Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-09 / 68. szám

1992. március 9., hétfő uj Dunántúli napló 9 Külpolitika Krjucskov : Lefejezték a KGB-t (MTl-Panoráma) — Az ál­lambiztonsági rendszer lerom­bolásának vagyunk tanúi, amely tragikus az ország jövője szem­pontjából — jelentette ki a Rosszijszkaja Gazeta című lap hasábjain Vlagyimir Krjucskov véleményét tolmácsolva a volt KGB-főnök ügyvédje. A lap sajátos módon a vizsgá­lati fogságban levő Krjucskov ügyvédjének közvetítésével ké­szített interjút az augusztusi puccs egyik főszereplőjével, mivel az ügyészi szervek nem engedélyezték a gyanúsítottal való közvetlen találkozást. A cikk megjelenéséhez, mintegy az abban kifejtett vélemény hitelességének igazolásául, a szovjet titkosszolgálat egykori elnöke írásos hozzájárulását adta. Krjucskov úgy látja, hogy utódja, Vagyim Bakatyin való­sággal lefejezte a KGB-t, szél­nek eresztve a cég legjobb ko­ponyáit, szellemi elitjét. Ugyancsak Bakatyin szemére vetette az amerikai nagykövet­ség lehallgató rendszerére vo­natkozó szupertitkos tervrajzok kiadását. Az egykori KGB-főnök, aki kiválóan tud magyarul és egyik kedvenc időtöltése a magyar szépirodalom olvasása, nem rej­tette véka alá, hogy egyáltalán nem tartja szerencsés dolognak a belügyminisztériumnak a tit­kosszolgálattal való összeol­vasztását, ahogy ezt a Jel­cin-kormány tervezi, főként szakmai, de politikai és szemé­lyi okokból sem. Az augusztusi eseményekről és előzményeiről Krjucskov elmondta: a bizottság kezében nem volt semmiféle letartózta- tási és intemálási terv, bár­mennyire szeretnének is egye­sek az állítólagos fekete listára felkerülni. Mindössze néhány politikussal szerettek volna „elbeszélgetni” annak érdeké­ben, hogy tartózkodjanak az erőszakos akciókra való felbuj- tástól. Krjucskov szerint egyébként sem jelentett volna gondot „le­kapcsolni” valakit, igy Jelcint sem. Szavai alátámasztásául utalt rá, hogy Alekszandr Ruc­koj, Ruszlan Haszbulatov vagy Ivan Szilajev, gyakorlatilag testőrség nélkül közlekedett a puccsisták főhadiszállásául szolgáló Kreml és a Fehér Ház között. Az ex-KGB-főnök cáfolta, hogy döntés született volna a Fehér Ház ostromáról, ahogy azt sokan állítják. Nem titkolta ugyanakkor, hogy felmerült az erő alkalmazásának kérdése. A kormányzati épület volt ugyanis az egyetlen olyan hely Moszk­vában, ahol valóban veszélyes­nek tűnt a helyzet. Döntés azonban nem született, igy a kü­lönleges egységek, köztük az Alfa kommandó sem kapott be­vetési parancsot. Dorogi Sándor Bonn: Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő, aki magánlátoga­táson tartózkodik Németországban március 5-én találkozott Willy Brandt német kancellárral. Polonez helyett Opel? Nem akar királynő lenni (MTl-Panoráma) — Ma­ria Paz Bagration nem akármilyen hercegnő - nem akar ugyanis királynő lenni. Nagyon is elégedett azzal, hogy Madrid belvárosában fogorvosi rendelője van. Nem tart igényt Grúzia trónjára, amely egyébként jogszerűen megilletné őt vagy családjának valame­lyik tagját, ha az egykori szovjet köztársaság elhatá­rozná a monarchia visszaál­lítását. Februárban egyéb­ként két grúz politikus már járt a spanyol fővárosban, hogy rábírja a Bagrationo- kat a hazájukba való vissza­térésre és az uralkodásra való felkészülésre. „Nem ez a megfelelő idő, hogy monarchiáról beszél­jünk - nyilatkozta madridi luxuslakásában a Reuter tu­dósítójának Maria Paz. - Az ország éppen hogy lerázta magáról a 70 éves kommu­nista uralmat és az első megtett lépések polgárhá­borúhoz