Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-02 / 61. szám

1992. március 2., hetfó üj Dunántúli napló 7 A világkiállítások Nemzetközileg is elismert a műszaki felsőoktatás Euromérnöki diploma Magyarországon s Évente száz „pénzért vett” oklevelet osztanak ki Magyarországot 21. -ként vették fel tavaly a FEANI-ba, az Európai Mérnökszerveze­tek Szövetségébe, amely több mint egymillió mérnököt tö­mörít és tart nyilván az Euró­pai Mérnökkataszterben. Ha­zánkat vették fel elsőként a kelet és középkelet európai országok közül a szövetségbe, elismerve ezzel a hazai mér­nökképzés és mérnöki munka minőségét az egész világon egyértelműen értékelt módon. Dr. Lenkei Péter Az euromérnöki diplomát az elsők között vehette át a minap a Budapesti Műszaki Egyete­men dr. Lenkei Péter, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola fői­gazgatója.- A FEANI célja, hogy védje a mérnökök érdekeit, emelje a mérnöki munka színvonalát, erősítse a mérnökök pozícióját az egész világon, illetve fejlesz- sze a kulturális és szakmai kap­csolatokat, biztosítsa a szabad szakember- és tudásáramlást Európában. A szövetség kötelességének érezte egy olyan minősítési rendszer kidolgozását, amely segítséget ad a különböző or­szágokban a mérnököket alkal­mazóknak, illetve maguknak a mérnököknek is - külföldi munkavállalás esetén hogy a tudásukat és a végzettségüket megfelelően és egységesen ér­tékelhessék. Ezáltal elősegítet­ték a mérnökök mozgását, lét­rehozták a diplomák kölcsönös elismerésének kereteit, illetve adatokkal szolgálnak a jövendő munkaadóknak az egyes mér­nökök képzettségéről.- Az oktatási intézmények nem adnak ki egyértelmű dip­lomát a végzősöknek?- Alapvetően kétféle rend­szer működik a szakmai vég­zettség elismerésére a világon. Angliában, az Egyesült Álla­mokban és Kanadában egy vizsgáztató bizottság előtt kell a különböző intézményekből ér­kezett hallgatóknak megfelelni az ország szakmai követelmé­nyeinek, ez alapján adják ki a működési engedélyt, míg Eu­rópa országaiban általában a felsőoktatási intézmények adják ki a szakmai végzettséget iga­zoló bizonyítványokat. Ennek Pogány Márta, a VOSZ Ba­ranya Megyei Csoportjának tit­kára Pécsett született 1956-ban, általános iskoláit Helesfán és a megyeszékhelyen végezte. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd diplomáját a Janus Pannonius Tudománye­gyetem Állam és Jogtudományi Karán szerezte. Első munkahelye a Kö­zép-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság székesfehérvári központ­jában volt. Induló vállalkozását környezet- és földtani kutatás profiljában 1981-ben szervezte. 1987-ben megpályázta és el­nyerte a KIOSZ Gmk ( a ké­sőbbi VOSZ) titkári állását. Időközben férjével új, autója­vító, illetve könyvelés és adóta­nácsadó profilú vállalkozást in­dított, így a VOSZ keretében társadalmi munkában végzi ta­nácsadó, kapcsolattartó és szer­vező tevékenységét. Férje szintén vállalkozó, egy birtokában bárki elmehet kül­földre dolgozni, azonban ott csak beosztott mérnökként al­kalmazzák, egészen addig, amíg el nem végez egy kiegészítőt. Közreműködtem amerikai és angliai diplomahonosításoknál, amikor a budapesti vagy zág­rábi mérnökképző intézetekről kértek tőlem véleményt. Nem tudtam egyértelmű választ adni, mert nem ismertem, hogy az adott iskola milyen szakmai felkészültséget ad a diákjainak. Hasonló helyzetben vagyunk mi is a román mérnökök diploma­honosítási kérelmével, mert semmit nem tudunk az ottani oktatási intézményekről, a kö­vetelményekről. Például az angliai oktatási rendszer annyira összetett és bonyolult, hogy még azt is ne­héz megállapítani, az adott in- tzémény üzemmérnöki, vagy mérnöki végzettséget ad-e. A két Németország egyesítésénél nem tudtak munkát adni a ke­letnémet mérnököknek, mert nem értettek a számítógéphez, nem ismerték a modern terve­zési rendszereket. Ezért min­kisfiuk van. Pogány Márta munkája mellett lett közgazdá- szi szakokleveles jogász, majd adótanácsadói szakvizsgát is tett. Kevés szabadidejében an­gol nyelvtudását gyarapítja. Verbőczi Endre, a szigetvári Családsegítő Központ vezetője A február 17-én létrehozott szigetvári Családsegítő Köz­pont vezetője 1943-ban Diós­győrben született. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségi­zett, majd a JPTE Tanárképző Karán szerzett diplomát testne­velés - biológia - földrajz sza­kon. Pályafutását testnevelő ta­nárként kezdte Szigetváron, mellette kosárlabda edzőként ért el eredményeket. Két évvel ezelőtt az akkori Szigetvári Vá­rosi Tanácson ajánlottak fel számára sportfelügyelői állást. Munkahelye megszűnése után Verbőczi Endre egy időre mun­kanélküli volt, majd a Család- segítő Központ élére került. Két nagy lár|y^ vjpi: Éva és St d X«' denképpen szükséges volt egy egységes rendszert felállítani a diplomák elfogadásáról. Bársony János-A FEANI egy szakosodott bizottsága tavaly megvizsgálta a magyar műszaki felsőoktatási rendszert — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bársony János, a Mérnök Kamara Baranya Me- svci Szervezetének elnöke -. szúrópróba szerűen meglátogat­ták a budapesti, a győri és a veszprémi intézményeket, a többinél csak a tanterveket, a tematikákat és a zárthelyi dol­gozatokat nézték át. Ez alapján készítettek egy listát a magyar- országi műszaki felsőoktatási intézményekről, amelyek meg­felelnek a szigorú nemzetközi követelményeknek - a listában szerepel a PMMF is - és a FE­ANI előírásainak. Kiemelték, hogy a világon egyedül a ma­gyarországi építészek diplomá­ját ismerik el mérnöki végzett­ségnek, mert megfelelő mély­ségben tanítják a matematikai, statikai és egyéb mérnöki isme­reteket, ezzel szemben a világ Patrícia. Felesége rajztanár. Verbőczi Endre hobbyja a sport, ezen belül a kosárlabda, de szívesen dolgozgat a hétvégi telken is. A Családsegítő Központ in- tézményvezetőjeként szeretne a meglévő lehetőségekkel élve, minél többet segíteni a rászo­ruló családokon. Dr. Szilasi Anna, a pécsi Egészség Központ vezetője Bonyhádon született 1938-ban. Középiskoláját is ott végezte, majd 1956-ban felvet­ték a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Tanulmányai befe­jeztével a pécsi Belgyógyászati Klinikán szakvizsgázott, ezt követően a Városi Rendelő In­tézetben csoportvezető főor­vosként tevékenykedett. Ké­sőbb a Városi Tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjeként 11 évig volt városi főorvos, majd egy teljes négyéves ciklust töltött az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények élén igazga­többi építésze inkább művész, mintsem mérnök. A listán sze­replő intézményekben végzet­tek kérhetik az euromérnöki diplomát, ha e mellett rendel­keznek a szükséges feltételek­kel.- Melyek ezek?- Szükséges egy diploma, amelyet a jelentkező az egyik elismert oktatási intézményben szerzett meg, megfelelő időtar­tamú mérnöki - kivitelezői, vagy tervezői - gyakorlat, a szakma gyakorlásához szüksé­ges szinten kell tudni egy világ­nyelvet - angol, német, francia -, illetve mérnöki fogadalmat kell tenni, hogy betartja az illető a FEANI magatartáskódexét. Két szekcióra osztották a mér­nököket, az elsőbe az elméleti, a másodikba a gyakorlati szak­emberek tartoznak. Az első csoport minimális követelmé­nyei: középiskolai bizonyít­vány, legalább négyéves egye­temi szintű tanulmányok és egy-kétéves szakmai gyakorlat. A gyakorlati szakemberek fel­vételénél támasztott követel­mények: középiskolai bizonyít­vány, hároméves műszaki főis­kolai szintű tanulmányok és há­rom-négyéves gyakorlati idő. Általánosan elfogadott, hogy a képzésnek és a gyakorlati idő­nek együtt megközelítőleg hét évnek kell lennie. * A FEANI Magyar Tagozatá­nak tagjai: az MTESZ, a Mér­nök Akadémia, a Mérnök Ka­mara, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége, a Gépipari Tudományos Egyesü­let, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Ezek a szervezetek fizetik a tagdíjat, ez alapján évente száz magyar mérnök veheti át az eu­romérnöki diplomát, amelyet az előbbi egyesületek megyei szervezeteinél lehet igényelni. A jelentkezési lap mellé csa­tolni kell a kétnyelvű szakmai önéletrajzot, a bizonyítványok másolatát, színes fényképeket. A diploma ára 6700 forint és 110 svájci frank, azonban a kamara tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy ezt az összeget, a napi ár­folyamon forintban is ki lehes­sen fizetni. Hajdú Zsolt tóként. Ebben az időszakban nevéhez fűződik Pécsnek az Egészséges Város programhoz való csatlakozása. Kandidátusi tudományos fokozatát 1980-ban a betegségek megelő­zése komplex szűrővizsgála­tokkal, a számítástechnika hasznosításával témakörben szerezte. A hazai egészségügy átszer­vezésével egyidőben dr. Szilasi Anna a privát szférában haszno­sítja szakértelmét. A pécsi Ipa­ros házban általa létrehozott Egészség Központban orvosi gondolkodásának, tevékenysé­gének vezető motívuma to­vábbra is a betegségek megelő­zése. E cél érdekében állította össze szűrővizsgálatait, ame­lyek különösen alkalmasak a vállalkozó, a menedzser rizikó- faktorainak meghatározására. Az Egészség Központ vezetője törekszik a gyógyítás komplexi­tására, a klasszikus gyógymó­dok mellett a természetgyógyá­szat és más kultúrák módszerei is igénybe vehetők az általa ve­zetett egészségügyi vállalko­zásban. Kaszás E.-Pataki V. A világkiállítások története majd másfél évszázados múltra tekint vissza: az elsőt 1851-ben Londonban rendezték. A fő kezdeményező és rendező Vik­tória királynő férje, Albert her­ceg volt, aki a XIX. század op­timizmusától fűtve azt remélte, a kiállítás az egész emberi nem fejlődéséről nyújt képet és meg­jelöli az irányt, amerre haladni kell. Az első világkiállítás fényes siker lett: az 563 méter hosszú, 408 méter széles és 20 méter magas Kristálypalota, a kiállítás színhelye igazi világcsodának, mérnöki remekműnek számí­tott. Walt Whitman, az amerikai költők legnagyobbika és Thac­keray is versben örökítették meg a nagy eseményt. A rivális franciák sem akar­tak lemaradni, ők 1855-ben rendezték meg a maguk világ- kiállítását, s az ezt követő fél évszázadban a kiállítások hely­színe London, Párizs és Ame­rika között váltakozott. Rövid közjátékként 7873-ban az Oszt­rák-Magyar Monarchia főváro­sában, Bécsben rendeztek világ- kiállítást, amely eszmeileg si­kert, anyagilag viszont bukást hozott: a költségek a tervezett összeg háromszorosára rúgtak, a kilencedik napon összeomlott a bécsi tőzsde, aztán tűz ütött ki, majd jött a kolera. Ä világkiállítás eszméje ez­után átkerült a nagyszabású dolgokra mindig fogékony Amerikába: az 1876-os phila­delphiai kiállításon mutatták be az első írógépet, az első varró­gépet, az első fonográfot és az első telefont. Párizs is a világkiállításnak köszönheti jelképét: az 1889-es (a francia forradalom centenári­umán tartott) rendezvényre ké­szült el az Eiffel-torony. A terv a maga korában egyöntetű el­utasítással találkozott: a költsé­geknek először csak negyedét szavazták meg, a tervezőmér­nöknek zálogkölcsönt kellett felvennie, a francia értelmiség színe-java tiltakozott a város­kép elcsúfítása ellen, de Eiffel csak annyit mondott: „Ha elké­szült, szeretni fogják”. Igaza lett. Az 1893-as chicagói világki­állítás már a szórakoztatás je­gyében zajlott, mert ez vonzotta a legnagyobb tömeget. Ez a rendezvény ajándékozta meg az emberiséget az óriáskerékkel. Századunk harmincas éveire az eredetileg a béke és a megér­tés gondolatát hordozó világki­állítás a nagyhatalmak vetélke­désének színhelyévé vált: az 1937-es párizsi világkiállításon a szemben álló német és szovjet pavilon előtt a Muhina tervezte szovjet szobor mintha a néme­teknek rontott volna, a német épületet viszont tíz méterrel magasabbra tervezték. A második világháború után emlékezetes világkiállítás volt a brüsszeli az Atomiummal, il­letve az 1970-es oszakai, amely Japán igazi gazdasági szuperha­talommá válását jelképezte. A számos szakvilágkiállítás témája a lehető legváltozato­sabb: a déligyümölcsöktől kezdve a kertművészeten ke­resztül a közlekedésig és a sza­badidőig terjed. A gondolat, hogy szabá­lyozni kellene a világméretű ki­állítások rendezését, az első vi­lágháború után vetődött fel: ezt a feladatot az 1928-ban alapított BIE, a Kiállítások Nemzetközi Irodája vállalta magára. A BIE feladata lett, hogy rendszerezze, meghatározza a kiálítások he­lyét, időpontját, tartalmát és a megrendezés feltételeit, biztosí­tékait. 1928-ban kétféle világkiállí­tást különböztettek meg: az álta­lános és a szakvilágkiállítást. 1972-ig az általános kiállításon belül is volt A és B kategória, azóta ez a korlátozás megszűnt. (Magyarországon úgynevezett B kategóriájú, azaz szakkiállítás lesz.) Előírás például, hogy álta­lános világkiállítást legfeljebb 15 évenként rendezhet egy or­szág, mert akkora anyagi meg­terhelést jelent egy ilyen ren­dezvény. A BIE nem szervezi a kiállí­tásokat, csak a rendezőket el­lenőrzi; a döntés joga mindig a tagországok küldötteiből álló Közgyűlésé. (MTI-PANORÁMA) Az agrárszerkezet átalakítására 70 %-os kamat-kedvezmény Március elején a Földmű­velésügyi Közlönyben és a napilapokban is közzéteszik a reorganizációs hitel igénylé­sének feltételeit. Az agrárágazat szervezeti, szerkezeti átalakulását előse­gítő program a Földművelé­sügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a kereske­delmi bankok és az Agrárvál­lalkozási Hitelgarancia Ala­pítvány összefogásával való­sulhat meg - mondta Virág János, a tárca főmunkatársa. A hitel futamideje két év. A kölcsönt 70 százalékos ka­matkedvezménnyel vehetik igénybe a vállalkozók, akik az átalakult, vagy csődeljárás, il­letve felszámolás alatt álló mezőgazdasági szövetkezetek ingatlanjait, berendezéseit, járműveit, vagy tenyészálla­tait, tehát vagyontárgyait hasznosítani kívánják, és eh­hez reális üzleti tervvel is rendelkeznek. Az elkövetke­zendő időszakban az 1300 termelőszövetkezetből felte­hetően 200 vagyonának érté­kesítésére kényszerül. A kedvezményes hitelt megpályázhatják egyéni vál­lalkozók, gazdasági társasá­gok, sőt az átalakult szövet­kezetek is. Az üzleti tervet a bankok, illetve a Földművelé­sügyi Minisztérium, a Pénz­ügyminisztérium, a Munkaü­gyi Minisztérium és a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az érintett pénzintézetek képviselőiből álló tárcaközi bizottság bírálja majd el. A bankok az üzleti terv rea­litását nézik, míg a tárcaközi bizottság az újrahasznosítási szempontok alapján bírálja el a jelentkezőket. A két szempont összeve­tése után döntenek arról, hogy a Reorganizációs Alap össze­sen 2 milliárd forintos pénzé­ből melyik pályázat nyerheti el a támogatást. Elsődleges­séget élveznek a gazdaságilag elmaradott térségek, illetve a munkahelyteremtés szem­pontjából kiemelten támoga­tott körzetek. A hitelhez a vállalkozónak legalább 30 százalék saját erővel is rendelkezniük kell. Az elmaradott térségek tele­pülésein gazdálkodó vállal­kozók azonban külön pályá­zatot nyújthatnak be az Ál­lami Fejlesztési Intézethez, hogy a Területfejlesztési Alapból a reorganizációs hi­telhez szükséges saját erő felét megkaphassák. Ameny- nyiben a vállalkozás nem si­kerül, a pályázatban elnyert kamattámogatást vissza kell fizetni. (MTI) A Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében február 19-én ün­nepélyes keretek között 67 magyar mérnök kapta meg a FEANI holland elnökétől, az euromérnöki diplomát. A képen: Mr. de Steur, a FEANI holland elnöke átadja a diplomát dr. Pungor Ernőnek. Profilban

Next

/
Oldalképek
Tartalom