Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-06 / 65. szám
1992. március 6., péntek üj Dunántúli napló 3 A gimnáziumokról másképpen ... Csak jó tanuló jelentkezzen a mi iskolánkba, akinek az a terve, hogy az érettségi után egyetemre, vagy főiskolára megy majd - mondogatta éveken keresztül az egyik gimnázium igazgatónője a pályaválasztási nyílt napon megjelent szülők és a megszeppent gyerekek előtt. Addig-addig hajtogatta ezt, míg csaknem kiürült az iskolája, olyan kevesen jelentkeztek oda. Természetes az az igény, hogy minden iskola, így a gimnázium is tehetséges, szorgalmas, tanulni akaró és tudó gyereket vár, hiszen azzal a legkevesebb a gondja, kis befektetéssel látványos eredményeket lehet produkálni. De hát a gyerekek többsége nem ilyen. Az általános iskolák pedagógusai is azt hirdetik, hogy csak a jelesek meg a kitűnők jelentkezzenek a gimnáziumokba, és a szülők egy része meg is fogadja ezt az intelmet. A kudarctól, a megszégyenítéstől félti gyerekét, a pedagógus meg az iskolája úgymond jó hírét. Vélhetően, hamis a kép a pedagógusokban és a szülők egy részében a gimnáziumok feladatáról. Pedig a tények önmagukért beszélnek. A gimnáziumban végzettek több, mint fele, van olyan is ahonnan 80-90 százaléka nem jut be felsőfokú intézménybe. Akkor mégiscsak ezen többség szándéka határozza meg a gimnáziumoknak legalább az egyik funkcióját. A szülők másik része azonban makacs, és igaza is van, amikor általában csak érdeklődő és mindenre nyitott gyerekét gimnáziumba adja. Még a demográfiai csúcson is valamennyi gimnáziumban, az un. elit iskolákba is jelentős arányban jelentkeztek és nyertek felvételt erős közepes tanulók. A magyar pedagógia nem kíván tudomást venni arról, hogy a legnagyobb egzisztenciális és szakmai sikert általában nem a legjobb tanulmányi eredményt, azaz a legjobb reprodukálásra képes és kész tanulók érték, érik el, hanem az erős közepesek, a négyesek, akik produkálni tudnak. Hogyan lehet tehát a gimnáziumok feladatát a mai viszonyaink között a pályaválasztás szempontjából röviden megfogalmazni? Az egyik, s talán a fontosabb, előkészítés a felsőfokú tanulmányokra. Ez azonban nem, ill. nem csak az ismeretek mennyiségére értendő, hanem inkább a tanulási készségek és technikák birtoklására, a tanulni tudásra és akarásra, ezen túl olyan személyiségformálásra, aminek az eredménye megfelelően autonóm személyiség, adaptív képességekkel. A másik feladata egyetemes műveltség megszerzéséhez segíteni a tanulókat, amely azonban nemcsak a továbbtanulókat illeti meg, hanem azokat is, akik más utat választanak az érvényesüléshez. Ez az egyetemes műveltség segít a világ dolgaiban történő eligazodásban, polgárrá teszi a lakost, szuverén egyéniséggé a személyiséget. Ez ismeret, képesség és készség. Ebbe beletartozik az ismeretszerzés képessége és a nyelvtudás, az idegen nyelvek és kultúrák ismerete is. Elengedhetetlen olyan képesség kialakítása is, amellyel a pályaorientációját erősíti. Bizonyossá teszi a fiatalt önmagában, képességeiben, terveiben, később reálisan értékelni képes munkaerőpiaci értékét a munkavállalása béralkuja során. A modern világban a közép- iskolás korosztályoknak legalább 30%-a jár gimnáziumba, nálunk ez az arány alig haladja meg a 20%-ot. Ezen túl mást, és másképpen is csinálnak, mint mi. Talán meg sem értjük, hogy egy kilenc évfolyamos általános iskolára épülő dániai nyelvi gimnáziumban nem tanulnak a fiatalok matematikát, biológiát, fizikát stb. hanem elsősorban nyelveket, de azt igazán eredményesen. Mert annak az a célja. Alig ismert, de ma Baranyában több, mint 100 olyan oktató vállalkozás, szervezet van, amelyek mindegyike annak a rétegnek kínál iskolarendszerű vagy azon kívüli tanulási lehetőséget, akik gimnáziumot végeznek. Mert a pedagógiai közfelfogással ellentétben nem értéktelen az a tanulói réteg iskolájukban, amely nem felsőfokú tanulmányokra készül. Hiszen a gimnáziumi érettségivel nem fejeződnek be a felsőfokon tovább nem tanulók tanulmányai, hanem csak az első szak- képzettség megszerzésével - időlegesen, hiszen ekkor lesznek munkavállalásra készek. Amíg a négyéves szakközép- iskolák ötödik éve a technikus- képzésé, addig a gimnáziumi tanulóké valamely szakmai tanfolyam elvégzése. Ezek a tanfolyamok nem lebecsülendők, hiszen döntő részük igen jó szakmai kínálatu. Többek között magas szintű számítástechnikát oktatnak, az iskolák többségénél lényegesen magasabb szinten, idegen nyelvet s vele párhuzamosan szakjellegű ismereteket, a banki, pénzügyi, vállalkozói világ számára kapnak felkészítést. Több olyat is pótolnak, amit az iskolák nem végeztek el. Igaza lett annak a gimnáziumi igazgatónak, aki évekkel ezelőtt az iskolaközi gyakorlati fakultációról szóló vita során azt bizonygatta, hogy a tovább nem tanuló gimnazisták szakképzése az érettségi utáni tanfolyami formában lehet csak eredményes. A jövő munkavállalójának ugyanis arra kell felkészülnie, hogy az élete során több tanfolyamot is el kell végéznie, új és új ismereteket, akár saját költségén is megtanulnia, mert ilyen a piacgazdaság, ilyen a munkaerő piaca. (Egyébként ezeknek a tanfolyamoknak a finanszírozására több csatorna is létezik.) Az állandó tanulásra, a váltásokra azonban csak a megfelelő személyi autonómiával bíró személyiség képes, s erre a magyar iskolatípusok közül leginkább a gimnáziumok készítenek fel. S idegen nyelvet eredményesen -, ami nélkül szakember a jövőben nem létezhet tömegesen és eredményesen - csak itt lehet tanítani, tanulni iskolai viszonyok közepette. S végül: ne az adjon rangot egy gimnáziumnak, hogy mit vár el a hozzá jelentkező gyerektől, hanem az, mit vár el magától! Czuczor József Osztrák képzőművészek Pécsett A nagyszabású Stájer Hete.k nyitó rendezvényének is tekinthető az a fiatal osztrák képzőművészeket bemutató tárlat, amely tegnap délután nyitotta kapuit a Pécsi Galériában. A grazi Neue Galerie Landesmuseum Joannenum pécsi vendégtárlata a mai modern osztrák képzőművészet neves fiatal alkotóit sorakoztatja. A közel harminc művész felvonultatja a mai modem festészet és szobrászat - „tárgy- és képköltészet” - szinte valamennyi stílusát, irányzatát, példázva e stílusok nemzetköziségét is. A föltehetően sok érdeklődőt vonzó kiállítás ezúttal rendhagyó módon - megnyitó helyett - ünnepélyes zárással búcsúzik majd a pécsi közönségtől a Stájer Hetek végén, március 31 -én 6 órakor, amelyen dr. Wilfried Skreiner, a grazi Neue Galerie igazgatója mond beszédet. Új vezető a városi televízió élén A nagy cél: napi két óra adás A ma a tökéletes nullapont - mondja Kismányoki Károly, a Pécsi Városi Televízió újonnan kinevezett vezetője. - Ebből minden lehet, s elsősorban az a meghatározó, milyen igénye lesz a városnak, s ehhez milyen anyagi hátteret lehet teremteni. Az igény nagynak látszik, legalábbis az önkormányzat részéről. Ők ugyanis a vezetői posztra kiírt pályázatban napi 2 órás műsorra vonatkozó tervet kértek a pályázóktól. A jelenlegi heti egyszeri egyórás adástól igencsak távol van a napi 2 órás jelentkezés, de nem árt távlatokban gondolkodni. Ezt teszi Kismányoki Károly is, rövidebb és hosszabb távra is számol. Ami egyelőre biztos, az általa kialakításra kerülő stáb csak áprilisban jelentkezik az első önálló műsorral, addig az elmúlt hetekben már megszokott módon, pénteken délután a Magyar Televízió műsorkezdése előtt láthatják az érdeklődők Bárány György szerkesztésében az egyórás adást. Az új vezető tősgyökeres pécsi, a Pécsi Műhely egyik kiállító képzőművész tagjaként ismerhették meg, majd miután filmezéssel kezdett el foglalkozni, a Pannónia Filmstúdió rendezőjeként készített pécsi témájú munkákat, de a kertvárosi televízióban és a körzeti stúdióban is módja volt filmezni.- Egyelőre rengeteg a tisztázatlan kérdés, ezért kértük ezt a hónapot a szervezeti keretek kialakítására, a technikai feltételek biztosítására - hangsúlyozta a stúdióvezető. A frekvencia- moratórium feloldásáig ugyanis nincs lehetőségük a jelenlegi, valóban lehetetlen péntek délutáni időpontnál jobbat találni. Papp Gábor műszaki vezető úgy tudja, a városi kábelrendszereken van egy önálló csatornája az önkormányzatnak, ma azonban problémát jelent a rendszerek fejállomásáig a műsortovábbítás. Stúdiójuk műszaki felszereltsége alkalmas a műsorok elkészítésére, a műsorszórás azonban jelenleg a körzeti televizióból történik. Nemcsak a technikai hátteret nem látják még át az újonnan érkezettek, meg kell teremteniük a szellemi hátteret is. Ehhez riporterek, újságírók, szakmai rutinnal rendelkező emberek kellenek, hogy minél hangsúlyosabban meg tudjanak felelni a maguk elé tűzött célnak, egy olyan közszolgálati városi televízió kialakításának, amely elsősorban a helyi hírekkel, információkkal szolgálja a város lakosságát, s a pontos, korrekt információk mellé oda tudja sorakoztatni a város szellemi életének, kulturális és sporteseményeinek mind szélesebb körű bemutatását. Néhány nappal a kinevezés után kevés konkrétummal tudtak szolgálni az új vezetők. De ígérték, három hét múltán, amikor első saját műsorukat vág- ják-montirozzák, tisztább lesz a kép. Az ő „képernyőjükön”. Grünwald Géza Rétisasvédelmi konferencia Másodízben rendezik meg a hét végén Kaposvárott a rétisasvédelmi konferenciát. A rendezők az Atlanti Kutató és Kiadó Társaság, illetve a Somogy Természetvédelmi Szervezet. A konferencián mérleget kívánnak készíteni a rendkívül ritka és nagyon komolyan veszélyeztetett madarak megóvására tett eddigi erőfeszítések eredményeiről. A rétisas hazánkban fokozottan védett, már öt évvel ezelőtt bizottságot alakítottak megmentésére. Ennek is köszönhető, hogy a nálunk fészlekő párok száma örvendetesen emelkedett. Egyébként az egész világon mindössze 2400 pár él, ennek fele Norvégiában. Nálunk 36 pár költ. A konferencia a Pannon Agrártudományi Egyetemen lesz, a Dénesmajorban, péntektől vasárnapig. A rendezvényen számos külföldi szakértő is részt vesz, az ünnepélyes megnyitó délelőtt 11 órakor lesz. M. A. Környezetvédelem a terráriumbán A Mecseki Kultúrpark Munkácsy utcai Akvárium- Terrárium háza már önmagában is sokak által kedvelt látványosság. Ám' a pécsi Szkarabeusz Környezetvédelmi és Számítástechnikai Mérnöki Iroda BT. támogatásának köszönhetően rövidesen környezetvédelmi oktatási centrummá válik. Az iroda már tavaly is támogatta gyerekprogramok rendezésével a terráriumot, ám idén szorosabbá kívánják tenni a két intézmény kapcsolatát. A Szkarabeusz környezetvédelemmel kapcsolatos fórumok, a jogszabály változásokat követő tájékoztatók és szerény bevételt biztosító rendezvények szervezésével szeretné elérni, hogy a látogatók a terrárium mellett a környezetvédelmi szolgáltatásokat is keressék. Első fórumuk a levegőtisz- taság-mérő lapokkal kapcsolatos kitöltési tanácsadó volt. A következő rendezvényt Madarak és fák napjára tervezik, amikor vállalkozók bevonásával olcsó termékeket, a gyerekeknek pedig játékos vetélkedőt rendeznek a terráriumbán. Pataki V. Vajszlói burgonyaüzem A tét az életbenmaradás . . . A Szentlőrinci Állami Gazdaság nehéz pénzügyi helyzete kérdésessé teszi a Vajszlón már több mint egy évtizede működő burgonyaüzem sorsát is. Az 1981-ben fejlett technikai színvonallal termelésbe állított bur- gonyapehely üzem egy-két éven belül rekonstrukcióra szorul, s ha mindez nem valósulhat meg, az a mintegy száz helybéli és környéken lakó munkalehetőségét teszi bizonytalanná. Dr. Joó József, az állami gazdaság vezérigazgatója így vélekedik a gondokból való kilábalás esélyeiről.- A felújításhoz, a kapacitásbővítéshez mindenképpen külföldi tőkére van szükségünk. Már tíz éves kapcsolatunk van a német Pfanni céggel (amely a minőségi kontrolt, valamint a termékelőállítás technológiáját biztosítja), így legnagyobb esélyünk arra van, hogy velük fűzzük szorosabbra az együttműködést. Vegyesvállalat létrehozását tervezzük, amelyre lényegében a német partner is hajlandóságot mutat. Rájuk továbbra is a technológiai fejlesztésben, valamint a piaci munkában számíthatnánk. A gazdaság egyébként évi 400-500 hektáros területen termeszt burgonyát. Ezzel a vetőgumó előállítás mellett is el lehetne látni a pehelyüzemet, ha a betárolt burgonya mennyiségét nem csökkentenék a tárolási veszteségek. Tavaly ősszel igen mostoha viszonyok között folyt a betakarítás, a krumpli vizesen, sárosán került a tárolókba, aminek most érzik a következményét. A pehelyüzem ellátását vásárolt burgonyával kellene megoldani, ám a múlt évet jelentős veszteséggel záró gazdaságnak az alapanyag megvételére nincsen pénze.- Az üzem így csak szakaszosan működik, pedig a piaci lehetőségeink (a Jugoszláviába történő szállítások kiesése ellenére is) elfogadhatóak - vélekedett Ilosfai László, a burgonyafeldolgozó vezetője. Egyelőre létszámleépítés nem volt, sőt, a válogatás, osztályozás időszakában az ugyancsak nehéz helyzetben lévő vajszlói GANZ-ból is át tudtak venni 30 embert foglalkoztatásra. Ők még valószínűleg a jövő hónap derekáig dolgozhatnak a burgonya üzemben, később azonban (ha nem jön létre a külföldi partnerrel a megegyezés) a gazdáság dolgozóinak munkalehetősége is bizonytalanná válhat. A rövidített, szakaszos üzemelés miatt a létszám felével is meg tudnák oldani a feladatokat, bár ez nem lehet cél. A Pfanni-val kötendő szerződésnek jelenleg a részletes kidolgozása folyik. Nyugodtak azonban csak akkor lehetnek az üzemben, ha felkerül az „i”-re a pont. Kérdés persze, hogy ennek milyen ára lesz, hogy nem használja-e ki a német fél a gazdaság szorult helyzetét. A dolgozók hangulata meglehetősen borús. A munka- nélküliség gondolatával nehéz lenne megbarátkozniuk egy eddig biztosnak hitt munkahely után. Balog Nándor