vezettek. Előbb talpra kell állítani az orszá­got. Az első dolog az, hogy új választásokat tartsanak, azután pedig népszavazást, mert hasztalan beszélünk mi monarchiáról, ha a nép esetleg köztársaságot akar” - tette hozzá Mint elmondotta, a Bag- ration család felnőtt tagjai - Maria Paz és két fivére, Jorge és Bagrat - úgy hatá­roztak, hogy ha a család visszakerülne a trónra, a most 14 éves unokaöccse, Juan Bagration lenne az uralkodó. A trónra való jo­gosultságát a fogorvosnő nem vitatta. A dinasztiát a VI. századig vezette vissza és emlékeztetett rá, hogy a Bagrationok 1801-ig ural­kodtak Grúziában, amikor is az orosz cári birodalom annektálta az országot. A 44 éves Maria Paz végül elíté­lően nyilatkozott a nemré­giben nála járt két grúz poli­tikusról, azzal vádolva őket, hogy fenyegetőztek, valót­lanságokat állítottak - a KGB módszereit alaklmaz- ták. Azzal rémisztgették, hogy ha most nem tér haza, később nem fogják been­gedni, és ha megpróbál Tö­rökország felől bejutni az országba, megkövezik. En­nek ellenére szándékában áll kapcsolatban maradni honfitársaival. " (Reuter) A lengyel kormány és az amerikai General Motors euró­pai részlege hetvenötmillió dol­láros megállapodást jelentett be Opel típusú gépkocsik gyártásá­ról. Az AP-DJ hírügynökség je­lentése szerint szó van tulaj­donképpen arról is, hogy a két (MTl-Panoráma) - Nehéz hó­nap elé néz a világ majd egymil­liárdnyi muzulmánja: az igazhi- tűek számára március 6-án kez­dődött a böjti hónap, a Rama- dán. Az iszlámnak öt oszlopa van (ezek azok a kötelességek, ame­lyeket a hívőknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk): a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő har­mincnapos böjt a Ramadán hó­napra esik, mert a hagyomány szerint ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből. A buzgóbb mohamedá­nok ezen örvendetes esemény emlékére minden este 30 rész­fél kutatni fogja, miként váltsák fel új modellel a Polonez már­kájú lengyel gépkocsit. Az Opel gépkocsikat a jövő esztendőben kezdik el gyártani vegyes válallati formában az ál­lami irányítás alatt álló FSO céggel közösen. ben (adssa) ismét végigolvassák a szent írást. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva szá­molták az időt) tizenkét 29, il­letve 30 napos hónapból áll, a Ramadán ezek közül a kilence­dik. A harmincnapos önmegtar­tóztatás gyakorlata hasonlósá­got mutat a keresztények (ebben az évben időben is majdnem egybeeső) negyven napos böjt­jével, bár a Ramadán kialakulá­sára manicheus és zsidó szoká­sok is hatást gyakoroltak. (A próféta eredetileg a zsidók nagy ünnepét tette törvénnyé, és csak a remélt áttérések elmaradása után választotta a Ramadán hó­napot.) Az igazhitűeknek ilyen­A fele hamis? Lesújtó eredménnyel zá­rult a holland szakértők vizsgálata: a bécsi Kunst­historisches Museum nyolc Rembrandt-képe közül négy hamisítvány. Az 1968-ban indított Rem- brandt-kutatási program munkatársai a legkorsze­rűbb eszközökkel vizsgál­ják a képeket, emellett az elmúlt 23 évben hatalmas gyakorlatot szereztek a ha­misítványok felismerésé­ben. Eredetileg a világ külön­böző nagy múzeumaiban hatszáztíz Rembrandtot tar­tottak nyilván. A kutatás ezeknek a számát évről évre csökkentette, s ma már csak mintegy kétszázötven fest­ményről állítják minden kétséget kizáróan, hogy va­lóban Rembrandt keze munkája. Agyonvert hajléktalanok Tíz hajléktalant vertek agyon vasárnap a kolumbiai Barran- quillában ismeretlen tettesek. A rendőrség közleménye szerint a guberálókat becsalogatták a vá­ros egyik egyetemének terüle­tére, ahol a gyilkosok agyonkí­nozták áldozataikat, hét férfit és három nőt. A rendőröket az egyik túlélő vezette a helyszínre. A Reuter jelentése szerint a tömeggyil­kosságot valószínűleg „a társa­dalomtisztító különítmények” egyike hajtotta végre. Ezek a csoportok évente több száz, a társadalom peremére szoruló embert - utcagyerekeket, kol­dusokat, kábítószereseket - gyilkolnak meg. kor napkeltétől napnyugtáig tar­tózkodniuk kell az evéstől, ivás- tól, dohányzástól, fürdéstől és a test egyéb örömeitől (a szeren­csétlenebb fekvésű országok­ban a tilalom akár hajnali három órától este kilencig is érvényes lehet). A tilalmak alól csak a 14 éven aluli gyermekek vannak felmentve, a betegeknek később kell pótolniuk a mulasztást. A böjt elsődleges célja az, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, növekedjék akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágya­kat. A mindenkire - rangra, anyagi heylzetre való tekintet nélkül - érvényes szabály egy­ben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatva van ki­emelni. A böjt kezdetét hagyo­mányosan úgy határozzák meg, hogy áz előző sabán hónap vé­Ramadán Finnország is Európa felé tart (MTI-Panoráma) - Kö- zép-Kelet-Európában az utóbbi időben divatossá vált kifejezés, a „csatlakozni Európához” im­már nemcsak ebben a térségben felkapott, hanem a gazdag észak-európai államokban is a politikusok mind gyakoribb szóhasználatává vált, csak ná­luk más felhanggal. A finn kormány ugyanis a napokban hozta meg egy hosszú vitát lezáró döntését, azaz beje­lentette, ha a parlament is hoz­zájárul, kéri az ország közös pi­aci tagságát, ha fenntartásokkal is. A finn törvényhozás várha­tóan még ebben a hónapban ál­dását adja a kormány elhatáro­zására és akkor már csak Finn­ország EK-tagságának feltétele­iről kell megegyezni északi ro­konainknak a brüsszeli központ­tal. Finnország, akárcsak a többi észak-európai állam, a háború utáni időszakban, a számára kedvező nagyhatalmi döntések következtében figyelemre méltó gazdasági virágzásnak indult. A hetvenes években be­került a politikai szótárakba a „finn gazdasági csoda,, kifeje­zés, és nem alaptalanul, hiszen a finnek világviszonylatban is igen magas színvonalon, éltek: virágzott a gazdaság, pezsgett az üzleti élet, s a zord északi klíma ellenére, mezőgazdasá­guk is a sikerágazatok közé ke­rült, köszönhetően persze az erőteljes állami támogatásnak. Egyszóval a finnek Európa le- gazdagabb polgárai között érezhették magukat, akik azt is megengedhették maguknak, hogy „aktívan semlegesek” le­gyenek, azaz nem kényszerül­tek sem nyugati, sem keleti ka­tonai szövetségbe lépni, hanem áldozhattak bőven saját védelmi erejük fenntartására. így aztán Finnország nem ki­lincselt az Európát akkor meg­osztó gazdasági tömörülések­nél, hanem mintegy a „fényes elszigeteltség” politikáját foly­tatva, külső befolyástól mente­sen építgette kedve és lehetősé­gei szerint gazdasági együttmű­ködési szálait a világban. Az Európában az utóbbi években lezajlott folyamatok azonban az eddigi irány feladá­sára késztették Suomit. Meg­kezdődött a kontinens egysé­gessé válása, a vasfüggöny le­omlása, és az eddig szemben álló gazdasági berendezkedések integrálódása azt a rémképet ve­tette fel Helsinkiben, hogy Finnország kívül reked Euró­pán. Át kellet tehát értékelnie a háború után bevált kurzust. Te­tézte a bajt, hogy sorra omlottak össze az észak-európai állam kelet-európai piacai, és ez min­denekelőtt vonatkozik a volt Szovjetunióra, hiszen Finnor­szág közismerten kiterjedt és jó gazdasági kapcsolatokat ápolt az akkori birodalommal. Helsinkiben is felismerték tehát, hogy nem szabad lekésni az európai vonatot, ennek módja pedig nem lehet immár más, mint a Nyugat-Európában kialakult együttműködési rend­szerhez, az Európai Közössé­gekhez való csatlakozás. Finn politikai körökben mind gyakrabban hangoztatják: tet­szik, nem tetszik, a jövő Euró­pájának a kialakításában az EK viszi majd a prímet. Márpedig a brüsszeli köz­pontú páneurópai szervezet döntéseinek kialakításában ajánlatos lesz részt venni, és Helsinkiben remélik, hogy Finnországnak, tekintve gazda­sági súlyát, szava lehet a dön­téshozataloknál. Csakhogy az EK-tagság köte­lezettségekkel is jár, és finn ro­konaink ettől félnek, mint a tűz­tök Be kell engedni a külföldi tőkét, és az ezer tó országa, amely méltán büszke természeti szépségeire, tart attól, hogy a nem finn vállalkozók nem tud­nak majd ügyelni - a finn nor­máknak megfelelően - a kör­nyezetvédelemre. Finnország­ban most még elenyésző számú külföldi vendégmunkás dolgo­zik, és megint csak bizonytalan a jövő, mi lesz, ha a jólétben élő finn polgár nyugalmát egyszer mindenféle nemzetiségű idege­nek zavarják meg. Nem véletlen az sem, hogy Finnország EK-csatlakozását leginkább a vidéki pártok ellen­zik, hiszen a kiválóan működő mezőgazdaságnak igen kemény konkurensei lesznek az EK-n belül. Mindezen várható negatív ha­tások ellenére a finn kormány végül is meghozta kényszerű­nek is nevezhető döntését, és helsinki remények szerint még idejében. Egyébként különö­sebb vita nem volt a határozat- hozatalnál a kormányzó és az ellenzéki pártok között, mind­össze a politikai élet szélére szorult pártocskák ellenzik az EK-tagságot, de ők sem tudnak más alternatívát állítani. így várhatóan a parlament felhatal­mazza a kormányt arra, hogy kezdje meg Brüsszellel a tár­gyalásokat a csatlakozás és a teljes jogú tagság feltételeiről, amelyek remélhetőleg Finnor­szág és Európa számára egy­aránt elfogadhatóak lesznek majd. Hegedűs György gén nagyhitű, megbízható em­bereket küldenek ki, akik hite­les tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit válto­zott, hogy a rádióban és a tele­vízióban is felhívják a hívőket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze azt a vallási vezetőknek. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán tehát na­pokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A nap leszálltakor - ezt hagyomá­nyosan egy ágyúlövés jelzi a ci­tadellából - aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivi­lágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik. A hagyomány szerint Rama­dán hónap éjszakái alatt külön imát is tartanak, amelynek Sza­lát-at-tarávih a neve. A böjt be­fejeződésekor három napos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámot, amely azt jelzi, hogy az élet visszatér a rendes kerék­vágásba. A próféta szigorú pa­rancsolatai főként a meleg égöv alatt élőket állítják nehéz próba­tétel elé: az embereket igen megterheli a normálistól eltérő életvitel, ráadásul az éjnek ide­jén hirtelen és mohón elfo­gyasztott étel és ital tovább gyengíti az amúgy is leromlott szervezetet. Nem csoda hát, ha Ramadán alatt az iszlám orszá­gokban gyakorlatilag megáll az élet, az amúgy is közmondáso­san nehézkes ügyintézés még tovább lassul. Az előrelátóbbak ügyeik intézését ezért elhalaszt­ják, az emberek fáradtan, aka­dozva végzik munkájukat. Vladár Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom