Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-19 / 78. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. március 19., csütörtök Honismeret A színvonalt a tehetséges munkatársak biztosították Arcok a múltból... Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el a sombereki születésű Margi- tai (Millich) Péter (1844-1917) ügyvéd, a mohácsi újságírás je­lentős személyisége. Fellépése előtt akadt már két hamvába holt helyi kísérlet a saját életké­pességének fölmérésére (az 1878-ban megalapított Mohács és az 1879-ben útnak indított Mohácser Wochenblatt), ám két évnél tovább egyikük sem állta a sarat. A Margitai kiadásában, majd szerkesztésében megje­lenő Mohács és Vidéke 1881 karácsonyától három és fél évti­zeden át élesztette az egészsé­ges lokálpatriotizmust, és meg­bízható tárházává vált a váro­sunk múltjával kapcsolatos ku­tatásoknak. Teret adott ugyan a legkülön­félébb nézetek ütköztetésének, amiből esetenként akár ádáz po­lémia is kerekedhetett, arcula­tának fővonása mégis az egész­séges nemzeti egységre való tö­Jacinta Szülőhazája Dalmácia, családi neve Jelovity, vallása római katolikus, de megle­pően érzékeny a személyi megaláztatásokkal szemben. Bizonyosnak látszik, hogy egy „konyhai szolgáló” alan­tasnak tartott munkáját csak kényszerből vállalta, amikor 1825. február 22-én, Pécsett bemutatták Angyal György Aloiz vajszlói tiszttartó fele­ségének. „Az emberi Társa­ság leg alatsonyabb Sorsban lévő szegény árva” megpró­báltatásait Naszvadi Sámuel nótárius örökítette meg a vármegye számára. Jacinta Vajszlóra érkezése után két nappal, február 22-én „viselő ruhák szappa­nozásában és mosásában munkálkodott”, de amikor a sötétedés okán gyertyát kért a tiszttartóék gőgös „Kisasszo­nyéiul”, hozzálépett annak édesanyja és a „Lugzó sajtár dugó fájával” előbb egyet, majd további hármat rává­gott. Vissza a leány bizonyosan nem ütött, de a tiszttartóné - félje otthon nem lévén - nem mert vele éjszakára a házban megma­radni, hanem egy „kolompár­ral telt szobába” záratta, ahol vékony ruhájában éjszakán át „sanyarittatott” a kemény hi­degtől. Az asszony súlyos pana­szokkal fogadhatta férjét, mert az a leányt a hajdúkkal hordóra húzatta és a „maga szemei előtt”, a jobbágynők testi büntetésére rendszeresí­tett kétágú korbáccsal tizen­hatot vágatott rá. A nótárius bizonyság sze­rint,, ... tompora mindkét felől nagyon feldagadott - és szedeijés kékséggel, mint tört máj, olyan lett.” Távozásának körülményeit nem ismetjük, csak annyit tudunk, hogy átmenetileg Deutsch Móricz regálebérlő ismeretlen nevű alkalmazott­jánál, a húst méregető keresz­tény mészárosnál és felesé­génei talált oltalmat. Orvos nem tartózkodott a mezővá­rosban, ezért azok a vajszló- iak tanúsították a vármegye előtt megverettetését, akik annak nyomát „szemükkel látták” a leány testén. A nótárius panaszos leve­lét a vármegye a fenti számon iktatta, de mire mozdult volna, Jacinta eltűnt Vajszló- ról; a kortársak szerint Bu­dára igyekezett. K. Z. G. Mohács és Vidéke Horváth Mihály rekvés. Margitai Péter etikus lénye, hangyaszorgalmú tevé­kenykedése nem maradt híjával az elismerésnek. A kisvárosi ügyvédből tiszteletbeli várme­gyei főügyész lett, s a Ferenc József-rend lovagja. Fia a két világháború közt polgármester­ként segítette elő Mohács urba­nizációját. Margitai lapjának színvona­lát igen sokszínű munkatársi gárda segítette. Német Lipót (1849-1932) ügyvédről ne­gyedszázados jubileuma alkal­mából közli a lap, hogy az alapí­tást „az ő áldozatkészsége és praktikus esze tette lehetővé”. Két cikluson át országgyűlési képviselője volt Mohácsnak, a kaszinónak pedig másfél em­beröltőn át elnöke. Dr. Serli Sándor (1832— 1904) „járásorvos” minden Még ma is alig ismert Ma­gyarország későbbi kormányzó­jának, a sokáig csak a „lovas­tengerész” jelzővel illetett Horthy Miklósnak haditengeré­szeti pályafutása, aki az Oszt­rák-Magyar Monarchia Novara cirkálójának parancsnokaként vett részt az első világháború tengeri hadműveleteiben. Nevét ilyen téren legfeljebb csak a cattarói matrózlázadás leverésében játszott szerepével kapcsolatban lehetett hallani, így a teljesség kedvéért idézzük fel, mi is volt az a haditett, amely a hírnevét megalapozta. 1917. május 15-én a Novara zászlóshajó a Saida és a Helgo­land cirkálók kíséretében az ot- rantói szorosban létesített ha­jókból, aknákból és tengeralatt­járók elleni acélhálókból álló antant tengerzár áttörésére in­dult. A hajókról leszerelték a jellegzetes árbocokat, és az így megtévesztett ellenséget a haj­nali szürkületben sikerült né­hány száz méterre megközelí­teni. Félórányi(!) várakozás után virradatkor felhúzták a ha­dilobogót és össztüzet zúdítot­tak a tengerzárat őrző hajókra. A meglepetésszerű támadás alatt 22 őrhajót és 2 torpedó­rombolót süllyesztettek el. Visszafelé a riadóztatott an­tant-hajóhadból még 2 romboló és a megtorpedózott brit Dart­mouth cirkáló vált az akció cikke egy-egy riadónak bizo­nyult - hol a maradiság, a szel­lemi tunyaság ellen, hol a köz- művelődés vagy a 'szociális igazság valamely lépcsőfoká­nak meghódítása érdekében. Dr. Tamai Károly (1853-1924) ügyvéd franciás könnyedségű tárcáival, foszforeszkáló fantá­ziájával a társadalmi ünnepeket, báli referádákat emelte. Garay Alajos (1818-1886) szabadság- harcos múltú dunaszekcsői költő-plébános a falusi olvasók érdeklődésének kielégítésében bizonyult otthonosnak. Filep Endre (1841-1901) református tanító a népművelésnek és a da­lárdák működésének volt ava­tott tollnoka. Hosszú pályafutása alatt sorra támadtak riválisai is a Mohács és Vidékének. 1897-től két évig Baranya címen, vesztesévé. A csatában Horthy, akiről a Jütlandnál jeleskedő német Hipper és Scheer admirá­lis is elismerően nyilatkozott, súlyosan megsérült. Az Otran- tói-szoros ezek után a háború végéig nyitva állt. Horthy jelentésében egyéb­ként elismerően szólt az angol tüzérekről - pedig felkészültsé­güknek majdnem ő is áldozatául esett - valamint részletesen ki­tér a kimentett ellenséges tenge­1900-tól nyolc évig Mohács címen került konkurrens sajtó­termék a standokra. 1900-től a Mohácsi Hírlap szállt vele ver­senybe, s bár a Mohács és Vi­déke Margitai haláláig nem tudta alapjaiban megrendíteni, végül is a második világháború végéig átvette a vezető orgánum szerepét. Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Re­viczky Gyula mellett a maguk korában igen népszerű írók és költők sora küldött rendszere­sen kéziratokat a Mohács és Vi­dékébe: Ábrányi Emil, Bérezik Árpád, Lampérth Géza, Lenkei Henrik, Lévay József, Murai Károly, Palágyi Lajos, Porzsolt Kálmán, Rudnyánszky Gyula, Sebők Zsigmond, Szabolcska Mihály, Sziklay János... Bojtár László részekre. Összehasonlításkép­pen: a franciák a Zenta cirkáló elsüllyesztésekor még a vízben levőkre is tüzeltek és egyetlen embert sem mentettek ki. A kormányzó tevékenységé­vel kapcsolatban sok dokumen­tum csak most vált publikálha- tóvá, ennek eredményeképpen az eddigi szándékosan eltorzí­tott Horthy-kép helyett egy jó­val árnyaltabb és hitelesebb van kialakulóban. Dudás Péter Horváth Mihályról, sok száz, zenekedvelővé vált tanítványa által tisztelt Miska bácsiról, nem egyszer jelentek meg mél­tató sorok. Magam is többször írtam az ifjúság zenei nevelését megújító törekvéseiről, gazdag zeneszerzői munkásságáról, or­gonaművészi elhivatottságáról, zongorakísérői alázatáról. Tehetsége sokoldalú meg­nyilvánulásának újabb doku­mentumai kerülnek elő, kezdve attól, amikor Pécsre kerülve a jezsuita rend Pius főgimnáziu­mának világi tanáraként meg­kezdte tevékenységét. A latin nyelvet tanította, bár inkább mint az intézet ének- és zeneta­nára vált hamarosan ismertté a városban. Első pécsi bemutat­kozására 1923. áprilisában ke­rült sor. Zichy Gyula püspök névünnepe alkalmából rende­zett díszhangvesenyen nemcsak az ének- és zenekar karnagya­ként ismerhette meg a közön­ség, hanem zeneszerzőként is. Két műve hangzott el: a Ki­rály-szimfónia, valamint a Ma­gyar ének 1922-ben. A Dunán­túl 1923. április 17-i számában megjelent kritika szerint „ ... a hallott művek biztató reményt keltenek fejlődése iránt.” Áz 1925. április 27-i díszhangver­senyen „az intézet lelkes, agilis karmesterének”, Horváth Mi­hálynak nagyszabású, ötletes „Concert-Suit”-je hangzott el bemutatóként, melyről a Du­nántúl hasábjain Vadas Gábor orgonaművész-zenetanár így írt: „Amit hallottunk a kompo­zícióban, legteljesebb bizonyí­téka annak, hogy Horváth Mi­hálynak van mondanivalója és pedig érdekes s értékes a hallga­tóság számára.” Míg a zeneszerző Horváth Mihály további értékes pályafu­tását jól ismeijük, kevesebbet tudunk kitűnő felkészültségű színműírói sikereiről. A Pius gimnáziumban az idő tájt egyet­len ünnepség, farsangi összejö­vetel programjából sem hiány­zott a színdarab. Horváth Mi­hály sokoldalú tehetségére jel­lemző, hogy még kalocsai diák­ként színpadra lépett, egy 1921. május 13-i meghívó tanúsága szerint, mint Berterand tábor­nok, A két Napóleon c. törté­nelmi színjátékban, melyet P. Kerling János állított össze és rendezett. LIgyancsak Kerling atya, mármint a pécsi Pius kol­légium igazgatója írta a Dic­tum! Factum! Punktum! c. 3 me MKCiíüVO A I'll > GfMN 1ZH M SZÍNJÁTÉK UA (avl'yvA a oüvcíisJéfci'fc iv,hvwi* hó »wifihMxm. fa’bxrxáf, 2T-<í«, vww/ivAty délufaa T* nrahnr PÁS ITS UK A Pl ÜST! mt*7.Z»\<vn iréVkéhe» vetnie r.nvk K A R VA LV wtifa vív,játék 5 tvivvaáiitM ízta: i kfrvátit Mihály A zxneáyetítiekxA a PíWfGmvutXMtü w.m-Xwa .játaaza líwtÁth Mihály %er//wylxáv\/A felvonásos vígjátékot, melyet a Pius-internátus farsangi esté­lyén mutattak be 1923 február­jában. A következő évtől min­den farsangi estélyen már Hor­váth tanár úr vezényelte a fő­gimnázium ének- és zenekarát, sőt 1933-ban Labiche A persely c. ötfelvonásos vígjátékának át­dolgozójaként is bekapcsoló­dott a színielődások rendezé­sébe. Ugyancsak franciából fordította a 2119. c. színművét 4 felvonásban, egy előjátékkal, mely a Dunántúl 1935. decem­ber 7-i számában megjelent be­számoló szerint „mély erkölcsi problémát vitt színpadra.” Két alkalommal is előadták annak a nagyszabású tervnek a javára, melyről a korabeli újságok megőrizték Tüli Alajosnak, az intézet rektorának tájékoztatá­sát. Hatalmas sportstadion épí­tését határozták el, a terveken már dolgozott Dulánszky mér­nök és Csokonay Sándor torna­tanár. Ezzel egyidőben merült fel egy létesítendő botanikus kert gondolata is, melynek megvalósításán Bárdy László kertészeti intéző szorgoskodott. A sportlétesítményt „ölelő kar­ként fogná körül a két sétány, kb. 600 lombos fából, 500 örökzöldből és 300 díszcserjé­ből összeállítva.” E gyönyörű terv propagálására fásítási moz­galom indult. „Fásítsuk a Pi- ust!” - olvasható az 1936. feb­ruár 22-23-ára meghirdetett farsangi színielőadás meghívó­ján. „Nagyszámú néző és teljes siker mellett a Karvaly került színre.” A szellemes, pompás muzsikájú 3 felvonásos zenés vígjátékot Horváth Mihály írta. A zenebetéteket a gimnázium zenekara játszotta Horváth Mi­hály vezényletével. Úgy-e, mi­lyen sokoldalú tehetségről val­lanak e régi dokumentumok. Dr. Nádor Tamás Horthy Miklós, «... tengerész Az otrantói ütközet története „ Udvarunk fénye és ragyogása ” Janus Pannonius beszédei és levelei • • O tszázhúsz éve annak, hogy a Zágráb melletti Medve várában 1472. március 27-én meghalt Kesincei János, Pécs püspöke, költői nevén Janus Pannonius. Ebből az alkalom­ból idézzük a nemrég elhunyt kiváló reneszánszkutató V. Ko­vács Sándort, aki közreadta az újkori modern műveltség hajnalának, a reneszánsz iroda­lom első magyarországi évszá­zada íróinak levélváloga­tását. Köztük szerepel Janus Pan­nonius 21 levele Boronkai Iván fordításában. 1972-ben az ötszáz éves év­fordulón Csorba Győző elősza­vával V. Kovács Sándor szer­kesztésében a Tankönyvkiadó megjelentette a Janus Panno­nius munkái latinul és magyarul című, 600 lapnyi terjedelmű kö­tetet, benne a költő 24 levelét - szintén Boronkai Iván fordítá­sában. A levelekhez három be­széd is csatlakozott. Tíz évvel ezelőtt Klaniczay Tibor gondozásában megjelent 1410 lapnyi terjedelemben a Ja­nus Pannonius - Magyaror­szági humanisták című munka, benne hat Janus-levéllel. * Ismeretes az is, hogy zseb- könyv-formában a Koz­mosz-könyvek sorozatában ad­ták ki Csorba Győző bevezető­jével és válogatásában a Janus Pannonius válogatott munkái című gyűjteményt, benne a költő tíz levelét. Ötödször látnak napvilágot rövid időn belül a költő beszé­dei és levelei, amelyeknek for­dítómestere ismét Boronkai Iván. A Gondolkodó magyarok sorozatban Janus Pannonius: Beszédek, levelek címmel Szi- gethy Gábor sorozatszerkesztő tette közzé Tanúsnak két beszé­dét és 24 levelét. E beszédek és levelek kor­festő adalékaikkal erősítik a költő-püspökről eddig vallott ismereteinket, stílusának költői jellegét. Szólnunk kell azokról a jegy­zetekről, amelyek mind a be­szédek, mind a levelek megér­tését és értelmezését nagymér­tékben elősegítik. Némelyikük, mint például a római beszédhez fűzött indulatos Mátyás-levél, megérdelmelte volna a külön közlést, miként sor kerülhetett volna Mátyásnak Janus Panno- niushoz 1464-ben írt levele köz­lésére is. Ebben Mátyás elis­meri „János pécsi püspöknek erényeit, érdemeit és szolgála­tait, aki jeles buzgalmával, ki­váló képzettségével és erényei­vel mindenkor udvarunk fényé­nek és ragyogásának öregbíté­sén fáradozott.” A kötet egyik érdekessége - a beszédeken és leveleken túlme­nően - Szigethy Gábor elő­szava: János püspök magánbe­széde útban Róma felé, 1465 ta­vaszán. Valójában apokrif levél ez, a sorozatszerkesztő mono­lógja, amelybe belesűríti Janus- nak elképzelt véleményét a „gyerekcsináló, pápává hizlalt bíborosról”, II. Pálról, aki nem akart pénzt adni Mátyásnak a török elleni hadjáratra. A törté­neti valóság a képzelt levél állí­tásának ellenkezőjéről győz meg bennünket. Az ál-Janusnak ugyanis nincs igaza: II. Pál pápa 1465. május 24-én 55 200 duká­tot adott át Mátyás követeinek a török elleni hadjárat költsége­ire. Később a pápa számon is kérte az összeg felhasználását. E viszonylag nem nagy összeg Janus kezéhez került, aki mint szlavón bán az ország déli hatá­rait biztosította, és a kortárs írók szerint „éjjel-nappal a hitetle­nek pusztításán fáradozott.” A király ennek ellenére 1470 ele­jén megfosztotta Janust báni tisztségétől. Ezzel kezdetét vette az a Mátyás elleni össze­esküvés, amelynek szervezője, balsikerű kivitelezője Janus Pannonius volt, akit végül is menekülés közben ért a kérlel­hetetlen halál - 520 évvel ez­előtt. Dr. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom