Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-06 / 65. szám

1992. március 6., péntek üj Dunántúli napló 13 A vitaest vendégei: Bánó Attila (balról), mellette Bodor Pál. Fotó: Proksza László Beteg-e a magyar sajtó? Nyilvános fórum a JPTE-n Bánó Attila, a Sajtószabadság Klub szóvivője és Bodor Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke találko­zott tegnap este az érdeklődők­kel Pécsett, a JPTE Tanárképző Kar kollégiumában. A „Miért beteg a magyar sajtó?” elneve­zésű programon az Új Dunán­túli Napló főszerkesztője és több munkatársa is részt vett. A Szó-Szék elnevezésű prog­ramsorozat, a ResPublica Ala­pítvány támogatásával működő szervezet rendezvényén először Bodor Pál válaszolt a vitavezető által kért négy témára: a sajtó hatalmi funkciójáról, arról hogy a sajtó a szellemi élet alvi­lága-e, vagy pedig egész egy­szerűen közérthetővé tett filozó­fia, valamint hogy milyen lehet a sajtó viszonya a mindenkori hatalomhoz. Az újságíró minden nap szükségszerűen becsapva érzi magát, hiszen naponta mérle­gelnie kell az adott történelmi pillanatban létrejövő eseményt, ugyanakkor a bölcs sajtónak az a feladata, hogy tisztázza az újonnan keletkező fogalmakat, moderálja az indulatokat, és esetleg érzelmileg is befolyá­solja az embereket, mondta a MUOSZ elnöke. Később kérdé­sekre válaszolva hozzátette azt is, hogy az újságok objektivi­tása olyan remény, amelyet le­hetetlen elérni. Bodor Pál sze­rint az újságírókban szükség­szerűen megvan egy ellenzéki hozzáállás, ám a kormányhoz közelálló és ma megjelenő la­pok kevésbé népszerű volta az­zal is összefüggésben van, hogy most indultak, korábban nem ismerhették őket. Bánó Attila szükségesnek vélte hangsúlyozni, hogy az el­múlt rendszerből itt maradt saj­tóstruktúra továbbra is rá­nyomja a bélyegét az újságok és más telekommunikációs eszkö­zök mai helyzetére. Éppen ezért, megítélése szerint, a rendszerváltozásai egy időben a sajtó nem tudott átalakulni. A Sajtószabadság Klub szóvivő­jének véleménye szerint az is hozzájárult a mai sajtó rossz hangulatához, hogy a rendszer- változás idejében ellenzéki be­állítottságú újságok, ma pedig a jelenlegi kormányt bírálják. A vita lapzártakor is tartott. Bodor Pál elmondta, hogy nem lát abban semmi problémát, hogy ha több újságírószervezet is lesz Magyarországon, Bánó Attila pedig cáfolta, hogy a Saj­tószabadság Klub célja a MÚOSZ széttörése lenne. A két szervezet képviselőinek vé­leménye a beszélgetés során sem közeledett egymáshoz. Az elszabaduló indulatok is meg­mutatták, hogy nem az a fő kér­dés, hogy miért beteg a magyar sajtó, hanem a következőkép­pen lehetne ezt talán pontosan jellemezni: Miért? Beteg a ma­gyar sajtó? Bozsik László Játszótér a Várban A napokban száradt meg a sárga, barna és piros festék a fá­ból faragott hintákon a pécsvá- radi vár kertjében. Nagyon hi­ányzott már ez a játszótér, ahol jó levegőn, szép környezetben hintázhatnak, ugrálhatnak a gyerekek. A hintákat és az apró favárat egy pécsi vállalkozó ké­szítette a MEFA pécsváradi er­dészetének megbízásából. Nagy kár, hogy a hármas hinta lánca máris elszakadt. A várkert keze­lője az erdészet, amely az utóbbi években fokozatosan parkosítja a vár festői környeze­tét. Idén a közjóléti alapból 180 ezer forintot fordítottak a játszó­térre. A tavasszal még további parkosításra, területrendezésre kerülsor, és a játékvár elé hidat szerelnek fel. P. E. Átalakult a „Gyár” Hatvan ülőhellyel, újabb bár­pulttal, korszerű technikai be­rendezésekkel és a JPTE Tanár­képző Főiskola rajzszakos hall­gatói által készített dekoráció­val várja ezentúl Pécsett a „Gyár” az alternatív zene sze­relmeseit. Tegnap este a pécsi Kispál és a Borz együttes már a felújított helyiségben mutatta be készülő második nagylemezé­nek anyagát. A műsorral most 15 állomásos, egyhónapos or­szágos körútra indul a zenekar. Új mozi Bolyban Az élet mindig produkál fura dolgokat. Ma, amikor a mozik felett megkongatták a vészha­rangot, bizonyára többen fur­csának tartják, hogy egy község új filmszínház létesítésére adta a fejét. Bolyban még 1988-ban dőlt össze a mozi, s az azóta el­telt idő a lakosságban megér­lelte az új iránti igényt, amely­nek bizonyítéka, hogy többen direkt e célra megjelelölten já­rultak hozzá anyagi támogatás­sal a közelmúltban létrehozott Boly nagyközségért alapít­ványhoz. Az új filmszínház a hajdani Erzsébet szállóból átépítéssel kialakításra kerülő közösségi ház egyik szárnyában kapott he­lyet. Jelenleg a belső munkála­tok folynak, melyet a helyi megzőgazdasági kombinát épí­tőipari részlege végez, lévén az ő ajánlatuk a polgármesteri hi­vatal számára a legmegfelelőbb. Az új mozit egyéni vállalkozás­ként kívánják a üzelmeltetni, melyre már több jelentkező is van. Mint megtudtuk, bár nem sok néző fér majd be az új mo­ziba, egy ember számára tisz­tességes megélhetét tud biztosí­tani. Kótány • • Önkormányzati Akadémia alakult Pécsett Az önkormányzatok polgár- mestereinek, dolgozóinak szakmai segítése, felkészítése céljából az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Isko­laközpontja kezdte meg műkö­dését tegnap. A Baranya Me­gyei Művelődési Központban tartott sajtótájékoztatóra ezúttal a régió önkormányzati tisztség- viselői is meghívtást kaptak. Az Önkormányzati Akadé­miát a tavaly év végén bejegy­zett „Alapítvány a Magyaror­szági Önkormányzatokért” hozta létre számos hazai és kül­földi támogató segítségével. Az alapítvány céljairól dr. Wekler Ferenc, a kuratórium elnöke beszélt. Az alapítvány az újon­nan létrejött önkormányzatokat hivatott segíteni anyagilag és szakmailag. Az akadémia a he­lyi igényekhez igazodva, a szolgáltatásokat igénybe ve­vőkhöz minél közelebb kívánja kifejtem tevékenységét, ezért területi iskolaközpontokat hoz létre. Dunántúlon Pécs a har­madik település, ahol útjára in­dították az iskolát. Mint Gáspár Mátyás, az Önkormányzati Akadémia igazgatója elmondta, céljaikat elsősorban programok szervezésével kívánják elérni. Rövid távon igény szerint szer­vezett kurzusok, konferenciák, valamint tréningek, tanácsadá­sok szervezése szerepel a prog­ramban. Hosszú távon az ön­kormányzati menedzserképzést tartják a legcélravezetőbbnek. Tevékenységi körükbe tartozik még többek között a kiadvá­nyok, mintatárak, tájékoztatók, módszertani anyagok megjelen­tetése is. A Pécsi Területi Iskolaköz­pont annyiban tér el az ország további kilenc központjától, hogy képzési tanácson keresztül tartanak közvetlen kapcsolatot a polgármesterekkel, önkor­mányzati tisztségviselőkkel. Dr. Csefkó Ferenc, a képzési tanács elnöke elmondta, tevé­kenységükben figyelembe ve­szik a térség aprófalvas telepü­lésszerkezeti sajátosságát. Pataki Veronika Hird keresi a fejlődés útját A fiataloknak hiányzik a kultúrház Hird tizenöt évvel ezelőtt Pécshez, Vasashoz tartozott, míg a falu egy része önálló volt. Ez számtalan vitára adott okot a helybélieknek: a hovatartozás szerint más tarifát fizettek a vil­lanyért, bérletért és adóban is. Körzetesítéssel 1977-ben a problémát megoldották az ak­kori megyei vezetők: Hirdet a lakosság megkérdezése nélkül peremkerületként Pécshez csa­tolták. Az évek során elavult a kultúrház, tönkrement a sport­pálya, Vasasra került az általá­nos iskola felső tagozata ... Múlt évben a falugyűlésen dr. Feledy József körzeti orvos a helybéli fiatalok kérésére java­solta, hogy Hosszúhetény, Olasz példáját szem előtt tartva dolgozzák ki az önállóvá válás útját, a Pécstől való elszakadás változatait. Őslakos hirdiként, a fiatalo­kat képviselve, Stolcz Istvánná nehezen törődik bele, hogy a felvetés óta semmi nem történt. Nekik nagyon hiányzik egy modem, szép kultúrház. Most az ismerősökkel beszélgetni, összejönni, csak egymás laká­sán lehet. A baráti vélemények mellett más falubeliekét nem tudják megismerni. Egyedüli ta­lálkozási alkalom a busz - Pécsre jár dolgozni -, ott hallja, mi foglalkoztatja az embereket. Nehezen viselik a zsúfolt já­ratokat. Hiányolják a sportpá­lyát és a felső tagozatos általá­nos iskolát. Amrein János, a hirdi alsóta­gozatos általános iskola veze­tője megfontoltan sorolja az el­múlt évek eredményeit, a szö­vőgyár és a betonelemgyár ön­zetlen segítségét: a vezetékes ivóvizet, az utakat, az óvoda lé­tét és a helybélieknek a munka- lehetőséget. Hirden mindenütt járda van, jó a közvilágítás. Szerinte ezek jelentős ered­mények. Dr. Feledy József körzeti or­vosnak rendeléskor, betegláto­gatásokkor naponta mondják az emberek, mi hiányzik a telepü­lés életéből. Többen iskolát, kulturális központot álmodtak a falu közepére. Helyette gázcse­retelep épült. Társadalmi mun­kában valóban sokat tesz a kö­zösségért a szövőgyár és a be­tonüzem illetve több helybéli - Takács László, Szondi Józsefné, Péter Jánosné, Köteles Istvánná és Sándor Tibomé. Úgy tűnik, ez is kevés. A beszélgetésekből kiderül, látványosabb fejlődést, fejlesztést szeretnének legtöb­ben. A. E. Hívő szocialisták Már a Szocialista Internacionáléban Igen színes Magyarországon a politikai paletta, de igazán ke­resztény-szocialista párt nincs. Tegnap Mohácson is, Pécsett is előadást tartott a Szocialista Párt egyik platformjának veze­tője, újságíró kolléga, Vankó Magdolna. Szándékaik szerint ez a platform a hívő szocialistá­kat tömöríti, s nem is kis siker­rel. Ugyanis míg ma az MSZP a Szocialista Intemacionálé vára­kozó listáján van, addig a Hívő Szocialisták Tagozata már pá­holyban: a közelmúltban felvé­telt nyertek az Intemacionálé egyik szervezetébe, a Hívő Szocialisták Nemzetközi Szö­vetségébe. Mint azt Vankó Magdolna lapunk számára elmondotta, ezer felett van már az e platform mögé fölsorakozottak száma, s nem keresztény, hanem hívő ta­gokat toboroznak, van közöttük buddhista szocialista is. Szán­dékaik szerint egyre szélesíte­nék a köréjük gyűlő szimpati­zánsok számát. Baranyában az MSZP soraiban ez a platform még csak most szerveződik, alakulgat. Hat régióban van ügyvivőjük, s a baranyai szer­vezést is a somogyi referens, dr. Bérezi Antal vállalta föl, aki Kaposvárott körzeti főorvos. A tagozat több nemzetközi rendezvénnyel lép rövidesen a nagy nyilvánosság elé, köztük talán a legtöbb visszhangra váró az őszi lesz. Ekkor Sopronban 27 ország részvételével mene­kültügyi konferenciát hívnak életre. K. F. Gondban a számítógépek is? Michelangelo - vírusban A számítógépes szakemberek ma világszerte különös figye­lemmel néznek gépeikre, rend­szereikre: vajon sikerült-e az elhárító hadművelet. Ugyanis március 6-án, a nagy reneszánsz művész, Michelangelo szüle­tésnapján, a róla elnevezett ví­rus aktivizálódik, s tönkreteszi, letörli a számítógépek merev- lemezes egységeit. A dolog sztorija: a jóféle számítógép-betegségek dátum­hoz kötve töltik ki bosszújukat. Erre több tv-állomás, például a német RTL, Dávid-fejjel megje­lent inzertjében már tegnap fi­gyelmeztetett. A vírust alko- tója(?) nevezte el az itáliai mes­terről, bizonyítandó: művelt rombolókézség lakozik benne. Persze, nem gondolt arra, hogy mégműveltebb, s bizonyos poli­tikai ismeretekkel is rendelkező magyar vírusgyártó átprogra­mozza az akti vizái ódási dátu­mot október 23-ra. így alkotva meg a nemzetközi hálózatba is befutott, a szakzsargonban kommunista Michelangelo-ként ismert mutációt. A védekezés módjait a szak­emberek ismerik. A legegysze­rűbb a számítógépek dátumozá­sának átállítása, a március 6-a kitörlése a gépekből. Ugrani kell egyet. Mint a babonásokra is tekintő szállodákban, ahol 13-dik emelet és 13-as szoba nincs és nem is volt soha. K. F. Pécs várad: nyereség Az oktatásért a Felsővámház utcában: Iskolánkért” Alapítvány 99 Közgyűlést tartott tegnap Pécsváradon a Pécsváradi ÁFÉSZ kollektívája, dr. Gyenis László elnökletével. A több mint félmilliárdos forgalmával a térségben meghatározó szere­pet betöltő szövetkezet tavalyi forgalma 545 millió forintos volt, a megelőző évhez képest tehát 120 millióval csökkent. A visszaesés döntő hányad­ban felvásárlási tevékenysé­güknél keletkezett - lényegesen kevesebb mézet és nyulat vettek át, s szinte teljesen elmaradt profiljukból a sertésfelvásárlás, gyümölcsből ellenben többet vásároltak a szokásosnál. Hatmillióval csökkent a kis­kereskedelem és tízmillióval a vendéglátás forgalma is. A kis- keresedelmi üzemágnál a szinte hiánycikk nélküli árukínálatot biztosító iparcikkboltok vissza­esését az alapvető cikkeket áru­sító élelmiszerboltok nem tud­ták teljes egészében pótolni. Az ÁFÉSZ üzletei mellett megje­lenő magánboltok a szövetkezet forgalmát lényegesen nem csökkentették, de a konkurencia megjelenése nagyobb odafigye­lést, lelkiismeretesebb munkát követel az ÁFÉSZ-üzletektől, ha a vevőket meg szeretnék tar­tani. A vendéglátásnál az 1991. év folyamán lejáró szerződéses üzemeltetésű egységeket bérbe adták - a hagyományos üze- meltetésűekkel együtt -, így gyakorlatilag ez a tevékenysé­gük az év végével megszűnt, az ingatlanok bérbeadással hasz­nosulnak. A forgalomcsökkenés elle­nére is jól alakult a szövetkezet nyeresége. Ez tavaly 12,5 millió forintot tett ki, míg a szövetke­zet vagyona az év folyamán - a befektetések révén - 24 millió­val gyarapodott. Sántha László A pécsi Felsővámház utcai Általános Iskola szülői munka- közössége és nevelőtestülete „Iskolánkért” néven alapítványt hozott létre. A szülők és neve­lők adományai képezik az ala­pítvány induló pénzvagyonát, amit a helyi képességfejlesztő oktatási program keretében az angol és a német nyelv tanítá­sára fordítják. Az idegen nyel­vek oktatása az első osztályban kezdődik, majd harmadik osz­tálytól nyolcadikig tagozatos szinten folytatódik. Az alsó ta­gozat osztályaiban a Lé- nárt-Demeter féle intenzív anyanyelv és matematika taní­tási- és tanulási rendszer szerint folyik a pedagógiai munka az iskolában. Az alapkészéségek elsajátítá­sában lemaradók számára fel­zárkóztató foglalkoztatásokat tartanak magyarból és matema­tikából - párhuzamosan a nyelvi órákkal. Számukra az ötödik osztálytól csökkentett óraszámban tanítanak idegen nyelvet. Alsó tagozatban óra- rendszerűen, felső tagozatban pedig fakultatív néptáncoktatás indult, és az egyéni képességek kibontakoztatását, gondozását szolgálják az iskola különböző szakkörei, fakultációi a számí­tástechnikán, a művészeteken, a sportfoglalkozásokon át az ide­gennyelvekig. Ez utóbbiak a vá­lasztható idegen nyelvek sora az olasszal bővül. Céljaik megva­lósításához az alapítvánby to­vábbi támogatókra számít a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 246-11460-7007 számú csekkszámláján. Az „Iskolán­kért” alapítvány száma Pk. 21 104/1991. B. R. Vöröskeresztes pályázat Az egészséges életmódra ne­velés témájában általános és középiskolás tanulók számára pályázatot hirdet a Magyar Vö­röskereszt Baranya megyei ve­zetősége. Az általános iskolák felső tagozatainak öt témát aján­lanak, az ideális testsúllyal, a gyógyteák készítésével, a heti programmal, a testedzéssel és az emberi tulajdonságokkal kapcsolatban. A középiskolások szintén öt témából - dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítósze­rélvezés, ifjúsági és felnőtt füg­gőségi beteségek - válogathat­nak. A beküldési határidő mindkét pályázatnál április 25. A beküldött legjobb 10 pálya­munka készítői egyhetes sikon- dai táborozásban részesülnek. A középiskolások legjobb pálya­munkáit kiadványban is megje­lentetik, ami a jövőben az egészségnevelési munkát segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom