Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-21 / 80. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. március 21., szombat Mi valósult meg a Kupa-programból? A falvak vállalkozókra várnak A Pénzügyminisztérium, Kupa Mihály nevével fémjelzett gazdasági program legfonto­sabb célkitűzéseinek egy része már a múlt esztendőben telje­sült. Ezt a kormánypárt és az el­lenzéki képviselők egyaránt el­ismerik. Ugyanakkor vitathatat­lan, hogy a program felemás módon érvényesül. Néhol még a tervezettnél sokkal jobb eredményeket sikerült elérni a gazdaságban, más területeken viszont óriási nehézségek je­lentkeznek. A múlt esztendőben az or­szág külgazdasági egyensúlya annak ellenére sem borult fel, hogy a Kupa-program jelentős folyó fizetési mérleg hiány kia­lakulásával számolt. Ehelyett a mérlegben 200 millió dolláros aktívum keletkezett. Mivel a Magyar Nemzeti Bank a terve­zettnek megfelelően vette fel a külföldi hiteleket, és ugyanak­kor a mérleghiány finanszírozá­sára egy fillért sem kellett köl­tenie, így jelentős mértékben megnőttek a tartalékok. Szint­jük már meghaladja a 4 milliárd dollárt, pedig az év elején még csak egymilliárd dollár körül alakultak. Kifelé az alagútból? A legjelentősebb változás e téren, hogy megszűnt az adós­ságszolgálattal kapcsolatos kö­telezettségek fojtogtó szorítása. Míg 1990-ben és a múlt év ele­jén az MNB szakemberei azzal voltak elfoglalva, hogy napról, napra előteremtsék a fizetési kö­telezettségek teljesítéséhez a pénzt, az év végére nagy mér­tékben stabilizálódott az ország fizetési helyzete. A másik lényeges változás, hogy Magyarországon nagyon gyors ütemben és látványosan megindult a gazdasági szerkezet átalakulása. Ez a mozgás összefüggésben van a privatizációval, és azzal, hogy az állam jelentős mérték­ben csökkentette a költségvetési támogatásokat. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alel- nöke szerint a kormány akkor tette a legtöbbet, amikor nem dobott mentőövet a bajbajutot­taknak. 1989-ben és 1990-ben még számtalan esetben előfordult, hogy megsegítették a nehéz helyzetbe került vállalatokat. A múlt esztendőben azonban erre nem akadt példa, pedig nagyon sok jónevű cég került igen ne­héz helyzetbe, kezdve az Ika­rustól a Rábán keresztül a szén­bányáig. Igaz, ennek az volt az ára, hogy jelenleg a munkanélküli­ség szintje megközelíti a félmil­liót, és a munkanélküliség ráta 8-9 százalék körül alakul, meg­haladja a nyugat-európai orszá­gok színvonalát. Ám érzékel­hető, hogy a magukra hagyott vállalatok „összekapták magu­kat”. Az MNB alelnöke szerint a magyar vállalatok menedzs­mentje - érzékelve a nagy ve­szélyt - nagyon is találékony­nak bizonyult. Elsősorban ezzel magyaráz­ható, hogy bár a kelet-európai piac a vártnál jóval nagyobb mértékben omlott össze, ez nem okozott katasztrófát a külkeres­kedelmi mérleg alakulásában, a külkereskedelemben. Ha nem is teljes egészében, de jelentős részben a keleten elvesztett pia­caikat elsősorban Nyugat-Eu- rópában tudták pótolni a ma­gyar exportőrök. Ennek ered­ményeként a dollárelszámolású export egy év alatt 7 milliárd dollárról 10 milliárd dollár fölé növekedett. Kell a reform! Igazán komoly bajok a belső pénzügyi egyensúly alakulása terén észlelhetők. E téren legin­kább kézzel fogható mérőszám a költségvetési mérleghiány alakulása. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank néhány hónappal ezelőtt leváltott el­nöke távozásakor azt jósolta: ha a pénzügyi kormányzat tovább halogatja a költségvetési, ál­lamháztartási reformot, a nagy elosztási rendszerek átalakítá­sát, a magyar pénzügyi rendszer kártyavárként omolhat össze rövid időn belül. Ennek jelei már mutatkoz­nak, hiszen a múlt esztendőben a tervezett 68 milliárd forintos deficit végül is sokkal több lett, meghaladta a 114 milliárd forin­tot. Az idén a Parlament 70 mil­liárd forintos hiányt hagyott jóvá, s ennek a felét már az első két hónapban „sikerült” kiter­melni. Ha minden így folytatódik, akkor ebben az esztendőben sem lesz kevesebb a hiány 110-120 milliárd forintnál. A Pénzügyminisztériumban hozzálátták az államháztartási reform kidolgozásához, készü­lődnek a nagy elosztási rendsze­rek átalakításához. Kupa Mihály hónapokkal ez­előtt kijelentette, hogy az idén mindenképpen ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos teendőket, intézkedések rendszerét. -A munka azonban nagyon lassan halad. Ezen a téren pedig semmi­képpen sem vezethet ered­ményre az, hogy a kormány hagyja futni a szekeret. Az idő ugyanis a pénzügyi vezetés el­len dolgozik és a késlekedés adott esetben veszélyeztetheti a Kupa-program által elért eddigi eredményeket. P. F. Az ipar után vajon mennyire sújtja a mezőgazdaságot a mun­kanélküliség? Mind több terme­lőszövetkezet lehetetlenül el, s az állami gazdaságok helyzete sem reménytelibb. A falu mun­kaképes lakosságának jó részét korábban sem tudta foglalkoz­tatni a mezőgazdaság, s a kora reggeli órákban megindult a népvándorlás a közeli s távoli munkahelyekre. Milyen ma a munkanélküli­ség falun? Az agilis hetvehelyi polgár- mester Wágner Antal keserűen mondja, hogy a falujukat is el­érte a munkanélküliség, s a ter­melőszövetkezet is teljesen fel­hagyott a mezőgazdasággal. Falu mezőgazdaság nélkül?- Ezen nincs mit csodál­kozni. Nincs se gép, se pénz, se kedv, a földek zöme 2-3 arany­korona értékű, s az a kevés jobb terület is csak 4 aranykoronás - sorolja a polgármester. A szülőfaluja múltjáról olyan lelkesen beszél, akár a Hetve- hely mai arculatát alakító lakos­sági áldozatvállalásról:-A negyvenes években,eb­ben a tiszta német lakosú falu­ban még virágzott a mezőgaz­daság és az állattenyésztés a gyenge földek ellenére is. A portákon 350 szarvasmarhát és 150 lovat tartottak. Aztán a né­meteket kitelepítették... Most meg se tehén, se ló, a hajdani istállókat is lebontották vagy átépítették. Tejet is úgy hoz a boltos a faluba. — Milyen munkalehetőség van a környéken ? Wágner Antal, és az irodába betoppanó alpolgármester Quellvell Antal, aki ez erdészeti fűrészüzem vezetőhelyettese is, elsőként az ingázókat veszi számba. Nem is oly rég az uránbánya majd kéttucat falube­linek adott munkát, ma talán, ha kettőnek, a bejárók száma már a negyvenet sem éri el. Az erdé­szet hetvehelyi üzemegysége még százötven embert foglal­koztat. De meddig még? "Egye­lőre semmit se lehet biztosra tudni. A kőbánya jövője is megkérdőjelezhető” - így az al­polgármester. Szociális juttatás Hetvehely ötszázötven lelket számlál. Valamikor hat telepü­lés tartozott hozzá (Karácodfa, Képespuszta, Szentkatalin, Okorvölgy, Szabadságmajor), ma már csak az elnéptelenedett Kán. A nyilvántartott munka- nélküli tizennyolc. Szociális juttatásra több mint 750 ezer forintot fordítanak a saját pénzükből, ezt egészíti ki pályázatok útján a Népjóléti Minisztérium egymillióra. Sok a szegény és az idős ember, így ezer helye van a pénznek. Akad elég tennivalója a kéthetente ülésező szociális bizottságnak.-Tavaly ingyen étkeztettük az óvodásokat és az iskolásokat, az iskolások ingyen kaptak minden tanszert és tankönyvet. Karácsonyra a legkisebbeket ezer-ezer forinttal, a 3-14 éve­seket szabadidőruhával ajándé­koztuk meg. Sokaknak ez volt az egyetlen ajándék a kará­csonyfa alatt - mondja a pol­gármester. A falu sokat spórol azzal, hogy amit csak lehet, elvégez­nek társadalmi munkában. Egyetértés? Két éve még száz körüli volt az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet létszáma, ma jó, ha harmincöt - tudom meg a tsz. irodáján. Az 1300 hektáros területből még ötszáz sincs a szántóföld, idén még az is felszántatlan. Pénzhiány, bi­zonytalanság ural mindent. A tavalyi veszteségük 8.5 millió forint volt. A helyzetük remény­telen. Eddig az alig több mint 5000 aranykorona értékre 1300-ra jött kárpótlási igény. A többség szántót kér vissza, any- nyit, amennyije sosem volt a tsz-nek. A gépeket el- avagy bérbeadták, a terület nagy ré­szén is már bérlő gazdálkodik. A tagok megmaradtak bérlőnek, ezzel védték ki az elbocsátáso­kat. A tsz-t szinte már csak a ka- rácodfai bútorüzem jelenti, az is piac nélkül maradt. A fatelepü­ket is bérbe adták. Az Egyetértés mai jelentése lehangoló: talán csak abban van egyetértés, hogy megszűnt a mezőgazdasági tevékenység. Véglegesen és visszavonha­tatlanul? A fűrészüzem Rönköket vág a hat fűrészla­pos gatter. Száll a fűrészpor, a zaj betölti a félig nyitott fészert. Herstein József tíz évig volt tsz-tagként anyagbeszerző és elnöki sofőr, most IFÁ-t vezet a bérelt fűrészüzemben. Kérdé­semre, hogy vett-e gépeket a tsz-től, legyint: „Roncsokat?”- Ha ez a munkahely is meg­szűnik, hol talál munkát?- Miért szűnne meg? Ha helyben nem is, de valahol csak el tudnék helyezkedni. Bíró László gatteros több mint két évtizede dolgozik a közösben, másfél évtizede tsz-tag. Traktorosként nyaranta kombájnozott. Volt, hogy né­gyen arattak. Tavaly már egye­dül takarította be az árpát, a repcét, a pohánkát és legutol- jára(?) a kölest.- Nem fáj a szíve a gép után?- Hiába is fáj, ha az már nem a miénk. Ha ismét hívnának, nem tudom, vállalnám-e ... Némi csend után halkan mondja: nem is tudja, mihez kezdene, találna-e egyáltalán valahol valamilyen munkát, ha itt felmondanának neki. A vállalkozó A huszonnégy éves mecsek- pölöskei Lóga Zoltán, és a most épp kórházban fekvő társa Plá- vics József közösen bérlik ja­nuár elejétől a tsz. fűrészüzemét a Geszt Faipari Bt. keretében. Lóga Zoltán és öccse, Lóga Jó­zsef Róbert a Lóga és Társa Ke­reskedelmi Bt-ként a helyi tsz-től 130 hektár földet is bé­rel, de újabb 50 hektárról is tár­gyalnak. (Mindszentgodisán is bérleményükben van 47 hektár, Gyulajon mások bérelte terüle­ten bérmunkát végeznek.) Lóga Zoltán több éves, ku­darccal is tarkított vállalkozói múlttal a háta mögött igencsak határozott a terveit illetően.- A fatelepet évi hárommil­lióért, a földet haktáronként ezer forintért béreljük a tsz-től. A fatelep termékeire - bútorléc, szőlőkaró, rénfúza, parketta alapanyag - van biztos nyugati és hazai piacunk, még a fűrész­porra is találtunk vevőt, bér­munkánk is akad.- Biztosra megy?-Van alapanyag, van biztos piac, mi lehet a baj? A kockázat benne van a pakliban... A fate­lepen átvettem a huszonnyolc embert, ők órabérben kezdték, de már teljesítménybérben dol­goznak. Ha hajtanak, többet ke­resnek, mint a tsz-nél és biztos az állásuk. Tervezem még egy gatter beállítását, hogy győzzük a megrendeléseket. A bútor­üzemet is szeretnénk bérbe venni, már tárgyalunk a külföldi piaci lehetőségekről.- A földet miért bérli?- Az is vállalkozás. Már fel- szánttattam, megvettük a 400 mázsa műtrágyát, a vetőmagot. Remélhetően mielőbb elvethet­jük a kölest, a napraforgót, a ta­vaszi árpát. Van rá piacunk.-Mi se helyi, se iparűzési adót se vetünk ki a vállalko­zókra. Segítenünk kell őket a falu érdekében is. Csak jönné­nek! A hetvehelyieket is ösztö­nözzük a helyi adók társadalmi munkával történő megváltására. Élnek is a lehetőséggel - • mondja Wágner Antal hetvehe­lyi polgármester. Murányi László Egészségügyi managerképzés az USA-ban Pécsi orvos a résztvevők között Az egészségüggyel kapcsola­tosan egy sor, számunkra szo­katlan, vagy teljességgel isme­retlen fogalommal kell mosta­nában ismerkednünk. Ilyen pél­dául az egészségügyi manager. Magyarországon nincsenek ilyen szakemberek, ilyen kép­zés sem folyik. Ezért van nagy jelentősége, hogy egy magyar orvoscsoportot meghívtak az Egyesült Államokba egy mana­ger képző tanfolyamra. A cso- gomak tagja volt dr. Bellyei Árpád, a POTE ortopédiai kli­nikájának igazgatója is. Az útról és a tanfolyamról érdeklődve, a következőt tudtuk meg: A tanfolyamot a Project HOPE karitatív szervezet kez­deményezte. Ezt a non profit szervezetet 1958-ban alapította egy család, amelynek tagjai ma is elnökei a szervezetnek. Évi költségvetésük 40 millió dollár és céljuk a fejlődő országok egészségügyi szervezeteinek javítása. A 70-es években pél­dául egy hajót működtettek tel­jes orvosi és egészségügyi fel­szereléssel, amely az ázsiai és dél-amerikai partok mentén ha­józott, innen próbáltak segítsé­get nyújtani az egyes országok­nak. Később rájöttek, hogy nem ez a segítés megfelelő módja, ezért a továbbiakban képzésre hívtak meg különböző egész­ségügyi szakembereket, illetve egyes országokban kórházakat létesítettek és működtetnek, (pl. Krakkóban is van kórházuk.) 1991 elején a Projekt HOPÉ szakemberei felmérő vizitet tar­tottak Kelet-Európábán, igy Magyarországon is, mivel tu- domtsukra jutott, hogy nem­csak politikai rendszerváltás történt, hanem az egészségügyi ellátás újraszervezését is végre akarják hajtani nálunk. Tájéko­zódtak az egészségügyi biztosí­tás rendszeréről, az orvos-nő­vér helyzetről, és különböző in­tézetekbe látogattak, igy jártak Pécsett is. Ennek lett a folyta­tása ez a háromhetes meghívás. A szervezet székhelye, ahol a tíz fős magyar egészségügyi csoportnak a tanfolyamot tartot­ták, Washingtontól 100 km-re nyugatra, Millwood kisváros mellett egy 30 hektáros terüle­ten, három kisebb kastélyban helyezkedik el. A tanfolyam anyagát teljesen a csoport igé­nyei szerint állították össze, (a repülőjegyet a Népjóléti Mi­nisztérium biztosította, az ott tartózkodás teljes költségeit a szervezet.) A nagyon sok érde­kes elméleti előadás mellett a leghasznosabbak az ún. mű­helygyakorlatok voltak, amikor konkrét példákból kiindulva kellett megválaszolni, hogy a példa által adott modellben hol a probléma, hogyan lehet meg­oldani, a konkrét anyagi számí­tásokkal együtt. Az utolsó héten New York, Baltimore, Phila­delphia egészségügyi intézmé­nyeibe szerveztek látogatáso­kat. Miután a helyzetgyakorla­tokban a modellek különböző országokat példáztak, világosan kiderült, hogy valamennyi fej­lettebb országban a nemzeti költségvetés 5-11 százalékát fordítják az egészségügyre. Ez nálunk mindössze 3 százalék. Az USA-ban 11 százalék a költ­ségvetés ráfordítása, a legna­gyobb értéknek az egészséget tekintik. Ugyanakkor érdekes ellentmondás, hogy közel 30 millió biztosítás nélküli ember él Amerikában. Éppen ezekben a napokban került a kormány elé ennek a problémának a megoldása s érdekes módon a volt szocialista országokban al­kalmazott általános és kötelező betegbiztosítás bevezetésének gondolatával foglalkoznak. S. Zs. Üdülő­tulajdonosok egyesülete A hónap végén, március 28-án tartja első közgyűlését a decemberben megalakult siófoki üdülőtulajdonosok egyesülete. Céljuk hogy a város fejlődjék, de sem az üdülő lakosság, sem pedig az állandó lakosok ne érezzék háttérbe szorítva magukat. Eddig mintegy ötszázan je­lezték, hogy szeretnének részt venni az egyesület munkájában. Képviselőik minden ön- kormányzati ülés állandó meghívottjai lesznek, akik a tagság javaslatait és vélemé­nyét tolmácsolják a város vezetőinek. Az iskolások ingyen kapták könyveiket, és tanszereiket Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom