Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-19 / 78. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. március 19., csütörtök Honismeret A színvonalt a tehetséges munkatársak biztosították Arcok a múltból... Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el a sombereki születésű Margi- tai (Millich) Péter (1844-1917) ügyvéd, a mohácsi újságírás jelentős személyisége. Fellépése előtt akadt már két hamvába holt helyi kísérlet a saját életképességének fölmérésére (az 1878-ban megalapított Mohács és az 1879-ben útnak indított Mohácser Wochenblatt), ám két évnél tovább egyikük sem állta a sarat. A Margitai kiadásában, majd szerkesztésében megjelenő Mohács és Vidéke 1881 karácsonyától három és fél évtizeden át élesztette az egészséges lokálpatriotizmust, és megbízható tárházává vált a városunk múltjával kapcsolatos kutatásoknak. Teret adott ugyan a legkülönfélébb nézetek ütköztetésének, amiből esetenként akár ádáz polémia is kerekedhetett, arculatának fővonása mégis az egészséges nemzeti egységre való töJacinta Szülőhazája Dalmácia, családi neve Jelovity, vallása római katolikus, de meglepően érzékeny a személyi megaláztatásokkal szemben. Bizonyosnak látszik, hogy egy „konyhai szolgáló” alantasnak tartott munkáját csak kényszerből vállalta, amikor 1825. február 22-én, Pécsett bemutatták Angyal György Aloiz vajszlói tiszttartó feleségének. „Az emberi Társaság leg alatsonyabb Sorsban lévő szegény árva” megpróbáltatásait Naszvadi Sámuel nótárius örökítette meg a vármegye számára. Jacinta Vajszlóra érkezése után két nappal, február 22-én „viselő ruhák szappanozásában és mosásában munkálkodott”, de amikor a sötétedés okán gyertyát kért a tiszttartóék gőgös „Kisasszonyéiul”, hozzálépett annak édesanyja és a „Lugzó sajtár dugó fájával” előbb egyet, majd további hármat rávágott. Vissza a leány bizonyosan nem ütött, de a tiszttartóné - félje otthon nem lévén - nem mert vele éjszakára a házban megmaradni, hanem egy „kolompárral telt szobába” záratta, ahol vékony ruhájában éjszakán át „sanyarittatott” a kemény hidegtől. Az asszony súlyos panaszokkal fogadhatta férjét, mert az a leányt a hajdúkkal hordóra húzatta és a „maga szemei előtt”, a jobbágynők testi büntetésére rendszeresített kétágú korbáccsal tizenhatot vágatott rá. A nótárius bizonyság szerint,, ... tompora mindkét felől nagyon feldagadott - és szedeijés kékséggel, mint tört máj, olyan lett.” Távozásának körülményeit nem ismetjük, csak annyit tudunk, hogy átmenetileg Deutsch Móricz regálebérlő ismeretlen nevű alkalmazottjánál, a húst méregető keresztény mészárosnál és feleségénei talált oltalmat. Orvos nem tartózkodott a mezővárosban, ezért azok a vajszló- iak tanúsították a vármegye előtt megverettetését, akik annak nyomát „szemükkel látták” a leány testén. A nótárius panaszos levelét a vármegye a fenti számon iktatta, de mire mozdult volna, Jacinta eltűnt Vajszló- ról; a kortársak szerint Budára igyekezett. K. Z. G. Mohács és Vidéke Horváth Mihály rekvés. Margitai Péter etikus lénye, hangyaszorgalmú tevékenykedése nem maradt híjával az elismerésnek. A kisvárosi ügyvédből tiszteletbeli vármegyei főügyész lett, s a Ferenc József-rend lovagja. Fia a két világháború közt polgármesterként segítette elő Mohács urbanizációját. Margitai lapjának színvonalát igen sokszínű munkatársi gárda segítette. Német Lipót (1849-1932) ügyvédről negyedszázados jubileuma alkalmából közli a lap, hogy az alapítást „az ő áldozatkészsége és praktikus esze tette lehetővé”. Két cikluson át országgyűlési képviselője volt Mohácsnak, a kaszinónak pedig másfél emberöltőn át elnöke. Dr. Serli Sándor (1832— 1904) „járásorvos” minden Még ma is alig ismert Magyarország későbbi kormányzójának, a sokáig csak a „lovastengerész” jelzővel illetett Horthy Miklósnak haditengerészeti pályafutása, aki az Osztrák-Magyar Monarchia Novara cirkálójának parancsnokaként vett részt az első világháború tengeri hadműveleteiben. Nevét ilyen téren legfeljebb csak a cattarói matrózlázadás leverésében játszott szerepével kapcsolatban lehetett hallani, így a teljesség kedvéért idézzük fel, mi is volt az a haditett, amely a hírnevét megalapozta. 1917. május 15-én a Novara zászlóshajó a Saida és a Helgoland cirkálók kíséretében az ot- rantói szorosban létesített hajókból, aknákból és tengeralattjárók elleni acélhálókból álló antant tengerzár áttörésére indult. A hajókról leszerelték a jellegzetes árbocokat, és az így megtévesztett ellenséget a hajnali szürkületben sikerült néhány száz méterre megközelíteni. Félórányi(!) várakozás után virradatkor felhúzták a hadilobogót és össztüzet zúdítottak a tengerzárat őrző hajókra. A meglepetésszerű támadás alatt 22 őrhajót és 2 torpedórombolót süllyesztettek el. Visszafelé a riadóztatott antant-hajóhadból még 2 romboló és a megtorpedózott brit Dartmouth cirkáló vált az akció cikke egy-egy riadónak bizonyult - hol a maradiság, a szellemi tunyaság ellen, hol a köz- művelődés vagy a 'szociális igazság valamely lépcsőfokának meghódítása érdekében. Dr. Tamai Károly (1853-1924) ügyvéd franciás könnyedségű tárcáival, foszforeszkáló fantáziájával a társadalmi ünnepeket, báli referádákat emelte. Garay Alajos (1818-1886) szabadság- harcos múltú dunaszekcsői költő-plébános a falusi olvasók érdeklődésének kielégítésében bizonyult otthonosnak. Filep Endre (1841-1901) református tanító a népművelésnek és a dalárdák működésének volt avatott tollnoka. Hosszú pályafutása alatt sorra támadtak riválisai is a Mohács és Vidékének. 1897-től két évig Baranya címen, vesztesévé. A csatában Horthy, akiről a Jütlandnál jeleskedő német Hipper és Scheer admirális is elismerően nyilatkozott, súlyosan megsérült. Az Otran- tói-szoros ezek után a háború végéig nyitva állt. Horthy jelentésében egyébként elismerően szólt az angol tüzérekről - pedig felkészültségüknek majdnem ő is áldozatául esett - valamint részletesen kitér a kimentett ellenséges tenge1900-tól nyolc évig Mohács címen került konkurrens sajtótermék a standokra. 1900-től a Mohácsi Hírlap szállt vele versenybe, s bár a Mohács és Vidéke Margitai haláláig nem tudta alapjaiban megrendíteni, végül is a második világháború végéig átvette a vezető orgánum szerepét. Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Reviczky Gyula mellett a maguk korában igen népszerű írók és költők sora küldött rendszeresen kéziratokat a Mohács és Vidékébe: Ábrányi Emil, Bérezik Árpád, Lampérth Géza, Lenkei Henrik, Lévay József, Murai Károly, Palágyi Lajos, Porzsolt Kálmán, Rudnyánszky Gyula, Sebők Zsigmond, Szabolcska Mihály, Sziklay János... Bojtár László részekre. Összehasonlításképpen: a franciák a Zenta cirkáló elsüllyesztésekor még a vízben levőkre is tüzeltek és egyetlen embert sem mentettek ki. A kormányzó tevékenységével kapcsolatban sok dokumentum csak most vált publikálha- tóvá, ennek eredményeképpen az eddigi szándékosan eltorzított Horthy-kép helyett egy jóval árnyaltabb és hitelesebb van kialakulóban. Dudás Péter Horváth Mihályról, sok száz, zenekedvelővé vált tanítványa által tisztelt Miska bácsiról, nem egyszer jelentek meg méltató sorok. Magam is többször írtam az ifjúság zenei nevelését megújító törekvéseiről, gazdag zeneszerzői munkásságáról, orgonaművészi elhivatottságáról, zongorakísérői alázatáról. Tehetsége sokoldalú megnyilvánulásának újabb dokumentumai kerülnek elő, kezdve attól, amikor Pécsre kerülve a jezsuita rend Pius főgimnáziumának világi tanáraként megkezdte tevékenységét. A latin nyelvet tanította, bár inkább mint az intézet ének- és zenetanára vált hamarosan ismertté a városban. Első pécsi bemutatkozására 1923. áprilisában került sor. Zichy Gyula püspök névünnepe alkalmából rendezett díszhangvesenyen nemcsak az ének- és zenekar karnagyaként ismerhette meg a közönség, hanem zeneszerzőként is. Két műve hangzott el: a Király-szimfónia, valamint a Magyar ének 1922-ben. A Dunántúl 1923. április 17-i számában megjelent kritika szerint „ ... a hallott művek biztató reményt keltenek fejlődése iránt.” Áz 1925. április 27-i díszhangversenyen „az intézet lelkes, agilis karmesterének”, Horváth Mihálynak nagyszabású, ötletes „Concert-Suit”-je hangzott el bemutatóként, melyről a Dunántúl hasábjain Vadas Gábor orgonaművész-zenetanár így írt: „Amit hallottunk a kompozícióban, legteljesebb bizonyítéka annak, hogy Horváth Mihálynak van mondanivalója és pedig érdekes s értékes a hallgatóság számára.” Míg a zeneszerző Horváth Mihály további értékes pályafutását jól ismeijük, kevesebbet tudunk kitűnő felkészültségű színműírói sikereiről. A Pius gimnáziumban az idő tájt egyetlen ünnepség, farsangi összejövetel programjából sem hiányzott a színdarab. Horváth Mihály sokoldalú tehetségére jellemző, hogy még kalocsai diákként színpadra lépett, egy 1921. május 13-i meghívó tanúsága szerint, mint Berterand tábornok, A két Napóleon c. történelmi színjátékban, melyet P. Kerling János állított össze és rendezett. LIgyancsak Kerling atya, mármint a pécsi Pius kollégium igazgatója írta a Dictum! Factum! Punktum! c. 3 me MKCiíüVO A I'll > GfMN 1ZH M SZÍNJÁTÉK UA (avl'yvA a oüvcíisJéfci'fc iv,hvwi* hó »wifihMxm. fa’bxrxáf, 2T-<í«, vww/ivAty délufaa T* nrahnr PÁS ITS UK A Pl ÜST! mt*7.Z»\<vn iréVkéhe» vetnie r.nvk K A R VA LV wtifa vív,játék 5 tvivvaáiitM ízta: i kfrvátit Mihály A zxneáyetítiekxA a PíWfGmvutXMtü w.m-Xwa .játaaza líwtÁth Mihály %er//wylxáv\/A felvonásos vígjátékot, melyet a Pius-internátus farsangi estélyén mutattak be 1923 februárjában. A következő évtől minden farsangi estélyen már Horváth tanár úr vezényelte a főgimnázium ének- és zenekarát, sőt 1933-ban Labiche A persely c. ötfelvonásos vígjátékának átdolgozójaként is bekapcsolódott a színielődások rendezésébe. Ugyancsak franciából fordította a 2119. c. színművét 4 felvonásban, egy előjátékkal, mely a Dunántúl 1935. december 7-i számában megjelent beszámoló szerint „mély erkölcsi problémát vitt színpadra.” Két alkalommal is előadták annak a nagyszabású tervnek a javára, melyről a korabeli újságok megőrizték Tüli Alajosnak, az intézet rektorának tájékoztatását. Hatalmas sportstadion építését határozták el, a terveken már dolgozott Dulánszky mérnök és Csokonay Sándor tornatanár. Ezzel egyidőben merült fel egy létesítendő botanikus kert gondolata is, melynek megvalósításán Bárdy László kertészeti intéző szorgoskodott. A sportlétesítményt „ölelő karként fogná körül a két sétány, kb. 600 lombos fából, 500 örökzöldből és 300 díszcserjéből összeállítva.” E gyönyörű terv propagálására fásítási mozgalom indult. „Fásítsuk a Pi- ust!” - olvasható az 1936. február 22-23-ára meghirdetett farsangi színielőadás meghívóján. „Nagyszámú néző és teljes siker mellett a Karvaly került színre.” A szellemes, pompás muzsikájú 3 felvonásos zenés vígjátékot Horváth Mihály írta. A zenebetéteket a gimnázium zenekara játszotta Horváth Mihály vezényletével. Úgy-e, milyen sokoldalú tehetségről vallanak e régi dokumentumok. Dr. Nádor Tamás Horthy Miklós, «... tengerész Az otrantói ütközet története „ Udvarunk fénye és ragyogása ” Janus Pannonius beszédei és levelei • • O tszázhúsz éve annak, hogy a Zágráb melletti Medve várában 1472. március 27-én meghalt Kesincei János, Pécs püspöke, költői nevén Janus Pannonius. Ebből az alkalomból idézzük a nemrég elhunyt kiváló reneszánszkutató V. Kovács Sándort, aki közreadta az újkori modern műveltség hajnalának, a reneszánsz irodalom első magyarországi évszázada íróinak levélválogatását. Köztük szerepel Janus Pannonius 21 levele Boronkai Iván fordításában. 1972-ben az ötszáz éves évfordulón Csorba Győző előszavával V. Kovács Sándor szerkesztésében a Tankönyvkiadó megjelentette a Janus Pannonius munkái latinul és magyarul című, 600 lapnyi terjedelmű kötetet, benne a költő 24 levelét - szintén Boronkai Iván fordításában. A levelekhez három beszéd is csatlakozott. Tíz évvel ezelőtt Klaniczay Tibor gondozásában megjelent 1410 lapnyi terjedelemben a Janus Pannonius - Magyarországi humanisták című munka, benne hat Janus-levéllel. * Ismeretes az is, hogy zseb- könyv-formában a Kozmosz-könyvek sorozatában adták ki Csorba Győző bevezetőjével és válogatásában a Janus Pannonius válogatott munkái című gyűjteményt, benne a költő tíz levelét. Ötödször látnak napvilágot rövid időn belül a költő beszédei és levelei, amelyeknek fordítómestere ismét Boronkai Iván. A Gondolkodó magyarok sorozatban Janus Pannonius: Beszédek, levelek címmel Szi- gethy Gábor sorozatszerkesztő tette közzé Tanúsnak két beszédét és 24 levelét. E beszédek és levelek korfestő adalékaikkal erősítik a költő-püspökről eddig vallott ismereteinket, stílusának költői jellegét. Szólnunk kell azokról a jegyzetekről, amelyek mind a beszédek, mind a levelek megértését és értelmezését nagymértékben elősegítik. Némelyikük, mint például a római beszédhez fűzött indulatos Mátyás-levél, megérdelmelte volna a külön közlést, miként sor kerülhetett volna Mátyásnak Janus Panno- niushoz 1464-ben írt levele közlésére is. Ebben Mátyás elismeri „János pécsi püspöknek erényeit, érdemeit és szolgálatait, aki jeles buzgalmával, kiváló képzettségével és erényeivel mindenkor udvarunk fényének és ragyogásának öregbítésén fáradozott.” A kötet egyik érdekessége - a beszédeken és leveleken túlmenően - Szigethy Gábor előszava: János püspök magánbeszéde útban Róma felé, 1465 tavaszán. Valójában apokrif levél ez, a sorozatszerkesztő monológja, amelybe belesűríti Janus- nak elképzelt véleményét a „gyerekcsináló, pápává hizlalt bíborosról”, II. Pálról, aki nem akart pénzt adni Mátyásnak a török elleni hadjáratra. A történeti valóság a képzelt levél állításának ellenkezőjéről győz meg bennünket. Az ál-Janusnak ugyanis nincs igaza: II. Pál pápa 1465. május 24-én 55 200 dukátot adott át Mátyás követeinek a török elleni hadjárat költségeire. Később a pápa számon is kérte az összeg felhasználását. E viszonylag nem nagy összeg Janus kezéhez került, aki mint szlavón bán az ország déli határait biztosította, és a kortárs írók szerint „éjjel-nappal a hitetlenek pusztításán fáradozott.” A király ennek ellenére 1470 elején megfosztotta Janust báni tisztségétől. Ezzel kezdetét vette az a Mátyás elleni összeesküvés, amelynek szervezője, balsikerű kivitelezője Janus Pannonius volt, akit végül is menekülés közben ért a kérlelhetetlen halál - 520 évvel ezelőtt. Dr. Tóth István
