Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-05 / 64. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. március 5., csütörtök Húsz kérdés a szakértőhöz 10. Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adó­kulccsal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek” és mi lett a 20 százalék sorsa? lem esetében is fennáll. Ez bő­vebb fogalom, minthogy az em­lített kistermelésen kívül ide tar­tozik a más növénytermesztés­Szellemi tevékenységet foly­tat az a magánszemély, aki ere­deti jogosultként - a származé­kos jogosult, pl. az örökös nem minősül ilyennek - találmány értékesítésből szerzői jogi véde­lem alá tartozó alkotásból, va­lamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenység­ből szerez önálló tevékenység­ből jövedelmet. A jövedelem kétféleképpen határozható meg, vagy 10 szá­zalékos költséghányad érvénye­sítése mellett a bevétel 90 szá­zaléka a jövedelem, vagy a be­vételből az annak elérése érde­kében közvetlenül felmerült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a kü­lönbözet a jövedelem. Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jö­vedelem legfeljebb 100 ezer fo­rinttal csökkenthető. Az összjö­vedelmet csökkentő kedvez­mény azonban csak az önálló szellemi tevékenység jövedel­méből vehető igénybe, más jö­vedelem - forrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az un. átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem il­leti meg ez a kedvezmény azt sem aki a szellemi tevékenysé­gét vállalkozói igazolvány alap­ján gyakorolja. Az átmeneti szabály szerint, ha az önálló tevékenységet végző magánszemély az 1991. december 31-éig írásba foglalt Korábban hetven vagy nyolcvan százalékos diktált jö­vedelemtartalmat is választha­tott az építmény hasznosítója a tételes költségelszámolás he­lyett, de az épület után nem al­kalmazhatta az amortizációs le­hetőséget. 1992.1. 1-től lehetővé válik a hasznosított építmény érték- csökkenésének költségkénti el­számolása. A törvény területi és időarányos amortizációs leírást engedélyez. Terület-arányosság alatt azt kell érteni, hogy az A szja szempontból nemcsak az egyéni vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező magánsze­mélyt tekintjük egyéni vállalko­zónak, hanem azt is - aki az erre vonatkozó külön jogszabály szerint egészségügyi és szociá­lis vállalkozást folytat, aki a ko­rábbi jogszabályok szerint kis­iparosnak vagy magánkereske­dőnek minősül, vagy a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti, az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély, a me­zőgazdasági kistermelést végző magánszemély, akinek az e te­vékenységéből származó árbe­vétele az évi két millió forintot nem haladja meg, a közjegyző. Egyéni vállalkozás esetén is a jövedelmet úgy állapítjuk meg, bői, valamint az ezzel kapcsola­tos egyéni vállalkozói tevé­kenységből származó jövede­lem is. szerződéssel vállalt önálló szel­lemi tevékenységet ellenértéke­ként 1992. évben kap honorári­umot, úgy erre választhatja az 1991-ben érvényes diktált (35, 50, 60 százalék) jövedelem számítási módot. Emellett vi­szont az 1992. évi tevékenység ellenértékéből származó jöve­delmet csak az ún. tételes költ­ségelszámolással lehet megál­lapítani. Az önálló szellemi tevékeny­ségből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás összegét. A költség fajtákat nem határozza meg tételesen a törvény, általános szabály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben me­rül fel, az adott tevékenység folytatása és kizárólag a bevétel megszerzése érdekében. A személyes kiadások nem minősülnek költségnek. Nem számolható el költségként a nem jövedelemszerző tevé­kenység kapcsán vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás. Nem költség a hitel törleszté­sére fordított összeg, a jogsza­bály megsértéséből keletkező befizetés - kivéve az önellenőr­zési pótlékot -, a kötelezettség nélkül nyújtott ajándék, a befi­zetett nyugdíjjárulék, a földadó és a szja sem. egész ingatlanból mekkora terü­letet hasznosít a tulajdonos (ha­szonélvező), az időarányosság alatt pedig az éven belül a hasz­nosítás időtartamára eső száza­lékot kell tekinteni. Az amorti­záció alapja az adott ingatlan szerzéskori értéke. Természetesen az építmény­hasznosítás jövedelménél is al­kalmazható a tételes költségel­számolás helyett a bevétel 10 százalékának megfelelő költ­séghányad. A költségtérítés itt is a bevétel része. hogy a bevételből le kell vonni az annak megszerzése érdeké­ben felmerült, igazolt költsége­ket. A bevételt meghaladó kia­dást, a veszteséget az egyéni vállalkozó előre elhatárolhatja az elkövetkezendő öt adóévre. Az egyéni vállalkozásból származó bevétel havi ezer fo­rinttal csökkenthető akkor, ha, az egyéni vállalkozó szakmun­kástanuló-képzést folytat, vagy legalább 50 százalékban csök­kent munkaképességű alkalma­zottat foglalkoztat. A bevételekre, az elszámol­ható költségekre, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántar­tási és bizonylatolási rendszerre vonatkozó előírásokat a szemé­lyi jövedelemadó törvény mel­lékletei tartalmazzák. Az egy szerződés alapján ki­fizetett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékeny­ségből származó kifizetésre al­kalmazható az új törvénynek ez a rendelkezése, azzal, hogy a Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélküli jára­dék, képzési támogatás, átme­neti munkanélküli segély, a gyermekgondozási díj, a jöve­delmet pótló kártérítés, az in­gyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha az ingyenes érték­papír kibocsátója jogudód nél­kül megszűnik), a munkaválla­lói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeni vagy természetbeni juttatás, az albérleti (szállás), lakásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánszemélynek adott, he­lyette viselte és a nem saját tu­lajdonú személygépkocsi ma­gáncélú használatának számí­tott értéke. Amennyiben a ma­gánszemély az erről szóló szer­A költségtérítés olyan bevé­tel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó rész a jövede­lem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylat, nyilvántar­tás) nélkül levonható a költség. Minden más esetben csak a téte­les költségelszámolás alkal­mazható. (A költségek elszámo­lására ugyanazon szabályok vo­natkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítések­A takarékbetét, értékpapír jövedelme (kamat, prémium, já­radék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20 %. Új rendelkezés miszerint bi­zonyos esetekben az osztalék utáni adó mértéke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a KFT-törzsbetét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hoz­zájárulása, a betéti társaság tag­Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű érté­kesítéséből származó bevétel­nek a megszerzés idején képvi­selt forgalmi értékkel, a szer­zéssel és az átruházással, vala­mint az értéknövelő beruházás­sal kapcsolatban felmerült kia­forrásadó mértéke negyven szá­zalék. A törvény a korábbi idő­szakhoz hasonlóan megengedi a magánszemélynek az összevo­nás, illetőleg a forrásadózás kö­zötti választási jogát. ződés (megállapodás) alapján a kifizető személygépkocsiját részben, vagy egészben ingye­nesen magáncélra használja, a törvény ennek számított értéke után adókötelezettséget állapít meg. A jövedelem a személygép­jármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az összeg­gel csökkenthető, amelyet a magánszemély a kifizetőnek a magáncélú használatért fizet. Magáncélú használatot a tör­vény akkor feltételez, magán­célú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személy­gépjárművet nem kizárólag üz­leti, hivatali célra használta a magánszemély. ről jelenleg még nincs kor­mányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Ki­véve a napidíj, kiküldetési áta­lány, és a munkaviszony létesí­tésül kikötött feltétel, a saját gépjármű hivatali célú használa­táért adható havi 1000 km gép­kocsi költség átalány.) A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométe­res gépkocsi átalány megszűnt. Az átmeneti szabályok sze­rint a gépkocsiátalányokkal kapcsolatos kormányrendelet­nél alacsonyabb szintű jogsza­bályok 1992. március 31-ig al­kalmazhatók. jának vagyoni betétje, a szövet­kezeti üzletrész és részjegy osz­taléka akkor, ha az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből fizetik ki. Ez azt jelenti, hogyha a társaság vala­milyen társasági adókedvez­ményt vesz igénybe, akkor az osztaléka után húsz százalékos szja-t kell fizetnie. dásokkal csökkentett része a jö­vedelem. Forgalmi értéknek - az ingyen szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték számít - a szer­ződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbérleti jog forgalmi értéke a lakás haszná­latbavételi díj tízszerese, állami visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó do­log forgalami értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá a számla sze­rinti forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingat­lannak vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt for­galmi érték 25 százaléka a jö­vedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintézeti hitel is be­számít. Ingatlan értékesítésnek tekin­tendő az ingatlan gazdasági tár­saságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonvál­tozást eredményez. Ezesetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingat­lanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figye­lembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell te­kinteni, mintha a magánszemé­lyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1-je után szerzett ingatlan elidegenítésé­nél a szerzéskori forgalmi érté­ket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett visz- sza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás valamint az ezzel összefüggésben elengedett hi­teltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori for­galmi értéket a jelzáloggal biz­tosított hitel megfizetett kama­tával. Az 1982. január 1-jéig szer­zett ingatlan 1992. január 1. Végülis: mi az adó alapja? Az adó alapja a magánsze­mély adóévben megszerzett - főszabályként - összes jöve­delmének együttese. Az új adótörvény szerint a Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kö­telezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályozott feltételek alapján) előzetesen hozzájárult a levo­náshoz szükséges igazolás kia­dásához. A gyermekek utáni kedvez­mény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltar­tója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos ma­gánszemély változatlanul havi A magánszemély bizonyos befektetésekután a befektetés évében csökkentheti összjöve­delmét maximum annak 30 %-a erejéig. Preferált befektetés a belföl­dön bejegyzett részvénytársa­ság új kibocsátású részvények első tulajdonjoga, és a befekte­tési alapokról szóló törvény sze­rinti nyilvános kibocsátású zárt utáni értékesítése esetén kelet­kezettjövedelem adómentes. Az ismertetett módon megál­lapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánsze­mély többi jövedelméhez hoz­záadni, a jövedelem másik fele mentesül az adófizetési kötele­zettség alól. Az ingatlan átruházásból származó bevétel lakás célú fel- használása nem eredményez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az ál­landó lakás célját szolgáló la­kás, haszonélvezeti joga a hasz­nálati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a ma­gánszemélyt, a házastársat és az egyeneságbeli hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kö­telezettséget keletkeztet. A la­káscélú beruházásra nemcsak az ingatlan átruházásból származó - az előzőekben már ismertetett módon megállapítandó - jöve­delmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani, ahhoz hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a ré­sze nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa vagy egyene­ságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költsé­geket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan használ fel lakás­célú beruházásra. Amennyiben 1992. január 1-jét követően megszerzett ingatlan átruhá­zásra kerül sör az un. nem bevé­telnek minősülő összeg megál­lapításánál már ismertetetett növelő és csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. külföldről és belföldről szár­mazó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjöve­delemnek az ún. forrás-adós jö­vedelem. kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkavállalói érdekképvi­seleti szervezet részére befize­tett vagy levont tagdíj összege valamint a magánszemélytől le­vont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsök­kentő tétel. A megfizetett helyi adó ösz- szegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánsze­mély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményekről a mezőgaz­dasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabályai­nál már szó volt. végű befektetési jegy vásárlása. Új kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapított részvénytársaság nyilvános ki­bocsátásában értékesíti, vagy a részvénytársaság korábbi alapí­tású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke emeléssel jár. Amennyiben a magánsze­mély a szerzés évét követő há­rom évet meghaladóan a befek­7. És ha valaki szellemi tevékenységből származó jövedelemből él? 8. Építményhasznosítás, ingatlan bérbeadás. Sokan a jövede­lemszerzésnek - jövedelem kiegészítésnek - ezt a módját vá­lasztották. Rájuk milyen szabályok érvényesek? 9. Ki számít egyéni vállalkozónak? Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba? 12. Már érintettük a költségtérítést, de mit is jelent ez valójá­ban? 13. Szokatlan ma még a szó használata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a tőkejövedelmek? 14. Ingatlan, ingó, vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásá­ból származó jövedelem. Mit kell erről tudni? 15. 16. 16. Milyen tételekkel lehet csökkenteni az összjövedelmet? 17. 17. Az illetékesek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyi­latkozatokban a kormány befektetés-ösztönző szándékait. Mi­lyen kedvezmények párosulnak ehhez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom