Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-10 / 69. szám
1992. március 10., kedd aj Dunántúlt naplő 3 Privatizáció előtt a Szigetvári Konzervgyár Közel egy éve húzódik a Szigetvári Konzervgyár privatizációjának ügye. Más konzervipari üzemekkel ellentétben a gyárnak van partnere - a német MANZ cég - aki megvásárolná, mégsem jött létre a mai napig sem megállapodás. Közben a gyár hitelállománya az 1 milliárd forintot is elérte. Ha nem jön létre hamarosan adás-vételi szerződés, 700-nál is több ember kerül utcára, s nem lesz, aki a környék termelőitől és szövetkezeteitől átvegye megtermelt és eladásra szánt zöldség- és gyümölcstermésüket. A konzervgyárnak 1984 óta partnere az akkor még nyugatnémet Manz cég, mely a gyár termékeinek egy részét értékesítette. A Manz hozta Szigetvárra azt a technológiát és az új recepteket is, melyek segítségével a gyár új, s mint kiderült kelendő termékeket - Partimix, Pusztasaláta, Zellersaláta stb. - gyártott. Egyes vélemények szerint, ha a Manz akkor nem jelentkezik, Szigetváron még mindig zakuszkát gyártanának. (Ez a termék a szovjet piacra került). Tavaly márciusban 670 millió forintra értékelték a gyárat. Akkor az Állami Vagyonügynökség nem fogadta a Manz és a konzervgyár igazgatóját. Lapunk többszöri megkeresésére sem tudott a konzervgyár igazgatója mást mondani, mint, azt, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni, de amennyiben konkrét döntés lesz, áll a lap rendelkezésére. Szeptember 30-án az újabb értékeléskor már csak 470 milliót ért a gyár. Ka- pronczai József országgyűlési képviselő is eljárt a vállalat ügyében, ennek tudható be az, hogy ez év januárjában fogadták a két cég képviselőjét az AVÜ-nél. Aztán februárban, amikor az újabb tárgyalásra sor került, úgy tűnt, pont kerül az ügy végére. Nem így történt. A következő megbeszélésre a német fél betegedett meg. A dolgozók most úgy tudják, hogy e héten szándéknyilatkozat aláírására kerül sor több fél részvételével. A MANZ cég ígéri, hogy ha megtörténik az eladás, nem lesznek elbocsátások. (Már most 400 emberrel kevesebb dolgozik itt, mint 3 éve - igaz, senkit sem küldtek el, aki elment magától távozott.) Új technológiát is hozna a német partner, és a dolgozói részvények bevezetésétől sem zárkózik el - mintegy 10%-ot biztosítanának. A város legnagyobb termelőüzeme lóg a levegőben. Ha be kellene zárni, az felmérhetetlen következményekkel járna. Sasvári Márta A frakcióvezetők társaságában Trombitás Zoltán (Fidesz) az alkotmányügyi bizottságban Rendkívüli önkormányzati ülés Szigetváron Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Szigetvár polgármestere március 10-re, 16 órai kezdettel. A legfontosabb napirendi téma a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat átalakulása, illetve az új intézmények - a városüzemeltetési és intézményirányítási iroda, valamint a városgondnokság - vezetői állásaira beérkezett pályázatok elbírálása. Megvitatják a képviselők a város sportkoncepcióját, illetve döntenek a sporttámogatások felosztásáról is. Az önkormányzati ülés nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet. Bemutatkozik az la Electric A hét különböző profilú német középvállalatot képviselő la Electric csoport mutatkozik be március 11-én 10-17 óráig Budapesten a Wesselényi u. 73. alatti I.B.SZ. Szolgáltató Irodában. A bemutató témáját elektromos berendezések, rendszerek, tartozékok adják. Peace Child válogató Ötven pécsi középiskolást hallgattak, néztek meg a Pécsi Kisszínházban, hogy eldöntsék, kik lesznek azok, akik szerepelhetnek a Peace Child USA és a P. C. Europa Alapítványok amerikai illetve itthoni programjaiban. A meghallgatásra - melyhez angol nyelvtudásra, ritmuskészségre, jó énekhangra, mozgáskultúrára és némi színészi képességre is szükség volt - jóval többen jelentkeztek, mint ahányan bekapcsolódhatnak a programokba, ezért a harminc legügyesebb középiskolásnak elküldenek egy-egy komplex feladatot, és újra meghallgatják őket. A Parlament alkotmányügyi bizottsága tagjának javasolta a Fidesz-frakció Trombitás Zoltán pécsi képviselőt, aki ezideig a jegyzői tisztség mellett a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság alelnöke volt.- A parlamenti bizottságokban a helyek mandátumarányo- san vannak elosztva. A Fidesznek két helye van minden bizottságban. Mivel Áder János, aki eddig az alkotmányügyi bizottságban tevékenykedett, a párt országos választmányának elnöke lett, nem tudta tovább vállalni ezt a feladatot is. Tulajdonképpen cseréltünk Jánossal - adta a magyarázatot a miértre Trombitás Zoltán.- Komoly elismerést jelent ez a bizottsági tagság, hiszen az úgynevezett főbizottságról van szó. Nemcsak azért, mert ebben van a frakcióvezetők többsége, hanem azért is, mert szinte minden előterjesztést megtárgyalnak a plenáris ülés előtt.- Ennek a bizottságnak a legnagyobb a leterheltsége, évente mintegy 100 üléssel. Eddig heti átlagban három napot töltöttem Pesten, mostantól még kevesebbet leszek Pécsett a családommal - várhatóan csütörtökönként is a Parlamentben töltöm a napot.- Közismert, hogy Pécseit az orvostudományi egyetemre jár. Hogyan kerül egy leendő orvos a többnyire jogászokból álló parlamenti bizottságba?- Frakción belül egészen egyértelmű volt ez a megoldás. Ugyanis sokat foglalkozom közjogi kérdésekkel, parlamenti szűzbeszédemet is az alkotmánymódosítással kapcsolatban mondtam el. Érdekel a parlament belső munkarendje, a készülő új házszabály-tervezet kidolgozásában is részt veszek.- A parlament még nem fogadta el az Ader-Trombitás cserét.-A héten várhatóan erre is sor kerül. Egyébként még soha nem fordult elő, hogy egy párt javaslatát ilyen esetben elutasította volna a ház. G. G. Kétszer kilenc címmel jelentek meg a Postabank Pécsi Területi Igazgatóságának rejtvényei az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban. Az eredményhirdetés tegnap volt a bank pécsi székházában. A tízezer forintos postatakarékjegyet Filákovics Mária (középen) mohácsi olvasónk nyerte. Az ötezer forintos értékpapírt Gáspár Józsefné pécsi olvasónk vette át dr. Jádi Jánostól a pécsi igazgatóság vezetőjétől. A Postabank másik ötezer forintos takarékjegyét Molnár József (Siófok) kapta. Fotó: Läufer László Ki fizeti a sevillai számlát? Budapest megkapta az 1996-os világkiállítás rendezési jogát, ezért érdemes tapasztalatokat szerezni arról, ki fizeti Sevillában a számlát? A szervezők szerint az idei világkiállítás színhelyén ugyanaz lesz a helyzet, mint a barcelonai olimpia vonatkozásában: a két monstre-esemény előreláthatólag egyetlen pezetájába sem kerül a spanyol adófizetőknek. Minden költséget különleges lottójátékokból, televíziós jogdíjakból, elsősorban pedig vállalkozói pénzekből fedeznek, beleértve a reklámok mamutbevételeit. Számolnak a belépődíjak tetemes összegével is. Elgondolkodtató, hogy eddig Sevillába és Barcelonába - elsősorban külföldi vállalkozók 16 milliárd német márkának megfelelő pezetát ruháztak be! Új repülőterek, pályaudvarok, kultúrpaloták nőttek ki a földből, renoválva ragyognak az épületek homlokzatai, vadonatúj utak vezetnek a fontosabb létesítmények irányába. Mindez olyan érték, ami a nagy események után is az országé marad, ráadásul nem az adófizetők, hanem a beruházók állják a cehhet. Mégsem lehet elhallgatni, hogy Spanyolhonban is sokan felteszik a kérdést: nem lesz-e kínos a számla 1993-ban, az eufória idei esztendeje után? Számlálatlanul áradó milliók, ugyanakkor szorongó kérdések? A látszólagos rejtély magyarázata bizonyos gazdasági alapszámok ismeretében rejlik. Hispániában 1985 óta konjunktúra van. Az évi gazdasági növekedés rátája 4,7 és 5,3 százalék között ingadozott. 1987 és 1991 között 86 milliárd dollár zúdult be az országba és ennek 78 százaléka beruházás volt! Ez a pénz megnövelte a devizatartalékokat, megerősítette a pezetát. Tavaly az ország a 870 milliárd márka értékű brutto nemzeti össztermékével a Közös Piac produktumának 8 százalékát mondhatta magáénak és e nem akármilyen közösségben az előkelő 5. helyet szerezte meg, világviszonylatban pedig a 12-et. A munkanélküliség 1985-ben 22 százalék volt, most 15. A közös-piaci belépés évében 40 százalékkal voltak a Tizen- kettek bérátlaga alatt (nyilván ez a nagy beruházások egyik oka), most viszont csak 2 százalékkal. Ezek impozáns adatok. Kitűnik belőlük, miből jut pénz az olimpiára és a világkiállításra. Akkor miért a szorongás? Két okból. 1. Spanyolországot is elérte a világméretű recessszió jeges szele. 2. A nagy spanyol- országi eseményeket követő esztendő, 1993 az európai közösség igazi integrációjának kezdte, a bikaviadalok szóhasználatával az igazság pillanat. Amikor kiderül, bírja-e a nagy versenyt a finisben is az előfutamokban jól szerepelt spanyol gazdaság. Ferenczy Europress A Nagy Lajos: első és huszonkettedik Dr. Neuwirth Gábor egyetemi docens, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője évek óta kö- veti-elemzi az egyetemi továbbtanulás alakulását, az egyes iskolákra utaló adatokat: hogyan, milyen ismérvek alapján ítélhető meg egy gimnázium , mérhető-e egzakt, pontos adatokkal az ott folyó oktató-nevelő munka színvonala. A számos szempont szerint az egyik ez: a gimnáziumban érettségizett és felsőfokú intézménybe jelentkezettek közül hányat vettek fel egyetemre, főiskolára. Más szempontsor nyilván más sorrendet adna. Neuwirth Gábor száznyolcvan gimnázium között a következő sorrendet állította fel: Tehát a gimnáziumok sorrendje a felvettek aránya szerint: országos első a budapesti Fazekas Mihály gimnázium, ahonnan a jelentkezők 72 százalékát vették fel. (E szempont szerint a Fazekas helyezési száma az elmúlt öt évben így alakult: 1987: L, 1988:2., 1989:1., 1990:2., 1991: 1.) Második, harmadik, negyedik az Apáczai Csere János Gimnázium (Budapest), a Földes Ferenc Gimnázium (Miskolc) és a Kossuth Lajos Gimnázium (Debrecen), ezekben a felvettek átlagos aránya 60-63 százalék. 50 és 59 százalék között az első tíz iskola: Révai (Győr), Szent István (Budapest), Ságvári (Szeged), Ságvári (Budapest), Nagy Lajos (Szombathely), Piarista (Budapest), III. Béla (Baja), Lo- vassy ( Veszprém), Radnóti (Szeged), Radnóti (Budapest). A pécsi Nagy Lajos Gimnázium a 40-49 közötti arány kategóriájában szerepel - elsőként a Baranya megyei gimnáziumok között, az országos rangsorban a 22-ik. 1987 óta rangsora így alakult: 46, 16, 28, 9, 27. A megyei rangsorban második a pécsi Leöwey Klára Gimnázium (a felvettek aránya: 30-39), országos rangsorban az 51-ik. Ötvenkilen- cedik a Kisfaludy Gimnázium Mohácsról, 87-ik a Nagy Lajos Komlóról, 109-ik a siklósi Táncsics Gimnázium, 142-ik a Miroszlav Krlezsa Gimnázium (Pécs), 166-ik a Kodály Gimnázium (Pécs) A „toplista” margójára A munkájában rendkívül alapos és igényes kutató, dr. Neuwirth Gábor, akinek ennél sokkal bőségesebb adatsorát a Heti Világgazdaság és számos napilap közzétette, maga is utal arra, hogy a felvettek aránya szerint rangsort állítani csak a legfontosabb szempontok egyike. Olyan szempont, amely nem ad- nem is adhat - átfogó és minden tekintetben kimentő képet a középfokú intézményekben folyó oktatás színvonaláról. Nem is akar ilyesfajta illúziót kelteni. A „margóbéli” megjegyzés inkább az ellen a beidegződésünk ellen tiltakozik, amely e „rangsort” abszolútnak tekinti, s önkéntelenül is valamiféle minősítő mérceként rögzül a fejekben. Az ugyanis nem vitatható, hogy például a Fazekas Mihály Gimnázium az egyik legjobb gimnázium az országban. Természetesen az sem vitatható, hogy a felsorolt első ötven-hat- van gimnázium más- és más keresztmetszeteket adva is vezetné a „toplistát”, és az sem, hogy a sor végén kullogok sem ugranának egyszeriben az élmezőnybe. De az már — éppilyen magától értetődően - meggondolandó, hogy a gimnázium mekkora városban-körzetben, hány iskolából, milyen szempontok alapján, milyen társadalmi környezetből válogathat magának tanítványokat - másfelől mekkora szerepet játszik az egyetemi felvételik során az öntudatlanul is érvényesülő elfogultság- amely a kedvezőbb megítélésű, eleve centrumhelyzetű középiskolák szemében „pozitív diszkriminációt”, a vidéki, főként kisvárosi gimnáziumok számára pedig „negatív diszkriminációt” jelent. Árnyaltabbá tehetné a képet a gimnáziumi profilhoz csatolható egyetemek szakmai kínálata, „felvevőképessége”, nem utolsósorban térségi elhelyezkedése. De többek közt az is, hogy az illető gimnázium mely szakokon és hivatásokban erős, milyen szakmai műhelyei, műhelyteremtő pedagógusegyéniségei vannak. S végezetül akkor lenne még teljesebb a kép, ha a szociológiai nyomozás kiterjedhetne a diplomát szerzettek, a pályán maradók számára, a felvettek életútvizsgálatára is. Az „élet” egészét felmérni, kinyomozni azonban nem lehet, ez hiábavaló és értelmetlen is lenne. Mindenfajta vizsgálatnak valahol határt és kereteket kell adni. E néhány kiegészítő gondolatot mégis fontosnak érzem, nehogy bárkinek is - szülő- nek-diáknak - kisebbségi érzése támadjon, mondván, hogy a választott gimnázium e toplista szerint „gyenge”, „megméretett és könnyűnek találtatott” - mintegy nem üti meg a továbbtanuláshoz szükséges mértéket. Holott lehet, hogy éppen abban a gimnáziumban talál a diák közösségre, barátokra vagy egy érdeklődésének megfelelő, „lé- lekvezetésben” is jeleskedő pedagógusegyéniségre. Nem lehet tudni - és talán nem is szabad kiszámítani - előre, hogy melyik iskolában talál képességeit erősítő műhelyre, amely kiemeli az átlagból. Ahol magára találhat. A tudásért folyó s később csak egyre erősödő versenyben az iskola - az iskola kiváló vagy kevésbé kiváló tanárai - a lehetőségeknek csak az egyik, bár ebben az életkorban még meghatározó szerepű mezsgyéjét jelentik. Amely azért lehet akár szűk, rögös is, lehet nem a testünkre-szelle- münkre szabott, lehet kritikával illethető, de elsősorban nekünk kell azon végig menni. Függetlenül a „toplisták”, s néha a csillagok állásától is. B. R. Önkormányzati Akadémia Megkezdődött a beiratkozás az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Iskolaközpontjának oktatási, továbbképzési programjaira. A tanfolyamokra jelentkezni és a központ további szolgáltatásait igénybevenni Pécsett a Széchenyi tér 9. III. emelet 301-ben lehet. A központ levélcíme 7601 Pécs, Pf.: 209.; telefon: (72) 11-622/51. Iskolavezető: Kapusi Tibor.
