Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-24 / 83. szám
1992. március 24., kedd ü j Dunántúli napló 3 A holnap ápolónői Régiós tudáspróba Pécsett A találkozón megfigyelők is részt vettek, akiknek ezúttal még csak a drukkolás feladata jutott. Jövőre valószínűleg a komlói szakiskolai osztály és a mostani második osztályos egészségügyi szakiskolások róják majd a köröket a tantermek előtt, izgatottan várva, hogy mikor szólítják őket. Akik pedig tegnap versenyeztek azok a nyártól már dolgoznak, s a betegágyak mellett bizonyíthatják, mit tudnak mindabból „élesben” amit most még csak képzelt helyzetekben kellett bemutatniuk. Három megye egészségügyi szakiskoláinak versenyét rendezte meg tegnap a Pécsi Egészségügyi Szakiskola és Diákotthon. Az évenkénti találkozót 1989-ben a pécsiek kezdeményezték, vándorserleget alapítva, amit háromszori győztesként tavaly végleg elnyertek. A szakmai és a közismereti tárgyakból vetélkedő iskolákat csapatok képviselték. A matematikai, szép kiejtési sport és szakmai versenyben természetesen az utóbbi volt a legfontosabb. A szakmai tudnivalókból elsősorban a szituációs feladatok megoldásában kellett bizonyítaniuk a tanulóknak. Ápolásra csecsemőgondozásra és elsősegélynyújtásra vonatkozott a legtöbb kérdés. A teljesítményeket az iskolák pedagógusai értékelték. A játékos matematikai és a sport vetélkedőt a szekszárdiak nyerték, a szép kiejtési versenyben a pécsi Tordai Krisztina lett az első. A szakmai egyéni versenyben a pécsi Gyenge Edit volt a legjobb. A szakmai csapatversenyt is a pécsiek nyerték. T. E. A gyakorlati verseny egyik állomása a csecsemőápolás volt Fotó: Szundi György Változtak a jogszabályok Gazdasági bűncselekmények szankcionálása Nemzetközi vásár Pécsett Ukrán kiállítók a Nevelési Központban A Magyar Közlöny közzétette, hogy miként változtak a büntetőjogszabályok a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban. A közelmúltban módosította a Parlament a Büntető törvény- könyvet, mivel a piacgazdaság kiépítésével párhuzamosan szükségessé vált a számviteli fegyelem megsértésének, a csőddel kapcsolatos visszaéléseknek, illetve az egyes hitelezők jogtalan előnyben részesítésnek büntetőjogi szankcionálása. A módosított törvény szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a beszámolási, könyvvezetési, vagy egyéb kötelezettség megszegése. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolandó a bizonylati fegyelem megsértése. Mindkét cselekmény lehetetlenné teszi a vállalkozó vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését, s ezt sérti más vállalkozók, valamint az állam érdekeit. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a következménye annak, aki fizetés- képtelenség - vagyis csőd esetén - vállalkozása vagyonát elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi. Mindennek- az a magyarázata, hogy ez a vagyon szolgálhat a csődbe jutott céghitelezői követeléseinek kiegyenlítésére. A vagyon megsemmisítése pedig nehéz helyzetbe hozhatja az amúgy sem túl jól járt hitelezőket. Ugyancsak büntetendőnek tartja a törvény a színlelt ügyletek kötését, valamint azt, ha a csődbe jutott. cég pz ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, s azt tovább folytatja, hogy hitelezői kielégítését meghiúsítsa. A törvény azt is bünteti, ha a csődbe jutott vállalkozó fizetés- képtelenségének tudatában valamelyik hitelezőjét, a többi rovására jogtalan előnyben részesíti. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés jár. (MTI) A megnyitó előtt egy nappal az „Ukrajnai Kereskedelmi Napok Baranyában” elnevezésű rendezvényt bemutató sajtótájékoztatóra invitálta az újságírókat a rendező Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft. A társaság az elmúlt nyáron a 13. Pécsi Ipari Vásáron kötött megállapodást az ukrán partnerekkel, hogy -évente egy-egy alkalommal Pécsett és Lvovban kölcsönösen lehetőséget biztosítanak a másik régió gazdaságának bemutatására, kapcsolatteremtésre. A ma nyíló pécsi kiállítás biztató előzménye, hogy tavaly Lvovban mintegy 650 ukrán üzletember kereste fel a magyar kiállítókat. Az utólagos felmérés szerint a 300 szándéknyilatkozat több, mint fele eljutott a konkrét szerződésig. A rendezők hasonló sikerekben bíznak most Pécsett is. A közös rendezvénynek helyet adó Apáczai Nevelési Központban 66 különböző tevékenységű ukrán cég mutatkozik be, 150 határainkon túli üzletember keresi a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat. A kínálat nagyon sokrétű, a rádiótechnikától a ruházati iparon keresztül a gépgyártásig szépszámú vállalat és vállalkozás képviselteti magát. A sajtótájékoztatón az ukrán résztvevőket Griban Alek- szandr Nikolajevics, a Lvovi Technikai Tudományos Információs Központ igazgatóhelyettese mutatta be. Mint elmondta, Ukrajna külpiaci kapcsolatainak kiépítésére az egyetlen esélye az új államnak, ha a mostanihoz hasonló vásárokon, kiállításokon vesznek részt a gazdaság képviselői. Számukra különösen nagyértékű a magyar kapcsolat, hiszen országunkat Nyugat kapujának tekintik az ukrán üzletemberek. A rendezvény rangját emeli, hogy azon képviselteti magát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok Minisztériuma is, a kereskedelmi napokra Lvovból is magas rangú társadalmi küldöttség érkezik. Az ukrán kiállítók a Nevelési Központ tornacsarnokát vették birtokukba, a művelődési házban pedig magyar cégek mutatkoznak be, keresik a találkozási pontokat a külföldiekkel. A rendezvényt ma 10 órakor dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg az ukrán pavilonban. A péntekig, naponta 10-17 óráig nyitva tartó üzleti rendezvény nyilvános az érdeklődő látogatók számára is. A belépés díjtalan. K. E. Viták, fenyegetések Ki(k) vezetik a Baranyatervet? A jövő' hónapban eldőlhet Pillanatnyilag igen nehéz megállapítani, hogy van-e a Baranya Megyei Tervező Vállalatnak (Baranyaterv) igazgatója. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a múlt hét elején a vállalat küldöttgyűlésén megjelentek egyhangúlag megvonták a bizalmat Szenohradszki Istvánná eddigi igazgatótól. Az igazgatónő megítélése szerint a küldöttgyűlés törvénytelen volt. A küldöttgyűlés Szentirmay Györgyöt választotta igazgatónak, aki személyes indokokra hivatkozva másnap le is mondott. (Meg nem erősített információink szerint teendőinek elvállalása után éjjel telefonon megfenyegették.) Most egy négytagú testület érzi magát felhatalmazva arra, hogy a vállalatot vezesse. A nem mindennapi ügyben valamennyi érdekeltet megkerestük. Véleményüket csupán annyi megjegyzéssel közöljük, hogy a beszélgetések után számunkra egyértelműen kiderült: az ellentétek mögött elsősorban pénzügyi és szerkezeti ügyek állnak, amelyek viszont összefügghetnek a tervező vállalatok szervezeti átalakításának és átalakulásának kényszerűségeivel is. Szenohradszki Istvánná, a Baranyaterv (volt) igazgatója: „Kétségtelen, hogy az utóbbi időben vállalatunk kevesebb megrendelést kapott. Megerősíthetem azt az információit is, hogy jónéhányan kevesebb fizetést kaptak az elmúlt hónapban és, hogy a Baranyaterv is részese olyan kft-knek, amelyek vállalat üzleti érdekeivel összefüggésben vannak. Igaz az is, hogy többmilliós veszteséggel zártuk az előző évet. Ugyanakkor a leghatározottabban kijelentem, hogy az összehívott küldöttgyűlés a szervezeti és működési szabályzattal ellentétes módon jött létre, így döntéseit törvénytelennek tartom, így határozatait magamra nézve kötelezőnek nem ismerem el, és igazgatói munkámat továbbra is ellátom. A törvénytelen határozatok ellen pedig jogorvoslattal kívánok élni. A másik fél, az említett küldöttgyűlés által megválasztottak: Abay Nemes István, Kész Tibor, Mártonfalvi Péter és Ri- esz Antal (valamennyien tervezőmérnökök) is szívesen fogadták az újságírót. Eszük ágában sincs mentegetőzni és magyarázkodni. Elmondták: ha a vállalat jelenlegi mintegy ötven dolgozójából 16 egyértelműen a (volt) igazgató ellen szavaz küldöttgyűlési tagként és a testületen kívüliek többsége is írásban elfogadta a döntést, akkor ebből le kell vonni a szükséges következtetéseket. Feladatuknak tekintik, hogy az április elején tartandó újabb küldöttgyűlésig ők képviseljék a vállalatot. Akkor minden bizonnyal megválasztják a megbízott igazgatót. Idézet a március 17-i küldöttgyűlésen elfogadott határozatból: ,A vállalat küldöttgyűlése Szenohradszki Istvánnét az igazgatói teendők ellátása alól azonali hatállyal felmenti, kötelezi arra, hogy munkakörét az szmsz alapján, azonnali hatály- lyal Szentirmay György megbízott igazgatónak adja át. Az igazgató, tevékenységének végzése során, több pontban is megsértette a vállalat szervezeti és működési szabályzatában előírt kötelezettségeket. Nem alakította meg a vállalat működéséhez nélkülözhetetlen vezetőséget. Nem tájékoztatta a küldöttgyűlést az szmsz-ben rögzített és jelentősnek minősülő döntések előtt.” A krónikás a rendelkezésére álló rövidke idő alatt egymásnak sokszor ellentmondó véleményeket hallhatott. Meggyőződése, hogy a Baranyatervnél kialakult helyzetet -is a legjobb lenne a vállalaton belül, egymásközt megbeszélve mielőbb tisztázni. Talán még nem késő, talán a jelenlegi tervező vállalati struktúra még él addig, amíg különösebben nem gátolja tenni akaró emberek tevékenységét. Bozsik L. Veszélyben a működési feltételeim! Még kisiskolás koromban az uraság kezdte, fillérekkel kifizetett. Aztán jött a felszabadulás, és én diákként se tehettem meg, hogy ne jegyezzek újjáépítési kölcsönt, tervkölcsönt, békekölcsönt. De a minimális kosztpénzemből kellett jusson a Lánchíd újjáépítésére, ilyen-olyan létesítmények megvalósításához téglajegyre, stb. stb. Könnyebben ment mindez, mikor már gépészmérnökként dolgoztam. A több-bői köny- nyebb volt áldozni a „közösség számára, az ország javára”. Igaz, hogy a több csak annyi volt, amennyi jutott, mert közben a vas és acél országává kellett válnunk, modernizálni kellett a mezőgazdaságot, finanszírozni kellett a nagyberuházásokat, de az internacionalista kötelezettségeinket is teljesíteni kellett. A világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a terheket az alsóbb rétegeknek kellett viselniük. Viseltük is, mert magunkénak tudhattuk az ország vagyonának egy-egy tízenegymil- liomod részét, és az szemmel láthatóan gyarapodott. Lassan-lassan azért magunk is gyarapodtunk. Lakást nem kaptunk, de gyermekorvos feleségem még lánykorában részletre megvásárolta a komfort nélküli lakást, melyben a szüleivel lakott. Ezt 10 év munkájával modernizáltuk. Jó ideje már magunk lakjuk. Aztán autóra is tellett, sőt egy nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlanná vált terület parcellázásakor kertet tudtunk vásárolni, építeni is tudtunk rá, de még utazásra is jutott. Sokat dolgoztunk és szerencsénk is volt! Igaz, hogy a szerencsénk tulajdonképpen szerencsétlenség, ugyanis gyermektelenek vagyunk. Két gyermekkel ilyen „luxusra” nem tellett volna. Aztán valami megváltozott. Új érték nem születik belőle, mégis egyre intenzívebben kell adózni. Ä telek nem került közelebb a centrumhoz, de víz, csatorna, gáz se került közelebb hozzá, mégis belterületi ingatlan, majd üdülő, végül kiemelt üdülő övezetben levő üdülő lett, ennek megfelelően emelkedett az adója. A fizetésünk a bruttósításkor megemelkedett, de mire kifizettük a SZJA-t, kevesebb maradt. Ha az adózott pénzemen vásárlók újabb adó, ÁFA sújt. Aztán jött a kötelező gépkocsi biztosítás, stb. És az árak emelkedtek-emelkednek töretlenül. A megtakarított forintjainkat le-leértékelték. Az általános vásárlóerő csökkenés miatt a kemény munkával megszerzett javaim egyre kisebb értékűek. Ma már elvileg sem az enyém az állami vagyon egy tizenegymilliomod része, és az annak létrehozására tőlem 40 év alatt elvont jelentős összeg fejében nem tarthatok törvényesen jogot egy fillérre sem. Ázt törvényes kótyavetyén elprivatizálják, illetve azok kártalanítására szolgál, akiknek kárából én nem profitáltam. Mindennek tetejébe a 40 éves munkámat is leértékelték a nyugdíjalap deg- ressziós megállapításának bevezetésével. És még sorolhatnám. Utazásra már tavaly sem jutót. Ez évi első tevékenységem az volt, hogy leadtam a kocsim rendszámát. Váijuk a nyugdíjunkat. Előzetes számítások szerint 37, illetve 40 év szolgálati idő után mindketten a mai létminimumot kapjuk meg, ha majd valamikor megkapjuk. Súlyos veszélyben van a működőképességünk! Sokan vagyunk így és nagyon sokan még rosszabbul állnak! Ez azonban engem nem vigasztal. Sőt! Sajnálatra, e- gyüttérzésre, könyöradományra viszont - köszönöm - nem tartok igényt! Igényt tartok viszont arra, hogy szűnjön meg a kifosztásom, kapjam meg mindazt, amiért 40 évig becsülettel megdolgoztam! Egy manager szerepre is alkalmas képviselő, parlament és kormány választására adtam le a voksomat, biztosan a túlnyomó többséggel együtt! Ilyen tevékenységet várok el joggal, habár ennek eddig messze nem sikerült megfelelni az illetékeseknek. Senki nem vitatja, hogy az értelmes és valóban szükséges állami kiadások fedezetére pénz szükséges. A sorstársaim érdekében is szívesen adok tanácsot, hogyan lehet jelentős bevételhez jutni az állampolgárok kifosztása, kamatostól visz- szafizetendő kölcsön felvétele, az ország kiárusítása és költség nélkül úgy, hogy közben minden érintett jól járjon: Nem szerénytelenség, hogy a személyem nyújtotta lehetőségen keresztül mutatom ezt be! A „KOMA” gőzkazán és hatásfokvédelem című találmányom teljeskörű bevezetése esetén a legóvatosabb számítások szerint is 5-6 milliárd forint értékű, csak dollárért vásárolható olaj és gáz tüzelőanyag beszerzése válik szükségtelenné. Ezt a témához értő szakemberek elismerik, de a 170 referenciahely tényleges mérési eredményei is bizonyítják. Az állami bevétel költség nélkül tovább növelhető az eljárás és szerelvényei külföldi (nyugaton is!) eladásával. Ez az adózók fizette Magyar Kereskedelmi Kirendeltségek feladatába jól illeszkedik, és bizonyára szívesen vállanák is a feladatot. Az így felszabaduló és megszerezhető összeggel a legmagasabb kamatú adóságunkat törlesztve, annak kamatterhétől is megszabadulunk, ennek fedezetére nem kell senki zsebében turkálni! A találmány szerelvényeinek gyártása munkahelyet teremt. Csökkenti a munkanélküliek táborát. Fáj ez valakinek? Normális embernek nem! A szabadalmi díj törvényes mértéke a hasznosítónál keletkező öt évi haszon 8 százaléka. Én mindeddig 0,54 százalékkal megelégedtem. Fáj valakinek, hogy az általam biztosított haszon 0,54 százalékát én kapom? Az állampolgárok zömének nem! ---Egy, a társadalmunk számára előnyös ajánlatot sürgősen nem megvizsgálni és kedvező eredmény esetén a kellő intézkedést nem megtenni a társadalom ellen elkövetett súlyos bűn! Az intézkedéssel együtt nem kihúzni a széket azon állami szervek illetékesei alól (ÁEEF, OEGH, OMFB, IP és KER.MIN), akik 6 évig elfogadható indok nélkül leráztak, az eredményt veszélyeztető súlyos mulasztás lenne! Számos, és az említettnél sokkal nagyobb eredményt biztosítani képes hazai találmány kínál még nagyobb lehetőségeket! Készséggel elismerem, hogy adókivetéssel legegyszerűbb bevételhez jutni. A feltárt lehetőség kiaknázása viszont intéz- kedést-munkát követel. A. munka ma sem szégyen! A fosztogatás viszont ma is az! Érdemes közben figyelembe venni, hogy csak működésképes állampolgárok képesek az állam működésképességét fenntartnai és hogy tízmillió koldussal nem lehet Európába jutni! Komanovics István Pécs, Déryné u. 6.
