Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-01 / 31. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. február 1., szombat Az idegsebészeti klinika új igazgatója Gerinc-centrum Pécsett Magasszínvonalú ellátás mindenkinek Két kar tanárait és diákjait kell ellátni a JPTE új könyvtárának. Fotó: Proksza László Modern, praktikus és szép Mennyire régi az új könyvtár? Szeged, Anglia, Svájc és Pécs dr. Dóczi Tamás idegsebész pályájának eddigi állomásai, akit nemrégiben neveztek ki a POTE Idegsebészeti Klinika igazgatójává. 1949-ben született. A pécsi klinikán három hete dolgozik, de tervei, elképzelései arról tanúskodnak, hogy alaposan tanulmányozta új munkahelyének meglévő értékeit és fejlesztésre váró területeit. Az átalakítások miatt egy pöttömnyi előszobában üldögélünk, ahol alig van hely a klinika eddigi tevékenységét dokumentáló iratok tárolására is. A zürichi egyetemi klinikán, ahol dr. Dóczi Tamás főorvosként dolgozott, valószínűleg mások voltak a körülmények. Jó hagyományok- Nem az a lényeg, kinek mekkora a szobája, hanem, hogy milyen ellátást tud nyújtani a betegeknek, milyen a klinika műszerezettsége, felszereltsége - jelenti ki a professzor.- A pécsi idegsebészet jó hagyományokkal rendelkezik, eredményei miatt sem kell szégyenkeznie. Ezeket viszont óriási orvosi ráfordítással érték el. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő technikai berendezéseket tapasztalattal, intellektuális erőfeszítéssel kell pótolni, már amennyire lehet. Kevés az orvos, az asszisztens, alapvető felszerelések hiányoznak. Nem is a svájci feltételrendszerről beszélek, hanem a magyar standardokat említem. Az, hogy idegsebészeten ne működjön computer tomográf, szinte elképzelhetetlen. Pécsen van ugyan egy készülék, de nem itt helyben. A mi betegeinknél egy félórás csúszás is emberéletet követelhet, ami esetleg elkerülhető lenne, ha a klinikán rögtön meg lehetne ezzel a módszerrel vizsgálni a beteget. Tudom, hogy elődöm, Mérei professzor úr is folyamatosan harcolt egy készülékért. Arról is kell szót ejtenünk, hogy külföldön az idegsebészeteken többnyire található mágneses rezonancia tomográf. Az egyetem vezetősége egyébként határozottan törekszik arra, hogy az idegsebészetre is szerezzenek egy CT-készüléket. A törekvés mellé ugyanakkor pénz is szükséges, s ahogyan látom, az egyetem sosem kapott akkora támogatást, amekkorára szüksége lenne. Tudom, sokan tettek már alapítványt, keresnek szponzorokat, de mi is fogunk ezen az úton is próbálkozni. Minden lehetőséget megpályázunk hazai és nemzetközi viszonylatban, akkor is, ha a magyar pályázatok általában csak az újdonságokat értékelik, a meglévő tevékenységek fejlesztési igényeit számomra elég érthetetlenül, alig. Profilbővítés- Tervezi a klinika profilbővítését?- A klinikát 1989-ben kijelölték gerinc-centrumnak. Szeretnénk ezen a területen is újabb eredményeket elérni, de megint el kell mondjam, hogy ehhez a feltételek nem igen biztosítottak. Ez a kis fémszerkezet, amit itt forgatok a kezemben, egy hódmezővásárhelyi kisiparos terméke, 25-30 ezer forint. Nem drága, de nincsenek meg hozzá azok a műszerek, amelyek ennek a betéteiéhez szükségesek, s amelynek hiányában nem lehet a gerincoperáltaknál a gerinc megfelelő rögzítését elvégezni. Szeretném, ha sikerülne műtéti úton segíteni olyan betegeken, akiknél a gyógyszeres kezelés nem hozott gyógyulást, gondolok például az epilepsziában szenvedőkre.- Melyek ma az idegsebészet fő irányvonalai?- Elsősorban a mikrotech- nika, s azok a computer vezérelte technikák, amelyek az egyébként nem veszélytelen eljárásokat biztonságosabbá teszik. Ilyen például a computer vezérelte sztereotaxiás készülék, amely minimális beavatkozás mellett teszi lehetővé a műtétet. A beteget alig veszi igénybe, s pár nap alatt haza is mehet, míg a hagyományos módszerekkel nagy műtétet kell végrehajtani, s a beteg hetekig ápolásra szorul. De ezeknek a technikáknak többnyire még a szele sem ért el hozzánk.- Mit tekint elsőrendűfeladatának?- Minden beteg számára biztosítani a magasszínvonalú ellátást. Nekem volt egy tanárom, aki azt mondta, mindenkire úgy nézzen az orvos, mintha saját családtagja lenne az illető. A lelkiismertesség, a pontosság alapvető, s úgy látom, ebben a klinika minden dolgozója partner. Kapcsolatok- Miként tervezi az orvosok továbbképzését ?- Fejlesztjük nemzetközi kapcsolatainkat. Együttműködünk, többek között, amerikai intézetekkel, közös pályázatokat is írunk. A munkatársaimnak szeretnék külföldi utakat biztosítani. Saját példámon látom, hogy a legeredményesebb az egy-kétéves munkavállalás, így lehet a legtöbbet tanulni.- Az. ön tudományos munkái, a lágyagyhártya alatti vérzések patomechan izmusának vizsgálata, az agyi téjfogatszabályo- zás kutatása jó nemzetközi visszhangot kaptak. Elnyert egy tekintélyes nemzetközi ösztöndíjat. Tagja az európai idegsebészek társasága kutatási bizottságának, több évvel ezelőtt elkészítette a kandidatúráját. Miként kívánja a klinika tudományos arculatátformálni?-Tudományos kutatást elsősorban ott illik csinálni, ahol már mindent megtettek a betegek ellátásáért. De természetesen a kutatások fontosak, főként a klinikai ötletekből indíttatot- také, s nem is kívánunk lemondani róluk. Egyébként az idegsebészek nálunk a publikálások egy részétől is el vannak zárva, ugyanis diagnosztikai eszközök hiányában nem tudnak tenni különféle megfigyeléseket.- Mit tudhatunk meg dr. Dóczi Tamás magánéletéről?-Feleségem és két gyermekem van, akik jelenleg Szegeden laknak, amíg itt nem rendeződik a lakáshelyzetem. Szeretem a zenét, lelki felüdülést jelent. Sokat köszönhetek szüleimnek, akik felelősséggel neveltek, s rávettek, hogy idegeny- nyelveket is tanuljak. Ennek óriási hasznát mindennap látom, és szeretnék erre másokat is buzdítani! Barlahidai A. Volt valaha egy Tanárképző Kar a Janus Pannonius Tudományegyetemen, és annak egy saját kari könyvtára. Az oktatók és a hallgatók emlékezetében még nagyon is él a régi könyvtár, a hosszú, polcokkal, csálé asztalokkal, feketére ült ósdi fotelokkal telezsúfolt folyosó, a kötelező olvasmányok szerint kifosztott könyvesszekrények. Aztán hirtelen minden a múlté lett. Az új tanév már a hosszú évek óta épülő új könyvtárral indult meg, ami modern, praktikus és - ez sem mellékes - szép. Ám néhány hónappal később megszűnt a Tanárképző Kar is, azaz kettévált Bölcsészettudományi és Természettudományi Karokra. Az egyetem fejlődésben nagy lépést tehetett előre. De vajon igaz-e mindez új és csillogó környvtárára is, amelyre most már még nagyobb teher hárul: komoly szakiroda- lommal ellátni két kar tanárait és diákjait. Kindl Jakabnál, a könyvtár vezetőjét kérdezem:- Mikor az új könyvtár létrehozását eltervezték, mennyire lehetett mindezeket a változásokat előre látni és ennek szellemében dolgozni?- Az első tervek majd’ tíz évvel ezelőtt készültek, amikor még arról sem volt szó, hogy itt egyetem lesz. Mikor ez már biztossá vált, módosítottak valamelyest a terveken, azaz jóval több tömör raktár létrehozását határoztuk el, mára pedig úgy alakult a helyzet, hogy a raktár egy részét egyelőre szabadpolcos térré kellett alakítani.Valóban nehéz volt bizonyos dolgokat előre látni, arra azonban senki sem számított, hogy a könyvek és a folyóiratok árváltozása (sajnos, drágulása) ilyen rohamos lesz. Mert nagy öröm, ha egy könyvtár olyan szép és kellemes hely, mint a miénk, de mégiscsak a könyvek éltetik. A költségvetésünk alig-alig változik, s ez lassan a szinten- tartáshoz sem elég. Hadd hozakodjak elő egy friss, de annál szomorúbb statisztikai adattal: 1991-ben egy beiratkozott olvasóra fél (0.5) új könyv jutott - ez katasztrofális.-Mégis, ahogy végignéztem az "Újdonságaink” feliratú polcon, rengeteg értékes, szép külföldi könyvet láttam.- Igazság szerint - mondja Kindl Jakabné -, külföldi könyvekkel lassan jobban állunk, mint a magyarokkal. Az a szerencse, hogy az egyetem külföldi partnerei és különböző alapítványok igen sok idegennyelvű könyvet ajándékoznak, juttatnak az egyetemnek, s ezeknek egy része hozzánk kerül, a maradékot a tanszékeken használják. De sajnos, emellett is áll az, hogy a méregdrága külföldi folyóiratok saját erejű beszerzésére nincs nagyon módunk, sőt, odáig jutottunk, hogy a magyar könyvekből is csak egy-két darabot tudunk csak venni. Egy másik adat: 1982-ben tizenkétezer-négyszáz könyvet vásároltunk (kb. egymillióért), tavaly mindössze kétezer-kilencet, ami 3 millió forintba került!- A két kar megalakulása milyen konkrét feladatokkal jár?- Idáig csak pénzkiadást jelentett, ki kellett cseréltetni az összes pecsétet, feliratot. Ennél fontosabb, hogy nyelvi egységeket alakítottunk ki, egy helyen vannak az összes angol, német, szláv nyelvek stb. könyvek, beosztva az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint. Igazság szerint, főleg a Bölcsésszet- tudományi Kart tudjuk jobban kiszolgálni, a Természettudományi Kar érdekeltségébe tartozó könyveink jóformán már csak tudománytörténeti értékűek. De a bölcsészkarra járó sok átképzőssel is vannak gondok, hisz ők rengeteg nyelvkönyvet, kazettát igényelnek, és ebben sem vagyunk bőviben.- Ezek szerint csupa rossz hír?-Azért nem. Hogy valami szívderítőbbet is mondjak: februárban kapjuk meg azt a 10 darab AT számítógépet, amit egy pályázaton elnyert 30 millióból vettünk. Ebből fejlesztjük majd a kötészetet is. Az új rendszert csatlakoztatják az Egyetemi Könyvtárhoz illetve egy országos hálózathoz, ez nagyon meg fogja gyorsítani az adminisztratív munkát. Ezenkívül kaptunk két új fénymásolót (egyet az egyetemtől, a másikat a Soros Alapítványtól).Szóval vannak eredmények. Reméljük, hogy a két kar megalakulásával tovább javítanak a könyvtár anyagi és személyzeti helyzetén. M. K. Tímár György kutatómunka közben. Fotó: Proksza László Falusi plébános - a történettudományok kandidátusa Királyi Sziget Január 27-én Budapesten, a Tudományos Akadémia nagytermében történészkandidátusi vita volt. Ilyen tudományos vitaülés ebben az épületben elég gyakori. Most, hogy erről a zsúfolt teremben lefolyt vitáról illetve ülésről megemlékezünk, annak oka, hogy a vita alapjául szolgáló tudományos munka Szigetvár történetével függ ösz- sze, és a tudós, akinek kandida- turai disszertációját vitatták meg, egy falusi plébános, a pécsiek előtt is sokak által ismert Tímár György. Timár György azok közé a falusi plébánosok közé tartozik, akik méltó folytatói az elmúlt évszázadok tudós falusi papjainak, azoknak, akik a világtól távol, a forrásmunkákat csak nagy nehézségekkel beszerezhető körülmények között alkottak a történelemtudománynak mai napig is forrásértékű műveket. Ilyenek azért az elmúlt évtizedekben is voltak, sajnos mindig kisebb létszámmal, és mesterségesen is nehezített munkakörülmények között. A Baranya Megyei Levéltár tudományos kiadványai között mindig szerepelnek a tudományos közéletből egyébként az elmúlt évtizedekben kiszorított papok is, akik a helytelen iskolapolitika miatti szellemi sivárságban a maguk latintudásával is igen nagy segítséget tudtak nyújtani a történelemtudománynak. Timár György is évtizedek óta tudós kutatója Baranya megyének, annak középkori történetének. Ilyen témakörből már több kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg Levéltárunk kiadványai között is. Most a Királyi Sziget (Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565) című munkája az, amelynek alapján megyénkből elsőnek nyilvánított a Tudományos Minősítő Bizottság egyhangú és maximális pontszámú szavazatával a történelemtudományok kandi- datásának. Ez a mű másfélévtizedes kutatómunka eredménye volt, amelyben a Magyar Országos Levéltárban, a külföldi - főleg bécsi levéltárakban fellelhető, elsősorban latin nyelvű fonások feltárásával készült, és értékes része a Levéltár szerkesztésében folyamatosan kiadásra kerülő Baranya megyei Monográfia sorozatnak, amelyben Baranya török kori forrásai cím alatt összefoglalható kötetek is megjelennek. A kötetben 1546 és 1565 közötti két évtizedről közöl a szerző rendkívül részletes képet a forrásközlés módszereivel. Az itt közölt források jelentősége messze túlnő a Szigetvárral foglalkozó történelmi, helytörténeti forrásanyagfeltáráson. A török korból nincs még egy ilyen forrásgyűjtemény és feldolgozás, amely egységesen, részletezően ad információt mind a hétköznapokról, mind a hadtörténeti problémákról, az adózás és gazdálkodás helyzetéről. A figyelmes kutató és olvasó számára filmszerűen elevenedik meg a vár és környékének élete, a falakon belüli és a falakon kívüli világ. Az országos és a helytörténetírás számára felhasználható tények és összefüggések olyan értékűvé teszik ezt a könyvet, amely alapján mind a szaktudós, mind a történelem iránt érdeklő művelt nagyközönség a mindennapi életet — szinte időgépben ülve - ismerheti meg ebből a korból.Timár György három kis mecseki község plébánosa, akinek a történészt általában nagyon igénybevevő forráskutatás és feltárási munkára csak a pihenésre szolgáló kevés szabadideje elrablásával volt lehetősége. A most részére a kandidátusi tudományos fokozatot adó művével olyan értéket adott megyénknek, amely a folyamatban levő további kutatásai eredményével együtt hazánk egy jelentős korszakának igaz megismeréséhez segít. Dr. Rajczi Péter I)r. Dóczi Tamás