Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-29 / 88. szám
Évi 60-65 koncert Pezsdülő zenei élet Szekszárdon Folyton csak azt hallani, hogy a kultúrára nincs pénz; aztán sokszor kiderül, hogy a lélek, azaz a kezdeményező készség, a figyelem hiányzik inkább. Szekszárdon ez utóbbi tekintetében úgy látszik, nincs hiba, mert amikor a megyeszékhely . zenei élete után érdeklődtem, a pénz nem is került szóba. Legelőször is a héten megrendezésre került, immár hagyományossá váló „Thész László Zenei Alapítvány” hangversenyére kell felhívni a figyelmet. Az Alapítvány névadója, Thész László szekszárdi zongoraművész és zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneiskola egykori növendéke majd tanára, utóbb igazgatója volt. Thész László tragikus körülmények között, fiatalon halt meg 1990. elején, nem sokkal azelőtt, hogy az év március 23-án lett volna első önálló filharmóniai hangversenye. A rá emlékező szekszárdi zenebarát közönség úgy határozott, hogy ezen a napon minden évben koncertet szerveznek, és a bevétellel a „Thész László Zenei Alapítvány” keretében egy arra érdemes, tehetséges zenész-növendéket támogatnak a továbbtanulásban. Tavaly első ízben került sor a díj odaítélésére: segítségével Rózner Zsolt hegedű tanszakos diák tanulhat Budapesten. A komolyzenei események magvát a Művészetek Házában megrendezésre kerülő évi 60-65 koncert jelenti, ahol országos hírű együttesek, előadók lépnek fel. A „Zenebarát bérlet” tulajdonosának azt biztosítja, hogy egy éven át félárú jegyet vehet az előadásokra. A legjelesebb helyi zenekar a „Szekszárdi Városi Kamarazenekar”, mely főképp zeneiskolai tanárokból áll. Ok most hétfőn, március 30-án adnak hangversenyt. A Babits Mihály Városi Művelődési Központ két együttest is fenntart, mégpedig a zeneiskola fúvós tanszékének tanáraiból álló, Pecze István vezette Big Band-et, és a Jazz Kvartettet, melyet a Megyei Kórház orvosai alkotnak. Fontos még megemlíteni a szintén hagyományos „Zenetanárok országos zongoraversenyé,,-!, amely idén, április 23-26. között immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Szekszárdon. M. K. Van az Apáczai Nevelési Központ Gináziumában egy negyedikes fiatalember, aki angol tagozatra jár, orvosi egyetemre jelentkezett továbbtanulni, és mellesleg vírust irt. Kamocsai Lajos (még) nem polihisztor, hanem „csupán” egészséges, sokrétű érdeklődéssel van megáldva. Legutóbb a szekszárdi Garai Gimnázium által kiírt országos számítógépes versenyt nyerte meg, mégpedig egy saját készítésű vírusirtó programmal. Pe- thő József tanár állítja, hogy Kamocsai Lajos, bár nem „főszakos”, az ideális diák testesül meg benne: problémákat vet fel, azokat megpróbálja megoldani, s a tanárt csak akkor használja - mintegy konzulensként -, ha valahol elakad, különben maga dolgozik, s rendszerint el is jut az eredHobbiból „vírusirtó” Kamocsai Lajos országos első ményhez. Talán eredményeiben az is fontos, hogy a számítási technikát valóban hobbiként űzi, nincs benne kötelező, nincs benne számonkérés. Első találkozásunk nem is sikerül, mert Lajos épp matematika-versenyen van; mikor végre egymással szemben ülünk, kiderül, szinte izgult, mit mondjon, mert olyan nehéz ezekről a dolgokról szavakban beszélni.- Rendszeresen 8. osztálytól foglalkozom számítástechnikával, először főképp játék- programokat írtam, később jöttek komolyabb feladatok, mint pl. anyagnyilvántartó, címnyilvántartó programok különböző cégek számára. Otthon van egy IBM XT-gépem, azon dolgozom. Érdekes, hogy a legtöbb nagy program voltaképp rövid - ettől jó -, de ezekkel kell a legtöbbet bajlódni. A vírus akkor kezdett el izgatni, mikor találtam egy Eddie-típusút a gépemben, ami majdnem minden programomat tönkretette. írtam hát egy olyan nem vírus-specifikus programot, ami mindenre jó, afféle védelmi rendszer.- Gyöngyösi László, a pécsi SZÜV igazgatója azt mondta, hogy egy ilyen komoly tudással, ami Neked is van, két lehetőség áll az ember előtt: vagy profi programozó lesz, vagy specializálódik, és egy szakterülettel ötvözi a számítástechnikát. Te hogyan látod a lehetőségeidet?-A specializálódás nagyon kézenfekvő, kis cégek, kft-k már most is zömében 14-18 éves srácokkal, „négerekkel” íratják a programokat. Én magam nem szeretnék „profi” lenni, mert minden főállásban végzett munkának van favágás része; a számítástechnikát szeretném megtartani magamnak hobbinak. Persze, ha sikerül orvosnak tanulnom, meglátom majd, milyen módon tudom tudom kamatoztatni ezt a tudást; biztos, hogy lehet, mert minden a komputeres feldolgozás felé halad. M. K. Amikor Pécs London volt egy picit Igen, immáron 25 éve, hogy „illetékes helyen” úgy döntöttek, hogy nekünk, magyaroknak is kell emeletes busz, megirigyelve a híres piros londoni „double decker”-eket. Különös emlék ez a pécsiek számára, hiszen az első - és mint utóbb kiderült, egyetlen -, 180-as Ikaruszból kialakított emeletes buszt egyéves budapesti tesztelés után Pécsre küldték le, mondván: lássuk, miként bírja a hegyi viszonyokat? Végül 1968-tól 1977-ig közlekedett a busz a mai 4-es, illetve 2-es vonalán. Egykori vezetője, Petrohán Mihály szívesen emlékszik vissza az emeletes buszon töltött évekre:- A Mártírok útján én magam vágtam le a fák alsó ágait, mindig nekikütköztem, a busz négy és fél méter magas volt. Persze, mindenki az emeletre akart felmenni, egy idő után már kértem, hogy hétvégén ne osszanak be szolgálatba, mert a sok nagyszülő és unoka kicsit megviselte az idegeimet; ez volt a program, az emeletes busz! Amikor tíz év után kiselejtezték, én vittem a balatonvilágosi Volán-üdülőbe. Aztán hallani lehetett, hogy onnan ellopták; ám kiderült, hogy egy ceglédi járműtelepen van, ahol „múzeá- lis” gépeket tárolnak, várva arra, hogy egyszer majd kiállíthassák őket - mint az emlékeket általában. M. K. A „Nép Szíve” dobol a Király utcában- A magyar emberek arca csupa derű, nyitottak a zenénkre, de egyúttal tisztelik is a produkciónkat, - mondja Gáspár Santos perui festőművész, akit a pécsi járókelő mostanában gyakran hallhat zenélni, ha jó időben a Király utcában sétál. További szavaiból kiderül, Nyugat-Európában sokkal nehezebben oldódik az utcai közönség, s ha meg is állnak az emberek, rövid tűnődés után ki-ki siet a dolgára. Nem a pénz miatt játszunk - teszi még hozzá, hanem azokért a kedves arckifejezésekért, amit minden dalnál megkapunk, ha Magyar- ország bármely városában játszunk. A kecsua nemzetiségű Soncko Llaqta - „Nép Szíve” - együttes tagjai a perui tengerpartról, Trujillo városából érkeztek, kizárólag a latin-amerikai folklór zene terjesztésének szándékával. Arrafelé a kisgyerekek is tudnak játszani a népi hangszereken, s gyakorlatilag két-három éves koruktól ismerkednek az általában vidám hangulatú népdalokkal. Közülük nemcsak az El Condor Pasa című dal vált világhírűvé Simon és Garfujikel tolmácsolásában - de a népszerű lambadás szám is a Keoma előadásában, igaz, ezt a társaságot a jogdíjak miatt azóta is perelik. A szerelemről, Alkalmi koncert Pécsett Király utcában Fotó: Tóth László természetről, vidámságról szóló ritmusos zene hagyományos megszólaltatásához két tízhúros gitár (charango) ugyancsak két Rádió mellett... „ ... azon veszem eszre magam, hogy bőgök. Naná, hogy ki vagyok borulva, hiszen az előbb rúgott belém egy bundás nő, egy férfi predig taszigált és a mikrofonzsinórt tépkedte ki a magnómból. Még szerencse, hogy semmi különösebb bajom nem történt, mert jó emberek gyorsan közbeavatkoztak, egy tüntető pedig még savanyú cukorkával is megkínált...” - emlékezik vissza Lengyel Nagy Anna rádiós újságírónő a március tizenötödiki Szabadság-téri tüntetés délutánjára. Magnója egy ideig rögzítette a közvetlen környezet épületes hangulatát, amelyet a rádió „168 óra” című műsorában hallhattunk is. Vasárnap este a televízió „A hét” című műsorának bevezető sző4vasárnapi vegéből így hallom az esetet: állítólag egy rádiós kolléganőt megrúgtak. Tehát: állítólag. Vagyis nem is biztos, hogy megtörtént. Lehet, az egész csak duma. Tagadni persze, nem lehet, gondolhatta magában a narrátor, mert mégis csak sokan tudnak róla - de ha odabiggyesztem a feltételezést jelző szócskát -, akkor már nem annyira biztos, nem annyira hiteles a történet. S ezzel a finom kis módosítással már beetetem a nézőt. Ez ilyen könnyen megy. És a nézők milliói közül bizonyára sokan a narrátoroknak hisznek. Az „etetés” vagy „beetetés” - sajnos, ma is - olcsó módszere egyes szónokoknak, nyilatkozóknak vagy az üzleti életben toporgó kalmároknak. A „Falurádió” szinte nap mint nap mikrofon elé hívja lerobbant mező- gazdaságunk sorsáért aggódó különböző szintű - és többnyire szakmához értő okos - szakembereket, akik aggódnak az ország ellátásáért. Elmaradtak még az őszi, és már a tavaszi munkálatok nagy része is, a leromlott talajviszonyok miatt kisgazdák vezérkara? Abból él a vezérkar, hogy a mellét veri: kiharcolta a földtörvényt, mintha ez nem szereptelt volna már eleve a hat parlamenti párt programjában. A vezérkar - élén T. doktorral - a hatalom teljes megszerzésére fordítja a figyelmét: tavaly ősszel bejelentette a jó ég tudja hányadik szónoklatában - hogy a parasztsáEtetés... „sápadtak” a meglévő vetések, a gazdaságoknak már üzemanyagra sincs pénzük, még mindig nem tisztázódtak a tulajdonviszonyok, a magángazdák sokasága hagy fel az állat- tenyésztéssel. A kormány és a tárca hallja a falu jajkiáltását, ami ösztönzi is gyors intézkedésre, csak arról nem tud az ország, hogy ebben a küzdelemben hol áll éppen az érdekelt gon kívül elvállalja a városi munkásság, továbbá a vállalkozók érdekvédelmét is (?!), sőt, elképesztő felelőtlenséggel azt is megígérte - ha jól emlékszem, Debrecenben -, hogy olcsó lakáshoz juttatja a fiatalságot - neki ehhez kidolgozott programja van. Ennek érdekében még egyetlen árva téglát sem tettek odébb, ami nem is csoda: ma meghirdetni egy ilyen programot nem más, mint beetetés, és megalázása a lakásra várók százezreinek. Nem bír magával: ismét lé- p>ett egyet. Miskolcon mint vezérszónok - nem először - ismét felszólította a kormányt, mondjon le! Azt a kormányt, amelyet mint koalíciós partner támogatásáról biztosított. És meghirdette: április közepén - mert most éppen ez hiányzik a hazai mezőgazdaság boldogságához - Budapesten, a Hősök terén paraszt-tüntetést rendez. Nem teszem hozzá, hogy a „pártja” szervezi, mert alig hiszem, hogy pártjának valamennyi tagja tapsikol örömében, eme újabb ötlet hallatán. Az etetés tehát rendületlenül folyik kisgazda-körökben. .. .Csak - ahogy a rádióban elhangzott - a hiányos tavaszi vetések „sápadoznak”. De hát honnét is fogná föl ezt egy pesti kisgazda? pánsíp (zamponya) és kecskebőrrel bontott dob szükséges, az öltözéknél pedig elmaradhatatlan a népi szőttes poncho. Peruban rendszeresen tv- és rádióversenyeken mérik össze tudásukat a legjobb együttesek, s közöttük az énekhang, az összeszokottság és a hangulatteremtő képesség alapján állítanak sorrendet. A Soncko Llaqta odahaza a legjobb 100 közé tartozik, de mint a Magyarországon letelepülni szándékozó Gáspár Santos elmondta, a csak magyar zenészekből álló Los Andinos sem vallana szégyent az inkák földjén, a legjobbak mellett lenne a helye. M. E. B. Erdélyi körutak egész évben a JUVÉ-nél. Vegyen részi 1 hetes erdélyi kőrútunkon! Április 12-18 között Kolozsvár Marosvásárhely, Borszék Gycrgy őszen trráklós, Gyilkós-tó Békás szoros stb. útvonalon részvételi díj: 6900 Ft/fő Romániai tengerparti programokkal is állunk rendelkezés Ökre. JUVE Kft. Pécs, Déryné u. 1. Telefon: 27-928 (52*0«) Siker
