Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-15 / 74. szám
Frakk, zsakett, abroncsos szoknya Nem a ruha játszik Műhelytitkok a jelmezkészítőktől Kevés nő van, aki ne próbálna magára szívesen olyan ruhát, mint amilyenben hercegnőt, mondén dámát, nagyasz- szonyt a színész. Csupa szín, csupa csillogás, csupa elegancia mindez, így látszik legalábbis a sorok közül. És bár nyomatékosan mondják nekem a szakértők, hogy „nem a ruha játszik”, azért kíváncsi vagyok a színházi szabók műhelytitkaira. Elvarázsolt világ ez is, mint a színház maga. Az uraknál kezdem. Soha nem gondoltam volna, hogy egy férfi egy nadrágból, egy zakóból, egy mellényből áll, és hogy tizenkét zseb van rajta. Pedig így van, mondja a Pécsi Nemzeti Színház férfi főszabásza, Gyurász Ferenc, aki több, mint harminc éve vágja, szabja, varrja, próbálja a ruhákat Ádámokra, Hamletekre, ezredesekre és lókötőkre.-A köztudatban az terjedt el, hogy itt csak össze kell dobni a munkát, de ez egyáltalán nem így van - mondja.- Olyan ruhát is készítünk, amit ma már senki, frakkot, zsakettet például. Ezt nem is tanítják, én is az elődömtől lestem el a fortélyokat. Figyelni kell arra, hogy rendező, tervező, színész elégedett legyen, hogy lehessen játszani a ruhában. Aztán meg, a színpadon mindenki szeret jól kinézni. ■ ■ Gyurász Ferenc soha nem csinál szabásmintát, rögtön az anyaggal kezdi. Ha először nem megy, félreteszi a terveket, hazamegy és megálmodja a megoldást. Kollégáival nem ismernek lehetetlent. Figyelni kell az olyan apróságra is, hogy katonai ruhára nem illik a civil gomb, mert bizony vannak olyan látcsöves idős hölgyek, akik nyomban észreveszik a hibát! És persze azt is, ha a frakk tökéletes, csak nem tudja a gazdája igazán jól viselni. Azt már a női ruhák, jelmezek készítői is úgy gondolják, hogy ha valaki belekóstolt a színházba, megérezte a szagát, megszerette, már ott is marad. A kedves ruhákról fényképalbumuk van, és fölöltöztetnek nekem két próbabát is, egyiket tuműrös ruhába, másikat rokokó stílusúba, de csináltak itt már abroncsos, oldalpárnás szoknyát, krinolint is.- Borzongunk, amikor látjuk a munkánkat a színpadon- meséli Hell Mihályné, a vezető- Csodálatos érzés, amikor halljuk a hátunk mögött a suttogást, amikor tetszik a ruha a közönségnek. Alig tudjuk megállni, hogy ne büszkélkedjünk egy kicsit, s elmondjuk: azt ott mi csináltuk! Minden darab más fazonú, és szinte csak olyan ruhákat varrunk, amelyet máshol nem hordanak. Nincs szabásminta se, ahogy az egyik szalag mellől idekerült kollégám mondta egyszer újkorában: „ennek a ruhának nincs technológiája!”. Megyezünk, hogy ha férc marad a ruhában, akkor visszakerül kisebb alakításra, s ha gombostűt felednek benne, büszke lesz rá a viselője. És ismét elhangzik: fontos a jó ruha, de a színész játszik. Végül is ezért van minden.. . Hodnik Ildikó a félelem ellen A gyakorlatokat érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni Fotó: Szundi György Két hét fesztiváli kavalkád Somogybán Nem csak a kulturális , hanem a gazdasági csere- kapcsolatok fel- és újjáéledését is várják a szervezők a somogyi tavaszi fesztiváltól. A vasárnap kezdődő rendezvénysorozat két hét színes kavalkádot ígér, olyan találkozót, melyre megye és Kaposvár híres szülöttei is hazatérnek. A fesztivál szervezői, s a programhoz fenntartás nélkül csatlakozó megyei közgyűlés az Európa felé való nyitás szándékával gondolkodnak már most a következő három év tavaszi fesztiváljainak tervén. Remélik, hogy már jövőre a nemzetközi programirodák is szerveznek utakat ide. Több kiállítás, színházi előadás, filmbemutató mellett lesznek olyan találkozók is, mint a Bárdos Lajos kórustalálkozó, a báb- és tánc- színházi találkozó, a Berzsenyi Társaság Művészeti Fóruma és tudományos tanácskozása, vagy az olyan szakmai programok, mint a vadgazdálkodási tanácskozás. Fellép Kaposvár angliai testvérvárosának, Bath-nak a kórusa is, és a fesztivál megnyitása utáni első napon Szász Endre kiállítása nyílik. H. I. Gy. ________________________ T orna • Az, hogy az agy és az izom- rendszer között milyen bonyolult kapcsolatrendszer működik, nem ismeretlen senki számára. Gondolataink a másodperc ezredrésze alatt megváltoztathatják testi működéseinket, s az is tapasztalati tény, hogy a pozitív gondolat szinte „felkapcsolja” izmainkat, míg a negatív mintha megbénítana minket. A félelem és a fájdalom is elzárhatja azt az energiát, mely az elméből indulva végigáramlik testünk meridiánjain. Aki átélte már, mekkorát dobbant a szíve, amikor egy izgalmas krimi vérfagyasztó pillantához értek, az tudja, hogy agyunk az igazi és a képzeletbeli veszélyekre is hasonlóan reagál. Fóbiáink, rettegéseink, negatív gondolataink száma hatalmas, egy vizsgálat szerint hatezer hitrendszerünk 90 százaléka önromboló. A félelem feloldására, sőt, a tanulási nehézségek leküzdésére egy új tudományág, a kine- ziológia vállalkozik. Kutatói úgy találták, hogy míg az agy hátsó részében negatív élmények raktározódnak el, az elülső részeken csökken az energia, a vérellátás. A feladat az, hogy kiköszöböljük ezt a hibát, s erre a téma nemrég Magyarországon járt előadója, Carol Hontz szerint egy sajátos torna alkalmas. Csökkenthető például a stressz azzal, ha egyik tenyerünket a homlokunkra tesszük (ott ugyanis két feszültségoldó pont van), másik tenyerünket pedig a nyakszirtünkre. Mélyeket lélegezve a stresszt okozó dologra gondolunk, s lassan éreznünk kell, hogy szűnik a feszültség, két egyenlő intenzitású lüktetés lesz érezhető. A félelmek a két agyfélteke közti kapcsolatot is befolyásolják. A kisgyerek, ha mászik, először csak az egyik oldalát használja, később a másikat, majd a két félteke keresztező koordinációja is beindul. Ha trauma blokkolta az idegpályákat, ezt az információt is blokkolta. Már negyven évvel ezelőtti kísérletek is bizonyították. hogy ha a gyerekekkel keresztező mozgásokat végeztettek, az oldotta a gátlásaikat. Ma már nem kell kúszni-mászni a korrekcióhoz, elég egy-pár tornagyakorlat, például egy ilyen: kezünkkel érintsük meg az ellentétes térdünket, felváltva végezzük egyszer a jobb, másszor a bal kézzel. Tanárok azt tapasztalták, hogy a kineziológia ilyen gyakorlatai írási, olvasási sőt hallásproblémák javításában is használhatók voltak. Ez a fajta agytoma különösen hatásos a kisiskolás korban. H. I. Gy. Rádió mellett. Az általam is nagyon kedvelt éjszakai műsorban (Kossuth) játszottak a gyerekek, vagyis a fiú és a lány, a két ifjú műsorvezető, valahogy úgy, mint a szí- niakadémiások helyzetgyakorlati órákon. Csevegtek, bolondoztak, vitatkoztak, majd bejelentkezett az első - talán álmatlanságban szenvedő - hallgató. A középkorúnál már kissé idősebb férfi először zavarban volt, aztán kibökte, hogy ő egyedül él, de már ráunt a magányra, amit szeretne feloldani valakivel. „Tehát nősülni szeretne ...” - jegyezte meg a lány kedves megértéssel. „Hát nem annyira . . . Inkább arra gondoltam, hogy egy hozzámillő hölgy ... úgye ... felkeresném, megadnám a címemet is most így rádión keresztül... A fiú közbevágott, mint óvatos főműsorvezető: „ Én azt hiszem, Ön társat keres ... mondjuk élettársat ... de ez nem az a műsor... ne tessék közbevágni hadd fejezzem be . .. Szóval ez nem a társkeresők klubja ... mert képzelje el, ha ilyen üzeneteket mi továbbadnánk, se vége, se hossza nem lenne az ilyen - emberileg érthető - kívánságoknak, ám, ha reggel műsorzárás előtt visszahívna bennünket, és addig az ön kérésére akad jelentkező ...” Nem tudom akadt-e. A műsorvezető lány kissé elszomo- ródott, szerinte nősülésre kellett volna rábeszélni az éjszakai telefonálót, aki elképesztő ötlettel - egy két telefon árán - óhajt egy fehérnépet bevezetni azágyáig, messzire megkerülve az anyakönyvvezetőt. A férfiú fölöttébb kényelemszerető. Eme tulajdonoság szerintem már elegendő a jó házassághoz. Nem? A hallgatók - pontosabban a betelefonálok egyike-másika bizalommal fordulnak a műsorvezetőkhöz. Ez hölgy delem- mában van: „Apámmal élek egy családi házban. De van még egy házunk, kis kerttel, a főváros közelében, közvetlen a Duna-parton ... Nem tudomeldönteni, eladjuk-e a vízparti házat vagy sem?” A lány szerint: el kell adni, minek két ház? A fiú praktikusabb tanácsot ad: „Asszonyom, szeret-e Ön pe- cázni?” - „Igen! Régebben rendszeresen horgásztunk ott- kint a háznál...” A műsorvezető: „No látja. El ne adja az istenért? Tudja micsoda élvezet tavasztól-őszig pecázgatni acsendes vízparton? És talán még halat is foghat!” Az asz- szony hallgat, majd megszólal, közel sem gondterhelten: „Igaza van! Meggyőzött, köszönöm!” Ennyi. Gyanakodva pislogtam a sötétben, mint aki sejti, hogy valaki egy hülye faviccet süt el pillanatokon belül. Már az első paciens is enyhén sértő véleményt váltott ki belőlem: hogy jut el valaki odáig, hogy a rádióhoz fordul, szerezzenek neki egy nőt, mert unatkozik. Emez pedig - nyilván hosszúévek után sem tudja eldönteni, eladja-e két háza közül az egyiket, vagy sem, erre feltárcsázza a rádiót s még hozzá éjszaka kellős közepén. S akkor dönt, amikor felhomályosítják: micsoda nagyszerű semmittevés a pecázás?! A fiú és a lány a stúdióban ül, jókat derülnek, egymásra kacsintgatnak, talán még vállon Éjszakai akármik ... 4vasárnapi Ahol az álmok valóra válnak... Fotó: Szundi György A forradalom híre hajón érkezett A 14-15 ezer lelket számláló vidéki kisváros, Pécs, nyugodt, békés hétköznapját élte azon a szerdán, amikor Pesten 1848 március 15-én győzelemre jutott a forradalom. Lelkesítő híre csak napokkal később érkezett Baranyába. Az itteni, főképpen pécsi forradalmi eseményeket Bezerédy Győző helytörténész segítségével rekonstruálhattuk. Először - március 17-én - a mohácsiak értesülhettek a pesti forradalomról. Egy komáromi hajós hozta el számukra a Nemzeti dal és a 12 pont egy-egy kinyomtatott példányát, amelyeket népgyűlésen olvastak fel. A fellelkesült tömeg a Sóházhoz vonult a Duna-partra. Piros-fe- hér-zöldre festették át a kincstári épület kapuját és a homlokzatról leverték a császári címert. Pécsre március 18-án jutott el a hír. A város politikai hangulata korábban erősen megosztott volt. A legjelentősebb gazdasági tényezőt képviselő német polgárság óvatosan és a város érdekében ügyesen lavírozott a szélsőségek , a császárhűség és a forradalmi törekvések között. A legradikálisabb baloldalt a szegényebb bosnyák réteg képviselte. A magyar polgárság és a nemesség két táborba tömörült. A konzervatív jobboldali pártnak Scytovszky János pécsi püspök és ifj. Majláth György főispán voltak a vezéralakjai és éppen sikerüket ünnepelhették: a megyei tisztújító gyűlésen legyőzték Batthyány Kázmér által vezetett haladó pártot. Tehát ők küldhették követeket az ország- gyűlésbe. A balodal - a liberális nemesség és polgárság, a jogi lyceunj diákjai - március 18-án vehetett revansot. A pesti események hírére a város és a megye székházán kitűzték a nemzeti zászlót, a városháza előtt a Fő téren népgyűlést tartottak, amelyen Perczel Miklós és Katit s István hordókról hirdették az összesereglett népnek, hogy megjött a szabadság, egyenlő az uraság volt jobbágyával, felelős magyar minisztériumot neveztek ki ... A pécsi városi tanács pedig megvitatta a \2 pontot, majd később díszpolgárokat választott. Néhány a legismertebb közülük: Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Perczel Miklós, Teleki László, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Szemere Bertalan, Madarász László és József, a három Majthényi, István, József és László. Csakhamar plakátok jelentek meg a városban a következő felirattal: Éljen a király! Éljen a Haza! Éljen az alkotmányos szabadság! Megalakították a polgárőrséget is, amelybe akkor szinte nTinden alkalmas férfiú belépett, pártállásra tekintet nélkül. D. I. isverik egymást, lám, micsoda jó éjszakai buli ez? Én meg hül- dezek. Főleg ezután. Mert azt mondja a lány: „Most képzeld el Gábor, nekem mesélte valaki, aki tanárnő, hogy kevés pedagógus fizetéséből egyszerűen nem tud megélni, ezért elhatározta, hogy kiáll a sarokra, mert ott azért szépen lehet keresni. És nappal tanít. Én nagyon megsajnáltam és valahogy megértem őt...” Gábor - műsorvezető -jókedve nem lohadt egy cseppet sem, sőt, felnevetett: „Ha mondjuk én lennék egyik tanítványa és éjszaka ösz- szetalálkoznék vele éppen a sarkon, mondjuk a Rákóczi-té- ren, mit gondolsz mit tennék? Másnap a suliban azonnal elmondanám a haveroknak, hogy képzeljétek, az éjjel találkotzam Gizi-nénivel, tudjátok, hogy mekkora nagy k ... lett?!” A helyzetgyakorlatban megint a lány húzta a rövidebbet. Még regbesgette, hogy ő bizony megérti, de a fiú vidámsága elnyomta a hangját. Még jó, hogy hajnalodon és a műsornak vége lett. Kevesebb gáz- és tüzelőolaj fogyott Az idén megállt a benzin- fogyasztás csökkenése, lega- lábis erre lehet következtetni a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. januári és februári adataiból. Mint az MTI érdeklődésére elmondták: az idén az első két hónapban 195 ezer tonna motorbenzint forgalmaztak, míg tavaly a hasonló időszakban 194 ezret. A lényegében változatlan eladás azt jelenti, hogy a január eleji 4 forintos árnövekedés nem okozott visszaesést az értékesítésben. A gáz- és tüzelőolajértékesítés viszont az idén tovább csökkent. Januárban és februárban 395 ezer tonnát adtak el, szemben 1991 hasonló időszakával, amikor ez 470 ezer tonnát tett ki. Az elmúlt évben összesen 2,4 millió tonna gáz- és tüzelőolaj fogyott, míg 1990-ben még 3,1 millió. (MTI)
