Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-17 / 76. szám
10 üj Dunántúli napló 1992. március 17., kedd A szerkesztőség postájából Tavaszi nagytakarítás a Dombai tónál? Läufer László felvétele Gyors segítség Nyugdíjam története! Hird „mostoha gyerek”? Az Új Dunántúli Napló március 6-án megjelent számában „Hird keresi a fejlődés útját” című íráshoz szeretném a következőket hozzáfűzni: 1977-ben valóban a lakosság megkérdezése nélkül Hirdet peremkerületként Pécshez csatolták. Érezzük ennek hatását mindennapi életünkben. Igaz, ezzel elértünk néhány pozitív dolgot is. Többek között van helyi járatú autóbuszközlekedés, ami felér egy városnézéssel. Ugyanis a 13-as járat Somogy Vasas érintésével közlekedik. Ez a napi munkába járást kb. 30-35 perccel meghosszabbítja, így a Pécsett dolgozók inkább a távolsági járatokat veszik igénybe. Aztán van vezetékes ivóvizünk is, de azt még a városhoz csatolás előtt hozták létre. A falunak van óvodája, amit szintén a csatolás előtt építettek társadalmi munkával. És volt kultúrházunk is mindaddig, míg használata nem vált veszélyessé az épület állaga miatt. Ebből később lakásokat alakítottak ki, úgy, mint a volt tanácsteremből. Egészségügyi szolgáltatás terén jól el vagyunk látva. Hirden él a gyermekorvosunk és körzeti orvosunk is. De terhestanácsadásra már Vasasra kell utazni. És nincs gyógyszertárunk, amire nagy szükség lenne. A faluban elég sok az idős beteges ember és sok a kisgyermekes család. A lakosság társadalmi élete sem valami pezsgő, hisz hiányzik a kultúrház ahová a fiatalok és az idősebbek is egyaránt eljárhatnának. Évente egyszer adódik alkalom mindkét korosztálynak egy kis szórakozásra a hirdi „vöröskeresztesek” jóvoltából. Ugyanis ők szervezik a vöröskeresztes bált és az öregek napját. A gyerekek részére ezen a nagy településen egyetlen játszótér nincs kialakítva holott igen nagy forgalom van ahhoz, hogy az utcán játsszanak. A hajdani focipályát is részben ellepte a szemét. Kérdem, hol vannak a környezetvédők? Tévedés ne essék, mi nem akarunk feltétlen elszakadni a várostól, de szükségét érezzük, hogy a mi falunkban is történjen előrelépés. Miért kell éreznünk, hogy mi peremkerület vagyunk? Hisz Pécshez csatoltak bennünket - vagy ilyen téren nem? Stolcz Istvánná az 1500 lélekszámú falu egyik lakója Tanácsadás Mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gépjárművásárlás; a hadi özvegyeknek a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyoknak pedig nyugdíjkiegészítés ügyben le- vélbeni segítséget nyújtunk. Címünk: DOZSO, Pécs, Felső- vámház u. 72. Március 9-én az Új Dunántúli Napló 15-000 rovatában írás jelent meg - lakossági bejelentés alapján - a Hősök terén gyűlő szemétről. A cikkel kapcsolatban a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a következőket írja: Tisztelt Bejelentő! Az Ön által felsorolt intézmények és vállalatunk is rendszeresen nagy erőfeszítéseket Szigetváron, a József A. út 15. sz. házamban a propán-bután gázpalack - gumitömlő szivárgási hiba - miatt lakástűz keletkezett. A konyhában, ahol a gáz belobbant, a textiliák azonnal meggyulladtak és a konyhai berendezések égtek, a tűz gyorsan terjedt. A szigetvári tűzoltók pár perc alatt a helyszínre érkeztek és pillanatok alatt eloltották az igen veszélyes lakástűzet. A gyors beavatkozással megakadályozták, hogy nagyobb anyagi károm keletkezzen. Másnap reggel a szigetvári Állami Biztosítónál bejelentettem a lakástűzet. A biztosító vezetője azonnal intézkedett és a kárszakértőket rögtön a helyszínre küdlte. Megkezdték a kár felmérését, majd megérkezett Pécsről a megyei ÁB. kárszakértő is, aki szintén bekapcsolódott a munkába. A kárfelmérés után azonnal kiutaltak 45 Egy újabb lap a létjogosultságáért küzd. Gondolom, a tisztelt olvasók közül kevesen ismerik ezt a színvonalas, hiteles és ugyanakkor radikális lapot, amit Budapesten, egy mindenre elszánt hazájától elszakadt, de itt is azért harcoló újságírógárda szerkeszt. Az „Erdélyi Magyarság” azt az űrt próbálta, és reméljük a jövőben is próbálja pótolni, amit a többi lap, folyóirat a hasábjain nem tűzött tollhegyre ily módon: az erdélyi öntudat újraélesztése, az igazság nyers, néha fájó, emlékekkel teletűzdelt bemutatása. A körlevélből idézünk pár mondatot, amit eljuttattak minden előfizetőhöz: „Ellentétben minden híreszteléssel, az Erdélyi Magyarság semmiféle állami támogatásban nem részesült és Szemétszállítás tesz Hősök tere, illetve György telep rendje, tisztasága érdekében. A térség be van kötve a rendszeres szemétszállításba, amelyet háromféle gépkocsival végzünk. A Hősök tere környékét kuka járattal, míg a György telepi részt tömörítő és konténeres gépkocsival. Ennek ellenére megállíthatatlanul képződnek ezer forint kárelőleget. A kárfelmérés másnapján felkerestem Hegedűs József szigetvári magánvállalkozót a munkahelyén és elmondtam neki a történteket. A fiatal vállalkozó azonnal letette a malteroskanalt és eljött megnézni a megégett lakásunkat, majd közölte, hogy a következő nap reggel a brigáddal felvonul és megkezdi a helyreállítást. Ahogy ígérte, egy hét alatt befejezték a munkát. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik nehéz napjainkban segítségünkre siettek. Úgy érezzük, hogy mindhárom különböző - szervezetnél valami többletet, pluszt adtak főleg emberségből az egyszerű kötelező, formális sablonos munkánál. Ez különösen jó érzés volt számunkra a mai önző, közömbös, zaklatott életünkben. László Gyula, Szigetvár József A. u. 15. nem is részesül... A kilencedik lapszámunkból egyetlen példányt sem vett át terjesztésre a Posta.” Továbbá engedjék meg, hogy idézzünk egy mondatot a néhai főszerkesztőtől, Köteles Páltól: „Figyelembe véve az eddigi anyagi veszteségeinket, a kiadó távlatban már nem képes vállalni - a papírárak folytonos emelkedése, a különböző költségek sokszorozódása miatti, számonként közel egymillió forintos - veszteséget”. Remélve, hogy felhívásunk megértő és segítőkész egyénekhez és közösségekhez eljut, köszönjük, hogy időt szenteltek ezen felhívás elolvasására! Az „Erdélyi Magyarságért” Alapítvány bankszámlaszáma: MHB 222-21489. Erdélyiek Klubja Pécs az illegális szemétlerakóhelyek. Tisztítás után ismét visszahelyeztük az 5 köbméteres konténert. Kérjük a térség lakosságát, vegye igénybe szemétszállítási szolgáltatásunkat, az Új DN-ben már közölt (március 16-17-18-án), ingyenes lim-lom szállítási akciónkat. Szondi József kommunális osztályvezető Jelentkezzen az új gazdi! Elolvassa az újság hirdetéseit? - Bizonyára nem, mert különben már rég meglenne a kapcsolatunk Pofika új gazdájával, aki azóta feleségével együtt már bizonyára meglátogatott volna minket és elhozták volna a most három hónapos szuka-lányt is. Amikor a kiskutyát február 2-án, vasárnap a pécsi vásáron átadtuk, piros-beig kézzel kivarrott takaróba volt burkolva, piros nyakörvet viselt egy kis cédulával. Az oltási igazoláson rajta volt a telefonszámunk és címünk. Sajnos, az átadásnál nem kértük el az új gazda címét és hirdetések útján kellett őt keresnünk - mindeddig sajnos eredménytelenül. De talán mégis kapcsolatba kerülhetünk még Pofikával. Hisz nem veszhet el, csak úgy egy ilyen kicsi, hollófekete szuka (dakszli keverék) fehér folttal a mellén. Utolsó kísérletet teszünk és nagyon várunk egy telefonhívást Pécs 28-734 vagy mindjárt egy látogatást. Miért? Mert szívesen kisérnénk figyelemmel hogyan nő meg Pofika és egyáltalán mi lesz belőle ... Legalább addig, míg nem kell ismét elhagynunk ezt a szép Magyarországot, mert mi itt külföldiek vagyunk. (Az átadásnál németül történt a beszélgetés.) Köszönöm... Kisfiam második éve kínlódik bőrbetegségben. Sajnos, tünetmentessé még nem tudtuk tenni. Gyógyszereit, kenőcseit az Öttorony Patikában vásároljuk meg, itt készítik rendszeresen. Messzemenőkig segítenek ötlettel, tanáccsal, hogyan kezeljem, hogy könnyítsék rajta - és mindezt türelemmel. Két hete újból elöntötte a kiütés, és ilyenkor egy igen erős kenőcs segít rajta, aminek receptjét már korábban a Heim Pál Gyermekkórházban kaptuk. Kérésünkre újból elkészítették, és mikor fizetni akartam, nem fogadták el a pénzt - pedig igen drága mondván: ezt ők a kisfiúnak a gyógyulására adják. Szeretném megköszönni ezt az emberi hozzáállást a gyógyszertár vezetőjének és dolgozóinak, mert ők tudják és átérzik a tehetetlenséget, amiben mi to- porgunk. W. A.-né Az országgyűlésen - hallottuk - a nyugdíjak ez évi emelésének tárgyalásakor, hogy a nyugdíj-alapból milliárdokat tartalékoltak a régen (20 évvel) ezelőtt nyugdíjba ment kisnyugdíjasok nyugdíjának szintre emelésére! Miről is van szó tulajdonképpen? 1970-ben aki elérte a nyugdíjkorhatárt, vagyis 60 éves lett, annak visszamenőleg 1930-ig igazolnia kellett 40 munkában eltöltött évet ahhoz, hogy az utolsó három évi keresetet figyelembe véve az 50 százalékos nyugdíjat megállapítsák. Azt nem kell mondani, hogy a háború előtti időt és az 1945. utáni 5 évet (ez 20 év) igen csak nehezen lehetett dokumentálni. 1928-ban létesült az OTI, ahova a munkaadók kötelesek voltak munkásaikat bejelenteni és utánuk járadékot fizetni. Voltak természetesen olyanok is, akik az előírásoknak nem tettek eleget, hogy ne kelljen járadékot fizetni. A nyugdíjba vonulókkal közölték, hogy három hónappal a nyugdíjazás előtt beadványt juttassanak el az OTI-hoz, közöljék volt munkahelyeiket és kérjenek igazolást a munkában eltöltött idejükről. Ez azt a célt is szolgálta, hogy a dolgozó megtudta, mennyi az az idő, ami hiányzott a 40 évhez. A vállalat természetesen lehetővé tette, hogy ezt a hiányzó időt dolgozója ledolgozhassa és csak ezt követően menjen nyugállományba. Én dolgoztam 45 előtt Szigetváron kívül Csurgón, Tolnán és Móron is. Az intézet ezt igazolta is. De azért személyesen is elmentem kérdezni, hogy a 40 évhez mennyi időm hiányzik? - A hölgy, aki átnézve a papírjaimat, azt mondta, hogy 110 napot kell még dolgoznom ahhoz, hogy az 50 százalék nyugdíjat megkapjam. Márciusban a szakszervezet nyugdíjasbúcsúztatót tartott a nyomdában, amelyen én is ott voltam. De ettől függetlenül még június 3-ig dolgoztam. A vállalat által kimutatott keresetem - három hónap átlagában - 3000 forint volt. Ez szolgált a nyugdíj megállapítás alapjául. Tehát a nyugdíjam 1500 forint lett. De ezen összeghez hozzájött még a 40 év után járó 1 százalék! Végülis a nyugdíj összege ezzel kiegészítve 1870 Forint. A törvény rendelkezése szerint 1986-ig évente 2 százalék emelés illetett meg. Ez azt eredményezte, hogy 16 év után Február 26-án este várakozásteljes hangulat fogadta a Művészeti Szakközépiskolába érkező vendégeket, muzsikusokat, zenét tanuló fiatalokat. Marcello Faldini, 27 éves zongorista koncertjét vártuk. Faldini Brazíliában született, a grazi főiskolán asszisztens, több nemzetközi verseny nyertese. Híre, Solymár Rita, fiatal zongora-tanárunk révén jutott el hozzánk. Műsorán Liszt késői darabjai, Brahms, Rachmaminoff, Szkrjabin művei, s Prokofjev monumentális „háborús’’ szonátája, a VI. szonáta hangzott el. Nagy zenei élmény részesei lehettünk, magával ragadó atmoszféra, mély intenzitás, szikrázó ritmusok, szuggesztív drámaiság... 27-én délelőtt és délután Faldini kurzust tartott növendékeelértem azt, hogy 3000 Ft lett a nyugdíjam, ami nyugdíjba menésemkor a fizetésem volt. Az akkori időszakos nyugdíj- emelések alkalmából, csak az ez alatti kis nyugdíjakat emelték. Ezért kormánydöntés született arról, hogy a nyugdíjasok 60 ezer forintig kiegészíthetik nyugdíjukat. Elmehetnek dolgozni. Későbbi időpontban változás történt a nyugdíjak megállapítáT sánál úgy, hogy a 40 évet igazoló dolgozók átlagkeresetük 75 százalékát kaphatták meg! Ekkor tehát a korábban nyugdíjba menők 25 százalékos hátrányba kerültek, amit sohasem orvosoltak. Én ezt a tizenhat évet ledolgoztam úgy, hogy havonta 180-200 forint öregségi járadékot levontak akkor, amikor én 20-30 forint emelést kaptam évente! (2 százalék) Az engedély alapján sok nyugdíjas dolgozott, és ez azt eredményezte, hogy ezek többszörösen visszafizették a kapott 2 százalék emelést! Viszont ezzel munkában eltöltött éveket szereztek és ezalatt járadékot fizettek! Ezért viszont semmit nem kaptak! Pedig sokadmagammal már 60 év munkában eltöltött időt tudunk igazolni a tanoncidő beszámításával, amit akkor még nem ismertek el. Ezeket azért próbáltam ismertetni, mert az ország 90 százaléka nem tud erről a múltról, mint ahogy sokan nem érhették meg ezt a szintre emelést, hiszen közben meghaltak! Akkor szinte percre pontosan megkövetelték a negyven évet ahhoz, hogy a nyugdíj 50 százalék lehessen. Bár nálam tévedés volt a 110 nap rádolgozás, mert a kézbesített nyugdíjas papíron az állt, hogy 40 év és 110 nap. Nagyon fonák helyzetet teremtett ezzel szemben az utóbbi években szokássá vált korengedményes nyugdíjazás, mely- lyel a vezetők élhettek, de a dolgozók nem. Ez a korengedményes nyugdíj két-háromszorosával magasabb, mint a 40 évi munkaviszonnyal rendelkező, kisnyugdíjasé. És ezt az állapotot ígéri a kormány szintemeléssel valahogy rehabilitálni! Azt hiszem, akik, még élünk, csak megköszönhetjük ezt az akaratot. Még akkor is, ha a teljességre nem törekszik, hiszen ez lehetetlen! Kapronczai József Szigetvár Kárpátok útja 48. ink részére. Mintegy hat órán át dolgozott 12 tanulónkkal, akik Haydn, Mozart, Bach, Chopin, Schumann műveiből játszottak elő. Ez a „műhely” is nyilvános volt, jelen voltak a bonyhádi zeneiskola zongoratanárai, főiskolai hallgatók, tanárok. A közvetítő-tolmács szerepét Solymár Rita kitűnően látta el. Hogyan tanít Faldini? Muzsikus-zongorista, a leglényegesebb problémákhoz nyúl, a mű megértését segítő tanácsokkal, gyönyörű előjátszás- sal közelít a darabok mélyebb megértéséhez, megvalósításához, - kedvesen, derűs nyugalommal. Másnap az iskolában boldog gyerekek fogadták, tele nagy odaadással, a zene és a hangszeres munka iránt. Polgár Marianna zongoratanár Veszélyben az „Erdélyi Magyarság”! Emlékezetes órák
