fordulatra is érzékenyen reagálnak. Pánik esetén - s Közép-Kelet-Európában ilyesmi is megeshet - tömegesen menekülnének az országból. A viszonzatlan átutalásokból felmutatott gazdasági siker jobbára a külföldi és a hazai lakosság időleges bizalmán nyugszik, értéke is viszonylagos. A folyó fizetési mérleg aktívuma arra és csakis arra volt jó - s persze ez semmi -, hogy átmeneti levegővételhez juttassa az országot. Úgy is, hogy legalább a kamatokat fizetve nem kellett tovább fokozni az eladósodási spirált, s úgy is, hogy hivatkozási alappá lehetett tenni. Egyrészt a potenciális hitelezők körében bizalmat keltve, másrészt a leértékelést követelő exportőröket a jól kialakuló mérlegegyenlegre hivatkozva lehetett visszaszorítani. így inflációt fékentartó tartalék is képezhető volt. Nagy kérdés persze, hogy az átmeneti relatív külső és belső egyensúly-javulás mire lesz elegendő. Petsching Mária Zita Vallásháborúk ? A Lancia Magyarországon Egy emberközpontú autó Drámai kérdést tesz fel Lóri Báláján, a karabahi nemzeti mozgalom egykori alapítója: „Miért nem sorakozik fel a keresztény Európa úgy Örményország mögött, ahogyan az iszlám világ támogatja Azerbajdzsánt?” Vallásháborúk korátéltük meg újból? Visszaköszönnek olyan idők, amikor Róma keresztesháborukat vívott, Bizánc a hit jegyében hódított, s az oszmán birodalom Allahra hivatkozva Bécs kapujáig nyújtózott? Ne hunyjuk be a szemünket? Nem áll-e hagyományos katolikus-ortodox ellentét is a szerb-horvát vérontás mögött, amit Boszniában tovább bonyolít a muzulmán jelenlét? A Közel-Keleten nemcsak izraeli-arab (nem kevésbé zsidó-mohamedán” egymásnak feszülések rombolnak, de „belmuzulmán” sita-sunitahitviták is. S Karabah örményeinek harca Azerbajdzsán környezetével valóban nem kizárólag nemzeti színekbe öltöztethető. Pedig az is elég volna. Igazuk lehet azoknak, akik az új Európa ki- és öszszeforrását ittragadt vallási görcsöktől is féltik? Valóban választóvonallá válhat ma Európa közepén katolikus-pravoszláv földrajzi határ? Aligha. Viszont a nagy világegyházak egymás közötti hathatós békességkeresése nekünk is létérdekünk lenne: a csapkodó nemzeti-etnikai villámok vallási felhangok nélkül is közveszélyesek. Kocsis Tamás Vannak olyan európai gépkocsimárkák, amelyek autós generációkat fognak össze. Közülük sokan, szinte semmit sem változva, presztízsüket megtartva vészelték át az elmúlt évtizedeket, melyek nem éppen az automobilizmus felé vittek. Mást jelent azonban a Lancia egy mai hatvanasnak és mást egy mai harmincasnak. A Lancia valaha az európai elegancia és fényűzés jelképe volt - a ma embere pedig inkább a rallye-versenyek tudósításaiban, no meg tabellákon az első helyezettek között találkozott a márkanévvel. Számtalan világverseny sorozatgyőztese a Lancia: a jellegzetes ívelésű hűtőmaszk, rajta a Lancia-pajzzsal napjainkban is babért babérra halmoz. Most azonban már megismerkedhetünk egy másik arcával is, A Macrotrade kft. a közelmúltban megnyitotta Lancia-szalonját és bemutatótermét a Dózsa György út 17-ben. A kínálatból kiderül: a híres márka bizony nem szégyell ügyes városi kisautókat gyártani - ez a Lancia Y 10-es. A középkategóriás autók, méghozzá az elegáns középkategóriás autók nagy családját adja a Lancia Delta és a Dedra, de ott van - és persze megvásárolható - a különleges eleganciájú, ahogy mondják ízig-vérig olasz temperamentumú Thema. Aki már ült egy ilyen autóban, az tudja, hogy a latin szellem emberközpontúsága menynyire meg tud valósulni még egy autóban is. Az új Lancia-szalon egyelőre nem táplál nagy terveket - hiszen az Y 10-es kivételével ezek az autók nem mondhatók olcsónak. Viszont stílusuk van a kocsiknak — és a stílust is értő, autót is szerető emberek előbb-utóbb feltétlenül elzarándokolnak majd a Dózsa György úti szalonba.
