Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-17 / 76. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. március 17., kedd Betemetett mítoszok A meddőhányók dőlésszöge Halálának 500. évfordulójára Lorenzo Medici Firenze történetének legna­gyobb politikusa, a mecénás és költő Lorenzo Medici halálának 500. évfordulójára készül a tószkán főváros. Az UNESCO becslése szerint Lorenzo Medici működésének eredményeként Toszkánában található a világ legértékesebb műkincseinek 20 százaléka. „A gazdagoknak, akik nem kormányoznak, rosszul megy Firenzében” - írta egykor Lo­renzo Medici. Ezzel indokolta a hatalomátvételét és ezzel tette ellenségévé a republikánus Nic- colo Machiavellit. Mégis ké­sőbb így írt róla Machiavelli: „Nincs korának vagy akár a megelőző koroknak olyan olasz embere, akinek okossága miatt ilyen tekintélye lenne és akit polgártársai így meggyászolná­nak.” Medicit sok támadás érte környezetéért, barátaiért. Közé­jük tartozott Botticelli, aki mez­telen Vénuszával botrányt oko­zott; Domenico Ghirlandaio, aki a bibliai történetek alakjaira toszkánai öltözéket húzott és vi­lágiasra festette a Santa Maria Novella gyermekkórusát. Itt élt Leonardo da Vinci, aki sorban kapta a megbízásokat, és Mi­chelangelo Buonnarotti, a nincstelen ifjú, akit Medici egyenrangúként kezelve aszta­lához ültetett. Lorenzo Medici a kultúra tör­ténelmének egyik kiemelkedő személyisége volt. Az idei em­lékezések - s az UNESCO köz­reműködése - ezt ismételten igazolják. Megkötöttség nélkül A parlament legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy — az érintett országok illetékeseivel egyetér­tésben - hatályon kívül helyezi a kettős állampolgársággal kap­csolatos megkötöttségeket tar­talmazó, Romániával és Bulgá­riával korábban kötött egyez­ményeket.- Az ötvenes években a volt szocialista országokkal létrejött nemzetközi szerződések ugyanis honosítási tilalmat tar­talmaztak. Ez azt is jelentette, hogy az adott ország saját ál­lampolgáraival a másik ország területén is rendelkezhetett - mondja Bereczky Vilmos, az Országgyűlés emberi jogi és ki­sebbségi bizottságának tagja, akitől a hatálytalanítás indíté­kairól kértünk tájékoztatást. Ez­zel egyidőben egyébként más európai államokban is létrejöt­tek a kettős állampolgárságról szóló hasonló egyezmények, és noha ezek a szabad költözkö­dést, utazást nem gátolták, Nyugat-Európában a nyolcva­nas évek közepétől sorra meg is szűntek.- Ami bennünket illet: a rendszerváltás következtében előállt menekültügyi helyzet nyomán kormányunk már a múlt évben felmondta ezeket az egyezményeket, hogy megszün­tesse az emberi jogokkal össze nem egyeztethető említett előí­rásokat. Most valójában ennek jogszabályi megerősítésére ke­rült sor. A parlamenti aktus tehát azt demonstrálja, hogy bárki törvényesen lehet egyidejűleg hazánk és bármelyik más ország állampolgára, de anélkül, hogy adminisztratív korlátokat állíta­nánk a külföldön élő magyarok állampolgári jogainak gyakor­lása elé. Ú. G. (Ferenczy Europress) Kezdeti bizonytalanságom magyarázata csak jó óra múlva körvonalazódott megfogalmaz­ható érzéssé: törpe vagyok. Nem a gyerekhegynyi meddő­hányókhoz, hanem ahhoz a munkához való arányom szülte, amely ezeket a riasztó dombo­kat létrehozta - és csaknem ugyanakkora erőfeszítéssel most ezeket el kell tünteni. Pontosában: belesimítani a környezetbe. Van bőven gondja a pécsi ércbányászoknak, de ezek kö­zött is az egyik „koronás fő” a rekultiváció. Amikor a napok­ban a vezérigazgató a külön­böző meghívott hatóságok - Bányaműszaki Felügyelőség, Környezetvédelmi Felügyelő­ség, Természetvédelmi Igazga­tóság, Vízügy, Közegészség- ügy, érintett örkormányzatok — képviselőit tájékoztatta, némi keserűséggel jegyezte meg: más cégek inkább csődöt jelente­nek. v.- Ám felvetődik a kérdés: ha a gazdasági körülmények hatá­sára a MEV is csődöt jelentene, ki fejezi be a terület rekultiváci­óját? Annyi mondhatok - tette hozzá -: csődbejelentés esetén a környezetvédelem sokadik rangú kérdéssé süllyed... A MEV azonban minden erő­feszítésével el akarja ezt ke­rülni. Következésképpen felvál­lalja és akarja csinálni a rekul­tivációt. Azt is mondhatnánk: kénytelen. Ezzel együtt is tiszte­letet vált ki a terepen bukdácso­lóból az a hatalmas munka, amit elkezdtek már - a meddőhá­nyók rekultivációja -, s amely­nek nem tudják még, mikor ér­nek a végére, de egyelőre azt sem, milyen pénzből. Van azonban, ami teljesen egyértelmű a cég szakemberei előtt. Amikor mintegy két évvel ezelőtt a túlélést célzó stratégiai (FEB) Divatba jött a termé­szetgyógyászat. És ahogy az eredeti, márkás, drága ruhaköl­teményeket megpróbálják olcsó bóvlival utánozni, úgy a termé­szetgyógyászok is sokfélék. Az igazán felkészültek - többnyire orvosi diploma birtokában - a beteg alapos kivizsgálása után állapítják meg a diagnózist, és mondják meg, hogy szerintük milyen terápia lenne a leghatá­sosabb. Míg mások - közülük is elsősorban azok, akik hat-tíz he­tes természetgyógyász tanfo­lyamot végeztek - meghall­gatva a páciens panaszát - köz­ük: talpmasszázs, reflexterápia, gyógytea a javait kúra. Néhány kezelés és a beteg máris köny­tervüket megfogalmazták, en­nek egyik része volt a múltból eredő környezeti ártalmak meg­szüntetése, továbbá az is, hogy ezt önerőből megoldani lehetet­len. A további működésből származó környezeti ártalmak megelőzését szolgáló munkákat azonban már saját zsebből kell fizetniük. Ami a múltból eredőket illeti: a költségvetéstől 470 millió fo­rint támogatást kaptak a rekulti­vációra. A munkát a múlt év szeptem­berében kezdték el. A cél: az I-es, a Il-es, a Ill-as üzemek meddőhányóinak, a IV-es üzemi légaknai meddőhányó­nak, a zagytározóknak és a per- kolációs domboknak a rekulti­vációja. Most az I-es már le­fedve, két-három hónap múlva zöldbe borítja a telepített vege­táció. Lefedve a légaknai med­dőhányó is. Petőc és Bakonya térségében irdatlan monstrum- nok dolgoznak, óriási teherau­tók sokasága hordja a földet, konok lánctalpasok simítják a meddők meredek oldalát, fél­elmetes markoló mélyít vízel­vezető árkot. Mindeközben a tervezés ide­jén előre nem látható akadályok sokasága nehezíti a munkát. ■sk Már közel három éve, hogy el­készült a cégnél a környezetvé­delmi terv, múlt év szeptembe­rére pedig a hatástanulmány is. Erre mondta a Környezetvé­delmi Felügyelőséget a terepbe­járáson képviselő szakember: más cégek még eddig sem ju­tottak el. A legnagyobb gond a zagytározók és környezetük re­kultivációja. Ezekre ugyanis a bánya működésének befejezé­séig szükség van. Az I-es zagy­tározónál a munka már elkez­dődött, ide a továbbiakban a za­gyelhelyezést megszüntették. Ezzel együtt is itt legkevesebb nyebbnek érzi magát. A csoda híre legalább olyan gyorsan ter­jed, mint tél végén az influenza vírus. A hosszú évekig tartó tiltás után, most itt a bőség zavara. Ki figyel oda a kuruzslás nem is olyan régi meghatározására: or­vosi, gyógyszerészi képesítés nélkül foglalkozásszerűen űzött gyógyítás. Hazánkban jelenleg mintegy 1300-an rendelkeznek termé­szetgyógyász engedéllyel. Olyen engedéllyel, amelynek kiadásához semmilyen képesí­tést, képzettséget tanúsító iga­zolványt nem kellett bemutatni. A meglepetés erejével hatott, hogy milyen, szinte kielégíthe­hat év múlva kezd el látható eredményt mutatni a rekultivá­ció. Legalább ekkora a gond a perkolációs dombokkal. Elké­pesztő vidék ez. Egymillió köbméter alacsony urántar- talmu aprított kőzetet halmoz­tak fel a korábbi években - mint hírlik: a környék legjobb szán­tóföldjein -, ezekből még ki­vonják az ércet, így csökkentve tartalmukat a meddőhányóké­hoz hasonlóra. Erre az átmo­sásra öt év kell, a tényleges re­kultiváció csak ezt követően kezdődhet. A múlt évtől azon­ban új perkolációs dombot nem létesítenek. ■Sk Tulajdonképpen mindenki a domb tetejére szeretne feljutni, így, a „csinált hegy” lábánál állva szinte semmi sem látszik, csak a simára elegyengetett földtakaró, szelíd ívű barna háta hatalmas púpot rajzol a de­rült égre. Ez az I-es üzem (volt) medőhányója, 200 000 köbmé­ter követ halmoztak át 14 hektá­ron, további 50 000-et gépko­csikkal raktak át. Rajta már a közel félméteres földtakaró, összesen 55 000 köbméter, amelyhez ingyen jutott hozzá - szerencsés eset! - az ércbánya. Ez az a meddőhányó, amelyen már trágyázzák a földet, s ahol - az Ígéret szerint - két hónap múlva zöldre vált a föld sivár barnasága. Velünk szemben „legna­gyobb falat”, a III-as üzem meddőhányója. Hegy ez a javá­ból, még akkor is, ha - mielőtt már hozzányúltak volna a rekul­tivációját megkezdő gépek - 67 méter magas volt a spicce, ir­datlan mennyiségű követ hal­moztak itt fel évtizedek alatt: durván kétmillió köbmétert. Eb­ből 100 000-et már megmozgat­tak, a spiccnél alakítják a rézsűt, amelynek dőlésszöge - minden tetlen igény van a természetes gyógymódok iránt. Sokakat meglepett, hogy korunk racio­nálisnak hitt embere „elfordul” az orvosoktól. A magyarázat egyik gyökere a múlt századra nyúlik vissza. Akkor kapott na­gyobb szerepet a minden beteg­ségre gyógyszert felíró orvos. Az emberek hittek a gyorsan ható tablettákban. Mára ez a hit megkopott. Ehhez társul még az is, hogy napjaink orvosa több­nyire a betegséget gyógyítja, és elfelejti azt, amit a papok tud­tak: nemcsak a betegséget, az embert is gyógyítani kell! Az orvosok legfőbb „vádja”: a természetgyógyászati kezelé­sek általában nem a betegséget kiváltó kórokozóra hatnak, ha­nem csupán ingerük a beteg szervezetet. Persze ezzel együtt mozgósítják az egészségért fel­elős védekezőerőket is, növelik a szervezet ellenállóképességét. Kinek van igaza a lassan már tengeri kígyóvá alakuló vitá­Az embert kell gyógyítani, nem a betegséget T ermészetgyógy ászok rekultivációba fogott meddőhá­nyónál szigorú előírás ez - nem lehet több 16 foknál. A III-as esetében a 17 hektáros területen legkevesebb még 700 000 tonna követ kell megmozgatni - és csak utána jön a föld. Ezt követően megyünk a per­kolációs dombokhoz. Rossz hírű hely. Nem csak a látvány miatt - „Ha földrajzórán az is­kolásoknak a holdbéli tájat akarják megmutatni, ide kell hozni őket...”, mondta valaki a terepbejárás résztvevői közül -, hanem azért is, mert az innen elszivárgó víznek a meddőkénél magasabb az urántartalma. Nem veszélyesen, de magasabb ... A hatalmas prizmák oldalában mély és széles barázdákat vá­gott a köveket magával sodró esővíz. Petőcre megyünk. A IV-es üzem meddője már letakarva. Mögöttünk a hajdan hírhedten hangos légakna még most is működik, de már jóval csend­esebben - ez is külön beruhá­zást igényelt -, a mélyből kifújt meleg levegő párák szül a friss tavaszi levegőbe. És itt van a temető és a harangláb is: az előbbit rendbehozta, az utóbbit felújította az Ércbánya. Szemben dolgoznak a med­dőn - a hajdani üzemépület alatt - a hatalmas gépek. Itt a legna­gyobb gond: egy völgy torkába halmozták a kőzetet, a völgy a hegyről lefolyó víz természetes árka volt, most utat kell neki mélyíteni, hogy a természetes perkolációt megakadályozzák. Ide már az Abaliget-Orfű között épülő útról hozzák a földet, ugyancsak a szerencsés egybee­sésnek köszönhetően. Szép lej­tésű lesz a rézsű.- Micsoda sípályát lehetne itt csinálni! - kiált fel a kővágó- szőlősi polgármester. Sok burkolt árkot kell építeni ennél a meddőnél a víznek. Ez­zel együtt a szakemberek még nem tudják, hogy milyen tiszta­ságban lép majd ki a meddő alól. Ha kell, továbbtisztítják.- Hát ez az ... - mondja az egyik, már letakart meddő tete­jén Varga Mihály, a MÉV ve­zérigazgatója, aki valóban tudja, milyen hatalmas munka vár rájuk a rekultiváció befeje­zéséig. - Rendkívül nehéz előre tervezni: soha nem tudjuk, mi jöhet közbe. A szakaszos terve­zés a megoldás, véleményem szerint a rekultivációban érde­kelteknek ezen az alapon kel­lene együttműködniük. Ma már a felszínnek dolgoz­nak a bánya mélyén is. A fel­adat: minél kevesebb meddő ke­rüljön fel. Elsősorban a III-as üzem környezetében gyakoriak a mélyművelést kisérő beszaka­dások. Ezt a környéken jól látni, odalent pedig azon dolgoznak, hogy újabbak keletkezését megakadályozzák. Mindezek mellett meg kell említeni még egy komoly eredményt: eddig az uránbánya működési területén a környezet védelmét szolgáló átfogó adat­szolgáltatás nem volt. Az álla­potfelmérés - az alaphelyzetre - elkészült. Előnye: a rekultiváció különböző munkafázisaiban gyakran megismétlik az adat- felvételeket, s így ma már van mit mihez hasonlítani. Azaz: e hatalmas munka révén honnan meddig jutottak. Lent, a bakonyai meddőhányó lábánál ásványgyűjtő kopácsol, cseng-bong a kalapácsa. Men­tem, ami még menthető, mondja, mert azután a föld itt is eltakarja a mélyből felszínre került kőzeteket, szépséges kristályaival együtt. Időnként felnéz, nem tol-e feléje a kotró lezúduló köveket, vagy felszól: Testvér, kiálts le, mielőtt erre jönnél... Mészáros Attila ban? A képesítés nélkül, felelőt­lenül gyógyító természetgyó­gyászoknak, vagy a másik fél­nek, akik egyszerűen pozíció- féltést látnak a tiltás szorgalma­zása mögött? A Népjóléti Minisztérium megpróbált kilépni ebből a bű­vös körből, amikor életre hívta a természetgyógyászati szakmai kollégiumot és annak elnökévé kinevezte dr. Tamási Józsefet. Azt a Tamási doktort, aki orvosi diplomával a zsebében csaknem másfél évtizede foglalkozik a különböző természetes gyógy­módok tanulmányozásával, s aki nemrégiben érkezett haza Németországból, ahol éppen ebben a kérdéskörben folytatott tanulmányokat. Ilyen szakmai életrajz birtokában talán nem véletlen, hogy olyan egyezséget sürget a két szembenálló tábor között, amely megszünteti mind a két fél gyanakvását, és gazda­gíthatja az orvoslást. Egyéni tervei között szerepel egy ter­mészetgyógyász kórház létesí­tése, ahol az összes ma létező gyógymóddal segítenének a be­tegeken. Talán még a társada­lombiztosítástól is kapnának támogatást, hiszen azt senki sem vitatja, legyen diplomás orvos, vagy éppen képesítés­nélküli reflexológus, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha az embereket a mainál jóval egészségesebb életmódra tud­nák szoktatni. Az egyezséget mindenesetre kíváncsian várják az ellenfelek. Addig is, amíg megállapodnak, jó volna, ha a tüntetés, a szer­vezkedés, a másik fél lejáratása, súlyosabb esetben rágalmazása helyett a közöttük vergődő be­teggel is törődnének. Hiszen va­lójában minden a beteg érdeké­ben történik. Minél hamarabb véget kell vetni a mindinkább eldurvuló torzsalkodásnak úgy, hogy a fürdő-gyógy-víz, és fő­leg a gyerek is megmaradjon.-szabó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom