Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-17 / 76. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. március 17., kedd Betemetett mítoszok A meddőhányók dőlésszöge Halálának 500. évfordulójára Lorenzo Medici Firenze történetének legnagyobb politikusa, a mecénás és költő Lorenzo Medici halálának 500. évfordulójára készül a tószkán főváros. Az UNESCO becslése szerint Lorenzo Medici működésének eredményeként Toszkánában található a világ legértékesebb műkincseinek 20 százaléka. „A gazdagoknak, akik nem kormányoznak, rosszul megy Firenzében” - írta egykor Lorenzo Medici. Ezzel indokolta a hatalomátvételét és ezzel tette ellenségévé a republikánus Nic- colo Machiavellit. Mégis később így írt róla Machiavelli: „Nincs korának vagy akár a megelőző koroknak olyan olasz embere, akinek okossága miatt ilyen tekintélye lenne és akit polgártársai így meggyászolnának.” Medicit sok támadás érte környezetéért, barátaiért. Közéjük tartozott Botticelli, aki meztelen Vénuszával botrányt okozott; Domenico Ghirlandaio, aki a bibliai történetek alakjaira toszkánai öltözéket húzott és világiasra festette a Santa Maria Novella gyermekkórusát. Itt élt Leonardo da Vinci, aki sorban kapta a megbízásokat, és Michelangelo Buonnarotti, a nincstelen ifjú, akit Medici egyenrangúként kezelve asztalához ültetett. Lorenzo Medici a kultúra történelmének egyik kiemelkedő személyisége volt. Az idei emlékezések - s az UNESCO közreműködése - ezt ismételten igazolják. Megkötöttség nélkül A parlament legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy — az érintett országok illetékeseivel egyetértésben - hatályon kívül helyezi a kettős állampolgársággal kapcsolatos megkötöttségeket tartalmazó, Romániával és Bulgáriával korábban kötött egyezményeket.- Az ötvenes években a volt szocialista országokkal létrejött nemzetközi szerződések ugyanis honosítási tilalmat tartalmaztak. Ez azt is jelentette, hogy az adott ország saját állampolgáraival a másik ország területén is rendelkezhetett - mondja Bereczky Vilmos, az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának tagja, akitől a hatálytalanítás indítékairól kértünk tájékoztatást. Ezzel egyidőben egyébként más európai államokban is létrejöttek a kettős állampolgárságról szóló hasonló egyezmények, és noha ezek a szabad költözködést, utazást nem gátolták, Nyugat-Európában a nyolcvanas évek közepétől sorra meg is szűntek.- Ami bennünket illet: a rendszerváltás következtében előállt menekültügyi helyzet nyomán kormányunk már a múlt évben felmondta ezeket az egyezményeket, hogy megszüntesse az emberi jogokkal össze nem egyeztethető említett előírásokat. Most valójában ennek jogszabályi megerősítésére került sor. A parlamenti aktus tehát azt demonstrálja, hogy bárki törvényesen lehet egyidejűleg hazánk és bármelyik más ország állampolgára, de anélkül, hogy adminisztratív korlátokat állítanánk a külföldön élő magyarok állampolgári jogainak gyakorlása elé. Ú. G. (Ferenczy Europress) Kezdeti bizonytalanságom magyarázata csak jó óra múlva körvonalazódott megfogalmazható érzéssé: törpe vagyok. Nem a gyerekhegynyi meddőhányókhoz, hanem ahhoz a munkához való arányom szülte, amely ezeket a riasztó dombokat létrehozta - és csaknem ugyanakkora erőfeszítéssel most ezeket el kell tünteni. Pontosában: belesimítani a környezetbe. Van bőven gondja a pécsi ércbányászoknak, de ezek között is az egyik „koronás fő” a rekultiváció. Amikor a napokban a vezérigazgató a különböző meghívott hatóságok - Bányaműszaki Felügyelőség, Környezetvédelmi Felügyelőség, Természetvédelmi Igazgatóság, Vízügy, Közegészség- ügy, érintett örkormányzatok — képviselőit tájékoztatta, némi keserűséggel jegyezte meg: más cégek inkább csődöt jelentenek. v.- Ám felvetődik a kérdés: ha a gazdasági körülmények hatására a MEV is csődöt jelentene, ki fejezi be a terület rekultivációját? Annyi mondhatok - tette hozzá -: csődbejelentés esetén a környezetvédelem sokadik rangú kérdéssé süllyed... A MEV azonban minden erőfeszítésével el akarja ezt kerülni. Következésképpen felvállalja és akarja csinálni a rekultivációt. Azt is mondhatnánk: kénytelen. Ezzel együtt is tiszteletet vált ki a terepen bukdácsolóból az a hatalmas munka, amit elkezdtek már - a meddőhányók rekultivációja -, s amelynek nem tudják még, mikor érnek a végére, de egyelőre azt sem, milyen pénzből. Van azonban, ami teljesen egyértelmű a cég szakemberei előtt. Amikor mintegy két évvel ezelőtt a túlélést célzó stratégiai (FEB) Divatba jött a természetgyógyászat. És ahogy az eredeti, márkás, drága ruhakölteményeket megpróbálják olcsó bóvlival utánozni, úgy a természetgyógyászok is sokfélék. Az igazán felkészültek - többnyire orvosi diploma birtokában - a beteg alapos kivizsgálása után állapítják meg a diagnózist, és mondják meg, hogy szerintük milyen terápia lenne a leghatásosabb. Míg mások - közülük is elsősorban azok, akik hat-tíz hetes természetgyógyász tanfolyamot végeztek - meghallgatva a páciens panaszát - közük: talpmasszázs, reflexterápia, gyógytea a javait kúra. Néhány kezelés és a beteg máris könytervüket megfogalmazták, ennek egyik része volt a múltból eredő környezeti ártalmak megszüntetése, továbbá az is, hogy ezt önerőből megoldani lehetetlen. A további működésből származó környezeti ártalmak megelőzését szolgáló munkákat azonban már saját zsebből kell fizetniük. Ami a múltból eredőket illeti: a költségvetéstől 470 millió forint támogatást kaptak a rekultivációra. A munkát a múlt év szeptemberében kezdték el. A cél: az I-es, a Il-es, a Ill-as üzemek meddőhányóinak, a IV-es üzemi légaknai meddőhányónak, a zagytározóknak és a per- kolációs domboknak a rekultivációja. Most az I-es már lefedve, két-három hónap múlva zöldbe borítja a telepített vegetáció. Lefedve a légaknai meddőhányó is. Petőc és Bakonya térségében irdatlan monstrum- nok dolgoznak, óriási teherautók sokasága hordja a földet, konok lánctalpasok simítják a meddők meredek oldalát, félelmetes markoló mélyít vízelvezető árkot. Mindeközben a tervezés idején előre nem látható akadályok sokasága nehezíti a munkát. ■sk Már közel három éve, hogy elkészült a cégnél a környezetvédelmi terv, múlt év szeptemberére pedig a hatástanulmány is. Erre mondta a Környezetvédelmi Felügyelőséget a terepbejáráson képviselő szakember: más cégek még eddig sem jutottak el. A legnagyobb gond a zagytározók és környezetük rekultivációja. Ezekre ugyanis a bánya működésének befejezéséig szükség van. Az I-es zagytározónál a munka már elkezdődött, ide a továbbiakban a zagyelhelyezést megszüntették. Ezzel együtt is itt legkevesebb nyebbnek érzi magát. A csoda híre legalább olyan gyorsan terjed, mint tél végén az influenza vírus. A hosszú évekig tartó tiltás után, most itt a bőség zavara. Ki figyel oda a kuruzslás nem is olyan régi meghatározására: orvosi, gyógyszerészi képesítés nélkül foglalkozásszerűen űzött gyógyítás. Hazánkban jelenleg mintegy 1300-an rendelkeznek természetgyógyász engedéllyel. Olyen engedéllyel, amelynek kiadásához semmilyen képesítést, képzettséget tanúsító igazolványt nem kellett bemutatni. A meglepetés erejével hatott, hogy milyen, szinte kielégíthehat év múlva kezd el látható eredményt mutatni a rekultiváció. Legalább ekkora a gond a perkolációs dombokkal. Elképesztő vidék ez. Egymillió köbméter alacsony urántar- talmu aprított kőzetet halmoztak fel a korábbi években - mint hírlik: a környék legjobb szántóföldjein -, ezekből még kivonják az ércet, így csökkentve tartalmukat a meddőhányókéhoz hasonlóra. Erre az átmosásra öt év kell, a tényleges rekultiváció csak ezt követően kezdődhet. A múlt évtől azonban új perkolációs dombot nem létesítenek. ■Sk Tulajdonképpen mindenki a domb tetejére szeretne feljutni, így, a „csinált hegy” lábánál állva szinte semmi sem látszik, csak a simára elegyengetett földtakaró, szelíd ívű barna háta hatalmas púpot rajzol a derült égre. Ez az I-es üzem (volt) medőhányója, 200 000 köbméter követ halmoztak át 14 hektáron, további 50 000-et gépkocsikkal raktak át. Rajta már a közel félméteres földtakaró, összesen 55 000 köbméter, amelyhez ingyen jutott hozzá - szerencsés eset! - az ércbánya. Ez az a meddőhányó, amelyen már trágyázzák a földet, s ahol - az Ígéret szerint - két hónap múlva zöldre vált a föld sivár barnasága. Velünk szemben „legnagyobb falat”, a III-as üzem meddőhányója. Hegy ez a javából, még akkor is, ha - mielőtt már hozzányúltak volna a rekultivációját megkezdő gépek - 67 méter magas volt a spicce, irdatlan mennyiségű követ halmoztak itt fel évtizedek alatt: durván kétmillió köbmétert. Ebből 100 000-et már megmozgattak, a spiccnél alakítják a rézsűt, amelynek dőlésszöge - minden tetlen igény van a természetes gyógymódok iránt. Sokakat meglepett, hogy korunk racionálisnak hitt embere „elfordul” az orvosoktól. A magyarázat egyik gyökere a múlt századra nyúlik vissza. Akkor kapott nagyobb szerepet a minden betegségre gyógyszert felíró orvos. Az emberek hittek a gyorsan ható tablettákban. Mára ez a hit megkopott. Ehhez társul még az is, hogy napjaink orvosa többnyire a betegséget gyógyítja, és elfelejti azt, amit a papok tudtak: nemcsak a betegséget, az embert is gyógyítani kell! Az orvosok legfőbb „vádja”: a természetgyógyászati kezelések általában nem a betegséget kiváltó kórokozóra hatnak, hanem csupán ingerük a beteg szervezetet. Persze ezzel együtt mozgósítják az egészségért felelős védekezőerőket is, növelik a szervezet ellenállóképességét. Kinek van igaza a lassan már tengeri kígyóvá alakuló vitáAz embert kell gyógyítani, nem a betegséget T ermészetgyógy ászok rekultivációba fogott meddőhányónál szigorú előírás ez - nem lehet több 16 foknál. A III-as esetében a 17 hektáros területen legkevesebb még 700 000 tonna követ kell megmozgatni - és csak utána jön a föld. Ezt követően megyünk a perkolációs dombokhoz. Rossz hírű hely. Nem csak a látvány miatt - „Ha földrajzórán az iskolásoknak a holdbéli tájat akarják megmutatni, ide kell hozni őket...”, mondta valaki a terepbejárás résztvevői közül -, hanem azért is, mert az innen elszivárgó víznek a meddőkénél magasabb az urántartalma. Nem veszélyesen, de magasabb ... A hatalmas prizmák oldalában mély és széles barázdákat vágott a köveket magával sodró esővíz. Petőcre megyünk. A IV-es üzem meddője már letakarva. Mögöttünk a hajdan hírhedten hangos légakna még most is működik, de már jóval csendesebben - ez is külön beruházást igényelt -, a mélyből kifújt meleg levegő párák szül a friss tavaszi levegőbe. És itt van a temető és a harangláb is: az előbbit rendbehozta, az utóbbit felújította az Ércbánya. Szemben dolgoznak a meddőn - a hajdani üzemépület alatt - a hatalmas gépek. Itt a legnagyobb gond: egy völgy torkába halmozták a kőzetet, a völgy a hegyről lefolyó víz természetes árka volt, most utat kell neki mélyíteni, hogy a természetes perkolációt megakadályozzák. Ide már az Abaliget-Orfű között épülő útról hozzák a földet, ugyancsak a szerencsés egybeesésnek köszönhetően. Szép lejtésű lesz a rézsű.- Micsoda sípályát lehetne itt csinálni! - kiált fel a kővágó- szőlősi polgármester. Sok burkolt árkot kell építeni ennél a meddőnél a víznek. Ezzel együtt a szakemberek még nem tudják, hogy milyen tisztaságban lép majd ki a meddő alól. Ha kell, továbbtisztítják.- Hát ez az ... - mondja az egyik, már letakart meddő tetején Varga Mihály, a MÉV vezérigazgatója, aki valóban tudja, milyen hatalmas munka vár rájuk a rekultiváció befejezéséig. - Rendkívül nehéz előre tervezni: soha nem tudjuk, mi jöhet közbe. A szakaszos tervezés a megoldás, véleményem szerint a rekultivációban érdekelteknek ezen az alapon kellene együttműködniük. Ma már a felszínnek dolgoznak a bánya mélyén is. A feladat: minél kevesebb meddő kerüljön fel. Elsősorban a III-as üzem környezetében gyakoriak a mélyművelést kisérő beszakadások. Ezt a környéken jól látni, odalent pedig azon dolgoznak, hogy újabbak keletkezését megakadályozzák. Mindezek mellett meg kell említeni még egy komoly eredményt: eddig az uránbánya működési területén a környezet védelmét szolgáló átfogó adatszolgáltatás nem volt. Az állapotfelmérés - az alaphelyzetre - elkészült. Előnye: a rekultiváció különböző munkafázisaiban gyakran megismétlik az adat- felvételeket, s így ma már van mit mihez hasonlítani. Azaz: e hatalmas munka révén honnan meddig jutottak. Lent, a bakonyai meddőhányó lábánál ásványgyűjtő kopácsol, cseng-bong a kalapácsa. Mentem, ami még menthető, mondja, mert azután a föld itt is eltakarja a mélyből felszínre került kőzeteket, szépséges kristályaival együtt. Időnként felnéz, nem tol-e feléje a kotró lezúduló köveket, vagy felszól: Testvér, kiálts le, mielőtt erre jönnél... Mészáros Attila ban? A képesítés nélkül, felelőtlenül gyógyító természetgyógyászoknak, vagy a másik félnek, akik egyszerűen pozíció- féltést látnak a tiltás szorgalmazása mögött? A Népjóléti Minisztérium megpróbált kilépni ebből a bűvös körből, amikor életre hívta a természetgyógyászati szakmai kollégiumot és annak elnökévé kinevezte dr. Tamási Józsefet. Azt a Tamási doktort, aki orvosi diplomával a zsebében csaknem másfél évtizede foglalkozik a különböző természetes gyógymódok tanulmányozásával, s aki nemrégiben érkezett haza Németországból, ahol éppen ebben a kérdéskörben folytatott tanulmányokat. Ilyen szakmai életrajz birtokában talán nem véletlen, hogy olyan egyezséget sürget a két szembenálló tábor között, amely megszünteti mind a két fél gyanakvását, és gazdagíthatja az orvoslást. Egyéni tervei között szerepel egy természetgyógyász kórház létesítése, ahol az összes ma létező gyógymóddal segítenének a betegeken. Talán még a társadalombiztosítástól is kapnának támogatást, hiszen azt senki sem vitatja, legyen diplomás orvos, vagy éppen képesítésnélküli reflexológus, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha az embereket a mainál jóval egészségesebb életmódra tudnák szoktatni. Az egyezséget mindenesetre kíváncsian várják az ellenfelek. Addig is, amíg megállapodnak, jó volna, ha a tüntetés, a szervezkedés, a másik fél lejáratása, súlyosabb esetben rágalmazása helyett a közöttük vergődő beteggel is törődnének. Hiszen valójában minden a beteg érdekében történik. Minél hamarabb véget kell vetni a mindinkább eldurvuló torzsalkodásnak úgy, hogy a fürdő-gyógy-víz, és főleg a gyerek is megmaradjon.-szabó-