Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-21 / 110. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. április 21., kedd A szerkesztőség postájából Jelentkezzen a taxis! Március 30-án 17.45-kor Fe­hérhegyen taxiba szálltam, hogy hazautazzam, mivel nehe­zen megyek. Hazaérve láttam, hogy csak 5000 forintosom van, ezzel akartam fizetni, azonban a taxisnak sem volt aprópénze. Bizalmasan odaadtam neki, mi­vel azt mondta, hogy felváltja és a visszajárót lakásomra hozza. Azóta is várom! A taxi rendszámát feljegyeztem, így neve és címe is a birtokomban van. Kérem, hogy jelentkezzen és hozza vissza a pénzemet! Kelemen Gyula Pécs I., Somogy Kőbánya ut 7. Köszönet a véradóknak Hosszúhetényben a vöröske­resztes alapszervezet, valamint Papp János a kultúrház veze­tője véradónapot szervezett. Megkülönböztetett köszönet il­leti a 63 önzetlen embert, akik összesen 25 litert vért adtak. Helyi kezdeményezésként ajándékutalványokat sorsoltak ki a résztvevők között. Véradó Állomás dolgozói Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogta­nácsos, aki 12-14 óráig a DO­­ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gép­járművásárlás; a havi 1500 fo­rintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése ügyében. Vidékieknek levélben is vála­szol. Továbbá, jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30- 17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg a bé­lyeggyűjtési felvilágosítást a Nevelési Központban tartja 14.30- 15.30-ig. Gandhi Alapítvány A Független Cigány Szövet­ség Baranya megyei Szervezete köszönetét fejezi ki mindazok­nak a jogi és magánszemélyek­nek, akik önzetlen anyagi és emberi hozzáállásukkal segítet­ték az első magyarországi ci­gány középiskola céljára létre­hozott Gandhi Alapítvány beik­tatását. Minden olyan anyagi támogatást köszönettel fogad­nak, amely e nemes és racioná­lis célt messzemenően szol­gálja. Érdeklődni az Apácza u. 15-ben lehet a Független Ci­gány Szövetség székházában. Kalányos Ferenc elnök Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs Gyögy Péter költő, szerkesztő minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34.- 701. szoba) fogadja azokat, akik be­küldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kérnek. Parkgondozás a lakók segítségével Érvényes-e a buszbérletünk? Az Új DN március 31-i szá­mában „A szerkesztőség postá­jából” rovatban megjelent dr. Berényi István levele, amelyben panaszolja, hogy a Kertészeti Vállalat akadályozza a lakók parkgondozási munkáját. A levélíró elkeseredése hála istennek nem általános, amit bi­zonyít, hogy szaporodnak a vi­rágokkal beültetett, szépen gondozott kertek a lakótelepek tömbházai előtt, a vállalat park­­fenntartó üzemének segítségé­vel, de legalábbis egyetérté­sével. Örülnénk, ha ez a közössé­gért végzett önzetlen tevékeny­ség nem törne meg egyébként tisztázható félreértések miatt. Berényi úrral a helyszínen megbeszéltük, hogy jószándékú munkáját megbecsüljük, de nem értünk egyet azzal, ha a közkertbe valaki konyhakerti növényeket ültet, mert azok ki vannak téve a fertőzés veszé­lyének, és károsnak tartjuk dró­tot tekerni a fákra, merta az a növények károsítása mellett balesetveszélyt is okozhat. Úgy érzem, megegyeztünk a levélíróval abban, hogy az elő­­kertekbe külön egyeztetés nél­kül ültethet virágokat és köszö­nettel tartozunk, ha gondozza a növényeinket, gyomtalanítja a kerteket. Ha azonban fákat is kíván ültetni, azt már szakem­berrel kell megbeszélni, nehogy azok rossz helyre (például vil­lamos kábel fölé) kerüljenek. Szeretném még egyszer meg­ismételni, hogy az önkormány­zat örömmel fogadja a lakosság segítségét a közterületek ápolá­sára és erejéhez képest segíti is azt. Ötvös György irodavezető Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési- és Üzenmeltetési Irodája KITTI Alapítvány A Kolping Ifjúsági Tár­sadalomvédelmi és Tovább­képzési Intézet, a KITTI áp­rilis 3-án a Dairy Queen gyorsétteremben sajtótájé­koztatón mutatkozott be és ismertette a KITTI működé­sének pénzügyi hátterét biz­tosító alapítványt. A KITTI Alapítvány ku­ratóriuma köszönetét mond az Axel Springer-Magyaror­­szág Kiadó Kft-nek, a Bu­dapest Bank Rt Pécsi Igaz­gatóságának, a Dairy Queen gyorsétterem hálózat igaz­gatóságának és a pécsi étte­rem dolgozóinak, valamint a Nationale Nederlanden Hol­land Biztosító Társaság Pé­csi Igazgatóságának, hogy az alapítványt a kezdeti ne­héz időszakban anyagilag támogatták. Az alapítvány számlaszáma: B. B. Rt Pécsi Igazgatósága 244-12096. Dr. Nádor András a KITTI Alapítvány Kuratóriumának elnöke Természetgyógyászat A természetkedvelők mosta­nában sokféle gyógynövényt gyűjtenek. Most nyílik a kanka­lin a gyermekláncfű, martilapu, csalánurtica, vérehullató fecs­kefű, vadfokhagyma, fagyöngy. A gyógynövényboltokban pár deka ezekből 100-150 forint. Könnyen egész évre valót ösz­­szegyűjthetünk egy kirándulá­son. A gyermekláncfű leveleiből, a vadfokhagyma összevágott leveleiből, a fekete ribizli és csalán friss hajtásaiból vita­mindús, nagyon finom saláta készíthető, kevés ecetes lével és finom olajjal leöntve. Berényi István Pécs Jogi tanácsadó Kiss G. egyéni vállalkozó kérdezi, hogy mikor lehet te­vékenységét kiegészítő tevé­kenységnek tekinteni? Az 1992. évi IX. törvény a 32 §-ával kiegészítette az 1975. évi II. törvényt. A 118/A § szerint a 103/D § /1/ bekezdése a./-d./ pontjá­ban említett egyéni vállalko­zót, továbbá a társas vállalko­zás tagját akkor kell kiegé­szítő tevékenységet folytató­nak tekinteni, ha egyidejűleg a. / munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági jogviszony­ban áll - ide nem értve a me­zőgazdasági szövetkezet tag­ját - és a munkáltató /foglal­koztató/ legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatja. b. / öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdí­jas, vagy növelt öregségi, munkaképtelenségi járadé­kos, c. / bedolgozóként a 10 § /3/ bekezdése szerint biztosított, d. / közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, e. / mezőgazdasági szövet­kezet tagjaként a hónap fo­lyamán tizenhárom, nő nyolc-, tízórás munkanapot teljesített. Az egyéni vállalkozót /103/D. /I/ bek.a./-d./pont/ a fentiekben foglaltakon túl ak­kor is kiegészítő tevékenysé­get folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg társas vállal­kozás tagjaként járulék fizeté­sére kötelezett. /10 § 121 bek/. A fentebb hivatkozott 103/D § l\l bekezdése szerint egyéni vállalkozó: a./ a vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező természe­tes személy - ideértve a külön jogszabály alapján egészség­­ügyi és szociális vállalkozást, orvosi magángyakorlatot, szakpszichológusi és egyéb egészségügyi, valamint szo­ciális magántevékenységet, továbbá gyógyszerészi ma­gántevékenységet folytató természetes személyt is -, b. / az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alap­ján kisiparosnak, magánke­reskedőnek minősülő termé­szetes személy, c. / az egyéni ügyvédi tevé­kenységet folytató személy, d. l a közjegyző. H. T. és még sokan kérde­zik, hogy az öregségi nyugdíj összegét minek alapján álla­pítják meg? Az 1992. évi IX. törvény­nyel módosított 1975. évi II. törvény 44 §-a értelmében az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző négy év alatt a fő­­foglalkozás keretében elért keresetnek (ideértve az ezen időszak alatt kifizetett jutal­mat is) a magánszemélyek - ezen évekre vonatkozó és ezen összegekre eső - jövede­lemadójával csökkentett ösz­­szege havi átlaga alapján kell megállapítani. A havi átlagkereset megál­lapítása előtt az 1988-ban el­ért keresetet a magánszemé­lyek ez évre szóló és erre az összegre képzett jövedelema­dóval történő csökkentése után 42 százalékkal növelni kell. Keresetként kell figye­lembe venni minden olyan pénzbeli és természetbeni jut­tatást, amely után nyugdíjjá­rulékot kell fizetni. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabály­ban meghatározott összeg után kellett fizetni, ez az ösz­­szeg számít keresetnek. Keresetként kell figye­lembe venni a havi átlagkere­set megállapításánál alapul szolgáló keresettel azonos időre járó baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezé­sek alapján járó keresetkiegé­szítést is. Keresetként nem vehető fi­gyelembe az 1988. előtti időre a 42/1983./XI. 12/ MT. rendelet alapján kapott bér­pótlék, a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a nemzetbizton­sági szolgálatok és egyéb szervek kinevezett polgári al­kalmazottai részére betegség esetén - külön jogszabály alapján folyósított - jövede­lemkiegészítés. A betegszabadság tarta­mára folyósított - legalább - hetvenöt százalék helyett az átlagkereset teljes összegét, az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósí­tásának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett alapjául szol­gáló átlagkeresetet, illetőleg minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni. N. G-né kérdezi, hogy me­lyik évben született gyermek után vesznek évet számításba a nyugdíj megállapításánál? Az 1975. évi II. törvény 54 § IÁI bekezdés szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal kell növelni, ahány gyermeke született 1968. január 1 napja előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1 napja előtt született gyermeke (gyermekei) tartó­san betegek, illetve fogyaté­kosnak minősültek (minősül­nek) a növelés 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét meg­előző időponttól tartósan be­teg, vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pót­lékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igaz­olással kell bizonyítani. Tájékoztat a Pannon Volán Olvasónk, a pécsi 3-as jelzésű autóbuszon látottakat írja le, az­zal, hogy nem érti a történteket. Két fiatalember állt mellette, és a jegyellenőrzéskor derült ki, hogy egyiküknek nincs felírva a bér­letre az igazolványszáma. A je­gyellenőr természetesen meg­büntette 50, plusz 22 forinttal. Miért? - kérdezi olvasónk? A másik pedig - aki büntetés nél­kül megúszta - a nyugdíjas hölgy nem a megfelelő rózsa­színű bérletigazolványban tar­totta havi bérletjegyét. Olvasónk szerint az utasok tájékoztlanok, a Pannon Volán nem tájékoztatja kellőképpen az utazóközönséget. A helyes informálódás érde­kében megerestük a Pannon Vo­lán illetékeseit, akik a következő tájékoztatást adták: A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1992. évi 1. számú Önkormányzati rendelete a pótdíjakkal kapcsolatban a kö­vetkezőket tartalmazza. A megállapított viteldíjon felül: a) 50 dorintt pótdíjat köteles fizetni az,- aki az utazás során az uta­záshoz érvényes bérletét felmu­tatni nem tudja, azonban a válla­lat Rét u. 49. sz. alatti irodájában az ellenőrzés után 48 órával be­mutatja,- olyan bérlettel kísérli meg az utazást, amelyre az igazol­vány száma nincs tintával olvas­hatóan rávezetve. b) 100 forint pótdíjat köteles fizetni az,- aki csomagként, kézipogy­­gyászként nem szállítható tár­gyat visz be a járműbe. c) 400 forint pótdíjat köteles fizetni az,- aki, illetőleg az általa szállí­tott kézipoggyász, vagy élőállat bepiszkítja a járművet,-jegy, vagy érvényes bérlet nélkül kísérli meg az utazást,-kutyát külön érvényes vo­naljegy nélkül szállít,- hamisított jeggyel, bérlettel, utazási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve valami­lyen kedvezményt jogtalanul vesz igénybe. Ellenőreink tapasztalatai alap­ján az utasok túlnyomó többsége fel van háborodva a szám nélküli bérletek pótdíjazása miatt. 1992. februárjában az ellen­őrök csak figyelmeztették az utazóközönséget, holott a bérlet hátulján az utazási feltételek 3. pontja az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az első utazás megkezdése előtt az igazolvány számát a bér­letjegy megfelelő rovatába - tin­tával, olvashatóan - a tulajdo­nosnak kell feltüntetni. Az önkormányzati rendeletet megelőzően ugyanazt a pótdíjat kellett az utasnak fizetni szám nélküli bérlet esetében, mintha jegy nélkül utazott volna. Az utazási feltételekkel kap­csolatos tájékoztató és önkor­mányzati rendelet minden bér­letpénztárban ki van függesztve. Ezt megelőzően a Dunántúli Naplóban két alkalommal, de aki nem veszi meg a Naplót, a Pécsi Extrában is olvashatta, mely in­gyenes, és minden lakos meg­kapja. Ä bérletpénztárakban lévő tá­jékoztatón látható az is, hogy a különböző bérleteket, hogy kell az utasoknak használniuk. A nyugdíjasoknak a Társadalom­­biztosítási Főigazgatóságtól ka­pott nyugdíjas törzslap bemuta­tásával kellene első alkalommal a nyugdíjas bérletet megválta­niuk, mert így fel tudná hívni a bérletárus az utas figyelmét az arcképes igazolvány cseréjére, vagy közölni kellene az utasnak, hogy most ment nyugdíjba, és mi ilyenkor a teendője, ugyanis a dolgozók igazolványában nem használhatják a nyugdíjas bérlet­szelvényt. Ezért az utasok ne ve­gyék zaklatásnak, amikor az el­lenőr emiatt felírja és megkéri, hogy mutassa be az igazolvány cseréjét, mert az ellenőrök a sza­bályok szerint járnak el. Ki, mivel használhatja a bér­letet: Nyugdíjasok: rózsaszínű, KH. 211. sz. minta arcképes igazol­vánnyal, dolgozók összvonalas, vonalbérlet: szürke, K. 209. sz. minta arcképes igazolvánnyal, tanulók diákigazolvánnyal. A diákigazolványnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 4X4-es fény­képpel, névvel, születési dá­tummal ellátva, iskola által érvé­nyesítve, lakcímet kitöltve kell használniuk. A bérletszelvényre a születési év két utolsó számát, hónapot, napot kell tintával, ol­vashatóan feltüntetni. Csak egy bérletszelvény sen­kit nem jogosít utazásra, mert nem azonosítható, hogy kinek a tulajdonát képezi. Az ellenőrtől átvett csekket nyolc napon belül bármelyik postahivatalban be lehet fizetni, vagy az Ellenőri Csoport irodá­jában az alábbi félfogadási idő­pontokban (ez a csekk hátulján is szerepel): hétfő, szerda: 7.30- 15.30, péntek: 7.30-12.00. Aki az ellenőrzés során érvé­nyes bérletet felmutatni nem tud, de két félfogadási napon belül bemutatja a Rét u. 49. II. emelet 203-as irodájában, 72 forint pót­díjat köteles fizetni. Az ügyintézők az ellenőrzés időpontját megelőzően váltott bérletet fogadhatják el. Az ellenőrzés után váltott bér­let bemutatása esetében az 422 forintot kell fizetnie. Kóczián Lőrinc üzemigazgató Császár Ildikó ellenőri cs. v. Esélyt az életnek Alapítvány A dombóvári székhelyű „Esélyt az életnek” Alapít­vány (számlaszáma: MHB 462-10421) kuratóriuma ne­vében meleg szerettei köszön­jük az április 6-i jótékonysági előadást a Pécsi Kisszínház­­nak és a Szélkiáltó együttes­nek egyaránt A Dombóvári Művelődési Központban be­mutatásra került nagy sikerrel Jevgenyij Svarc: Hétköznapi csoda című zenés játéka - Baogossy László rendezésé­ben - majd a Székiáltó együttes kitűnően megszer­kesztett, igényes műsorát lát­hattuk. Az előadások teljes bevétele - az alapítvány cél­jának megfeleően - a Dom­bóvári Kórház intenzív osztá­lyának műszerfejlesztéséhez járul hozzá. Az egészségügy jelen hely­zetében nagy szükség van ha­sonló, színvonalas rendezvé­nyekre, mely a kutúrális él­ményen, szórakozáson túl anyagi hozzájárulásukkal a súlyosan beteg emberek „éle­tesélyét” növelik. A Pécsi Kisszínház és a Szélkiáltó együttes önzetlen segítésge példaértékű lehet. Sok sikert mindkét együttesnek a továb­biakban is! Köszönjük! Dr. Kerekes Lászó, főorvos kuratóriumi tag

Next

/
Oldalképek
Tartalom