Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-11 / 101. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. április 11., szombat A Határőrségnél nincs „Keleti”-szél Négyszemközt a szóvivővel Katedrától az egyedi termékekig Sebők Károíy bőrműves Kiállitóteremnek is megfelel az üzlet az Iparosházban Fotó: Läufer László A röghöz kötött városlakó hajdanán csak díszszemléken láthatott határőröket, legfeljebb a kerületi székhelyeken. De aztán jött a világútlevél és mindennapos ismerőseink lehettek a zöld vállpántos katonák. Az első időkben még végiglapozták a kis kék könyvecskét, ma elég egy pillantás és már intenek, „oké, rendben, jó utat!” Ilyen körülmények között mi lesz a feladatköre e régesrégi, örökös „éles” helyzetben szolgáló intézménynek? A tegnapról, a máról, s a holnapok kilátásairól beszél Zubek János alezredes, a BM Határőrség szóvivője.- Ön 25 éve „húzott csizmát”, vajon mikor volt egyszerűbb ez a szolgálat: a totális határzár nyugalma mögött vagy amikor felhúzták a vasfüggönyt?-Nem volt éppenséggel az sem nyugalmas, mert határőrnek lenni akkor is kemény szolgálat volt. Nincs ez máshogy ma sem, amikor a végvári romantika már kivész ugyan a szolgálatból, de a külföldi utasfolyam csak árad. Első parancsnokom úgy fogalmazott, hogy mi vagyunk a határkő mellé kihelyezett nagykövetei, sőt külügyminiszterei a hazának.- Apropó külügyminiszter. Jeszenszky úr március 31-én parlamenti beszédében 80 további határátkelő megnyitását vélte fontosnak. Hogyan győznék ezt Önök állománnyal és technikával?- Mindez csak együtt gondolható végig az anyagi fedezetekkel, mi ugyanis ettől függetlenül 1995-ig szeretnénk befejezni a hivatásos állományra való áttérést. A sorállomány egyelőre megmaradna, hiszen a háttérben elengedhetetlenül szükségesek a rendészeti akciószázadok. Biztosítani kell, hogy a zöld határ a továbbiakban se lehessen átjárható, hogy a nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedelem ne tekinthesse a Magyar Köztársaságot se tranzit-útvonalnak, se célállomásnak.-Egykor, a pártállami kormányzat is szabott a határőrségnek speciális biztonsági feladatokat. Mi maradt ezekből?- Mindaddig, amíg a határőrség integráns része a fegyveres erőknek, megmarad a kiemelt objektumok őrzésének feladatköre. Mindez pedig még fontosabbá vált az Óböl-háború és a jugoszláviai krízis következtében, hiszen megnövekedett a terrorveszély.- Úgy hírlik, manapság tapasztalatszerzésre Nyugatra járnak, mi érdemlegeset láttak tisztjeik „odaát"?- Tőlünk nyugatra a hozzánk hasonló szervezetek a belügyi biztonsági szervekhez tartoznak és különféle rendészeti feladatokat is ellátnak. Hozzánk a német példa áll a legközelebb. Az USA-ról például senki sem gondolta, hogy ott a nagyobb városokban is működnek határőr-szervek és az ország mélységi övezeteiben is kutatják az illegális bevándorlókat. Mi ezzel szemben még az 1974-beli kormányrendeletben engedélyezett 15-20 kilométeres mélységi területet is 5 kilométerre kívánjuk csökkenteni. Egyelőre azonban a román határnál még szükség van szűrőzónákra. A rendőri szervekkel való együttműködés példásnak nevezhető.- Nem volt mégis kicsit korai a hivatásos állományra való áttérés meghirdetése, ami szükségképp együttjár bizonyos csapatcsökkentésekkel? Időközben pedig voltak olyan krízishelyzetek, hogy még a terrorelhárító kommandót is le kellett vinni a határra.- Túl azon, hogy ez a koncepció még 1988-89-ben fogant, az európai példák is erre ösztönöznek. Persze, azóta rá kellett jönnünk, hogy ez egymaga nem üdvözítő megoldás. A hivatásos határőr olyan lenne saját lakhelyén, amilyen hajdan a körzeti rendőr-megbízott volt. A határőrség történetében először működtetünk hivatásos tiszthelyettesi iskolát. Körmenden tanulnak a növendékek egy éven át, és a végén nyelvvizsgát is leéli tenniük. Már 1993 januárjában ők veszik át az útlevélkezelést minden határforgalmi kirendeltségen.-Lesz ehhez elegendő technikai háttér is?-Feltétlenül. Hadrendbe állnak a legújabb számítógépek is, s a rádiók, a telexek, a telefaxok veszik át a kurblis telefonok helyét.-Létezik-e a határőrségnek önálló felderítő szolgálata?- Igen. Anélkül nincs eredményes munka. Az embercsempészek profik, nincs helye velük szemben amatőrizmusnak.- Ez határon túli tevékenységet is jelent?- Nem. Viszont azt se, hogy ne tartanának jó kapcsolatokat más szervezetekkel.- Kifizetődő iparág még az emberkereskedelem ?- Azt mondanám: egyre kevésbé. Bár a számok elriasztóak. 1991 január 1. és március 30. között 47 embercsempészt fogtunk el és velük 1321 határsértőt. Idén, ugyanebben a ciklusban már 73 és 2299 a két jelzőszám. Itt az éjszakai jelentés ... 11 török meg 23 török ... és mind a harmincnégy egy-egy kamion földimogyoró szállítmányába ágyazva.- Hogyan képes az állomány e temérdek feladattal megbirkózni?-Nehezen. Segít az együttműködés a vámőrökkel és a rendőrökkel, no meg a lakossággal. A legtöbb helyen az önkormányzat is szervezi számunkra az önkéntes határőröket. De maga a szervezetünk is fiatal. Maga a törzsfőnök, az országos parancsnok helyettese, Kálmán vezérőrnagy is alig múlt 40 éves. A kerületparancsnokságok helyett most állnak fel az igazgatóságok. így lesz ez Ferihegyen is.- Végül egy utolsó kérdés. Milyen a széljárás a határőrség berkeiben, itt nincs „Keleti effektus ” ?- Ha arra gondol, hogy engem vagy helyettesemet, Krisán Attila ezredest elzámak-e valamilyen információtól, akkor azt kell mondanom, hogy példás az együttműködés a vezetés és a szóvivők között. Minden héten egyikünk jelen van a vezetői értekezleteken, hallja a beszámolókat, intézkedéseket, még a távlati terveket is. Nováky tábornok képzett parancsnok. Igényli, de nyújtja is a tájékoztatást.-lb-A pécsi Iparosházban lévő bérelt boltja akár kiállítóteremnek is bediene. Ami ízléses és szép egyedi termék csak elképzelhető bőrből, az Sebők Károly bőrműves, iparművész fantáziája, és kgzemunkája nyomán ott megtalálható a kulcstartótól a falióráig, a díszes övéktől a térhatású, domborműves falitükörig. Joggal hihetném, beleszületett a bőrművességbe. Amikor ezt szóba hozom, a negyvenhárom éves, egyébként derűs kedélyű férfi hangjában némi szomorúsággal mondja:- Méghogy beleszülettem? Tíz éve hagytam oda érte a katedrát ... A Magyarürögi úti, Betonypból készült családi házában talán 18 négyzetméteres helyiség az alkotóhelye. A falakhoz simuló polcok, az asztalok telisteli különféle bőrökkel, vázlatokkal, mintákkal és késztermékekkel, a bőrművesség nélkülözhetetlen szerszámaival, anyagaival, eszközeivel. Itt termel és itt igyekszik fantáziája szárnyalását bőrbe rögzíteni. A zárt verandán lévő étkezőasztalnál telepedünk le, s míg kitölti a kávét, mesél gyermek- és tanáréveiről, próbálkozásairól, hogy önmagára találjon, és az élete kiteljesedését jelentő bőrművességről. Boldog és elégedett, ha nem is felhőtlenül. Azt csinálja ami érdekli, leköti és örökösen sarkallja az újabb és újabb megoldásokra. S egy-egy ötlete addig uralkodik rajta, amíg meg nem valósítja, amíg bele nem fárad.- Apai nagyapám kötélgyártó volt Patán, anyai nagyapám Alapon volt falusi ezermester, a patai nagyapámnak közös műhelye volt egy szíjgyártóval. Vakációk idején de sok szép élményhez juttattak! A kézügyességem, az alkotásra, az újra való hajlamom is tőlük öröklődött. Szülei immár nyugdíjas pedagógusok, édesapja most kapja meg a gyémántdiplomát. Akár büszkélkedhetne is: mindig olyasmit csinált, ami érdekelte, így lett matematika- gyakorló (később még hozzájött ehhez a technika is) szakos tanár Sellyén, Zalátán, Magyarmecskén, s így követték egymást a kézügyességet és fantáziát igénylő korszakai: famunkákkal kezdte, a vassal folytatta, de azt már nagyjából kinőtte, s harmadikként következett á bőr.- Magyarmecskén hozzájutottam néhány keménybőr hulladékhoz. Először faragni kezdtem, linókéssel különböző formákat vágtam ki és pákával égettem ki a népi és egyéb mintákat. Első termékeimmel a családot leptem meg. Szigorú műítészeim voltak, mint később a népművészeti zsűri, még a lesújtó véleményükből is tanultam. Később felfedeztem: a bőrt három dimenzióban, tehát térhatásban is megmunkálhatom. Ez adta a döntő lökést. ..- Ezért is hagyta ott a tanári pályát?- A bőr érdekelt mindinkább. Hogy egy-egy újabb technika elsajátításával mit tudok még belőle kihozni. S ha már ment, űzött-hajtott a még újabb megoldás. A túlzottan vázlat- és bürokráciaközpontú pályától viszont megcsömörlöttem. A bőrtől már többet kaptam, s nem csak anyagiakban. A gyerekeket ma is szereti. A tanítás még ma is hiányzik az életéből. A bőrművességben is tanáremberként érte az első - mindent eldöntő - siker. Az Alkotó Ifjúság pályázaton megyei győztes és országos helyezett lett 1974-ben. Igaz, tanáremberként nem felvételizhetett az Iparművészeti Főiskolára. „Nehezebben jutottam így a tudás birtokába, de legalább jobban megbecsülöm.” Elnyerte a népi iparművész kitüntető címet, éveken át mellékfoglalkozásban bőrműveskedett, s hogy főállásban is új hivatásának élhessen, letette a bőrdíszműves szakmunkásvizsgát. Eveken át a hajdani Iparművészed Vállalat leányvállalatán, az Ideán keresztül exportálta nyugatra zsűrizett belső építészeti kiegészítő és más egyedi termékeit. A vállalat megszűntével, tehát kényszerből lett két éve önálló exportőr.- Üzletembernek jó üzletember vagyok, de nem kereskedő alkat, inkább alkotó. A szériagyártás nem az én világom. A közben hazatérő pedagógus feleségének reagálása meggyőz, nem elég a kelendő termék, a mindig szebb, ízlésesebb bőráruk elkészítésének vágya, kereskedőnek is kell(ene) lenni. Hja, a mai világban! Három gyerekkel! Aztán az asszony, mint aki már beletörődött a megváltoztathatatlanba, elővesz egy olasz nyelvkönyvet és szótározni kezdi. Orosz szakos. Átképzés előtt áll.- Csak nem azt akarja mondani, hogy a nyugati exportból nem lehet jól megélni? Meglep a válasza:-Nem szeretem, ha kizsákmányolják a kézműveseket. A bőr, akár a Pécsi Bőrgyártól, akár külföldről szerzem be, árban egyremegy, a kész termékeinkért viszont a kintinek jó, ha a harmadát kínálnák. Ha a rezsi órabér kijön hat márkára, az már főnyeremény, ők viszont minél olcsóbban akarnak nálunk, tőlünk beszerezni. Épp ezért én csak kisszériás, egyedi megrendeléseket teljesítek, ezeket aránylag jobban megfizetik. Már csak ezért sem hagyom magam besulykolni nagy darabszámba, egyebekbe. Az megöli az alkotómunkát.- Egyedi dolgokból viszont nem igen lehet megélni. Csak ezt ne mondtam volna! Felesége egyetértőén bólint, ő maga inkább gyorsan témát váltva a különféle bőrdolgozási technikákat kezdi sorolni:- A főzött, azaz melegen alakított, a ragasztott, avagy hidegen alakított, a melegen présmintára és a hidegen szabálytalanul alakított eljárások és ezek kombinációi. Ismét a melegtechnika a divatos. Újabban izgat, hogyan lehet a marhabőrt minél természetesebb áttetsző formájában feldolgozni. Mint már mondottam, Sebők Károly boldog és derűlátó. Bízik abban, hogy a mielőbb kialakuló piacgazdaságban a napi megmérettetés lesz a mérce. S attól ő nem fél. Bízik magában. Termékei ízlésesek, szépek s nemsokára talán egyedi bőrtermékeire is többen és többet költhetünk. Tudom, ez nem rajta múlik, ő beéri annyival is, ha a körülményeit tudja befolyásolni. S az alkotómunkájának élhet. Murányi László A déli határszélen fokozott a védelem Fotó: Läufer László Járműtulajdonosok, figyelem! Májustól környezetvédelmi mérés Mikor kell ellenőriztetni az autót? Szupererős benzin Olaszországban az Agip és az Enichem cégek vegyészei megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy növeljék a benzin energiatartalmát. Ilymódon nagyobb teljesítmény mellett is csökkenthető a benzinfogyasztás. Az olaszok a benzolgyűrűk szerkezetének átalakításával próbálják elérni ezt a célt. Ezek a gyűrűk három vagy négy szénatomból állnak, és háromszög vagy négyzetalakuak. Ha a szénatomok „kis gyűrűket” képeznek, akkor az atomok között feszített kötések jönnek, amelyek energiában gazdagabbak, mint a normális kötések. Ilyen benzinnel próbapadon járattak egy egyhengeres motort. Az eredmény 30%-os üzemanyag megtakarítás és 5%-os motor teljesítmény növekedés. Május 1-jétől újabb szigorítás lép életbe a közúti közlekedésben: ettől az időponttól kezdve a járműveket környezetvédelmi felülvizsgálatra kell elvinni. A részletekről, a tudnivalókról Litter László közlekedési mérnök, a Baranya megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője tájékoztatta lapunkat. A legfontosabb információ, hogy ez a környezetvédelmi ellenőrzés a gépjárműveken belül csak a személygépkocsikra, teherautókra és az autóbuszokra vonatkozik, tehát például a motorkerékpárokat, a mezőgazdasági vontatókat nem kell mérésre vinni. 1992. május elseje után az említett járművek a forgalmi engedélyben bejegyzett érvényesség naptári hónapjának utolsó napjáig közlekedhetnek a felülvizsgálaton kapott, úgynevezett „zöld színű igazolólap” nélkül. Például: amennyiben mondjuk egy Lada típusú személygépkocsinak 1994. június 20-án jár le a forgalmi engedélye, azaz a műszaki vizsgája, akkor erre az autóra 1992. június 30-áig kell beszerezni az igazolólapot. Egyébként a rendelkezés értelmében egy éven belül valamennyi személykocsinak, teherautónak és autóbusznak - a helyi és a távolsági forgalomban részt vevőknek is! - „át kell esnie” ezen a környezetvédelmi felülvizsgálaton. Az osztályvezető hangsúlyozta, 1993. április 30-áig akkor is kötelező ezt az igazolólapot megszerezni, ha az adott jármű forgalmi engedélye mondjuk jövő év október 20-áig „él”. Amennyiben motorcsere történik az autónál, úgy 30 napon belül szintén el kell végeztetni a környezetvédelmi mérést akkor is, ha korábban, a régebbi motornál ezt már megtették. Mit mérnek? Idén május 1-jétől a motor CO, azaz szén-monoxid értékét, 1993. május 1-jétől pedig a CH-t, azaz a szén-hidrogén értékét is. Lévén, hogy a szén-monoxid mérés a közelebbi, nézzük meg néhány típusnál, milyen értéket kell a motornak „produkálnia”: Lada 4,5, Trabant 3, Wartburg 2,5, Poski-Fiat 126-os 3 százalék. A szabályozott katalizátoros benzines autók három évre, a többiek egy évre kapják meg a zöld igazolólapot. A felülvizsgálat során ellenőrzik egyébként a kipufogó és a légszűrő állapotát, a kartergáz-visszamentést, a gyújtást, a gyertyákat. A Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet már április hónapban elkezdte a környezetvédelmi mérést és az igazolólapok kiadását Pécsett, a Szigeti úti vizsgálóállomáson, de május 1-jétől Baranyában mintegy 50 gépjárműfenntartó szervezet lesz jogosult ennek a feladatnak az ellátására. Ami a dolog költségeit illeti: a mérés 300, az igazolólap 50 forintba kerül, de ha állítani, javítani kell a motoron, azt a munkát végző cég természetesen pluszként felszámolhatja. Nem árt tudni, hogy a vizsgálat során kapott zöld színű igazolólapot célszerű a forgalmi engedélyben tartani, ugyanis ennek meglétét a rendőrség és a közlekedési felügyelet szakemberei ellenőrzik. Utóbbiak mérést is végezhetnek az utakon, s amennyiben az értékek nem felelnek meg a kívánalmaknak, arra kötelezik a jármű gazdáját, hogy 15 napon belül keressen fel egy műhelyt, állítassa be a motort, végeztesse el a mérést. Roszprim Nándor
