Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-04 / 63. szám
2 aj Dunántúli napló 1992. március 4., szerda Zöld út az ENSZ békefenntartóknak Döntött a parlament a nyugdíjak emeléséről Törvényjavaslatok sürgős, illetve kivételes eljárásban történő tárgyalásáról döntött a keddi munkanap kezdetén az Országgyűlés, majd az ENSZ békefenntartó erők átvonulásával kapcsolatos, hétfőn napirendre vett határozattervezet vitáját kezdték meg a képviselők. A kormány által előterjesztett javaslat vitája során főként abban a kérdésben ütköztek a vélemények: kizárólag az átvonulást engedélyezze-e a törvény- hozás, vagy a csapatok esetleges magyarországi állomásozta- tásához is felhatalmazását adja. Ez utóbbi mellett érvelt a vitában felszólaló Antall József miniszterelnök, valamint a külügyi tárca illetékesei is. Végül is ezt a szövegváltozatot fogadták el nagy többséggel a képviselők, jóllehet a külügyi és a honvédelmi bizottság előző napi ülésén még olyan értelmű indítvány született, amely csak az átvonulást engedélyezte volna. Az Országgyűlés hozzászólás nélkül lezárta a közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd folytatta a Munkavállalói Résztulajdonosi Program törvényjavaslatának általános vitáját. A képviselő- csoportok vezérszónokai egyöntetűen támogatták az MRP-programot, bár többen szorgalmazták a megítélésük szerint szigorú szabályok oldását. Ennek kapcsán egyebek közt elhangzott az is: túl sok feltétel együttes megléte szükséges az MRP indulásához. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. A keddi ülésnapok szokásos „menetrendjének” megfelelően a kora délutáni órákban interpellációk és kérdések hangzottak el. Ezt követően határozathozatalokkal folytatódott munka. Először a költségvetési törvény pontosítását fogadták el nagy többséggel a képviselők. A T. Ház, amint azt Kupa Mihály pénzügyminiszter szavazás előtti beszédében is javasolta, csak azokra a módosító indítványokra mondott igent, amelyek a szavazási procedúra során elkövetett, illetve a nyomtatás során a törvény szövegébe került technikai hibák kiigazítását szolgálták. A költségvetési törvény után a nyugdíjemelésekről szóló országgyűlési határozatról szavaztak a képviselők. Némi vitát váltott ki a szavazási procedúra elején, hogy Palotás János (MDF) és 29 képviselőtársa név szerinti szavazást kért a nagyösszegű nyugdíjak emelésének maximálását ellenző Palotás-javaslattal kapcsolatban. Végülis a név szerinti szavazás eredményeként magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét, mégpedig márciusban kétezer, szeptemberben pedig ezer forintban. Az idén három alkalommal kerülhet sor a nyugdíjak emelésére, márciusban 13 százalékkal, szeptemberben pedig 6,5 százalékkal, ezen kívül a határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy nyújtson be javaslatot korrekciós intézkedésekre. A nyugdíjak emelésére az idén január 1-jei visszamenő hatállyal kerül sor, és a százalékos nyugdíjemelésben azok is részesülhetnek majd, akik az év első három hónapjában mentek nyugdíjba, természetesen ők csak a nyugdíjba menetelük időpontjától. Nem sokkal fél hét előtt zárta le az ülésnapot az elnöklő Szűrös Mátyás. Felfüggesztik a magyar-kínai vízummentességi egyezményt Átmenetileg felfüggesztik a magyar-kínai vízummentességi egyezményt. A bejelentés Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi sajtóértekezletén hangzott el. A szóvivő közölte, hogy március 17-étől a magánútlevéllel, utazási igazolvánnyal, illetve hazatérési igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgárok csak érvényes vízummal léphetnek Magyarországra. Herman János elmondta azt is, hogy Horvátország nagy- követséget kíván létesíteni Budapesten. Márciusban két fontos útja lesz a magyar külügyminiszternek: a jövő héten kedden az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli ülésén vesz részt, Március 11-21. között dél-amerikai körútra indul Jeszenszky Géza. Udvar, a tetszhalott átkelő Tavaly október 6-án az udvari határátkelőhelyen (a jugoszláv szervek intézkedése következtében) lényegében megszűnt a forgalom. Az átkelőhely szinte tetszhalottá változott. A helyzet azóta is hasonló, csak októberben engedett át a jugoszláv fél néhány kocsit a magyar oldalról, amelyek a Máltai Szeretetszolgálat segély- szállítmányát vitték Pélmonos- torra. Novemberben csupán a jugoszláv répaszedő kombájnok előtt emelték fel a sorompót, decemberben és januárban pedig egyetlen lélek sem jutott át a határon. Februárban is csak a répaszedők térhettek haza.- Nem ajánlom magának sem, hogy átmenjen, teljesen feleslegesen próbálkoznia, s ha megtudják, hogy újságíró, azzal csak megnehezíthetné a helyzetét - jegyezte meg Schnell Gábor határőr-alezredes, az átkelő parancsnoka, amikor az átjutási esélyeimről érdeklődtem.- Mi egyébként nem tiltjuk meg senkinek, hogy megkí- sérlje a túloldalra való bejutást, bár mindenkinek elmondjuk, hogy mire számíthat, hogy biztosan visszafordítják. Higgye el, mi szeretnénk a legjobban, ha már megindulhatna a forgalom. Hiányzik a nyüzsgés, ha nem lennének adminisztratív teendőink szinte unatkoznánk - egészítette ki a rövid helyzetelemzést Elek István törzszászlós. A békeidőben, a nyári csúcs idején volt, hogy 20-30 ezer ember lépte itt át a határt 24 óra alatt. Most már naponta csak egy-két kocsi utasai próbálkoznak, de van olyan is, hogy senki sem kísérletezik. Az a szóbeszéd járja, hogy talán húsvét táján megindulhat a forgalom, ám ezt a hírt hivatalos helyről még nem erősítették meg. Munkát (igaz nem keveset) a hajók ki- és beléptetése jelent csak Mohácson, a vukovári harcok elmúltával ugyanis megélénkült a vízi forgalom. Jól jellemzi a helyzetet, hogy Bárácz István pénzügyőr-zászlósnak utoljára a határ lezárásának napján volt „igazi” vámos feladata. A fél tíz előtt Törökországból beérkező busz csomagjainak átvizsgálása. ' (Balog) © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Antall József miniszterelnök március 3-án a Parlamentben fogadta Abdulhasim Mulatov ics Mula- tovot, az Üzbég Köztársaság hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. MTI Telefotó O Kijev: Türkmenisztán leállította ukrajnai gázszállításait, miután Kijev nem fogadta el az energiaforrás árának ötvenszeres emelését - közölte Vitold Fokin ukrán miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján. Az intézkedés súlyos csapás Ukrajnára, amely eddig gázszükségletének 60 százalékát Türkmenisztánból fedezte. Március 1-jétől Türkmenisztán 1000 köbméterenként 34 rubelről közel 1500 rubelre emelte a földgáz árát. Összehasonlításképpen a Reuter megjegyzi, hogy az ukrán gázellátás maradékát biztosító Oroszország jelenleg 1000 köbméterenként 333 rubelt kér a fűtőanyagért. Mata Hari - körömcipőben A valóságban is úgy halt meg, mint egy opera hősnője: egy francia kivégzőosztag katonáinak golyói oltották ki az életét 1917 októberében. így ért véget annak az asszonynak az élete, akiről még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy német kém volt-e vagy sem, akinek életét fél évszázada filmre vitték (nemrégen mutatták be a Magyar Televízióban is a filmet Greta Garbo főszereplésével) és akinek kalandokban gazdag élete szinte kínálja magát arra, hogy táncjátékban elevenítsék fel. Most ez is megtörtént: pénteken este mutatták be a hamburgi Scha- uspielhausban Verena Weiss táncjátékát, a „Mata Hari”-t. A koreográfiát ő alkotta meg és a főszerepet is ő táncolja. A balett ősbemutatója óriási közönség- sikert aratott. Bosznia a népszavazáson a függetlenséget választotta Szarajevóban kedden visszatért az élet a rendes kerékvágásba, s bár Bosznia több körzetében még útakadályok vannak, a feszültség érezhetően, csökkent. Délután nyilvánosságra hozták a hétvégén megtartott népszavazás eredményét, amely megerősíti a köztársasági vezetés politikai irányvonalát, s a boszniai parlament tavaly októberben elfogadott döntését a köztársaság függetlenségéről. A referendumon a szavazásra jogosultak 63,4 százaléka vett részt, összesen csaknem kétmillió választópolgár, s közülük 99,43 százalék szavazott a függetlenségre, s kevesebb mint hatezren adtak le ellenszavazatot. Bár nemzeti megoszlás szerint nem vezettek nyilvántartást, szembetűnő, hogy a Szerb Demokrata Párt bojkottfelhívása ellenére jelentős számú szerb szavazott a boszniai függetlenségre. Alija Izetbegovic, Bosznia- Hercegovina elnöke, a referendum után adott nyilatkozatában kijelentette, hogy semmiképp sem lehet már megismételni a barikádpolitikát, mivel ha újra útakadályokat akarnak építeni, „kétszáz-, háromszázezer embert mozgósít” ellene. OPEC-gondok Mintegy 120 milliárd dollárt kell az OPEC-tagállamoknak még ebben az évtizedben arra költeniük, hogy kitermelésüket és finomítókapacitásukat a világkereslethez tudják igazítani - jelentette ki kedden Ali Subroto, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára. E hatalmas összeg előteremtése még a dúsgazdagnak tekintett olajországoknak is komoly fejtörést okozhat. O Mountain View: Húsz évvel ezelőtt bocsátották fel az Egyesült Államokban a Pioneer-10 nevű űrszondát, amely azóta 8 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Az amerikai szonda volt az első ember készítette szerkezet, amely átjutott a Marson túli aszteroida-övezeten, majd elhaladt a Jupiter mellet, s közelképeket készített a naprendszer legnagyobb bolygójáról. A még ma is működő Pioneer-10 jelenleg közel ötvenezer kilométeres óránkénti sebességgel távolodik a Földtől. Még ezzel a sebbeséggel is több mint harmincezer évbe telik, amíg eléri a legközelebbi útjába eső égitestet, a Ross 248 jellű csillagot. O Párizs: A franciák tavaly több mint 58 milliárd frankot (mintegy 10,35 milliárd dollárt) költöttek sportfogadásra és szerencsejátékokra - közölte hétfőn az állami Antenne 2 televízió. Az Antenne 2 szerint ez az összeg körülbelül megfelel az Air France francia légitársaság vagy a kerékgumit gyártó mammutcég, a Michelin éves forgalmának. O Bukarest: Gyenge földrengés volt keddre virradó éjszaka Románia nyugati felén - jelentette a bukaresti rádió. Temesváron, az epicentrum közelében is érzékelték a földmozgást. Károkról nem érkezett hír. A bukaresti rádió szerint a földrengés a Richter-skálán mérve 3,5 fok erősségű volt. O Párizs: A Naprendszer új, 1992 AD jelzést kapott kisbolygójának felfedezését jelentette be egy arizonai obszervatórium. Naptól. Az új bolygónak nincs légköre, s mintegy 150 km átmérőjű. Az 1992 AD ellipszis alakú pályája valahol a Szatur- nuszé és a Neptunuszé között található. O Kairó: Egyiptomi mércével is ritkaságszámba menő kincset loptak el a múlt hét végén Luxorban: Szehmet óegyiptomi istenség féltonnás feketegránit- szobrának kelt lába eddig tisztázatlan körülmények között, amint arról a kairói sajtó kedden beszámolt. Aki halotthoz ment férjhez Szombaton a Champigne- ulles-i (Északkelet-Francia- ország) városházán egy 29 éves nő posztumusz házasságot kötött tavaly márciusban elhunyt vőlegényével. Az es- ketés Francois Mitterrand köztársasági elnök különleges engedélyével történt. Bernadette Heuzé, akinek házassági tanúja a húga volt, az anyakönyvvezető előtt kimondott „igen”-nel egyidejűleg lett feleség és özvegy. A vőlegény - mostmár a néhai férj bizonyos Monsieur Détré, 1991. március 21-én hunyt el rákbetegségben, pontosan két nappal azelőtt, hogy az anyakönyvvezető elé járulhatott volna menyasszonyával, aki már vagy tíz éve a barátnője volt. Néhány nap elteltével Bernadette - aki egyébként textilmunkás - kérvényt nyújtott be a posztumusz házasság engedélyezéséért, amire Franciaországban kizárólag az államfőnek van joga. Most, február elején Mitterrand elnök megadta az engedélyt. Ismét német lehet az oroszországi német Több évtizedes mellőzés és hátrányos megkülönböztetés után úgy tűnik, ismét német lehet a német Oroszországban. Borisz Jelcin a hét elején írta alá azt a rendelkezést, amely utat és teret nyit a német autonómia helyreállítása előtt. Az első német telepesek az 1700— as években érkeztek Oroszországba Nagy Péter cár hívására, aki az ország szellemi és gazdasági gyarapodását remélte a bevándorló kézművesektől, orvosoktól, építészektől, tudósoktól és művészektől. A német bevándorlók, zömmel parasztok, Oroszország lakatlan területein kaptak letelepedési lehetőséget azzal, hogy művelésbe veszik a parlagon heverő földeket. A XIX. század végén körülbelül 1,8 millió német élt Oroszországban, főként a Volga mentén, a szamarai és a szaratovi kormányzóságokban. Népes kolóniákat hoztak létre a Kaukázus északi lábainál és Ukrajnában is. Saját önkormányzattal rendelkeztek, lehetőségük volt nyelvük és nemzeti kultúrájuk megőrzésére. Az 1917-es forradalom után a Volga-vidéken alakult meg a Németek Dolgozó Kommunája, amelyből előbb autonóm terület lett 1924-ben, majd később létrejött a Német Autonóm Köztársaság. A 28 ezer négyzetkilométernyi területten a II. világháború előtt közel 400 ezer német élt. A térség akkoriban a Szovjetunió egyik legfejlettebb mezőgazdasági és ipari régiójának számított. 1938-ban előbb a nemzetiségi területeket számolta fel a sztálini hatalom, majd 1941-ben a fasizmussal való együttműködés ürügyén megszűnt az autonóm köztársaság; a németeket távozásra kötelezték, és Szibériában, valamint Kazahsztánban jelölték ki új lakóhelyeiket. A Szovjetunióban 1964-ben és 1972-ben, majd 1989-ben tettek ugyan jogi lépéseket rehabilitálásukra, a félintézkedések azonban mind a mai napig nem állították helyre a németeket jogaikban. Oroszország területén ma 842 ezer német él, meglehetősen szétszórva. Az utóbbi időszakban évente mintegy 150 ezren vándoroltak ki Németországba a jogfosz- tottság és nem utolsó sorban a sanyarú életkörülmények miatt. Bonn ezért ösztönözte Moszkvát, hogy teremtse meg a németek maradásához szükséges feltételeket. Ukrajna is bejelentette: tárt karokkal várja a letelepülni vágyó németeket, és különleges elbánásban részesíti őket. Dorogi Sándor Moszkva, 1992. március 3.
