Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-12 / 42. szám
10 uj Dunántúli napió 1992. február 12., szerda Tábori lelkészek értekezlete (MTl-Panoráma) „A katonák feladata nem elsősorban a háborúzás, hanem az, hogy megelőzzék a háború kitörését a védelem kellő eszköztárával, a biztonsági politikával, a békeidőben kialakított együttműködésekkel.” Aki ezt kifejtette, Giovanni Marra, püspök-tábornok, az olasz tábori lelkészek vezetője, s szavai a tábori lelkészek 3. Nemzetközi Konferenciáján hangzottak el az olasz vezérkar épületében, ahol 23 országból gyűltek össze a hadseregekben szolgálatot teljesítő tábori lelkészek különböző felekezetekből. Katolikus papok, protestáns lelkészek, zsidó rabbik, ortodox, anglikán és metodista egyházakhoz tartozó személyek - mind katonai egyenruhában. rangjelzéssel a vállukon. Tanácskozásukból az tűnt ki, hogy a tábori lelkészek legfőbb gondja a béke. Erre intette őket II. János Pál pápa is, aki fogadta a részvevőket a tanácskozás végén a Vatikánban. „Imádkozzatok szüntelenül a békéért, amely Isten adománya” - ajánlotta figyelmükbe. A lelkek gondozása, az emberi méltóság és személyiség tiszteletben tartása valószínűleg igen kényes és nehéz feladat a világ minden hadseregében, amelyek, sajnos, mégiscsak a gyilkolásra és rombolásra létesülnek, szigorúan hierarchikus, parancsteljesítő szervezeti formákban. A római nemzetközi értekezlet újdonsága egyébként a kelet-európai hadseregek képviselőinek megjelenése volt. Jöttek részvevők nemcsak Magyarországról és Lengyelországból, hanem a volt Szovjetunióból is. Fjodor Szokolov, ortodox esperes, aki az orosz hadsereg tábori papjait képviselte, segítséget ígért az olasz kollegáknak abban, hogy felkutassák Ukrajna végtelen mezőin az 1942-43-ban ott elesett, vagy fogolytáborokban meghalt olasz katonák sírjait. Szokolov elmondotta, hogyan vezették be ismét a tábori lelkészi gyakorlatot a volt Vörös Hadseregben, ahol egész a közelmúltig a komiszárok, a politikai tisztek feladata volt a „lelkigondozás”. „A többség pártolta, hogy az egyház szerepet kapjon a hadseregben. Az egész orosz társadalomban újjáéled most a vallásosság és a katonák is tömegesen fordulnak hozzánk, - mondta Szokolov. A lengyel Slawos Glodz atya is arról beszélt, hogyan szerveződött újjá a tábori lelkészi szolgálat 50 évi kommunizmus után. „Nem igaz, hogy klerika- lizálódás folyik Lengyelországban, ez csupán visszatérés a normális állapotokhoz” - hangoztatta. A katonák „békére nevelése” alighanem az Öböl-háború idején volt a legnehezebb, számolt be Yves Gounelle, francia protestáns személyes élményeiről. „Az a feladatunk, hogy megoldjuk a katonák morális és lelki konfliktusait, amelyek a háború és béke, a hivatásuk kapcsán felmerülnek bennük” - magyarázta Giovanni Marra püspök is. Az Irak elleni háborúban nagyon sokan fordultak a tábori papokhoz, lelkészekhez, előadva félelmeiket, kételyeiket, vagy azért, hogy üzenjenek családjuknak, esetleg végrendelkezzenek bevetés előtt. Marra püspök háromszor járt az iraki fronton, és - mint mondta -100 katona és 80 tengerész keresztelkedett meg ez idő alatt. Virginio Rognoni, olasz védelmi miniszter azzal zárta a tanácskozást, hogy „a vallásos tényező az utóbbi időben fokozott szerepet kap a nemzetek és az egyének életében, így a hadseregekben is. Úgy tűnik, nem igaz, hogy túlhaladott intézmény a tábori lelkészség.” A magyar hadseregből Kecse Lajos és Tabódi István, alezredes tábori lelkészek, és Aranyos Zoltán, protestáns főtanácsos volt jelen a római tanácskozáson, ahol elhatározták, hogy a következő hasonló nemzetközi értekezletet 1993. februárjában Budapesten rendezik. Magyar Péter A számítógép leleplezi a plágiumot Komputerprogram segítségével leplezhetők azok, akik szellemi terméket tulajdonítanak el. Az Amerikai Egészség- ügyi Intézet két tudósa, Walter Stewart és Ned Feder találmányát a bíróságok a szakértői bizonyításoknál még nem használják, de sokak szerint hamarosan elkerülhetetlen lesz az ítéletek minél objektívebb megalapozásához. A két tudós többek között kimutatta, hogy egy 1990-ben megjelent, a plasztikai sebészettel foglalkozó szakkönyv szövege és képeinek nagy része megegyezik egy 1980-ban megjelent, hasonló témájú művel. Segítőeszközük egy normál kereskedelmi forgalomban kapható két letapogató és szövegfelismerő szoftver volt, amelyet egy személyi komputerbe helyeztek. A feltalálók szerint legalább 30 olyan jel mutatható ki, amely a plágiumra utal. Pedagógusok, szülők véleménye a közoktatási törvény tervezetéről Még nincs pont a párbeszéd végén Alkalmas vagy alkalmatlan Bár a Művelődési és Közoktatási Minisztérium január 31-ével lezárta az oktatási törvény tervezetének vitáját, ezzel még nem fejeződött be az a folyamat, melynek során pedagógusok, nevelési-oktatási intézményekben dolgozó szakemberek, érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, pártok oktatásüggyel foglalkozó szakértői ütköztették álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Az előzetes vitát a tárca nem hosszabbította meg, de azt közölte: ha lesznek újabb, lényeges megjegyzések, azt továbbítani lehet, akár a minisztériumba, akár a kormányhoz, vagy az illetékes parlamenti bizottsághoz. Az utolsó szó tehát még nem hangzott el, s azt se feledjük, hogy választókerületes képviselők is ülnek a parlamentben, akik a későbbiek során még továbbíthatják az újabb, vagy az eddig figyelembe nem vett javaslatokat. oktatási központok szerepe, ahol most milliókért, az önkormányzatok jogkörét sértve egy újabb ellenőrző szervet építenénk ki, és emellett csorbítódna az intézményi önállóság is. Semmi biztató nincs a bérekre vonatkozóan sem. Úgy látom. teniük a kötelező továbbképzésen, illetve, hogy miként minősítenék azokat, akik a pedagógus-munkakörök e tervezet szerinti képesítési feltételeinek nem felelnek meg, de adott esetben évtizedek óta sikeres szakemberek. Amikor több iskola több pedagógusával a törvénytervezetről beszélgettem, az a benyomásom alakult ki, hogy szinte mindenki egyetért azzal, új oktatási törvény kell, a legtöbben azonban e mostani helyett mást, de legalábbis egy átdolgozott, pontosabb változatot vártak, annak ellenére, hogy tudják, ez még nem jogszabálytervezet. Vissza-visszatérő kérdés volt, alkalmas-e vagy nem a törvény- tervezet a parlamenti vitára. Volt, aki azt is kétségbe vonta, a minisztérium igazán komolyan gondolta az előzetes párbeszédet. Balogh Edit matematikát tanít egy falusi iskolában. Azt mondja:- Nem . hiszek abban, hogy' igazán számítottak a mi véleményünkre. A vita 31-én lezárult, de időnk nem is volt arra, hogy érdemben hozzászóljunk. Hiába jelent meg országos napilapban 15-én, mi nem tudtunk hozzájutni, nekünk csak a 24-ei Köznevelés maradt. Mire az is eljutott hozzánk, már csak négy napunk volt, s ha veszem, hogy végigbeszéljük az új tervezetet, leírjuk a javaslatunkat, aztán a világ végén postára adjuk, még az sem biztos, hogy egyáltalán odaér időben. Hogyan lehetett volna akkor bármit is beépíteni belőle?! Volt, aki elmondta: elkeserítenek tartja, hogy politikai csatározások folynak egy ilyen nagyságrendű kérdésben, s elterelik az emberek figyelmét a leglényegesebb kérdésekről. Pap Csaba tanár szerint:-Látni kell, hogy alapvető hiányosságai vannak a törvény- tervezetnek. Az oktatás finanszírozására nincs megfelelő garancia, tisztázatlan a területi erőltetett menetben zajlik a törvényelőkészítés, kényszerhelyzet alakult ki. Ha „kétharmados” lenne a törvény, akkor talán átgondoltabb, kidolgozottabb változat születne, igaz, hosszabb ideig tartana a folyamat, s ez talán valóban rosszul hatna az oktatás folyamatosságára. Viszont ha „feles ”, akkor könnyebb később korrigálni. Nem tudom, jobb lesz-e toldozgatni-foltoz- gatni. Én a magam részéről azt gondolom, nem kellene elsietni, ha jól tudom Angliában is vagy tizenöt évig dolgoztak rajta... A szegény akár már buta is maradhat? Sokan azonban örülnek annak, ha lesz lehetőségük hét év szolgálat után egy év tanulmányi szabadságra, ha fele fizetéssel is. Elvileg egyetértenek azzal is, felsőfokú végzettségű pedagógusok kerüljenek a katedrára, de a szakmai alkalmasság bizonyítását nem akkor tartják időszerűnek, amikor a pedagógus már dolgozik, hanem már előtte, a képzése során kellene kiszűrni, ha nem való a pályára. Szimpatikus a heti 18 óra a közismereti, illetve szakmai, elméleti tanítási órákból, hiszen sokan most ennek másfélszeresével számolhatnak. Meg kell változtatni az iskolarendszert, mondták, de egyelőre zűrzavarosnak ítélték a tíz intézménytípus és a hozzájuk kapcsolódó vizsgarendszer szerkezetét, tartva attól, hogy túl korán szelektál. Nem világos, mit kell érMindennél azonban sokkal fontosabb, mit jelent körülír- tabban az, hogy az alapfeladatokat az államnak kell finanszíroznia. Ez a kör nincs meghatározva, sem az, mekkora kell legyen a ráfordítás aránya. Mi vonatkozik a napközire, a diákotthonra, s mi az, hogy a kollégium szociális ellátásnak minősül. Nem tudni, mi ingyenes és mi nem, bár erről az szerepel a tervezetben: az ingyenességbe beleértendő az intézmény alapszolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. De hogy mi tartozik ide, bizonytalan. A finanszírozás kérdéseiről szólva: jó, ha az önkormányzat az óvodákról és legalább 6. osztályig az iskolákról helyben köteles gondoskodni, de mi vár azokra a gyerekekre, akik magasabb fokú iskolába már csak utazással, kollégiumi elhelyezéssel juthatnak. Nekik mi jár, mit fizet a szülő? Előfordulhat, hogy egy szegény család gyermeke képtelen lesz továbbtanulni, hiába tehetséges, jóeszű? Vagy az óvodák esetében: ingyenes-e az ellátás 3-tól 5 éves korig? Ha nem, megoldható-e, hogy az anyák otthon maradjanak a gyermekeikkel? Ismerve az ön- kormányzatok anyagi helyzetét, félő, hogy csak a legalacsonyabb szinten tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek, akkor is, ha jobban szeretnének. És félő az is, hogy nem mindenki tud majd hozzájutni a továbbtanulás lehetőségéhez, s mit ér majd a jog, ha nem lesz hozzá lehetőség? Somfainé Gaál Valéria tanárnő nem csak a közoktatási törvénnyel kapcsolatban mondta el véleményét, egy fenyegető jelenségre is felhívta a figyelmet. Légüres térben- Az én számomra nem derült ki, hogy kik azok a szakemberek, akik ezt az új tervezetet készítették, miután a Gazsó-félét egy tollvonással törölték. Kíváncsi lettem volna a nevekre, a szakmai referenciákra. . . De tegyük fel, hogy ez a törvénytervezet jó. Addig azonban, amíg nem tudom, hogyan áll most a Nemzeti Alaptanterv, nem tudok érdemben nyilatkozni. Olyan ez, mint egy kártyavár, amiből hiányzik egy lap, és összedől az egész. Számos tisztázatlan része van a tervezetnek, ilyen a sokat emlegetett területi oktatási központ. A TOK se pénzt, se ideológiát nem ad, csak felügyel, az önkormányzat fizet, ha akar, de rálátása nincs az értékelésre, a pedagógiai intézetek pedig csak tanácsot adnak majd? Az kéri számon, hogy mit csinálok, aki nem tudja, hogy mit csináljak? Egyébként pedig ilyen légüres térben még nem dolgoztam soha, pedig húsz éve vagyok a pályán. Igaz, ennek nem az elhúzódó közoktatási törvényi vita az oka, mintha enélkül is kilátástalan szélmalomharcot vívnánk, a társadalom alig ad perspektívát, és a gyerekeink nem akarnak felnőni. . . Egy édesanya, akinek a lélek is számít Olvasom, hogy az Országos Családszövetség elnöke szerint a közoktatási törvény koncepciójának kidolgozása során nem vették kellően figyelembe a szülők1 véleményét. Igaz, ami igaz, én is csak véletlenül találkozom Szilágyi Gáboméval, aki két gyermek édesanyja. Egyikük már iskolás.-Nekem az a jó törvény, amelynek segítségével az elérhető legjobb tudást adhatom a gyermekemnek. Nem ismerem a törvénykoncepciót, de amit hallok róla, bizonytalanná tesz, különösen, ami a vallásoktatással kapcsolatos. Ez a mi családunkban fontos szempont, mi ugyanis nem az egyházi tanítások szerint vagyunk hívők. Nekem számít a gyermekek lelki békéje is, nem tudom, a törvény erről fog-e rendelkezni. A napokban olvastam, és külön meg is jegyeztem, hogy az Országos Lelkipásztori Intézet múlt évben megrendelt egy kutatást, és az derült ki belőle, hogy a lakosság 16 százaléka hívő. Remélem, a törvény ad jogot arra, hogy a világnézetünk szerint nőjön föl a fiam, ahogyan mások gyermeke is. . . Hodnik I. Dollár milliárdok a rubel stabilizálására Pécsi utcák - híres emberek Hétszázötven éve született Szent Margit Oroszországnak 5 milliárd dolláros valutastabilizációs alapra és 5-10 milliárd dolláros fizetési mérleg támogatásra van szüksége ahhoz, hogy lábra álljon - jelentette ki Anders As- lund, az orosz kormány egyik gazdasági tanácsadója a davosi Világgazdasági Fórumon. A svéd szakember szerint egy IMF-hez kötődő árfolyamstabilizációs alap segíthetne az infláció megfékezésében. „Mikoron ez szent szűz, szent Margit asszony volna immár Bódog Asszonynak klastromában, professziót/foga- dalmat/ tőn az ő sororival ösz- veszerzett mesterének, fráter Umbertusnak kezében” - úja a Margit-lengendában Ráskai Lea 1510-ben az általa másolt kódexben. Ebben IV. Béla király leányának, szent Margitnak élettörténetét örökítette meg számunkra. E munka éppen ezért nem annyira legenda, mint inkább művelődéstörténeti, a Nyulak szigeti domonkos apácák életéről írt alkotás. Margit király leány 1242-ben, azaz hétszázötven évvel ezelőtt a dalmáciai Kiissza várában született. Szülei a tatárdúlás elől ide menekültek, és fogadalmat tettek, hogy megmenekülésük esetére lányukat zárdába adják, így került Margit először Veszprémbe, majd a Nyulak szigeti (ma: Margit szigeti) domonkos apácakolostorba, aho- nan Margit soha többé nem tért vissza a világi életbe, bár több ízben megkísérelték. A Margit-legenda bennünket érdeklő első részében szent Margit asszony - ahogy a legendában említik - életének néhány kiemelkedő, a rendházi életre jellemző történéseit rögzíti. A második rész csodatételeit ismerteti, míg a harmadik és negyedik részben a szenttéavatása ügyében a papok és a világiak valomásait tartalmazza. Az életrajzi részben Ráskai Lea az időrendi sorrendtől eltávolodva inkább Szent Margit kolostori életével kapcsolatos eseményeket, a királyleány erényeit, misztikus világának mozzanatait tárja az olvasó elé. E rész hiteles, tárgyias leírásával a középkori aszkéta élet reális ábrázolásával Szent Margit alakját - minden misztikussága ellenére is - földi emberként mutatja be. A királyleány legfőbb célkitűzése, hogy minél előbb találkozzék mennyei jegyesével, s ezért fárasztó testi munka vállalásán túlmenően nem ismer határt az önmegtartóztatásban, az örökös imádkozásban. Negyven napon át olyan cilici- umot, azaz vasból csinát övét viselt, „kivel, övezi, szorétja vala magát nagy keménységgel.” Mindig a másodasztalnál étkezett, szolgálókkal, miképpen szolgálóleány.” Egy ízben, amikor a mosdóvíz moslékját akarta kivinni, segítségül kérte Csenge sorort, aki a moslékvizet neki „arcéi verte.” Mire Margit csak mosolyulván mondá: - Szerető atyámfia, mit mielsz?” A Margit legenda egyik mondatára fel kell figyelnünk „Teljességgel ő magát ez szent szűz siralmakra kioldozá, és gyakorolván siralmaknak bőséges sirámit, áradásit... ” E szövegből arra következtethetünk, hogy az ekkor keletkezett Ómagyar Mária-siralom - első fennmaradt versünk - lévén domonkos eredetű a Nyulak szigeti domonkos apácák ájtatos siraloménekei között is szerepelhetett. Mint ahogy énekelhetnénk manapság is e gyönyörű dal- lamú siralmunkat latinul is, magyarul is. Dr. Tóth István
