Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-31 / 90. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. március 31., kedd A szerkesztőség postájából Nyílt levél Idegenforgalmi látványosság a Hal tér és Rákóczi út sarkán? Fotó: Nagy István Kedves Vitray Uram (és akinek még inge...)! Biztosan nem lepi meg levelem, hiszen nem ez lesz az egyetlen, amit a napokban kapni fog. Hogy miért egy napilaphoz küldöm? Mert amiről írni kívánok, több egy bajnoki kosárlabdamérkőzés nemközvetítésénél. Önnek (Önöknek) mit jelent a VIDÉK szó? Nekem a Baráti-szőlőhegyet, mert odakötnek gyermekkori élményeim, Fonyódot, Pécset, mert ott töltöttem ifjúkorom éveit, Baját a Súgójával és a piacával és jelenti még Szolnokot, Miskolcot, Tatabányát, Nyíregyházát vagy a dombok közt megbújó csodálatos kis aprófalut, Liptódot is. Vidéki lakos vagyok. Üzenem Önöknek: nem vagyok egyedül. Vidéki értelmiségi vagyok, ezzel sem vagyok egyedül. Vidéki megyebajnokságban sportoló vagyok, még ezzel sem vagyok egyedül. Tudják, kedves FŐVÁROSIAK, (csak akinek inge . . .) itt lett volna a kedvező alkalom, hogy tanuljanak valamit tőlünk VIDÉKIEKTŐL, de Önök már megint kihagytak egy ziccert, és megfosztottak sok-sok vidékit is attól, hogy egy hatalmas, nem csak a sport, hanem a POZITÍV Nem szívesen panaszkodom kis dolgokban. Van úgyis elég bajunk, gondunk. Ami azonban a Németh László utcában történik, az felháborító. Hetenként égetnek el műanyag kukákat, törnek be ablakokat, tesznek tönkre padokat stb. Szeretnénk, ha környezetünk szebb, tisztább lenne. Á lakók ennek érdekében sokat is tesznek, de sajnos a Kertészeti Vállalat újból és következetesen tönkreteszi a féltett kiskerteket. Korábban, a lakók által kezelt területről 30 darab élő fenyőfát vágtak ki, most pedig csaknem ugyanonnét 200 EMBERI KAPCSOLAT élményében is részesülhessenek. Merthogy errefelé van még ilyen. Azon szerencsés 6000 ember egyike vagyok, aki átélhette ezt az élményt a Pécsi Sportcsarnokban két VIDÉKI női kosárlabdacsapat bajnoki mérkőzésén és megmutathatta gyerekeinek élőben, milyen az, ha emberek nem egymást marják, hanem segítik. Mert a pályán ez történt és a lelátókon is. Ez már nemcsak sport, de gyűlölöm a politikát, így befejezésül Horváth Frigyes, a Magyar Kosárlabdázók szöveté- ségnek főtitkára szavaiból idézek: „Ilyen hangulatú mérkőzést még életemben nem láttam”. Nem úgy a tévénézők, akik meg kellett, hogy elégedjenek Gulyás László képével és telefonhangjával, a 3. helyezett budapesti Tungsram, budapesti játékával és egy kellemesen budapestire sikeredett összekötőszöveggel. Mi, hatezresek láttunk valamit! Hajrá Magyarország! Valami hasonlót kívánok Neked, nemcsak sportban! Üdvözlettel: N. I. Egy a hatezerből (Név és cím a szerkesztőségben.) tő kihajtott nárciszt, 18 nagy bokor évelő szellőrózsát, hét gyökeres szimpla rózsát távolítottak el, a kertet védő spárgával együtt. Örülni kellene annak, hogy a Németh László utcában többen gondozzák a házak körüli kerteket. Köszönet helyett azonban tönkreteszik a munkájukat. Dr. Berényi István, Pécs Üzenet K. T.-nének üzenjük, írja meg nevét és címét, hogy levélben válaszolhassunk. Nyugdíjasok és a Balaton Megyünk Európa felé - sokszor halljuk mostanában, pedig lassan már a Balatonra se tudunk eljutni. Miért? - mert a 35 százalékkal felemelt vonat és autóbusz menetjegyárak nem engednek bennünket. Még az 50 százalékos jeggyel is 500 forintba kerül egy balatoni utazás. A kis nyugdíjból ki tudja ezt kifizetni? Ledöntötték a „Berlini falat”, lobogtak az égő gyertyák lángjai a fal tövében , és ahogy néztük a tévében, még mi is örültünk neki. Akkor még nem tudtuk, hogy itt nálunk, Magyarországon is emelünk falakat. Mert azt tettük az áremeléssel. Falakat húztunk a családok közé, mert a magas közlekedési árak miatt nem tudjuk meglátogatni gyerekeinket, unokáinkat! így csak marad a levél, a telefon és a sóvárgás. A nehezen felépített kis nyaralót is már csak gondolatban látogathatjuk. Esetleg kimehetünk kora reggel az állomásra nézhetjük az induló vonatokat, amelyekre csak azért nem ülhetünk fel, mert nincs rá pénzünk, és várjuk, hogy hetven éven felüliek legyünk, mert akkor már ingyen utazhatunk. Némethné Benkő Erzsébet Pécs Jogsegélyszolgálat Ingyenes jogsegélyszolgálatot tart dr. Berényi István, minden pénteken 11-14 óra között a DOZSO Művelődési Házban (Felső- vámház u. 72.). A tanácsadásra jelentkezhetnek nyugdíjkiegészítés céljából a volt hadifoglyok - nyugatiak is - és özvegyeik, továbbá internáltak és elítéltek. Katonakönyvet, ítéletet és nyugdíjszelvényt hozzanak magukkal. Vidékiek levélben is érdeklődhetnek. Jelmezes karnevál Komlón A Komló Városi Gyermek- és Ifjúsági Ház február végén rendezte a városi jelmezes karnevált, az általános iskolások részére. A rendezvényt anyagiakkal - tombolatárgyak ajándékozásával - segítette: Sziráki József (Szilvási ABC), Bíró-Kurdi pékség, Komló Kereskedelemi Kft, játékbolt, Murka Gyula-G. és V. (butik), Sipos László (popsarock), Kővári Tamás (cukrászda), Mester Sándor és Fabriczy Gábor (Ferrocon Kft.), Varga Sándor-V. és T. Kft. Az intézmény vezetősége a gyerekek és szülők nevében ezúton köszöni meg segítségüket, amellyél sok örömet szereztek a résztvevőknek és nagyban hozzájárultak a rendevény sikeréhez. Czanik Istváifné intézményvezető-Hárs Gyógy Péter költő, keddenként 14-16 óráig fogadja az Új DN szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34.) azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kérnek. Az Új DN-ben „Mellőzött krosztály címmel megjelent levélre szeretnék válaszolni, a Pécsi Nemzeti Színházra vonatkozó utolsó bekezdésre. Színházunk rendkívül fontos feladatának és főként szívügyének tekinti a gyermekekkel megszerettetni a színházat. Lévén magam is szülő és pedagógus, érzem és tudom ennek jelentőségét. Az elmúlt években, amióta a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozom, több gyermekeknek szóló előadást mutattunk be, vagy adtunk lehetőséget, természetesen a Bóbita Bábszínház előadásai mellett. Ilyen volt például a Csodák és furcsaságok, a János vitéz délelőtt és délutánra kitűzött előadásai, a Március 24-én 17 óra után pár perccel a 6-os buszjáraton zsebtolvajokkal kerültem összetűzésbe. Az utasok segítségével sikerült őket rendőrkézre adni. Nagyon hálás vagyok, annak a férfinek, aki a védelmemben elsőként lépett fel, s azoknak, akik őt követték. Nem utolsósorban a busz vezetőjének, aki Hamupipőke című Rossiniopera ifjúsági előadásai vagy a most is műsoron lévő Bolondbál című, gyermekeknek szóló Sólyom Kati és a Szélkiáltó együttes műsora. Az idei évad különleges terheket rótt ránk a nagyszínház megnyitásával. Az újjáépült nagyszínházban azért nem tudunk gyerekdarabot műsorra tűzni, mert ezek játszási időpontja csak délután lehet, s ebben az esetben nem tudnánk esti előadást tartani. Reméljük azonban, hogy jövő évadi gazdag műsorunk mind a gyerekekének, mind az ifjúság különböző rétegeinek sok örömöt és élményt jelent majd. Lengyel György igazgató az ajtókat nem nyitotta ki, az állomásra vezette a gépkocsit, és ott rendőrt hívtak. Az utasoknak pedig köszönöm,hogy türelmesen vártak, míg jön a segítség. A két fiatelembernek is, akik eljöttek tanúskodni szintén hálával tartozom. Jó volt érezni, hogy nem maradtam egyedül. Czett Béláné, Pécs Gondozzuk környezetünket vagy hagyjuk sorsára? Rendőrkézen a zsebtolvajok Változások a társadalombiztosítási jogszabályokban! A Magyar Közlöny 25. és 27. száma tartalmazza azokat a jogszabályokat - 1992. évi IX. törvény és 48/1992 (III. 13.) Korm. rendelet - amelyek a társadalombiztosításban bekövetkezett módosításokról, változásokról szólnak. A korábban hatályos rendelkezésekkel szemben a tárgyhónapot követő hónap 10 napjáig kell - a bejelentést (alkalmazotti) -az összesítő elszámolást, - a társadalombiztosítási járulékot, az egészség- biztosítási és nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta, megtenni, beküldeni, illetve befizetni. A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, az egyéb szerv társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék mértéke negyvennégy százalék (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24,5 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke pedig 19,5 százalék.) A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészség- biztosítási járulék mértéke négyszázalék, a nyugdíjjárulék mértéke pedig hatszázalék. A biztosított az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó főfoglalkozású jogviszonya alapján a munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott - a jogszabályokban meghatározott - jövedelem után köteles megfizetni. Az egészségbiztosítási- és nyugdíjj árulék alapot képező jövedelem (legfeljebb azonban évi 900 ezer (havi 75 ezer, napi 2500) forint után köteles a biztosított megfizetni a járulékot. Ez évben ez az összeg 750 ezer forint, mert a jogszabály 1992. március 1. napjától hatályos. Az a biztosított, aki egyidejűleg több - a jogszabályban meghatározott - biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - juttatása, legfeljebb azonban együttesen évi 900 ezer (havi 75 ezer, napi 2500) forint ösz- szeg után köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyban sem éri el a heti harminchat órát. A saját jogú nyugdíjas, baleseti, rokkantsági nyugdíjas biztosított négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. (Azokról van szó, akik nyugdíjazásukat követően munkát vállalnak, újból dolgoznak.) A saját jogú nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas biztosított a nyugdíj újbóli megállapítása céljából VÁLLALHATJA a hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetését. (1975. évi II. törvény 46 §-áról van szó, másként úgy is ismert „nyugdíjátcserélés”. A jövőben tehát a már nyugdíjas munkavállaló nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni). A biztosított a munkanélküli járadék, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélye után hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A biztosított az átképzési támogatás és a képzési támogatásként kapott kerestpótló juttatás után négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért, személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (adóköteles jövedelme), egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyév első napján érvényes minimális bér után köteles negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 ezer forint (havi 75 ezer, napi 2500 forint) jövedelem után. 1992 évben március 1-től legfe'jcbb 480 ezer (havi 48 ezer, napi 1600) forint. Az egyéni vállalkozó a fentebb meghatározott összeg után köteles négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási és hatszázalélkos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni. A tevékenységet kezdő egyéni vállakozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta járulékelőleget köteles fizetni. A fentebb már ismertetett társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék előleget a naptári év első napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után kell fizetni (Ez az idei évben 8000 forint). A járulékfizetés végelszámolását a tárgyévet követően az elért jövedelem alapján kell teljesíteni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért, személyi jövedelmadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege - legfeljebb azonban évi 900 ezer (havi 75 ezer, napi 2500) forint - után baleseti járulékot köteles fizetni. Ha a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig az év első napján érvényes minimális bér után köteles havonta fizetni a baleseti járulékot (az idei évben havi 800 forintot). A társas vállalkozás, - a kiegészítő tevékenységet folytató tag (118/Á §) kivételével - a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér után 44 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társas vállalkozás tagja - a kiegészítő tevékenységet folytató tag kivételével - társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban évi 900 ezer forint után köteles négy- százalékos mértékű egészség- biztosítási és hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni. A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelem után 10 százalékos mértékű baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. S. Á. Színházunknak szívügye
