Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-10 / 100. szám

1992. április 10., péntek új Dunántúli napló 3 „Akik többségükben is kisebbségben maradnak.. Közösen a fogyatékosok érdekeiért A természet gonosz fintora­ként másnak, az elfogadott em­beri képességekben korláto­zottnak született értelmi fogya­tékos fiatalok, felnőttek jelen­léte olykor kiszolgáltatottságá­ban is riasztónak hat, sokunk legszívesebben nem is szá­molna létezésükkel. Mégsem mehetünk el mellettük csukott szemmel, teljes szellemi és fizi­kai képességünk birtokában tár­sadalmi szinten is felelősséggel tartozunk értük. Megnyugtató, hogy nem kevés azoknak a száma, akik hivatásul választot­ták, hogy mégis, viszonylag emberi élethez segítsék a fogya­tékosokat, ami gyakorta kie­gyensúlyozott magán- és csa­ládi életük felrúgásával jár. Munkájuk eredményes végzé­séhez azonban elengedhetetlen a társadalmi szervezetek aktív támogatása. A várhatóan áprilisban a par­lament elé tárgyalásra kerülő szociális törvénytervezet tette indokolttá, hogy az Értelmi Fo­gyatékosok Érdekvédelmi Szö­vetsége és az Értelmi Fogyaté­kosok Szakdolgozói Egyesülete együttműködési szerződést kö­tött az ÉNO-k legutóbbi szak­mai konferenciáján. Ezáltal na­gyobb nyomatékkai léphetnek fel közös érdekeikért, s egy­hangú határozatban továbbítot­ták kéréseiket a Népjóléti Mi­nisztériumba. Minderről Bartosné Budvári Ildikót, a pécsi Napközi Foglal­koztató Intézet pedagógusát, az Értelmi Fogyatékosok Szakdol­gozói Egyesületének elnökét kérdeztük. A legnagyobb és szakmailag elismert, 120 sze­mélyes pécsi foglalkoztató a he­lyi önkormányzat támogatását élvezi, de - mint Budvári Ildikó elmondta - országos szinten nem mindenütt biztosított az in­tézetek működésének anyagi feltétele. Ezért kéréseik között szerepel, hogy a foglalkoztató központok fenntartása kerüljön az önkormányzatok szociális alapellátásának körébe. Bár a terület nem egyértelműen okta­tási, de erősen pedagógiai neve­lés és szocializáció folyik az in­tézetekben. Másfelől hiányzik az egységes szakmai koncepció, a szakmai továbbképzések lehe­tősége. Az ÉFOÉSZ és az ÉFNOSZ közösen, egy szakmai felügye­letet ellátó'bizottságot szeretne kijelölni, amelyet a Népjóléti Minisztérium irányítana. A nagy felelősségű munkában szükség van a tapasztalatok cse­réjére is, példaként említhetünk két nemrég felvetődött problé­mát. Miként kezeljék a dolgo­zók a koruknál fogva felnőttnek számító fogyatékosokat, és ho­gyan szabályozzák a fogyatéko­sok párválasztását, s akadályoz­zák meg az utódok nemzését, az emberi jogok megsértése nél­kül. A gyógypedagógiai főis­kola keretében vállalták, hogy a jövő tanévtől akár munka mel­letti képzési lehetőségeket is te­remtenek a szakdolgozóknak. Továbbra is egységes viszont az az igény, hogy a miniszté­rium rendezze a foglalkoztatók jogi helyzetét, vonja egységes főhatóság alá őket. A pedagó­gusok és a szakdolgozók azt szeretnék elérni, hogy vezessék be a napi 6+2 órás osztott mun­kaidőt, s szabadságukat hozzák egyensúlyba az oktatási szférá­ban dolgozókéval. Kakuszi István szociális ál­lamtitkár-helyettes ígéretet tett arra, hogy továbbítja a fogyaté­kosok és az értük dolgozók ér­dekeit célzó kérelmeket a Nép­jóléti Minisztériumba. Nem hi­vatalos információink szerint a szociális törvénytervezet kere­tében előterjesztik és megtár­gyalják az EFOÉSZ és az ÉF­NOSZ kérelmeit. Tröszt É. ENSZ-csapatok Baranyában? Képünkön a kétújfalui Papp Adrienn Fotó: Szundi György Népdalverseny a szigetvári zeneiskolában Pódiumon a hangszeresek is Mint a határőrség tegnap­előtti közleményéből kiderült, megkezdték az ENSZ-csapa­­tok Magyarországon keresztül történő szállítását. A célállo­mások természetesen déli szomszédaink. Mivel pécsi sajtókörökben tegnap reggel elterjedt, a Magyarországon átvonuló csapatok esetleg Drávaszabolcsnál, vagy Barcsnál lépik át a határt, megpróbáltunk utánanézni, mi igaz a hírből? Nyomozásunk röviden ösz­­szefoglalt eredménye: semmi. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy szerdán három vonatszerelvény lépett be az ország területére Hegyesha­lomnál, s a 91 járművet és 138 katonát szállító konvoj Kele­­biánál lépte át a határt. Tegnap reggel - miután a megyei szerveknél nem jár­tunk sikerrel - a Külügymi­nisztériumban Hermann János szóvivőt kerestük meg, aki (az egyébként ma Pécsett este hatkor a Leőwey gimnázium­ban előadást tartó) Katona Tamás államtitkárhoz irányí­tott bennünket.-Mivel biztonsági kérdés­ről van szó, engedje meg, hogy ezúttal csak annyit mondjak: az átvonulást megkezdték, de még nem fejezték be.- Csütörtökön is átvonultak ENSZ-csapatok Magyaror­szágon?- Már ami eddig napvilágot látott a dologgal kapcsolatban azt is kár volt megszellőztetni. Az átvonulás folyamatos. Idő­ben értesíteni fogjuk a sajtót, ha úgy látjuk, eljött az ideje. Az államtitkárral folytatott beszélgetés után olyan hírt kaptunk, mely szerint csütör­tökön is belépett az ország te­rületére néhány szerelvény, melyeken dánok utaztak volna. , Valamivel később, a hon­védséghez közeálló - de nem baranyai - körökből azt az in­formációt hozták szerkesztő­ségünk tudomására, hogy va­lóban Hegyeshalomnál lépett be, és Kelebiánál utazott ki a csütörtöki szerelvény-csoport, de nem dánokat, hanem ezút­tal is belgákat szállított. Hat vonatról van szó, melyek teg­nap hajnalban hagyták el ha­zánk területét, s melyek Szer­biába szállítottak megfigyelő­ket. Információink szerint egyébként Baranyát semmi­lyen formában nem érinti az átvonulás, vagy, ha igen akkor az csak légihíd formájában el­képzelhető. Pauska Zsolt Immár harmadik alkalommal rendezte meg nagy sikerrel teg­nap a szigetvári zeneiskola a hagyományos népdalversenyt. A három énekes korcsoport mellett idén először mérték ösz­­sze hangszéres tudásukat is a növendékek. Az egész napos rendezvény közel 100 gyer­mekversenyzője korcsoporton­ként zsűri előtt mérte össze tu­dását. Délután a zeneiskola csoportjának néptáncbemuta­tója színesítette a programot. Korcsoportonként végül a következők lettek az elsők: I. korcsoport: Somogyvári Zoltán (felkészítő tanára: Vörösné Magda Júlia). II. korcsoport: Hipp Judit (Tóthné Rimavölgyi Ilona és Vörösné Magda Júlia). III. korcsoport: Varga Mónika (Szojkó Tünde). A hangszere­sek közül az I. korcsoport első helyezettje: Somogyvári Zoltán (Csajági György). II. korcso­port: Józsa Tünde (Csajági György). Az iskola a következő évben is megrendezi a népdal­­versenyt. S. M. A piac és a felnőttoktatás Angliai tapasztalatok Magyarországi méretekben gondolkozva Croydon London egyik kerülete. Déli része kel­lemes zöldövezet, tehetős pol­gárok otthona, míg északi fele inkább hasonlít egy hagyomá­nyos városrészhez, amelynek lakói között sok bevándorolt, politikai menekült, munkanél­küli lakik. Ez az együttélés és sürgető társadalmi feladat ösz­tönözte a croydoni Felnőttok­tató és Felnőttképző Szolgálat létrehozását, és az utóbbi tíz évben a központ profiljának a módosítását. Az intézmény egyik vezetője, Terry George ezekben a napokban Pécsen tar­tózkodik, hogy a JPTE Felnőtt­­képzési és közművelődési tan­széke és a Baranya Megyei Művelődési Központ meghívá­sára előadásokat tartson, be­szélgetéseket vezessen a két in­tézmény szervezetfejlesztési szemináriumán. Terry George eredetileg né­met szakos tanár, de ma már ok­tatási menedzsernek vallja ma­gát. A croydoni felnőttképző szolgálat munkájáról, célkitűzé­seikről beszélgettem vele az egyik előadás előtt.- A lakosság négy csoportjá­val foglalkozunk kiemelten. Nagy a számuk azoknak az em­bereknek, akik angolok, de nem tudnak rendesen olvasni, írni, számolni, és így elzárják magu­kat a munkalehetőségektől. A második csoportot a bevándor­lók, a politikai menekültek je­lentik, akik nem ismerik a nyel­vet eléggé. A következő csoport a munkanélküliekeé, és a mun­kanélküliség ebben a pillanat­ban egyre emelkedik nálunk. Végül, de nem utolsósorban a testi vagy szellemi fogyatéko­sokkal foglalkozunk - mondta Terry George.- Milyen módszerek szerint oktatnak?-Erre csak azt tudom vála­szolni, hogy eklektikus módsze­reket alkalmazunk. Nem gyár­tunk elméleteket, hanem igazo­dunk a társadalom igényeihez, és erre próbáljuk felkészíteni az embereket. Mivel mindegyikük más és más, az oktatást igyek­szünk személyekre szólóan megoldani. Arra törekszünk, hogy mindenki minél előbb megálljon a saját lábán, mert akkor dolgozni tud, pénzt keres, és mi a segítségünket újabb em­bereknek nyújthatjuk.- Miből tartja fenn magát az intézmény, és hányán dolgoznak Önöknél?- Kapunk állami támogatást, szervezünk továbbképző tanfo­lyamokat a munkában lévők­nek, például vasutasoknak, rendőröknek, diplomatáknak. Támogat minket a helyi önkor­mányzat. Ezeken kívül, és ez a költségvetésünk legnagyobb hányada, az állam különféle képzési programokhoz nyújt támogatást, és azok megvalósí­tására kötünk velük szerződése­ket, ezt igen jónak tartjuk. Az emberek megtanulnak valamit, és utána saját üzleteikhez fog­hatnak, sőt még másoknak is nyújthatnak munkalehetőséget. Egyébként hatszáz oktatóval dolgozunk, de közülük csak öten főállásúak. Van egy-két specialistánk, például az angol mint idegen nyelv oktatására, de egyébként mindenkinek szinte mindenhez kell értenie, és így ők sem únnak bele egy-egy feladatba. Azt szoktam mondani, a menedzser az, aki semmit sem csinál, de nagyon sok embernek segít, és szervezi az életüket.- Pécsen mit ad át a tapasz­talataiból, mire oktatja a műve­lődési intézmények munkatár­sait?- Azt nem tudom megmon­dani a magyar szakembereknek, mit csináljanak pontról pontra, a problémákat sem ismerem, és a megoldásokat sem adhatom a kezükbe. Egy működő modelt szeretnék bemutatni és egy szemléletet meghonosítani. Tu­dom, ez a legnehezebb dolog, és még a gyakorlati tapasztalatok hiánya is nehezíti a megvalósí­tásokat, de erre kellene töre­kedni. Vonuljon be a marketing, a piacorientáltság a mindenna­pokba, és így a. felnőttoktatásba is\ A szeminárium ősszel folyta­tódik, és akkor megbeszéljük az általuk elképzelt fejlesztési ter­veiket. B. A. Továbbképző tanfolyamok traumatológusoknak A POTE Traumatológiai önálló osztálya és az Orvosto­vábbképző Égyetem Tovább­képző Kara három továbbképző tanfolyamot szervezett trauma­­tológus szakorvosoknál a sa­rokcsonttörések újfajta kezelé­séről, a térd szalagsérüléseiről, illetve kézsebészeti - mikrose­­bészeti ismeretekről. Az érdek­lődés nagy volt, ezért újabb tan­folyamokat rendeznek, hogy minden jelentkező részesülhes­sen a továbbképzésekben. Változó rendőrségi értékelési rendszer Dr. Ernyes Mihály főkapitány az új minősítésről és belgiumi tapasztalatairól Dr. Ernyes Mihály, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője egy hat tagú delegáció tagjaként nemrég Belgiumban járt. A dr. Pintér Sándor országos rendőrfőka­pitány vezette küldöttség a belga rendőrség működését vizsgálta. A tanulmányút a magyar és a belga rendőrség kapcsolatának elmélyítését is szolgálta. A részletekről a megyei főkapitányt kérdez­tük, s ugyancsak tőle kértünk tájékoztatást a rendőri munka értékelésében bekö­vetkezett változásokról.- Belgiumban háromféle rendőrség működik - kezdte be­számolóját dr. Ernyes Mihály. - A csendőrség, a bűnügyi rendőrség és az önkormányzati rendőrség. Közülük a csendőr­ség a legszervezettebb, létszá­muk meghaladja a 18 ezret. Az ezer fős bűnügyi rendőrség tag­jai elsősorban az ügyészségek által megszabott feladatokat hajtják végre, míg az önkor­mányzati rendőrség a helyi jel­legű bűncselekményekre kon­centrál, a települések közbiz­tonságára ügyel. Mivel Belgium lakossága csaknem eléri a tíz­milliót, jó összehasonlítási ala­pul szolgálhatnak számunkra.- A belga rendőrség ezek szerint a magyartól alaposan el­térő szervezeti felállásban mű­ködik, hisz a miénk lényegesen koncentráltabb. Mit mutat a sta­tisztika, kik dolgoznak eredmé­nyesebben?- Az összehasonlítás sok mu­tató figyelembevételével le­hetne csak reálisabb, nem be­szélve arról, hogy bizonyos cse­lekményeket másképpen ítélnek meg ők, mint mi. Mindenesetre a belga rendőrségnél 22 száza­lékos a nyomozati eredményes­ségi mutató, míg hazánkban ez a szám 37 százalék körül van, Baranyában pedig csaknem el­éri a 60-at. A számok persze, nem biztos, hogy jelzik a polgá­rok biztonságérzetét. A belga rendőrség hármas tagozódását személy szerint nem tartom a legszerencsésebbnek, főképpen az önkormányzati rendőrségek­kel akadozó az együttműködés. Ez utóbbiaknál mások a priori­tások és nem is jutnak annyi in­formációhoz, amennyire ese­tenként szükségük lenne.- Ön mennyire érezte magát biztonságban a brüsszeli utcán ? Egyáltalán: Belgiumban meny­nyire nyert-teret a bűnözés?- Náluk 360 ezer bűncselek­ményt regisztráltak a múlt év­ben. Nálunk (a valamivel maga­sabb lélekszám mellett) kicsit több mint 400 ezret. Vagyis az arányok hasonlóak. Minden­esetre éjszakánként meglehető­sen kihaltak a brüsszeli utcák, kollégáink tájékoztatása szerint az utóbbi időben elszaporodtak az utcai támadások, rablások.- Annyit azonban el kell mondanom, hogy a belga rend­őrség technikai ellátottságát nem nagyon lehet összehasonlí­tani a miénkkel. Mindig lehető­ségük van a legújabb fejleszté­sek bevezetésére. És ami talán érdekesség: nagyon erős lovas egységük is van, amely a királyi család ünnepségein való „dí­­szelgés” mellett igen jól alkal­mazható, mozgósítható a bizto­sításoknál vagy az eseteleges tömegoszlatásoknál.- Az összehasonlításnál eredményességi mutatókról szóltunk. Úgy hírlik, hogy a magyar rendőrségnél megvál­tozik (vagy talán már meg is változott?) az értékelési rend­szer; hogy a munka minősítése­kor háttérbe szorul a felderítési mutató, és sokkal nagyobb súly­­lyal veszik figyelembe az ellen­őrzések, igazoltatások, előállí­tások számát az eddigieknél. Igaz ez?- A változás híre igaz, és lé­nyegében már az új szisztéma szerint értékeljük a munkát. A felderítési mutatók azonban va­lószínűleg továbbra is nagy súllyal szerepelnek az értéke­lésben. Mindenesetre az orszá­gos vezetés most megkísérel egy új értékelési rendszert, amelyben más mutatókat is fel­használnak. Mindezek alapján igyekeznek azonos szintre hozni a bérek, a technikai ellá­tottság színvonalát és a létszá­mokat, majd erről az alapról ki­indulva arra fognak törekedni, hogy a jobbak munkáját elis­merhessék, a kevésbé eredmé­nyes főkapitányságoknál, kapi­tányságoknál pedig keressék a hibák kijavításának lehetőségét.-A bírságok, az előállítások számának súlyozottabb figye­lembevétele nem jár-e törvény­szerűen az állampolgárok na­gyobb zaklatásával?- Jogos az aggodalom, de mi eddig sem úgy küldtük ki a rendőröket az utcára, hogy „sa­nyargassák”, zaklassák az em­bereket. Ha ezen múlik, inkább legyen egy kicsit gyengébb ez a mutatónk. Azt szerenénk hogy a lakosság legyen elégedett, hogy a polgárok érezzék, tapasztal­ják: értük van a rendőrség. Balog Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom