Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-04 / 63. szám

1992. március 4., szerda üj Dunántúli napló 5 Közhasznú munka új feltételekkel A Munkaügyi Központ támogatja a községek településfejlesztési terveit Az 1992. évi megyei decent­ralizált Foglalkoztatási Alap felhasználásának arányairól döntött tegnapi ülésén a Bara­nya Megyei Munkaügyi Ta­nács. A központi elosztás után idén valamivel több, mint 285 millió forint áll a Megyei Mun­kaügyi Központ rendelkezésére, hogy mozgósítsa Baranya fog­lalkoztatási gondjain enyhítő eszközeit. A tanács tegnap elfo­gadta a munkaügyi központ elő­terjesztését, amelynek értelmé­ben a meglévő pénzösszeget el­sősorban aktív módszerekre - így munkahelyteremtő beruhá­zásokra, közhasznú munkavég­zésre és átképzésre - fordítják. Kisebb hangsúlyt kapnak a fog­lalkoztatást bővítő beruházások, csökkentett munkaidejű terme­lés, és a vállalkozóvá válás cél­jára elkülönített keretösszegek, míg a korengedményes nyug­díjra, illetve más, konkrét mun­kahelyet nem eredményező megoldásokra szánt pénzek összege nem, vagy alig haladja meg az elmúlt évit. Valamelyest javíthatja a forrás oldalt idén az Országos Munkaerőpiaci Bi­zottság közelmúltban meghirde­tett pályázata, ami újabb pénz­hez juttava a megyét több lép­csős tervezést tesz lehetővé. Az egyes foglalkoztatási tá­mogatási formák közül a Bara­nyában egyre népszerűbb köz­hasznú munkavégzés feltételei változnak számottevően ebben az évben. Az országos kezde­ményezéshez csatlakozva a munkaügyi központ szeretné el­érni, hogy a megye önkormány­zatai nem csak kommunális munkák elvégeztetésére fordí­tanák ezt a támogatást, hanem a jövőben ezt a módot használnák ki a települések szociális, egészségügyi, környezetvé­delmi, területfejlesztési elkép­zeléseinek megvalósítására is. A kezdeményezés esélyeit nö­veli, hogy az ilyen jellegű beru­házásokhoz több országos, il­letve megyei program biztosít pótlólagos forrásokat. A tavalyról áthúzódó 27 tan­folyam befejezése mellett 33 új kurzust indít ebben az évben a munkaügyi központ képzési-át­képzési osztálya. A munkaügyi tanács tegnap változtatás nélkül elfogadta az osztály idei prog­ramját, azzal a kitétellel, hogy munkatársai a jövőben részletes jelentést tesznek majd az egyes képzési formák hatékonyságá­ról, eredményességéről. A ta­nács döntött az idei munkahely­teremtő beruházások támogatá­sának feltételrendszerérői. En­nek lényeges eleme, hogy a tá­mogatást igénybe vevővel kö­tött szerződésben a Megyei Munkaügyi Központ minimum 100 százalékos jelzáloggal biz­tosítja a pályázati elképzelések megvalósulását. Felmerült, hogy a jövőben a vissza nem té­rítendő támogatás bizonyos há­nyadát „garancia” alapítványba adják vissza a sikeresen mű­ködő vállalkozók. Végül a ta­nács a tavalyi döntési mecha­nizmus megtartása mellett hatá­rozott, azzal a kiegészítéssel, hogy mindhárom oldal hatéko­nyabban bekapcsolódik a mun­kaügyi központ döntéselőké­szítő munkájába. K. E. Dr. Kurucsai Csaba (jobbról) hozzászól a beszámolóhoz Fotó: Proksza László Várakozásteli év a Jelenkor Kiadóban Egyesületek a munkanélküliség kezelésére Nem kormányzati szerveze- tek(egyesületek, öntevékeny szerveződések) szerepe a mun­kanélküliség kezelésében cím­mel két napos konferenciát tar­tottak Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban március 2-án és 3-án. A francia szakemberek otthoni ta­pasztalataikról tartottak előadá­sokat, melyeken szó esett a munkanéljküliség minden for­májáról, kezelésének lehetséges módozatairól. Nők a diszkrimináció ellen A nőkkel szembeni minden­nemű diszkriminációt megtiltó ENSZ-egyezmény megismerte­tése a célja az idei nőnaphoz kapcsolódóan a Magyar Nők Szövetségének. A szervezet ez- időtájt minden esztendőben a nőkérdés valamilyen aktuális problémájára, az azzal szorosan összefüggő kérdésekre hívja fel a figyelmet. Az egyezményről a szövetség kedden rendezett nyílt vitát Budapesten. A szövetség vendégeként John B. Mathiason, az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bi­zottságának igazgatóhelyettese az 1981-ben elfogadott egyez­mény normáiról, nemzetközi hatásáról, jelentőségéről szá­molt be. A Magyar Nők Szövet­ségének elnöke, Asbótné Thorma Judit az egyezmény fontosságát összegezve kijelen­tette: az olyan átfogó keret, amely kihívás mindazon erők számára, amelyek megalkották és állandósították a nemek alap­ján történő diszkriminációt. Beszélgetésre hívta tegnap délutánra a régióban élő írókat a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, a Jelenkor szerkesztő­sége és a Magyar írószövetség Dél-dunántúli Csoportja, hogy szóljanak a kiadó helyzetéről, terveiről, s bemutassák a számí­tógépes szedésre kialakított he­lyiséget. Többek közt ott volt Csorba Győző, Pákolitz István, Makay Ida, Berták László, Ga- lambosi László, Meliorisz Béla, Kabdebó Lóránd és Pál József is, valamint dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés kul­turális ügyekért felelős al- elnöke. Csordás Gábor a bevezető­ben elmondta, szerencsés lé­pésnek bizonyult 1989-ben megválni a Lapkiadó Vállalat­tól, felélénkült az itteni könyv­kiadás, jelentősége és nagyság­rendje is nőtt. Mindehhez hoz­zájárult az is, hogy a kiadó áttért a számítógépes szedésre és tör­delésre. Eddig közel 30 kötettel jelentkeztek, tavaly 9 művet ad­tak ki, idén 16 szerepel a terv­ben. Néhány ezekből: a Költé­szet Napjára várható Tolnai Ottó, Takáts Zsuzsa, Somlyó György és Károlyi Amy egy-egy kötete, az Ünnepi Könyvhétre pedig olyan csemegék, mint Nádas Péter, Lengyel Péter és Márton László munkái. Válto­zás, hogy a kaposvári nyomda helyett egy olcsóbb újat keres­tek, már a márciusi számot is a pécsi magánnyomda készítette. A kiadó után a folyóiratról szólt Csuhái István. Kiemelte, hogy a több évtizedes hagyományú, Pécsett szerkesztett Jelenkor jö­vőjében nagy szerepe van a hát­országnak, azaz az éltető szel­lemi közegnek. Elmondta: a vi­déki városok közül Pécsett a legteljesebb viszonylag az iro­dalmi életfa. A rendszeres kapcsolat fon­tosságáról szólt dr. Kurucsai Csaba, s arról, hogy a közgyűlés magára nézve kötelezőnek tartja a havi megjelenésű irodalmi lap támogatását. Vita támadt a kia­dóigazgatói és a főszerkesztői funkciók szétválasztásáról, s az álláspontok egyeztetése során nem csak az derült ki, hogy oly­kor muszáj a dolgokat a nevü­kön nevezni, hanem az is: a leg­fontosabb akárhogy is, de az ér­ték megőrzése. H. I. Gy. Öncsőd a Bőrgyárnál A gyár sorsa három hónap alatt eldől Öncsődöt jelentett a Pécsi Bőrgyár - kaptuk a hírt, me­lyet tegnap a vállalat vezetése is megerősített. A remények szerint a gyár stabilizálásához vezető lépés a korábban beje­lentettekhez képest nem jár újabb elbocsátásokkal, s a dolgozók abban is biztosak lehetnek, hogy megkapják bé­rüket. Az első hallásra drámainak tetsző hír tehát nem azt jelenti, hogy a gyárat azonnal be kéne csukni, azt viszont mindenkép­pen, hogy 90 napon belül ren­dezni kell a hitelezőkkel és a gyár adósaival kapcsolatos, függőben lévő pénzügyeket. Mint megtudtuk, a bőrgyári vezetés azért szánta el magát a kétségkívül drasztikus lépésre, mert bár a kintlévőségek, a rak­tárban álló kész-, és félkész termékek, valamint a gyár tar­tozásai közötti mintegy 300 mil­lió forintos különbség pluszban jelentkezik - viszont az adósok tartozásainak behajtására csak így mutatkozik esély. Egyszerűbben magyarázva: a Bőrgyárnak több pénzzel tar­toznak, mint amennyivel maga a gyár másoknak tartozik, bele­számítva ebbe a jelenleg még eladatlan, de más cégek által már megrendelt termékeket is. Ami az öncsőd bejelentését szükségessé tette az az, hogy, ha a Bőrgyár fizetni szeretné adósságait - márpedig más le­hetősége nem nagyon van -, akkor a neki tartozókat is rá kell kényszerítenie a számlák kie­gyenlítésére. Erre szolgál az öncsőd, mely 90 napos haladé­kot biztosít arra, hogy a gyár behajtsa kintlévőségeit - anél­kül, hogy ez alatt tartozásait fi­zetnie kellene. Az is igaz viszont, hogy ha a 90 nap alatt nem sikerül az adó­sokat fizetésre bírni, a felszá­molás következik. Erről egye­lőre viszont szó sincs. Mint Ve­res Lajos vezérigazgató lapunk­nak elmondta, jó esélyt lát arra, hogy az öncsőd eredményre ve­zet, de az adósság behajtása mellett szükség lesz másra is. Nevezetesen, hogy az Állami Vagyonügynökség egyetértsen a bőrgyáriak azon javaslatával, mely szerint a gyár területén lévő egyes épületeket és a gyár­tás szempontjából felesleges ál­lóeszközöket értékesíteni lehes­sen. Az ÁVÜ-nek felterjesztett javaslat egyébként azt is tartal­mazza, hogy - a gyár privatizá­ciójára kiírt tender eredményte­lensége miatt - a Vagyonügy­nökség a privatizáció egy más módjára adjon engedélyt. A fentiekből kiderül: a dol­gozóknak egyelőre biztos a ke­resetük. Remélhetőleg a későb­biekben is az lesz, ami persze azt is jelentené, hogy a nagy hírű gyár jövője biztossá válik. Ennek ellenkezőjére pedig még gondolni sem merünk - a fel­számolás ugyanis sok száz em­ber sorsát érintené ... Pauska Pécsi Vállalkozói Klub A pécsi tv-torony Kilátó presszóját a Hexaco Kft bérbe vette öt évre. A lehetőségekhez képest átalakították és szolgálta­tásaikat bővítették: a presszó mellett egy mini éttermet nyitot­tak. A Kilátó presszó adottsá­gait kihasználva „Top Business Club”-ot (Menedzser Klubot) hoztak létre a közelmúltban. Skrionya Zoltán, a Hexaco kft. ügyvezetője a Pécsi Vállal­kozók Klubjának tervezett szol­gáltatásaira hívta fel a figyel­met. Jelenleg a tagok toborzása történik: száz vállalkozót vár­nak a megyéből. Beszélgeté­sünkkor külön hangsúlyozta: a múlt rendszerben a gazdaság szereplői kötelezően részt vet­tek találkozókon, előadásokon, foglalkozásokon, így személye­sen ismerték egymást és a cége­ket is. A gazdasági élet mai ve­zetői ezt az előnyt nem élvezhe­tik. A különböző vállalatoknak, kft-knek, rt-knek, gmk-knak és egyéni vállalkozóknak nincs olyan fórumuk, ahol elképzelé­seiket megvitathatnák. Erre ide­ális lenne a vállalkozói klub. Keretet akarnak biztosítani a személyes kapcsolatok kialakí­tásához. Ez egy olyan működő fórum lenne itt Dél-Dunántú- lon, mely az emberi és az üzleti kapcsolatokat is ápolná. A leg­merészebb, akár első pillanat­ban megvalósíthatatlannak tűnő ötletet könnyebb eladni több vállalkozónak társulva: ma még álomnak tűnik a pécsi libegő, pedig a világkiállításra a Me- csekoldalban működni fog. A vállalkozói klub nem me­rev, száraz formában működne: a tagok csütörtökönként érdekes emberekkel, neves művészek­kel és különböző vállalkozók­kal, külföldi befektetőkkel is­merkedhetnek meg. Számítógé­pes adatbank segítségével üzle­teket köthetnek. A jövőben me­zőgazdasági szekciót is szeret­nének kialakítani. Az érdeklődőket a pécsi, Szántó Kovács János utca 1/B.5.em. 514.szoba - Képvise­leti irodába - várják hétfőtől péntekig munkaidőben. Utolér­hetők a 10-444/355-ös telefon­számon. Ádám Erika Watrelos és Mohács Újabb testvérvárosi kapcsolat „A bennünket elválasztó kétezer kilométer, igaz, sok, mégsem lehet akadály. ” - mondta egyebek mellett Alain Faugaret, a franciaországi Watrelos város polgármes­tere, aki nyolc fős delegáció élén tegnap Mohácson a vá­rosháza dísztermében találko­zott a képviselőtestület tagja­ival. Watrelos és Mohács kö­zött a partnervárosi kapcsolat felvételének a gondolata ta­valy vetődött föl. A francia fél kereste az ismeretséget. Mo­hács polgármestere, jegyzője és a testület mellett dolgozó vállalkozási szakbizottság el­nöke az ősszel néhány napra ellátogatott Franciaországba, a viszonzása ennek az útnak tulajdonképpen most történt. A partnervárosi kapcsolat aláírását, hivatalossá tételét novemberre tervezik, akkorra adtak át meghívót a mohácsi képviselőtestületnek a fran­ciák. Előtte a kereskedőházuk szakemberei még ellátogat­nak Mohácsra, s felmérik, mi­lyen lehetőséget látnak a há­lózat itteni kiterjesztésére. Szó esett arról is, hogy a ná­luk használatos olcsó és kor­szerű építési technológiát, to­vábbá a szennyvíztisztítási módszert nálunk is meghono­sítanák. A francia delegáció tagjai négy napos látogatásuk után ma reggel utaznak el - a kö­vetkező találkozó már Fran­ciaországban, novemberben lesz esedékes. B. M. Drágul a kenyér Baranyában is Március 16-tól 3 forint a zsömle Az energia-, és az alapanya­gok folyamatos drágulása a sü­tőipari vállalatok árait sem hagyta érintetlenül. Bár me­gyénkben igyekeztek minél to­vább tartani az eddigi árakat, március 16-tól mégis emelni kénytelen a Baranya Megyei és a Pécsi Sütőipari Vállalat is. Az indokok mindkét cégnél azono­sak: az alapanyagok, és az ener­gia mellett az egyéb költségter- hek nagymértékű emelkedése. A Pécsi Sütőipari Vállalat termékeinek ajánlott fogyasztói ára átlag 20 százalékkal lesz több. A legolcsóbb kenyér a Mecseki, ennek a boltok szá­mára ajánlott fogyasztói ára 31 forint, a zsömléé és kiflié 3 fo­rint. Az már természetesen az egyes üzletektől függ, hogy mekkora mértékben térnek el a vállalat által javasolt összegtől. Dr. Somogyvári Róbert igazgató elmondta, hogy a Pécsi Sütői­pari Vállalat az idén semmikép­pen nem tervez további drágítá­sokat, még abban az esetben sem, ha ismét emelkednek az alapanyag árak. A kínálatot azonban bővítik, így a most kapható csaknem 40 féle kenyér mellé újabb különlegességek kerülnek. A Baranya Megyei Sütőipari Vállalat átlagban 8-25 százalék között emeli árait. Az általuk sütött kenyerek közül a fél fehér kerül majd a legkevesebbe. En­nek ajánlott fogyasztói ára a pé­csi sütőipari áraihoz hasonlóan, 31 forint lesz, a zsömle és kifli pedig 3 forintba kerül. Fazekas István igazgató elmondta, hogy termékeiknél bármikor további áremelés következhet be, amennyiben a termelés anyagi feltételei változnak. Új kenyér­fajtákkal a Baranya Megyei Sü­tőipari Vállalat jelenleg nem kí­sérletezik, mivel választékuk­ban már így is több mint 100 féle termék szerepel. Nem kerülhetik el az áreme­lést a magán pékségek sem. Mivel áraik nagyon változóak, különböző mértékben és idő­pontban kerül sor az emelésre. Az ismert baranyai sütödék kö­zül a bogádi pék például egye­lőre nem tervez áremelést, a Pécsre és a környező falvakba is szállító pécsváradi pékség ter­mékei azonban várhatóan a jövő héttől többe kerülnek. A drágu­lás mértékéről annyit árultak el, hogy kevesebb lesz mint az ál­lami vállalatoké. Pataki V. Hankiss Elemér hazautazik Miután Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke szerdán hazatér az Egyesült Államokból, Nahlik Gábor­ral, az MTV hétfőn kineve­zett alelnökével közösen fogja kidolgozni a média új szervezeti és működési sza­bályzatának alapelveit - tá­jékoztatta az MTI-t Bányai Gábor, a televízió ügyve­zető elnöke. A szabályzat csak konszenzus alapján jö­het létre, de annak tükröznie kell az egyszemélyi vezetés elvét, valamint a munkálta­tói jogokat, amelyek a tör­vény szerint az elnököt ille­tik meg - tette hozzá,majd megerősítette: Hankiss Elemér fegyelmi eljárást indít Nahlik Gábor ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom