Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-09 / 68. szám
1992. március 9., hétfő uj Dunántúli napló 9 Külpolitika Krjucskov : Lefejezték a KGB-t (MTl-Panoráma) — Az állambiztonsági rendszer lerombolásának vagyunk tanúi, amely tragikus az ország jövője szempontjából — jelentette ki a Rosszijszkaja Gazeta című lap hasábjain Vlagyimir Krjucskov véleményét tolmácsolva a volt KGB-főnök ügyvédje. A lap sajátos módon a vizsgálati fogságban levő Krjucskov ügyvédjének közvetítésével készített interjút az augusztusi puccs egyik főszereplőjével, mivel az ügyészi szervek nem engedélyezték a gyanúsítottal való közvetlen találkozást. A cikk megjelenéséhez, mintegy az abban kifejtett vélemény hitelességének igazolásául, a szovjet titkosszolgálat egykori elnöke írásos hozzájárulását adta. Krjucskov úgy látja, hogy utódja, Vagyim Bakatyin valósággal lefejezte a KGB-t, szélnek eresztve a cég legjobb koponyáit, szellemi elitjét. Ugyancsak Bakatyin szemére vetette az amerikai nagykövetség lehallgató rendszerére vonatkozó szupertitkos tervrajzok kiadását. Az egykori KGB-főnök, aki kiválóan tud magyarul és egyik kedvenc időtöltése a magyar szépirodalom olvasása, nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem tartja szerencsés dolognak a belügyminisztériumnak a titkosszolgálattal való összeolvasztását, ahogy ezt a Jelcin-kormány tervezi, főként szakmai, de politikai és személyi okokból sem. Az augusztusi eseményekről és előzményeiről Krjucskov elmondta: a bizottság kezében nem volt semmiféle letartózta- tási és intemálási terv, bármennyire szeretnének is egyesek az állítólagos fekete listára felkerülni. Mindössze néhány politikussal szerettek volna „elbeszélgetni” annak érdekében, hogy tartózkodjanak az erőszakos akciókra való felbuj- tástól. Krjucskov szerint egyébként sem jelentett volna gondot „lekapcsolni” valakit, igy Jelcint sem. Szavai alátámasztásául utalt rá, hogy Alekszandr Ruckoj, Ruszlan Haszbulatov vagy Ivan Szilajev, gyakorlatilag testőrség nélkül közlekedett a puccsisták főhadiszállásául szolgáló Kreml és a Fehér Ház között. Az ex-KGB-főnök cáfolta, hogy döntés született volna a Fehér Ház ostromáról, ahogy azt sokan állítják. Nem titkolta ugyanakkor, hogy felmerült az erő alkalmazásának kérdése. A kormányzati épület volt ugyanis az egyetlen olyan hely Moszkvában, ahol valóban veszélyesnek tűnt a helyzet. Döntés azonban nem született, igy a különleges egységek, köztük az Alfa kommandó sem kapott bevetési parancsot. Dorogi Sándor Bonn: Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő, aki magánlátogatáson tartózkodik Németországban március 5-én találkozott Willy Brandt német kancellárral. Polonez helyett Opel? Nem akar királynő lenni (MTl-Panoráma) — Maria Paz Bagration nem akármilyen hercegnő - nem akar ugyanis királynő lenni. Nagyon is elégedett azzal, hogy Madrid belvárosában fogorvosi rendelője van. Nem tart igényt Grúzia trónjára, amely egyébként jogszerűen megilletné őt vagy családjának valamelyik tagját, ha az egykori szovjet köztársaság elhatározná a monarchia visszaállítását. Februárban egyébként két grúz politikus már járt a spanyol fővárosban, hogy rábírja a Bagrationo- kat a hazájukba való visszatérésre és az uralkodásra való felkészülésre. „Nem ez a megfelelő idő, hogy monarchiáról beszéljünk - nyilatkozta madridi luxuslakásában a Reuter tudósítójának Maria Paz. - Az ország éppen hogy lerázta magáról a 70 éves kommunista uralmat és az első megtett lépések polgárháborúhoz vezettek. Előbb talpra kell állítani az országot. Az első dolog az, hogy új választásokat tartsanak, azután pedig népszavazást, mert hasztalan beszélünk mi monarchiáról, ha a nép esetleg köztársaságot akar” - tette hozzá Mint elmondotta, a Bag- ration család felnőtt tagjai - Maria Paz és két fivére, Jorge és Bagrat - úgy határoztak, hogy ha a család visszakerülne a trónra, a most 14 éves unokaöccse, Juan Bagration lenne az uralkodó. A trónra való jogosultságát a fogorvosnő nem vitatta. A dinasztiát a VI. századig vezette vissza és emlékeztetett rá, hogy a Bagrationok 1801-ig uralkodtak Grúziában, amikor is az orosz cári birodalom annektálta az országot. A 44 éves Maria Paz végül elítélően nyilatkozott a nemrégiben nála járt két grúz politikusról, azzal vádolva őket, hogy fenyegetőztek, valótlanságokat állítottak - a KGB módszereit alaklmaz- ták. Azzal rémisztgették, hogy ha most nem tér haza, később nem fogják beengedni, és ha megpróbál Törökország felől bejutni az országba, megkövezik. Ennek ellenére szándékában áll kapcsolatban maradni honfitársaival. " (Reuter) A lengyel kormány és az amerikai General Motors európai részlege hetvenötmillió dolláros megállapodást jelentett be Opel típusú gépkocsik gyártásáról. Az AP-DJ hírügynökség jelentése szerint szó van tulajdonképpen arról is, hogy a két (MTl-Panoráma) - Nehéz hónap elé néz a világ majd egymilliárdnyi muzulmánja: az igazhi- tűek számára március 6-án kezdődött a böjti hónap, a Rama- dán. Az iszlámnak öt oszlopa van (ezek azok a kötelességek, amelyeket a hívőknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk): a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a Ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből. A buzgóbb mohamedánok ezen örvendetes esemény emlékére minden este 30 részfél kutatni fogja, miként váltsák fel új modellel a Polonez márkájú lengyel gépkocsit. Az Opel gépkocsikat a jövő esztendőben kezdik el gyártani vegyes válallati formában az állami irányítás alatt álló FSO céggel közösen. ben (adssa) ismét végigolvassák a szent írást. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva számolták az időt) tizenkét 29, illetve 30 napos hónapból áll, a Ramadán ezek közül a kilencedik. A harmincnapos önmegtartóztatás gyakorlata hasonlóságot mutat a keresztények (ebben az évben időben is majdnem egybeeső) negyven napos böjtjével, bár a Ramadán kialakulására manicheus és zsidó szokások is hatást gyakoroltak. (A próféta eredetileg a zsidók nagy ünnepét tette törvénnyé, és csak a remélt áttérések elmaradása után választotta a Ramadán hónapot.) Az igazhitűeknek ilyenA fele hamis? Lesújtó eredménnyel zárult a holland szakértők vizsgálata: a bécsi Kunsthistorisches Museum nyolc Rembrandt-képe közül négy hamisítvány. Az 1968-ban indított Rem- brandt-kutatási program munkatársai a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálják a képeket, emellett az elmúlt 23 évben hatalmas gyakorlatot szereztek a hamisítványok felismerésében. Eredetileg a világ különböző nagy múzeumaiban hatszáztíz Rembrandtot tartottak nyilván. A kutatás ezeknek a számát évről évre csökkentette, s ma már csak mintegy kétszázötven festményről állítják minden kétséget kizáróan, hogy valóban Rembrandt keze munkája. Agyonvert hajléktalanok Tíz hajléktalant vertek agyon vasárnap a kolumbiai Barran- quillában ismeretlen tettesek. A rendőrség közleménye szerint a guberálókat becsalogatták a város egyik egyetemének területére, ahol a gyilkosok agyonkínozták áldozataikat, hét férfit és három nőt. A rendőröket az egyik túlélő vezette a helyszínre. A Reuter jelentése szerint a tömeggyilkosságot valószínűleg „a társadalomtisztító különítmények” egyike hajtotta végre. Ezek a csoportok évente több száz, a társadalom peremére szoruló embert - utcagyerekeket, koldusokat, kábítószereseket - gyilkolnak meg. kor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivás- tól, dohányzástól, fürdéstől és a test egyéb örömeitől (a szerencsétlenebb fekvésű országokban a tilalom akár hajnali három órától este kilencig is érvényes lehet). A tilalmak alól csak a 14 éven aluli gyermekek vannak felmentve, a betegeknek később kell pótolniuk a mulasztást. A böjt elsődleges célja az, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, növekedjék akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat. A mindenkire - rangra, anyagi heylzetre való tekintet nélkül - érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatva van kiemelni. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy áz előző sabán hónap véRamadán Finnország is Európa felé tart (MTI-Panoráma) - Kö- zép-Kelet-Európában az utóbbi időben divatossá vált kifejezés, a „csatlakozni Európához” immár nemcsak ebben a térségben felkapott, hanem a gazdag észak-európai államokban is a politikusok mind gyakoribb szóhasználatává vált, csak náluk más felhanggal. A finn kormány ugyanis a napokban hozta meg egy hosszú vitát lezáró döntését, azaz bejelentette, ha a parlament is hozzájárul, kéri az ország közös piaci tagságát, ha fenntartásokkal is. A finn törvényhozás várhatóan még ebben a hónapban áldását adja a kormány elhatározására és akkor már csak Finnország EK-tagságának feltételeiről kell megegyezni északi rokonainknak a brüsszeli központtal. Finnország, akárcsak a többi észak-európai állam, a háború utáni időszakban, a számára kedvező nagyhatalmi döntések következtében figyelemre méltó gazdasági virágzásnak indult. A hetvenes években bekerült a politikai szótárakba a „finn gazdasági csoda,, kifejezés, és nem alaptalanul, hiszen a finnek világviszonylatban is igen magas színvonalon, éltek: virágzott a gazdaság, pezsgett az üzleti élet, s a zord északi klíma ellenére, mezőgazdaságuk is a sikerágazatok közé került, köszönhetően persze az erőteljes állami támogatásnak. Egyszóval a finnek Európa le- gazdagabb polgárai között érezhették magukat, akik azt is megengedhették maguknak, hogy „aktívan semlegesek” legyenek, azaz nem kényszerültek sem nyugati, sem keleti katonai szövetségbe lépni, hanem áldozhattak bőven saját védelmi erejük fenntartására. így aztán Finnország nem kilincselt az Európát akkor megosztó gazdasági tömörüléseknél, hanem mintegy a „fényes elszigeteltség” politikáját folytatva, külső befolyástól mentesen építgette kedve és lehetőségei szerint gazdasági együttműködési szálait a világban. Az Európában az utóbbi években lezajlott folyamatok azonban az eddigi irány feladására késztették Suomit. Megkezdődött a kontinens egységessé válása, a vasfüggöny leomlása, és az eddig szemben álló gazdasági berendezkedések integrálódása azt a rémképet vetette fel Helsinkiben, hogy Finnország kívül reked Európán. Át kellet tehát értékelnie a háború után bevált kurzust. Tetézte a bajt, hogy sorra omlottak össze az észak-európai állam kelet-európai piacai, és ez mindenekelőtt vonatkozik a volt Szovjetunióra, hiszen Finnország közismerten kiterjedt és jó gazdasági kapcsolatokat ápolt az akkori birodalommal. Helsinkiben is felismerték tehát, hogy nem szabad lekésni az európai vonatot, ennek módja pedig nem lehet immár más, mint a Nyugat-Európában kialakult együttműködési rendszerhez, az Európai Közösségekhez való csatlakozás. Finn politikai körökben mind gyakrabban hangoztatják: tetszik, nem tetszik, a jövő Európájának a kialakításában az EK viszi majd a prímet. Márpedig a brüsszeli központú páneurópai szervezet döntéseinek kialakításában ajánlatos lesz részt venni, és Helsinkiben remélik, hogy Finnországnak, tekintve gazdasági súlyát, szava lehet a döntéshozataloknál. Csakhogy az EK-tagság kötelezettségekkel is jár, és finn rokonaink ettől félnek, mint a tűztök Be kell engedni a külföldi tőkét, és az ezer tó országa, amely méltán büszke természeti szépségeire, tart attól, hogy a nem finn vállalkozók nem tudnak majd ügyelni - a finn normáknak megfelelően - a környezetvédelemre. Finnországban most még elenyésző számú külföldi vendégmunkás dolgozik, és megint csak bizonytalan a jövő, mi lesz, ha a jólétben élő finn polgár nyugalmát egyszer mindenféle nemzetiségű idegenek zavarják meg. Nem véletlen az sem, hogy Finnország EK-csatlakozását leginkább a vidéki pártok ellenzik, hiszen a kiválóan működő mezőgazdaságnak igen kemény konkurensei lesznek az EK-n belül. Mindezen várható negatív hatások ellenére a finn kormány végül is meghozta kényszerűnek is nevezhető döntését, és helsinki remények szerint még idejében. Egyébként különösebb vita nem volt a határozat- hozatalnál a kormányzó és az ellenzéki pártok között, mindössze a politikai élet szélére szorult pártocskák ellenzik az EK-tagságot, de ők sem tudnak más alternatívát állítani. így várhatóan a parlament felhatalmazza a kormányt arra, hogy kezdje meg Brüsszellel a tárgyalásokat a csatlakozás és a teljes jogú tagság feltételeiről, amelyek remélhetőleg Finnország és Európa számára egyaránt elfogadhatóak lesznek majd. Hegedűs György gén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit változott, hogy a rádióban és a televízióban is felhívják a hívőket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze azt a vallási vezetőknek. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán tehát napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A nap leszálltakor - ezt hagyományosan egy ágyúlövés jelzi a citadellából - aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik. A hagyomány szerint Ramadán hónap éjszakái alatt külön imát is tartanak, amelynek Szalát-at-tarávih a neve. A böjt befejeződésekor három napos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámot, amely azt jelzi, hogy az élet visszatér a rendes kerékvágásba. A próféta szigorú parancsolatai főként a meleg égöv alatt élőket állítják nehéz próbatétel elé: az embereket igen megterheli a normálistól eltérő életvitel, ráadásul az éjnek idején hirtelen és mohón elfogyasztott étel és ital tovább gyengíti az amúgy is leromlott szervezetet. Nem csoda hát, ha Ramadán alatt az iszlám országokban gyakorlatilag megáll az élet, az amúgy is közmondásosan nehézkes ügyintézés még tovább lassul. Az előrelátóbbak ügyeik intézését ezért elhalasztják, az emberek fáradtan, akadozva végzik munkájukat. Vladár Tamás
