Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-09 / 99. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. április 9., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Jó tanácsok adózóknak Az 1992. évi nyilvántartási kötelezettségek Bemutatjuk High Computer Kft. Számítógépek kamatmentes részletre Módosította a kormány az E-hitel feltételeit gépek kiválasztása után a takarékszövetkezet mohácsi és pécsi kirendeltségeiben 50 %-os előleg befizetése mellett kamatmentes kölcsönt ad a viszszalévő fizetnivaló hathónapos futamidejére. A High Computer Kft. a vevőinek biztosítja, hogy igény szerint a Laptopok és a Notebookok használatára tanfolyamot is szervez, e gépekre típustól függően 1-3 éves helyben érvényes jótállást ad, de a cég utána is biztosít alkatrészeket a javításhoz. A High Computer Kft. munkanapokon 8-17 óra között várja az érdeklődőket a pécsi Eszék Étterem irodaház I. emeletén, vagy telefonon (26-955 és 15-909), valamint a 33-120-as faxon. Az 1992. január 1-jétől hatályos, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezése szerint az önálló tevékenységből származó bevételnek az elszámolható költségek levonása után fennmaradó része az adóköteles jövedelem. E körbe tartozik minden olyan jövedelem, amely a munkaviszonyon, az országgyűlés képviselői tiszteletdíjon, a társas vállalkozás tagsági jogviszonyán, valamint a kis összegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelmen kívüli bármely tevékenységből származik. Az adóköteles jövedelem Az önálló tevékenységet folytató magánszemély az adóköteles jövedelmét kétféle módon állapíthatja meg: tételes költségelszámolással, vagy az éves bevételének 90 százalékát tekinti jövedelemnek. Megszűntek azok az 1991. évi szabályok, amelyek szerint például: a találmányból származó jövedelem esetén 35, illetve 50 százalék, egyes tudományos és művészeti alkotótevékenyből származó jövedelem esetén 35, illetve 60 százalék, az ingatlan-hasznosításából származó jövedelem esetén 70, illetve 80 százalék volt a diktált jövedelemtartalom. E változás következtében előtérbe kerül a tételes költségelszámolás alapján számított jövedelemmegállapítás lehetősége. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a bevételek és költségek megállapítása érdekében nyilvántartásokat köteles vezetni. Az szja-törvény 2. sz. melléklete az adónyilvántartásokat alapnyilvántartások és részletező nyilvántartások csoportba osztja. Az alapnyilvántartások körébe tartozik a bevételi nyilvántartás, a bevételi és költségnyilvántartás, és a pénztárkönyv. Részletező nyilvántartások: a vevőkkel szemben követelések, a szállítókkal szembeni tartozások, a tárgyi eszköz, az immateriális javak, a tőkejövedelmek, a személyi jövedelem, a munkabérek, díjak elszámolása, a gépjármű-használati, a hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk, az egyéb követelések, ár, árváltozási, selejtezési, áruromlási nyilvántartás, leltár, alvállalkozói, valamint a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. N yilván tartások E nyilvántartásból néhányat célszerű kiemelni. Bevételi nyilvántartást köteles vezetni az a magánszemély, aki az önálló tevékenységéből származó jövedelmet a bevételéből az szja-törvény szerinti hányadban számolja el. Bevételi és költségnyilvántartást vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki nem alanya az általános forgalmi adónak, alkalmazottat segítő családtagot nem foglalkoztat, valamint az egéni vállalkozó abban az esetben, ha költségei az előző évben a 36 000 forintot nem haladták meg, és várhatóan az adóévben sem haladják meg. Pénztárkönyvet vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki alanya az általános forgalmi adónak, vagy alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat, továbbá az egyéni vállalkozó akkor, ha 36 000 forintot meghaladóan számol el költséget. A pénztárkönyvet a használatba vételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell. Változás az előző évekhez képest, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem havonta, hanem legalább tíznaponta kell bejegyezni naponkénti bontásban. A pénztárkönyvet havonta összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni. A pénztárkönyvben szereplő bevételeket és kiadásokat okmányokkal igazolni kell, melyet a pénztárkönyv mellékleteként elkülönítve kell kezelni. A pénztárkönyvi elszámolás számítógéppel is végezhető. Ebben az esetben a havi forgalmi végösszegeket - manuálisan - a pénztárkönyvben kell rögzíteni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartás kezelésére való jogosultsága bármilyen okból megszűnik, köteles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére a megszűnés időpontjától kezdődően áttérni. Új rendelkezések A részletező nyilvántartások közül néhány fontos nyilvántartás: A tárgyi eszköz nyilvántartásból állapítható meg a tárgyi eszköz után költségként elszámolható értékcsökkenési leírás összege, amelyre 1992. január 1-jétől az építmény, épület bérbeadójának is lehetősége van. A nyilvántartásba vétel a számla, illetve egyéb okmány alapján történik bruttó értékként, melynek megállapításánál a számlában szereplő és visszaigényelhető általános forgalmi adó öszszegét figyelmen kívül kell hagyni. Kivételt képez e szabály alól az a magánszemély, aki a beruházásait terhelő általános forgalmi adót nem vonhatja le az általa fizetendő adó összegéből, vakamint az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóval kapcsolatban alanyi adómentességet választott. Ezekben az esetekben az adó összege is amortizálható. Ugyancsak új rendelkezés, hogy az immateriális javak (vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az alapítás, átszervezés aktivált értéke) megszerzéséért fizetett ellenértéke 1992. január 1-jétől amortizálható, így nyilvántartást kell róla vezetni. A magánszemélyek jelentős részét érintő kötelezettség a tőkejövedelmek nyilvántartásának vezetése. A magánszemélynek a tulajdonában lévő értékpapírokról (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy, részvény stb.) és az ingyenes értékpapírokról (szövetkezeti tag stb. részére a jogviszonyára tekintettel ellenszolgáltatás nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy, vagy részjegy stb.), továbbá a gazdasági társaságban lévő vagyoni részesedésekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értékpapír vagy részesedés megnevezését azonosító adatait, a vásárlás időpontját, a vételárat, az értékpapír névértéket, az elidegenítés időpontját, az új tulajdonos megnevezését (névre szóló értékesítés esetén), az elidegenítéskor kapott ellenértéket, az árfolyamnyereséget. Útnyilvántartás A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartást/ gépjármű-használati nyilvántartást köteles vezetni. E kötelezettség terheli a munkaviszonyban álló alkalmazottakat is, akik a munkáltatójuktól költségtérítést, költségátalányt kaptak, ha e bevételekkel szemben költséget akarnak elszámolni. Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámot, továbbá az üzemanyagnormát. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: az utazás időpontját, az utazás célját, honnan hová történt az utazás, a felkeresett üzleti partner megnevezését, a megtett kilométert. 1992. január 1. napjától a kifizető az egyéni vállalkozó részére kifizetett összegből az általános forgalmi adót nem tartalmazó számlaérték 3 százalékát adóelőlegként köteles levonni. Mezőgazdasági termelőnek a számlaérték 0,5 százalékát állat és állati termék értékesítése esetén, és 2,5 százalékát növény értékesítése esetén. E levonásokról - bár a törvény melléklete a taxatív felsorolások között nem említi - szükséges nyilvántartást vezetni. Az előzőekben felsorolt részletező nyilvántartások közül a magánszemély csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek, de ezeket viszont köteles vezetni, elmulasztása szankciót von maga után. Mulasztási bírság Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 74. §/7/ bek. a/ pontja szerint a jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztása, előírásoktól eltérő vezetése esetén mulasztási bírság szabható ki, melynek mértéke magánszemélyekre 50 000 forintig terjedhet, és a mulasztás ismétlődése esetén újból kiszabható. Első mulasztás esetén a bírság mértéke a bírságalap 33 százalékáig terjedhet. Bilonka Arpádné dr. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága Módosította a kormány az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló rendeletet. A legfontosabb változásokat ismertette Kupa Mihály pénzügyminiszter az ez alkalomból tartott szerdai sajtótájékoztatón. Mint mondta: a módosítás célja, hogy a privatizáció gyorsabb legyen és könnyebbé váljon, a szükséges hiteleket az érintettek szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel vehessék fel. Az április 10-én hatályba lépő kormányrendelet alapján a jövőben nem csak magánszemélyek, hanem a deviza-jogszabályok által belföldinek minősülő magánszemélyek, valamint társaságaik, és néhány szövetkezeti típus kivételével a szövetkezetek is igényelhetnek E-hitelt. A hitel megilleti a létrejövő MRP szervezetek is, vagyis a részvényessé váló munkavállalókat. Megszűnik az E-hitel felvételének jelenleg még érvényes 50 millió forintos felső határa. Az E-hitel és a részletfizetési kedvezmény ezen túl részvény vásárlásához is igénybevehető. A kamatfeltétel ugyancsak megváltozott, kedvezőbbé vált. Ezen túl a 20,5 százalékos kamat helyett 17,5 százalékos kamat megfizetése mellett lehet ezt a hitelkonstrukciót igénybe venni. A kamatcsökkenés a refinanszírozási hitelkamat szintjének csökkentéséből származik. Az Egzisztencia hitel folyósításához az MNB a jegybanki alapkamat korábbi 75 százaléka helyett annak 60 százalékán refinanszírozza a pénzintézeteket. A pénzintézetek által felszámítható kamatrés változatlanul 4 százalék. Változatlan, hogy a felvett hitel nagyságától függően különböző mértékű saját erőre van szükség, és a hitelfelvételtől függően változik a futamidő és a türelmi idő. Önkormányzati kötvénykibocsátás 780 millió Ft névértékben Segítség a településeknek a bankoktól Ennek megfelelően a feltételek a következők: Az igényelt hitel összege Sajápénzforrás az igényelt hitel százalékában Futamidő (év) türelmi idő (év) 5 millió Ft-ig 2 6 1 10 millió Ft-ig 15 8 1 10 millió Ft fölött 25 10 2 -Április 10-től két héten át jegyezhető az a 740 millió forintos névértékben kibocsátandó kötvény, amelyet az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztését szolgálja. A forgalmazásra az MHB-Daewo Bank és a Postabank konzorciumot alakított. Az öt éves futamidejű kötvények átlagos éves hozama 22 százalék lesz. A zárt körben forgalmazandó kötvények lejegyzésében elsősorban a pénzintézetekre számítanak. A hazai bankokon, biztosító társaságokon kívül már most érdeklődnek külföldi intézményi befektetők, de velük szemben vélhetően elsőbbséget élveznek majd a hazai pénzbefektetők. A kibocsátandó értékpapír csökkenő kamatozású az első év végén a tulajdonosok 26, a második után 23.25, a harmadikat követően 22, a negyedik után 20.75, a kötvény lejártakor pedig 18 százalékos éves kamathoz jutnak. A kötvénykibocsátással öt önkormányzat jut forráshoz. Baján az ipari infrastruktúra fejlesztésére, Gödöllőn gázprogram megvalósítására, Budapest-Terézvárosban épületfelújításra, Balatonfüreden bevásárlóközpont építésére, Balatonkenesén pedig szennyvízelvezető-rendszer kialakítására nyújt majd lehetőséget a kötvénykibocsátásból befolyt öszszeg - hallottuk Lovas Tamástól, az MHB-Daewo befektetési részlegének vezetőjétől. Hogy miért éppen ezek az önkormányzatok a szerencsés kiválasztottak, arról a bankszakember elmondta, hogy többszáz pályázat áttekintése után hozták meg a döntést. A rostán végül is hat projekt maradt fenn; és a két forgalmazó - az MHB-Daewo és a Postabank -, valamint a néhány hete alakult Alapítvány Rt. döntött a végleges névsorról. Az elbírálás során arra törekedtek, hogy a forráshoz jutók lehetőleg minél szélesebb körben képviseljék a magyar településeket. Emellett természetesen feltétel volt a saját forrás megléte és a tervezett beruházás várható megtérülése is. A kibocsátás fővédnöke Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Boross Péter belügyminiszter. A Lakitelek Alapítványnak egyébként annyiban is köze van az értékpapír-kibocsátáshoz, hogy a néhány hete általa alapított Alapítvány Részvénytársaság töltötte be a kibocsátás pénzügyi tanácsadójának szerepét. A főként volt tanácsi dolgozókat alkalmazó rt. pénzügyi tanácsadó cégként tevékenykedik. Heller Zoltán ügyvezető igazgató a tulajdonosi szerkezetről elmondta, hogy a 10 milliós alaptőkével létrehozott részvénytársaság főrészvényese a Lakitelek Alapítvány, mellette a Postabank és egy külföldi magánszemély jegyzi a részvényeket. (VUággazdaság) Nem módosult az a szabály, hogy az E-hitel csak olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az az államadósság törlesztését segíti. A mostam új konstrukció egyben azt is jelenti, hogy a kormány összevonta az E-hitelt és az MNB privatizációs hitelét - mondta Czirják Sándor az MNB alelnöke. Az E-hitelt a közvélemény az előprivatizációhoz kötötte, pedig számos más modell esetében is igénybe lehet azt venni -mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Rámutatott, az Egzisztencia hitelkonstrukció keretében arra is van lehetőség, hogy egy-egy céget nem teljes egészében, hanem például 51 százalékos arányban vásárol meg valaki. így megszerzi a menedzseri jogokat és egy opciós szerződés keretében később vásárolja meg a teljes üzletrészt. Ez nagyobb változás, mint a kamatcsökkentés - szögezte le az ÁVÜ képviselője. A High Computer Kft., mely műszaki fejlesztő cégként nagy figyelmet szentel a dél-dunántúli számítógépes gondok enyhítésére, most újabb, korszerű számítástechnikai eszközök értékesítését kezdte meg a lakosságnak, kamatmentes hitelre. Egy, a számítástechnikában jó nevű bostoni (USA) cég segítségével, velük közösen az eddigi bevált IBM kiépítés mellett újdonságként márkás, hordozható Laptopokat és Notebookokat kínálnak üzletembereknek, ügynököknek, jogászoknak, orvosoknak, újságíróknak, és bárkinek, akik ezeket előnyösen tudják használni munkájuk során. E mindössze egy-két kilós, hordozható számítógépek jellemzője, hogy például a hatályos jogszabályok teljes gyűjteménye a kapacitásuk tört részét foglalja csak el. A High Computer Kft. mostani akcióját a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatja úgy, hogy a tetszőleges
