Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-30 / 89. szám

1992. március 30., hétfő aj Dunántúli napló 7 Idegen neveken Egyszerűen fel nem fogha­tom, mert egyszerűen felfogha­tatlan, miért hiszik egyes vál­lalkozók, hogy vállalkozásuk sikeresebb lesz, ha idegeny- nyelvű - leginkább persze angol- nevet választanak vállalkozá­sukhoz. A lapok hirdetési odlalait böngészve csak kapkodja a fejét az ember a rengeteg idegen nyelvű cégelnevezés olvastán, amelyeknek a nagy többségéről „természetesen” nem lehet meg­tudni e nevek alapján, hogy mi­vel is foglalkoznak. Persze, nem csak a magyar anyanyelvű hir­detésolvasó nem tudja ezt, ha­nem az sem, akinek szólhat(?) a hirdetés: az angol nyelv birto­kosa. Három egymást követő na­pon a kezembe került hirdetési újságból írtam ki a következő neveket, melyekhez a tevékeny­ségi kör ismertetését csak azért mellőzöm, nehogy ingyen rek­lámhoz juttassam a cégeket. Tehát... Hirdető- 1992. március 18.- Step butik -Alimpex Kft - Mercurius - Allbau - Bauex­port. Extra - 1992. március 19. - Sooter's foto - Dreamtrucks Kft- Orthoprofil Bt. - Sollun - Mi- tax Organ Kft - Welt Kft - GUK Eurooffice - Solar Pack Kft.­Ker & Szóig - 1992. március 20. - HC Humancoop - Probi- tás - Stiria - netcom-informa- tika (így kisbetűvel) - Privat Manager Club - Trendex - Fair Trend - Italoszeria (sic!) Tele- comp Kft - Unique Group - Cash-trade. Szinte felüdülés mindezek között ilyent olvasni: Pedál ke­rékpár, vagy Márton Utazási Iroda (V.O.: Nils Holgerson Márton ludja.) Mintha nem is Magyarorszá­gon lennénk! És mintha a neve­zett cégek nem is elsősorban hazai, tehát főleg magyarul tudó üzletfeleikből szeretnének em- gélni! Csak azt ne mondják, hogy így, idegen elnevezés mögé bújva vélik jobban elad- hatónak a portékát. Vagy hogy így talál rájuk jobban a dúsgaz­dag nyugati mittudoménki- csoda. Vagy talán könnyebb ki­találni egy sokat sejtető, ám ke­veset mondó idegen nyelvű el­nevezést, mint egy jól hangzó, s jól is tájékoztató magyar nyel­vűt? Kár! Nagy kár! Ugyan mondják már meg: miért kell előre megfontolt szándékkal gyilkolni amugyis sokat szenvedő, mégis szép magyar nyelvünket? Hársfai István Giliszták Napok óta csepereg és esik, hűvös szél fúj, mintha ősz lenne. Pedig már tavasz van. Az esőtől kibújtak a földből a gi­liszták, s megkezdték vándorlá­sukat. A parkok menti járdákon gilisztatetemeket kerülgetek. Nem valami gusztusos látvány. Erről jut eszembe a tavaly nyári angolna-vész, na meg arról, hogy olvasom, a Balatonon megkezdték az angolnák lehalá­szását. Vajon mindet kifogják? Jó lenne. Mert a tavaly nyári élményeim majdnem végképp kiábrándítottak Balaton-imáda- tomból. Aki nem látta, annak hiába is mesélem, milyen undo­rító látványt és bűzt jelentett a soha el nem fogyó, kismillió fe­hérlő folt a tükörsima vízen. Az angolna-tetemek sodródtak a part felé. Aki nem bírta gyo­morra], az felkerekedett és talán végleg elutazott. Az edzetteb­bek megpróbálták túlélni. Hogy a tavalyi dögvész mennyire veti Mit hoz az új Munka Törvénykönyve a munka világának? Vádak és válaszok Megszűnik minden általány Változik a KRESZ (MTI-Press) - Az új Munka Törvénykönyvéből előrelátha­tólag a héten zajlik majd a vég­szavazás az Országgyűlésben. Lényegében azonban elfoga­dottnak tekinthető a törvényja­vaslat, hiszen a képviselők vé­gigszavazták az összes egyéni módosító javaslatot, és most csak azért áll az ügy, mert a kö­zel 600 módosító indítvány sza­vazása közben két egymással összeegyeztethetetlen pont is bekerült az új Munka Törvény- könyvébe. A megszülető törvényt mái az előkészületek során is heves támadások érték, pedig több ér- dekegyezetető és szakmai fó­rumot is megjárt a tervezet, mi­előtt bekerült volna a Tisztelt Ház elé. A felmerült legsúlyo­sabb kritikai megjegyzésekre sajtótájékoztatón válaszolt Kis Gyula munkaügyi miniszter. Mi is a szociális érzékenység? Főleg szakszervezeti körök­ből hangzott el többször is a vád: az új Munka Törvény- könyve visszalépést jelent a munkavállalói jogok védelmé­ben. A törvény igaz, hogy meg­felel a piacgazdaság igényei­nek, azonban híján van minden­féle szociális érzékenységnek. A miniszteri válasz e kérdésben határozott cáfolat. Nemcsak, hogy nem csökkentek a munka- vállalók szociális vívmányai, de a konkrét példák is azt bizonyít­ják, hogy még bővültek is - ál­lítja a munkaügyi miniszter. A felmondási idő minimuma 15-ről 30 napra nőtt, és emelke­dett maximális időtartama is, ami most már egy év. Szintén nőtt a felmondási időhöz kap­csolódó, a munkavégzés alóli felmentés lehetséges ideje, ami az új szabályozás szerint a fel­mondási idő fele. A végkielégí­tés kérdésében is kedvezőbb az új szabályozás. A 25 évnél több munkaviszonnyal rendelkezők kötelezően legalább 6 hónapnyi végkielégítést kapnak. Komoly garanciákat tartalmaz az új Munka Törvénykönyve a túl­munka vonatkozásában is, kife­jezetten védi a gyermekes anyákat. Komoly pozitív válto­zást jelent a felmondási tilalmak új szabályozása, amely bizto­sabb garanciákat ad mind a GYED-et igénybevevő kisma­máknak, mind a sorkatonáknak. Csökken vagy nő az érdekvédelem? A kritikai megjegyzések egy másik csoportja azt állítja, hogy az üzemi tanácsok jogkörének meghatározásakor és a szak- szervezeti jogosítványok ponto­sításánál az a törekvés nyilvánul meg az új törvényben, hogy csökkentse a szakszervezetek érdekvédelmi lehetőségeit, jo­gosultságait. Kiss Gyula ezeket a vádakat is visszautasította, mert szerinte a törvény nem tesz mást, mint hogy tisztázza mind az üzemi tanácsok, mind a szakszerveze­tek hatáskörét, meghagyva a szakszervezetek kezében a klasszikus értelemben vett ér­dekvédelmi jogosultágokat és az üzemi tanács hatáskörébe utalva azokat a kérdéseket, amelyek a munkáltatók és a munkavállalók együttműködé­sét szabályozzák. A válasz azonban legalábbis kétséges, hiszen a tervezet min­denképpen szűkíti a szakszer­vezeti jogosultságokat abban az értelemben, hogy csökkennek azok a kérdések, amelyekben vétójoggal rendelkeznek a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek. Ezt a tervezet ké­szítői azzal indokolják, hogy a dolgozók egyéni jogsérelmeik­kel a bíróságokhoz fordulhatnak a kötelező munkahelyi egyezfe- tés után. Kérdés azonban mi­lyen biztosítékot jelent ez, főleg a mostani átmeneti időszakban, amikor a gazdasági szükség- helyzetek miatt a legnagyobb veszélyek fenyegetik a munka- vállalókat, és a bíróságok egyébként is túlterheltek. Az MSZP például az Alkotmánybí­rósághoz kíván fordulni - a hí­rek szerint - amiért a szakszer­vezeti tisztségviselőket védő jogszabályok csak a reprezenta­tivitással rendelkező szakszer­vezetek tisztségviselőire terjed­nek ki. Ha nem válik be, megváltoztatjuk! A munkaügyi miniszter a törvény erényének, egyes kriti­kus hangok azonban éppen, hogy gyengeségének tartják, hogy a törvényi előírások a leg­több esetben nem konkrét mér­tékű, illetve tartalmú meghatá­rozásokat tartalmaznak a mun­kavállalók és a munkaadók kapcsolatának meghatározásá­ban, hanem csak azokat a mi­nimális szinteket rögzítik, ame­lyektől lefelé nem lehet eltérni a munkavállalók kárára. Ebben az esetben is azt mondhatjuk, hogy a kritikai hangoknak főként akkor van igazuk, ha az átmenet időszaká­nak állapotát tekintjük. Amíg nem alakul ki a hiteles és erős munkahelyi érdekvédelem, ad­dig nagy valószínűséggel a munkavállalóknak nem lesz ere­jük arrra, hogy a minimális szinteknél kedvezőbb tartalmú megállapodásokat kössenek munkaadóikkal. A Munka Törvénykönyvének alkalmasságát azonban min­denképpen csak az idő mutat­hatja meg. A gyakorlatban derül majd ki, mely pontjai alkalmaz­hatóak, melyek azok, amelyek megfelelnek az elvárásoknak. A gyakorlat által diktált változásokkal kapcsolatban a minisztérium is nyitott. A mun­kaügyi miniszter maga is úgy nyilatkozott: az idő folyamán biztosan több helyen is felmerül majd a változtatás szükséges­sége P. P. Szálkák vissza a balatoni idegenforgal­mat, azt nehéz megjósolni. Csak reménykedhetünk, hogy nem nagyon, hisz az ember könnyen felejt és született derűlátó. Jó lenne végleg kifogni va­lamennyi angolnát a Balaton­ból, nehogy mégegyszer meg­ismétlődhessék a tavalyi töme­ges pusztulásuk! A járdákon heverő giliszta-tetemeket meg majd csak kikerülgetjük. Vegetáriusok Ne ütközzön meg senki, ha vegetáriánust vagy vegetáriust hall, olvas. Mindkettő ugyanazt jelenti, csak másképp emlegetik az angolszász és a német nyelv- területen. De nem is ez a mon­dandóm, hanem az, hogy a vilá­gon mind többen űzik ki étren­dükből a húst, sőt vannak, akik annyira ragaszkodnak elveik­hez, hogy semmiféle állati ter­méket, tehát tejet, tejterméket, tojást, mézet sem fogyasztanak. Most aztán megnézhetem magam. Ugyan nem eszem húst hússal, híve vagyok a változatos étrendnek, de ennyi lemondásra képtelen lennék. Egy ötven­nyolc éves vegetárius ismerő­söm (alig néz ki többnek het­venötnél) égre-földre győzkö­dött, mennyire mérgezem szer­vezetemet a sokféle narkoti­kummal, mint például a hús, a só, a cukor (szerencsére ebből minimálisát veszek magam­hoz), az ecet és így tovább. Most aztán kinek higgyek? Úgy nőttem fel, hogy a szer­vezetnek szüksége van a vegyes táplálékkal bevitt ásványi anya­gokra, nyomelemekre, vitami­nokra, napi bizonyos mennyi­ségű kalóriára (ajaj, ez utóbbi­val nem vagyunk spórolósak) és sokmindenre. Azt is belémsuly- kolták, hogy a legegyszerűbb ételnek is alapkövetelménye: jó­ízű legyen. Szeretem a sárgaré­pafőzeléket, a főtt krumplit (csipetnyi sóval), megeszek mindent, ami gusztusos és ehető. Egyik rigolyám is épp ebből ered, ki nem állom, ha a paprikáskrumpli mondjuk bab­főzelék ízű. Én magam soha senkit nem beszéltem le erről vagy arról az ételről, mondván, hogy az egészségtelen. Bármit is eszik, lelke rajta! Egy biztos, eddigi majd negyvenkilenc évemben sokmindent ettem, s lám még élek. Egy bölcs(?) mondás jut eszembe: ami jólesik, meg is teheted, attól ne foszd meg ma­gad. Nem is akarom. De ennék már spenótot tükör­tojással! Vagy mákostésztát! Vagy babfőzeléket sültszalon- nával! Vagy ... Amire még te­lik. S az sem veszi el az étvá­gyamat, hogy ezzel netán mér­gezem magam. Méreg? Ki tudja? Csak jóízű legyen! Murányi László A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban tar­tott sajtótájékoztatón Siklós Csaba miniszter bejelentette: a kormány legutóbbi ülésén a közúti közlekedés biztonságá­nak szembetűnő romlása miatt a KRESZ egyes előírásainak mie­lőbbi megváltoztatása mellett döntött. Az érveket megdöb­bentő adatsorral támasztotta alá: 1987-1991 között a közúti bal­esetek áldozatainak száma 34 százalékkal, a súlyosan sérül­teké 49 százalékkal emelkedett. Az ittas gépkocsivezetők a ko­rábbinál 51 százalékkal több balesetet okoztak ebben az idő­szakban. Elszaporodott a durva szabálysértés, a tilos jelzés fi­gyelmen kívül hagyása, a záró­vonalak, a sebességi korlátozá­sok átlépése. Igaz, 1991-ben je­lentősen csökkent a balesetek száma, körülbelül olyan mér­tékben, amennyivel a magas költségek miatt a benzinfo­gyasztás is visszaesett. A kor­mány véleménye szerint a szá­mok csalókák, nem a közleke­dők fegyelme javult. Mások szerint viszont a „vasárnapi au­tósok” szorultak ki az utakról, ezért javult a baleseti statisz­tika. A KRESZ új előírása, hogy lakott területeken a gépjármű­vek sebességhatárát egységesen óránkénti 50 kilométerre csök­kentik, egyúttal módosulnak a párhuzamos közlekedésre vo­natkozó szabályok is. Ezentúl a belső forgalmi sávokban bármi­lyenjármű - lassú teherautó is - haladhat. A városokban, ahol az autóbuszok fenntartott sávban közlekednek, ezentúl a taxikkal osztozhatnak majd a „zöld-pá­lya” használatán. Lakott terüle­ten kívül a főútvonalakon és au­tóutakon nappal is megkövete­lik majd a tompított fényszóró és a hátsó biztonsági övék köte­lező használatát. Április 1-jétől újraszabályoz­zák a gépkocsik üzemanyag költségtérítési rendszerét. A sa­ját gépkocsijukat hivatalos célra használók ezentúl semilyen fenntartási, javítási általányt nem számolhatnak el, nincs szükség az üzemanyagfogyasz­tás igazolására sem; egy most kiadott táblázat szerint, a fo­gyasztási normák arányában, az igazolt kilométerek alapján kér­hetik az üzemanyag költségek visszatérítését. 1000 köbcenti­méterig száz kilométerenként 8, 1001 és 1500 köbcenti között 9, 1501 köbcenti felett pedig 10 li­ter benzint fogadnak el norma­ként. A dízel kocsik esetében minden kategóriában egy liter­rel kisebb az elfogadott fo­gyasztási norma. Siklós Csaba elmondta, hogy az adózási szabályok értelmé­ben a gépkocsi üzembentartásá- nak minden költsége elszámol­ható a megfelelő bizonylatok csatolásával. Az eljárás azon­ban kissé bonyolult, az autójaví­tás számláit el kell tenni, ki kell számítani a hivatalos és magán- használat arányait és ennek megfelelően kell a munkáltató­val elszámolni az év végén. Minden cég annyit fizet majd a dolgozóinak, amennyit tud, a gépkocsitulajdonosok pedig adóalapjukból - a bevételek és kiadások szembeállításával - levonhatják a törvényes össze­geket. Erre az új elszámolási rendre mind a két félnek be kell rendezkednie. A miniszter is el­ismerte, hogy ez nem lesz könnyű. (FEB) (somfai) Közgyűlésre készül a Fellbach Rt Első csonka kereskedelmi évét 114 millió forintos veszte­séggel zárta a pécsi FEMA be­vásárló központot üzemeltető Fellbach Részvénytársaság. A negatív mérleg okát első­sorban az elhúzódó indulás költségeiben, a forráshiány mi­att igénybevett hitelek magas kamatterheiben látja a társaság vezetése. Nem kedvezett a Magyaror­szágon úttörő vállalkozásban megvalósult bevásárlóközpont forgalmának a jugoszláv vevők elmaradása sem. A veszteséges első év elle­nére a FEMA nem változtat ed­digi ár- és kereskedelempoliti­káján. A centrum megtartja az átlagosan 10-15 százalékkal ol­csóbb árait, alkalmazottai to­vább folytatják az eddig nagy­sikerű FÉMA-nap sorozatot, il­letve a vásárlók körében egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendő diszkont formát. A cég vezetői bíznak a forga­lom fellendülésében. Optimiz­musukat elsősorban az autós bevásárlási szokások várható fokozatos elterjedésére alapoz­zák, de a béke megszilárdulásá­val számítanak a határmenti forgalom újraéledésére is. Az első év tanulságai szerint várhatóan változik a bevásárló­centrum kínálata is. A hiper­market a jövőben a töme­gáru-ellátást igyekszik mara­déktalanul biztosítani, míg az épület galériáján a minőségi termékek a szaporodó márka­boltok polcain jelennek meg. Az év első felében a nyugati parkolóban újabb üzletsorral gyarapodik a bevásárlócentrum. A Fellbach Rt. további nagy­szabású terveit az üzleti siker reményében a vezetés április­ban viszi a részvénytársasági közgyűlés elé. Kaszás E. Művelődés - művelés Kár lenne szót vesztegetni az ügyre, ha nem kellene gyors el­terjedésétől tartani. Mert ami rádióban-tévében néhányszor elhangzik, az egy­kettőre gyökeret ver a köz­nyelvben. Volt már erre bőség­gel példa! Előbb a pécsi rádióban fi­gyeltem fel rá (lehet, ugyanab­ból a szájból el hangzóan j, majd a tv-híradóban. A szólók magától értetődő természetességgel, de leginkább figyelmetlenül ejtették ki a kép­telenséget az egyik kormányzati tárcáról, hogy „földművelődé­sügyi”. Lehet, hogy csak elszólás; örülnék, ha csak ez volna. De az ismétlődésből arra következtet­hetek, hogy az illetők így „ér­zik” helyesnek, s ezért terjesz­teni is fogják. Földművelődé­sügy? Mi ez? A föld nem auto­nóm lény, amely önmagát mű­veli, amely tevékenység pedig már művelődésnek lenne mondható. Nem, a föld művelésre szo­rul, más általi megművelésre. Vagyis földművelésre. így a te­vékenységi minisztériuma is „földművelésügyi”. Oly természetes ez, kár is szót vesztegetni rá! H. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom