Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-14 / 104. szám
1992. április 14., kedd új Dunántúli napló 9 Siklós Hangverseny A Siklósi Állami Zeneiskola tanárainak hangversenyét tartották 9-én az intézmény nagytermében. A pedagógusok évente egyszer lépnek fel diákjaik és a város polgárai előtt. Siklósi gimnazisták Feldbach-ban A múlt héten Siklós testvérvárosában, Feldbach-ban járt a Táncsics Mihály Gimnázium 24 tanulója. A siklósiak az osztrák város tanulóinak tavalyi látogatását viszonozták, s útjuk során nemcsak Feldbach-kal, hanem Stájerország más nevezetességeivel is megismerkedtek. Gyűdi búcsúk Május 3-án indul Siklós-Máriagyűdön a búcsúk sorozata. Az országszerte ismert zarándokhely megszépülve várja a látogatókat. Bár tavaly egy szélvihar jelentős károkat okozott a fákban, természetesen mára már eltakarították a hulladékot, az ágakat, törmelékeket. Szent György-napi borverseny Április 24-én, Szent György napján rendezik meg a Siklósi Művelődési Központban a már hagyományosnak tekinthető városi borversenyt. Az izgalmasnak ígérkező eseményen jelen lesz dr. Diófási Lajos, a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vezetője is. Hirdetésfelvétel Változatlanul várja hirdetőinket a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet pécsi (kertvárosi), valamint harkányi és siklósi kirendeltsége, ahol a banki, pénzintézeti szolgáltatások igénybevétele mellett hirdetésfeladásra is lehetőségük nyílik olvasóinknak. Mint ismeretes, a siklósi kirendeltség már új, elegáns környezetben, a főutcán lévő Zsálecz-féle szolgáltató házban vátja az ügyfeleit. Egészségügy Nem a legközelebbi, hanem az április végén sorra kerülő önkormányzati ülésen foglalkoznak a képviselők Siklós város egészségügyi helyzetével, s az e témával összefüggő szervezeti kérdésekkel. Téma lesz a háziorvosi szolgálat kialakítása, a kórház profiltisztítása, valamint az új szervezeti felállás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. A kórház főorvosi kara már benyújtotta az önkormányzatnak a maga szakmai koncepcióját. Természetesen bármilyen határozatokat is hoznak a képviselők az egészségügyre vonatkozóan, a városi költségvetés teherbíróképességére bizonyára tekintettel kell lenniük. Egy a látványosságok közül: a siklósi alkotótelep látképe a mattyi út felől. Fotó: Balog N. Megint menekülnek. Lehetséges, hogy hamarosan a Boszniában élők menekültáradatára kell számítanunk? A hadijelentések aggasztóak és a határon már megjelentek az első fecskék. Főleg asszonyok, gyermekeikkel, bár egyelőre nem kértek menekültstátuszt a drávaszabolcsi átkelőhelyen. Mint megtudtuk, most elsősorban a németországi és ausztriai vendégmunkások telepítik, menekítik ki a veszélyes övezetben élő családtagjaikat. Sok a szarajevói, tuzlai rendszámú kocsi, bennük csomagok és gyermekek. Nem jelentik be, hogy menekülési szándékkal hagyják el hazájukat, talán szégyelik is, de a rakományok, no és arcok beszédesek. Azt sem tudhatjuk (tudhatják) még, vajon a kéksisakosok egységeinek teljes megérkezésével kialakulhat-e valami viszonylagos béke. Egyáltalán, milyen béke az, ami csak viszonylagos? Siklós térségében gyakorta hallani a harci zajokat. A drávaszabolcsi átkelőhelyen is rendre tapasztalják, ha elkezdik lőni Beliscét, vagy Valpovót. Általában este 8 és 9 órak között zendít rá a tüzérség. Egy jól felkészített aparátus hosszútávon is „kezelni tudja” a menekültkérdést - mondja Siklós egyik vezetője. De meddig bírják maguk az emberek, az üldözöttek, és a befogadók? - toldja meg egy kérdéssel határozott mondatát. (Balog) Történetek Siklósról Idegenforgalom: hármas kézfogó A közelmúltban elhatározta Harkány, Siklós és Villány polgármestere, hogy a jövőben közösen próbálják meg fellendíteni a térség idegenforgalmát. A három település adottságai külön-külön is kedvezőek, hiszen a harkányi víz, miként a villányi bor, messzeföldön híresek, és Siklós ódon vára, a város hangulata is jelentős vonzerővel bír az idegenekre. Ezt állapította meg Jörg Kramer úr, hamburgi üzletember is, aki a külföldi befektető szemével tekintette meg a minap a vidéket. Harkányban a termálvíz adott. Az infrastruktúra fejlesztése folyamatos, a tulajdonképpeni cél: a színvonal emelése. Siklós vonatkozásában más a helyzet, ugyanis a vár és az alkotótelep sem a város tulajdona. Ami a „településé”, az a várfesztivál, a már hagyományosnak mondható fogathajtó és díjugrató verseny valamint a kórustalálkozó. Mindez a vendégcsalogatáshoz elegendő, ám a boldoguláshoz édeskevés.- Azt hiszem ideje, hogy nagyobb távlatokban gondolkodjunk a szomszédainkkal - mondja dr. Máté János polgármester. - Csak együtt lehetünk erősek. Fejlesztési lehetőségeket kell felkínálnunk egymás adottságait kiegészítve, és persze vonzó programokat, kiállításokat kell szerveznünk, színvonalas vendéglátást biztosítanunk. Siklós a műemlékeivel, történelmi hangulatával, kulturális hagyományaival gyögyszeme e vidéknek. Igaz, hogy a műemlékek nem a város tulajdonában vannak, de végül is nem vihetők el innen. Es készülnek az új látványosságaink is. Rövidesen átadásra kerül Malkocs Bej felújított dzsámija és az Istókovits képtár.- Belső beépítésre kiváló telkeink és külső, ipartelepítésre alkalmas területeink vannak. Jelenleg ezeket tudjuk ajánlani a hozzánk ellátogató túristáknak és a befektetni szándékozó üzletembereknek. Villány polgármestere, Maurer György a helyi elképzelések vázolása előtt a külföldi kapcsolatokat említi. Ilyen az ausztriai Schilcher régióval meglévő együttműködés, amelynek jóvoltából tavaly 160-an voltak a községből „sógoréknál”. Kint megerősödött bennük, hogy a helyi elképzeléseknek mindenképpen az adott vidék jellegzetességeire kell ráépülniük.- A bor ágazat jelenleg válságban van, ám egyben kitörési pontot is jelent - mondja. - Az már biztos, hogy június második hetétől beindítjuk a „Ha péntek, akkor Villány” elnevezésű programsorozatunkat, amely minden héten 17 órakor kezdődik, s a villányi bor iránt érdeklődő polgárokat várjuk a műsoros estjeinkre. Kótány Jenő Ha egy kisvárosban van elég számú érdeklődő a hagyomány iránt, és azok hajlandók is áldozni ezen hagyományok megörökítésére s ezen felül be tudnak vonn munkájukba olyan szerveket, intézményeket, amelyeknek hasonlóképpen szívügye ezen dicső múlt föltárása - akkor Jutalmuk” egy olyan konferencia- és kiadványsorozat, amely példa lehet az egész országban. Siklós és környéke ilyen példa, s ezt nem árt mindig leszögezni, valahányszor újabb konferenciát rendeznek, újabb kiadvánnyal jelentkeznek. Az utóbbi időben meglévő anyagi nehézségek miatt most összevont számmal jelentkeztek, amelyhez még további tanulmányok csatlakoztak - innen az összefoglaló cím -, de ez is fáradozásukat dicséri, ez is azt mutatja, hogy nem fog megszakadni a hagyomány. Maga a kötet három részből áll. Az első az 1990-esét, míg a harmadik kötetet szerkesztő Perics Péter egyesületi elnök munkáit tartalmazza. Az 1990-es konferencia anyaga a közigazgatás- és a közlekedéstörténet témakörében szerveződött, s Bezerédy Győző, Kovács Sándor, Majdán János, Wilhelm Ferenc tanulmányát foglalja magába. Az egy évvel későbbi pedig a Magyar Szent Korona történetével foglalkozik, itt Füzes Miklós, Rajczi Péter és Somorjai Béla a szerzők. Perics Péter hézagpótló összegezései Siklós sajtó- illetve nyomdatörténetével foglalkoznak. A kötet elején fölsorolt nagy számú támogató - akik között minisztérium éppúgy szerepel, mint megyei és helyi intézmény, vagy külföldi magánszemély - a záloga annak, hogy ezen nemes hagyomány a gondosan szerkesztett és kivitelezett kötettel nem szakad meg, s az 1992-es és az azt követő, minden év március 15-ikén lebonyolított konferenciák anyaga is megjelenik majd. Dr. Vargha Dezső Milyen szezont várnak Harkányban? Többek szerint az utóbbi tíz év legrosszabb nyara fog beköszönteni Harkányban 1992-ben, és ha tavaly minden összejátszott a helyi vendéglátósok, a butikosok ellen, akkor ez a leendő szezonra már előre elmondható. A jugoszláv háború hatása, a fürdővel kapcsolatban kialakult hisztéria és annak következményei, a hazai életszínvonal rohamos zuhanása mind erre engednek következtetni. Hajdú Gábor, a Mecsek-Tourist harkányi vezetője adatokat sorol: Á fizetővendéglátsában tavaly 70 százalékos visszaesést regisztráltak, s a Mecsek-Tourist felmérései alapján a vendégéjszakák száma 165 ezerrel kevesebb volt, mint 1990-ben.-Idén nem csupán a volt Jugoszláviából érkező „célturizmus” marad el, hanem az Adriára induló, s itt megpihenő utazókra sem lehet számítani. A németek már januárban szeretik tudni, hogy hova mennek nyaralni, s Dél-Magyarország most nem éppen biztonságos hely. Ezért újabb külföldi vendégek megnyerésére kell törekednünk - mondta a kirendeltségvezető, megjegyezve, hogy tavaly már sikerült angol csoportokat Harkányba csalogatniuk.- Egyik este rettenetes erejű fegyverzaj hallatszott odaátról. Másnap a parkoló kiürült, egy nyugati kocsit sem láttam - mesélte a déli háború közvetlen következményét egy újságárus hölgy. - De a turisták tavaly már panaszkodtak nekem a magas árak miatt is. Más években ilyenkor már német lapokat is árultam, most viszont felesleges lett volna rendelnem. Dr. Mérési Győző, a Siesta Club Hotel igazgtó-menedzsere személyében végre találkoztunk egy optimista emberrel is:- Az első negyedév nálunk is elég rosszul sikerült, viszont most a húsvéti szünettel végre megindul az élet. Az előrendelések alapján elmondhatom, a májusra sem panaszkodhatunk majd, az előszezon pedig ki fog tolódni a pünkösddel, ami mindig erős a német beutazó forgalomnak köszönhetően. A júniust szokásosan „gyengébbre várjuk”, a július, augusztus, szeptember viszont jónak ígérkezik. Most jut majd el oda Harkány, hogy minőségibb turizmust kell kiszolgálnia, mert inkább a tehetősebbek fogják választani nyaralóhelyül. No persze, csak ha béke lesz. Szabó Anikó Bezárt a hatósági vágóhíd Nem felelt meg a higiéniai elvárásoknak Ami már jó ideje várható volt, március 31-én bekövetkezett: bezárt Siklós hatósági vágóhídja. Van aki „siratja”, mások pedig legyintenek, hogy egy gondal kevesebb. A bezárás oka: a higiéniai követelmények betartásának hiánya. így került hát a kényszervágóhíd kényszerbezárásra. A siklósi hatósági vágóhíd esete egyébként nem egyedi. Az elmúlt években (különösen az utóbbi időben) egyre-másra záratta be a Köjál és utódja, az Állami Nápegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat a lepusztult épületekben működő, gyengén felszerelt hatósági vágóhidakat. A siklósi önkormányzat ugyan (még dr. Szepesvári Zsolt polgármester idejében) kísérleted tett a város kényszervágóhídjának megmentésére, ám hiába vontak be egy vállalkozót is a szándékok megvalósításába, ő (bár a megkötött szerződésben vállalta a higiéniai követelmények betartását) ugyancsak visszakozott. Mint dr. Csongor László jegyző elmondta, 5-10 millió forintra lett volna szükség ahhoz, hogy a vágóhíd megüsse a kívánt mércét. Ekkora beruházási költséget azonban (bizton állítható, hogy) nem tudott volna kitermelni. Ám mert a hatósági húsbolt továbbra is működni fog, olcsó húshoz azért hozzájuthat a lakosság. Kérdés persze, hogy milyen gyakorisággal. Merhogy a vágóhíd is mesébe illő volt már: hol volt munkájuk, hol nem ...
