Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-11 / 70. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. március 11., szerda Fájdalom, hosszú folyosók, fehérköpenyes emberek Kórházban Forgalomkorlátozás az M7-en Épül a körgyűrű Kórház: betegség, fájdalom, hosszú folyosók, fehér köpe­nyes emberek, ismeretlen mű­szerek, furcsa, idegen szag. Kórház: jobban lenni, fájdalom nélkül, gyógyítani, meggyó­gyulni. Ahány ember, annyiféle érzést, rossz vagy jó emléket idéz fel ez a szó. Kórház: zárt, ismeretlen világ a kívülálló számára, megismerni csak ta­pasztalatok útján tudja min­denki. * Dr. Bacsa Barnabás, orvos igazgató mondja:-A volt szigetvári, illetve a délsomogyi régió betegei össze­sen mintegy 60 000 ember tar­tozik a kórházhoz. A régi he­lyen az intézmény 100 ágyas volt, az 1988-ban átadott új részleggel együtt most 589. A korábban behatárolt lehetősége­ink a korszerűbb műszerezett­séggel és a szakembergárda ál­landósulásával bővültek. A napokban kezdett el mű­ködni az új, modem számítógé­pes adatkezelő rendszer, mely a betegre vonatkozó összes adatot tárolja a kórházba belépésétől távozásáig. Tartalmazza a kór- és lázlapját, vizsgálati eredmé­nyeit stb. Ezek az adatok ké­sőbb bármikor lehívhatók. Emellett a rendszer tárolja a kórház gazdálkodásának pénz­ügyi, anyaggazdálkodási, mű- szerezettségi mutatóit. Most, amikor a Társadalom- biztosítás a teljesítmény szerinti értékelésre akar áttérni, ez elen­gedhetetlen - ennek ellenére nem sok helyen van ilyen kor­szerű rendszer. Hiányzó szakterületekre öne­rőből képeztünk szakembere­ket. A második, esetenként a harmadik szakvizsgára való képzési idejük legalább két év, ez idő alatt a többi munkatárs vette át a munkát. * Dr. Benkő Kónya József, a sebészet megbízott osztályve­zető főorvosa:-A városi kórház szintjét- meghaladó traumatológiai ellá­tásra - melynek egyik feltétele a korszerű műszerek, mint pl. se­bészeti röntgen képerősítő, mű­tőblokk, ezenbelül speciális tra­umatológiai műtő megléte, és 3 traumatológus szakorvos - 1988 óta van lehetőségünk. A sebészeti osztályon kívánalom, hogy az orvos ne csak egy, ha­nem legalább két szakvizsgával rendelkezzék. Összesen 5 traumatológus szakorvosra lesz szükségünk, egy kolléga most tanul és sze­retnénk. ha a sebész szakképesí­tést szerzett friss diplomások közül is, egy megszerezné ezt a képesítést. Az új profil mellett természe­tesen a hagyományos sebészi el­látás sem szorul háttérbe. Évente kb. 40 csipőtáji törött kerül ellátásra. Java részük idős ember, akinek az élete múlik azon, hogy rövid időn belül meg tudják-e őt operálni. * Dr. Zimányi László, a röntgen osztály osztályvezető főorvosa 29 éve dolgozik a szigetvári kórház röntgen főorvosaként.-Ezen idő alatt alakult ki a kórházban az önálló röntgen- osztály. így munkám során vé­gigkísértem a röntgenkésziilé­kek fejlődését az egyszerűbb, félhullámú műszertől egészen napjainkig, amikor az új részleg átadásával egy modem, szinte minden igényt kielégítő mű­szersor áll a rendelkezésünkre. A C állványos képerősítős röntgenkészülék képes az álta­lános diagnosztizálás mellett speciális pl. traumatológiai, vagyis baleseti sebészeti bete­gek vizsgálatára is. Korszerű angiográfiás laboratórium is működik. A kórház további fejlesztésé­ben első helyen áll a keringés vizsgálatára is alkalmas képal­kotó és a keringés dinamizmu­sát is vizsgáló ultrahangos mű­szer beszerzése. Az elmúlt év­ben 78 verőérbeteg érfeltöltéses viszgálatát végeztük el, és a mű­téti ellátásukat kollégáim végez­ték itt a kórházban. * Dr. Lelkes József érsebész főorvos:-Hazánkban a köztudottan nagyszámú érbetegség miatt szükség van arra, hogy egy vá­rosi kórházi osztály és egy or­vos team foglalkozzon érbete­gek gyógyításával. Ez a munka több szakterület összefogását követeli - szükség van belgyó­gyász, a röntgenorvos, a sebész, a neurológus, a bőrgyógyász együttműködésére. Az érsebészet egyébként még viszonylag fiatal szakma - ilyen szakvizsgát 1980 óta lehet tenni Magyarországon. Jelenleg is egy kolléga készül érsebészeti szakvizsgára, ami két éves to­vábbképzés után lehetséges. Baranyában az érsebészet terü­letén elégtelen az ellátás, kevés az ágy, a vidéki betegek várólis­tára kerülnek. Pedig ha szerve­zetten történik a betegek szű­rése, sok szövődmény meg­előzhető. Ha időben kerül va­laki ellátásra, nem kell pl. am­putálni a lábát. A kórházban szervezett angi- ológiai gondozás 1990-től van. Az eltelt idő alatt kb. 1400-1500 beteget gondoztunk, és 170-180 helyreállító érműté­tet végeztünk el. * Dr. Bacsa Barnabás zárszó­ként elmondja, munkájuk és eredményeik igazolják azt, hogy a kórház intézményesen felkészült a betegek magasabb szintű ellátására, arra, hogy mi­nél több szakterületen újat nyújtsanak.- A mozgásszervi betegek rehabilitációjában komoly javu­lást hoz a gyógytorna. Ehhez nagy előrelépést jelent az, ha Szigetvár - a hajduszoboszlói- hoz hasonló összetételű - ter­málvizét gyógyvízzé minősítik. Ebben az önkormányzattal kö­zös feladataink vannak. Sasvári Mária Törökbálint és Érd térségé­ben március 9-én, hétfőn meg­kezdődtek az MO-ás autópá­lya-körgyűrű újabb szakaszá­nak építési munkálatai. Emiatt az M7-es autópályán időszakos forgalomkorlátozásokra kell számítani. Az építést úgy szervezték, hogy a járművek mindenkor két-két forgalmi sávon közle­kedhetnek, de esetenként a leál­lósáv igénybevételével, vagy az ellen irányú pályára való áttere­léssel. A térségben több híd fel­újítására, új hidak építésére, az útpálya szélesítésére, valamint az útburkolat felújítására kerül sor. A munkák a nyári turistasze­zonban szünetelnek, ám ősszel már kiterjednek a körgyűrűnek az Ml-es autópályával létesí­tendő csomópontjára is. Az építkezés közel három évig tart, a 6-os utat az Ml-essel össze­kötő, 10,5 milliárd forintos be­ruházással készülő új autópá- lyaszakaszt 1994 októberében adják át a forgalomnak. Mint ismeretes, az MO-ás déli szaka­szának költségeit 35 százalék­ban világbanki hitelből fedezik. Az Autópálya Igazgatóság a magyarországi 350 kilométeres autópályahálózat üzemeltetését és fenntartását látja el, melyhez ebben az évben - még nem jó­váhagyott módon - 610 millió forint áll rendelkezésére. A Budapesté az 1996-os EXPO rendezési joga és elhárultak az akadályok az Európai Közös­séggel kötött ideiglenes keres­kedelmi megállapodás életbe­léptetése elől. A nemzetközi jelzőlámpán zöld fényt kapott az ország. Fontos az idáig ve­zető út tapasztalatainak levo­nása, de most sokkal inkább a továbbhaladás irányának kijelö­lésére és megalapozására van szükség. Hol dől el, hogy tartósan tu­dunk-e haladni a zöld jelzésen? Elsősorban a gazdaságban, hi­szen elő kell teremteni az EXPO-hoz szükséges pénzt, le kell gyártani a jobb feltételek között exportálható árukat. Itt most az árúban, pénzben mér­hető teljesítményünkön múlik sok minden. Mit tehet, s mit nem a poli­szervezet feladata továbbá a közlekedési kormányzat által elképzelt hálózatfejelsztési ter­vek előkészítése, a konkrét ter­vezési feladatok kiadása és a beruházások megszervezése. Je­lenleg két beruházás - az Ml-es Győr-Abda közötti és az Abda-országhatár közötti kon­cessziós szakasz - előkészítése, illetve kivitelezése van folya­matban. Az elkövetkezendő 8-9 évben azonban a további 600 kilomé­ter hosszúságú autópálya épül koncenssziós alapon, így né­hány éven belül az autósoknak meg kell ismerkedniük a fizető autópályákkal is. Az M7-es ese­tében elképzelhető, hogy az út­pálya teljes rekonstrukciója fe­jében a teljes szakasz fizetővé válik, ám erre 5-6 évnél koráb­ban nem kerülhet sor. Az MO-ás autópálya építése a déli szakasz elkészültével szin­tén nem zárul le, ám egyelőre még nem született döntés ab­ban, hogy a folytatás a keleti, vagy az északi szektor legyen. Logikusnak a keleti szakasz megépítése tűnik, ám az előké­szítés a heves lakossági tiltako­zás miatt lassan halad. Az északi szektor mellett szól vi­szont, hogy a városnak e tér­ségben is szüksége lenne egy új Duna-hídra. Igaz, pénz egyelőre sem a keleti, sem pedig az északi szakaszra nincs. tika? Nem teheti további párt­csatározások célpontjává sem az EXPO-t, sem az állami és a privát szféra birkózását az EK-val való kereskedelem kü­lönböző területein. Amit vi­szont tennie kell: elősegíteni a megfelelő, a különböző érdekek találkozásán munkálkodó, tehát széles politikai konszenzusra épülő szemlélet és cselekvés ki­alakítását. Mit tehet együtt a gazdaság és a politika? Erősítheti a most megnyíló nagy lehetőségek ki­aknázásához nélkülözhetetlen nemzetközi bizalmat és támoga­tást. A zöld fény most csak azt te­szi lehetővé, hogy elindulhas­sunk az EXPO és az EK útjain. Elsősorban rajtunk múlik, hogy balesetmentesen közlekedünk-e azokon. Fotó: Sasvári László Zöld fény „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélke­dőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, ne­künk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de né­mileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művésze­tét, földrajzát és egyéb vonat­kozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pá­lyadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a má­sodik díj: 6 000 Ft nettó, a har­madik díj: 4 000 Ft nettó, a IX-X. díj: 1 500 Ft nettó. A ve­télkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést te­szünk fel. Minden kérdés Pécs- csel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy meg­közelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejt­vényszöveget megfejti és a Pé­csi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után leg­később egy héten belül vala­mennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetél­kedő. ” A díjmegállapítás és az eset­leges sorsolás közjegyző jelen­létében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztat­juk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak név­sorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke „PÉCS AZ ÉN VÁROSOM” 50 000 forintos A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője III. forduló Kérdések: Válaszok: A megfejtő: 1. Melyik királyt és mikor koronázták meg Pécsett? 2. A török hódoltság alól mikor szabadult fel Pécs? Neve:.............. Foglalkozása:. Lakcíme: ....... 3 . A mecseki szenet milyen helyen említik először okleveleink? 4. Hány király járt Pécsett? 5. Ki készítette Kossuth, Szepesy Ignác és Hunyadi szobrát?

Next

/
Oldalképek
Tartalom