Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-06 / 36. szám

1992. február 6., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Minisztériumi ígéret: több lesz, mint védőháló Egy csésze kévéra még futja a havi nyugdíjból Fotó: Läufer László Készül a szociális törvény Megváltozik a segélyezés rendszere? Krízistámogatás rendkívüli helyzetekben A visegrádi hármak Nagyító alatt Már a választásokra gondolnak? Immár a nyilvánosság előtt is jelét adta az MSZP és az MSZOSZ: tartósnak és szoros­nak ígérkező kapcsolat szövő­dik közöttük. Vajon ez a balol­dali politikai tényezők közele­désének, összefogásának jele? Az akció-reakció törvénye természetesen a politikában is érvényes. Bizonyos orientációk tagadhatatlan jelenléte kivált­hatja a baloldalon a politikai el­lensúly megteremtésének igé­nyét. S ma időszerű törekvés - amit programjában így vagy úgy sok párt hangoztat - a bér­ből és fizetésből élő munkás- és alkalmazotti réteg érdekeinek képviselete. Már a választásokra gondol­nak? Az elszegényedés, az ijesztő méretű munkanélküliség miatt, a „csendes tömeg” fo­gyasztóként, potenciális megta­karítóként vagy befektetőként, netán a holnap vállalkozójaként egyre kevesebb lehetőséggel rendelkezik.Viszont valameny- nyi pártnak tudnia kell, hogy - infláció ide, infláció oda - en­nek a rétegnek is van olyan tu­lajdona, ami nem devalválódott. A szavazata. Újszülöttek köldökzsinórjából nyert sejtek Csontvelő­tenyésztés Brit orvosok az év végére lét­rehozzák a világ első olyan sejtbankját, amelyből fehérvé­rűségben szenvedő betegek bármikor kaphatnak megfelelő csontvelőt átültetésre - jelen­tette a The Sunday Times című brit lap. A módszer újdonsága az, hogy a bristoli South Mead kór­házban alapítandó hűtőbankban nem emberi csontvelőt helyez­nek el, hanem újszülöttek köl­dökzsinórjából nyert sejteket, amelyekből később bármikor bármennyi csontvelő tenyészt­hető, s természetesen ezzel bő­vül a mindenkori szövettípus­választék is. Eddig Nagy-Britanniában is csontvelő-átültetéssel próbálták gyógyítani a fehérvérűséget. Ez azonban kockázatos, mert átla­gosan hat hónapig tart, míg al­kalmas donort találnak, s szá­mára sem könnyű a műtétet vál­lalni. A betegek körülbelül fele meghal, mire megfelelő donort találnak. A csontvelő-tenyész­téssel az elhatározás és a műtét közötti idő egy hétre rövidül, s kisebb a veszélyes immunreak­ció kockázata is. Nagy várakozás előzi meg a szociális törvényt, amelynek tervezete várhatóan ebben a fél­évben kerül a Parlament elé. Sokan abban reménykednek, hogy ez a törvény az objektív okok miatt rászorulóknak biztos támaszt, az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülőknek kapasz­kodókat garantál, illetve elismer minden olyan tevékenységet, (például az anyaságot) amely a társadalom számára hasznos és fontos, de nem feltétlenül mun­kahelyhez kötődik.-Jogos-e ez a várakozás? - kérdeztük dr. Pásztor Miklóst, a Népjóléti Minisztérium társada­lompolitikai főosztályvezető­helyettesét.- Feltétlenül, hisz minden modem állam egyik alapvető funkciója a szociális ellátottság garantálása. Nálunk e terület rendeleti szabályozottságát új- ragondoltan és áttekinthetően akarjuk felváltani a törvénnyel. Szándékaink szerint minden­képp több lesz, mint védőháló. De nem kívánjuk megcélozni vele a teljeskörű szociális gon­doskodást, mivel ennek egyes elemei a társadalombiztosítás­ban, illetve más területeket sza­bályozó törvényekben - pl.okta- tás - jelennek meg.- Milyen fő területekre tago­lódik a tervezet?- Három meghatározó egy­ségben gondolkodunk. A pénz­ügyi ellátás rendszerében, a humán szolgáltatások szabályo­zásában, illetve az ezekhez kö­tődő eljárási szabályokban.- Beszéljünk először a pénz­ügyi ellátásról.- Az egyik leglényegesebb törekvésünk a segélyezés jelen­legi rendszerének megváltozta­tása. Normatív, szelektív alapon akarjuk meghatározni, hogy kik, milyen támogatást kaphat­nak, vagyis megszűnne a sze­mélyenkénti külön döntés gya­korlata. A gyerekek és az idősek kivételével - akik még, illetve már nem képesek magukról más módon gondoskodni - az a cél, hogy ne ez az állapot rögzüljön, hanem a segélyezés lehetőleg minél előbb visszasegítse az embereket a rendezett életvi­szonyokba.-Lesznek ellátások, amiket visszavonnak?- Nem, sőt, emelni szeret­nénk a támogatást.- Mindig voltak olyanok, akik azért nem kaphattak segít­séget, mert a jövedelmük, ha nem is sokkal, de meghaladta a határértéket.- Az ilyen, de más esetekben is az önkormányzatok dönthet­nének méltányossági alapon. A támogatás egyébként nem fel­tétlenül jelentene pénzt, lehetne természetbeni juttatás, például tüzelő, élelmiszer, ruhanemű.- Mi a tervezet vezérelve az egészségkárosodott emberek­nél?- Stabilabb, valóban bizton­ságérzetet kölcsönző ellátást szeretnénk számukra nyújtani.- Lesz-e alapvetően új támo­gatási forma?- Szeretnénk bevezetni a fő­hivatású anyaság elismerését mint ellátást, illetve lakásfenn­tartási támogatást is el tudunk képzelni, ami a rezsiköltségek­hez való hozzájárulást jelentené bizonyos keretek között. Szin­tén újnak számíthat a krízis- helyzetekben segítés, ami töb­bek között kedvező hitelkonst­rukciók igénybevételét, vagy néhány alkalommali jelentő­sebb segítséget jelent. Ezeket elérni kár, baleset, vagy hasonló esetén lehetne igénybe venni.- Mit céloz a tervezet a hu­mán szolgáltatásoknál?-Alapelv, hogy minden ön- kormányzatnak fenn kell tarta­nia olyan szolgáltatásokat, ame­lyekkel a családokat segítik. Legyen az idősgondozás, vagy a gyermekek napközbeni ellá­tása. Hogy ezt milyen formában oldják meg, az az állampolgá­rok és az önkormányzat párbe­szédén, egyezségén múlna.- És mindenhez pénz kell.- A különböző csoportok el­látásához szakmai normatívák alapján adja a kormány a pénzt. Az önkormányzatoknak kell összhangba hozniuk a kötele­zettségeikkel.-Van-e áttekintése a tárcá­nak arról, hogy az eddigi rende­letek mi módon valósultak meg a gyakorlatban.- Pillanatnyilag nincs. Szükségesnek tartjuk kontroll, az oda - vissza jelzés céljából kialakítani ennek a szervezeti, intézményi keretét. Ezt a javas­latot a törvénytervezettel egy- időben terjesztjük elő. T. E. Európának nem közömbös Kelet-Európa sorsa. Ez teljesen érthető, mert a kontinens orszá­gait a politikai, gazdasági, ide­genforgalmi, stb. kapcsolatok sokasága fűzi össze. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai ezért folyamatosan kívánnak tá­jékozódni a kelet-európai hely­zetről. Ez indította az EGK-t arra, hogy legutóbbi beszámoló jelentésében a kelet-nyugati gazdasági és pénzügyi kapcso­latokkal foglalkozzék, s ezen belül minősítse a Cseh- és Szlo­vák Köztársaság, Lengyelor­szág és Magyarország gazda­sági helyzetét és teljesítményét. A nyugat-európai partnerek számára fontos információ, hogy a visegrádi hármak módo­sították nyugati kivitelük szer­kezetét. Ehhez - elsősorban Mahyarország esetében - az export liberalizálása jelentős mértékben hozzájárult. A visegrádi hármak nyugati orientációjú exportjának kiszé­lesítését elsősorban az tette le­hetővé, hogy mindhárom or­szágban decentralizálták, vagyis a vállalatoknak adták át a gazdasági döntések, az export és az import jogát. Magyaror­szág és Lengyelország kereske­delmében egyre több a magán- tulajdonban lévő vállalatok és vállalkozások száma. A külföldi tőke érdekeltsége főként Ma­gyarország iránt növekszik erő­teljesen. Mindezek alapján az Európai Gazdasági Bizottság „óvatos optimizmussal” tekint e három ország külkereskedel­mének jövője elé. A kelet-európai országok, s ezen belül a hármak fizetési mérlege Ígéretesen javult, bár A felköszöntő meleg hangú volt, a torta pazar, az ajándék ötletes. Borisz Jelcin stílszerűen egy pár valódi cowboycsizmát kapott ajándékba George Bush- tól a hétvégi Camp David-i vizit során, a két ország térképével és zászlajával díszítve. Az orosz elnök most ünnepelte 61. szüle­tésnapját, bár a kölcsönös jókí­vánságoknak a kedvezően sike­rült amerikai látogatás is elég alapul szolgált volna. Kötetlen tájékozódó jellegű megbeszélés zajlott? Úgy tűnik, többre sikeredett Jelcin villám- kőrútja, hisz nyár elejére és az év végére két hivatalos csúcsta­lálkozót is kitűztek a két fővá­rosban. Az (egykori) szuperha­talmak immár nem tekintik egymást ellenfélnek, viszonyu­kat a kölcsönös bizalom és a partnerség jellemzi. Ha bele­gondolunk, kik és milyen előz­mények után ültek egymással van két közös probléma. Az első a szerkezeti változás kisérő jelenségeként megjelenő roha­mos termeléscsökkenés és a nö­vekvő munkanélküliség, ami különösen Lengyelországban öltött aggasztó méretet. Másik közös gond a technikai-techno­lógiai elmaradottság. Ez utóbbi megoldása érdekében - mint a jelentés leszögezi - Kelet-Eu- rópának, az egész térségnek nyugati beruházásokra volna szüksége, ideértve az emberi erőforrások képzésére, tovább­képzésére irányuló ráfordításo­kat is. E két alapprobléma mel­lett közös jellemző a belföldi tőkehiány, ami az ipar és az inf­rastruktúra modernizálását egy­aránt akadályozza. Az EGK jelentése részletesen foglalkozik a piacgazdaságba való átmenet nehézségeivel. Ehhez mindenekelőtt konszen­zus kell politikai, szociális és gazdasági téren. A politikai konszenzus azt feltételezi, hogy a lakosság széles körben támo­gatja az új politikai irányzatot. A szociális konszenzus lényege annak tudomásulvétele, hogy csakis hosszú távon növekedhet a lakosság jóléte, míg a gazda­sági egyetértés azt jelenti, hogy az egyes országok lehetősége­iknek megfelelően választanak a sokk-terápia, vagy a fokozatos átmenet között. Ezt a választást nem lehet kívülről befolyásolni. A jelentés több helyen is hangsúlyozza, hogy Kelet-Eu- rópában a piacépítés legerőtel­jesebben Magyarországon és Lengyelországban, s őket köve­tően a Cseh és Szlovák Köztár­saságban figyelhető meg. (FEB). szemben a Camp David-i elnöki rezidencián, e máskor sablo­nosnak tűnő diplomáciai szóvi­rágok jelentősége szinte felbe­csülhetetlen. S otthon? Kellemetlen visz- szacsöppenés az orosz valósá­gok mindennapjaiba. Az ünnep­léssel, magas szintű tárgyalá­sokkal és protokollal teli ang­liai, USA-beli és kanadai vizit után az orosz elnököt Moszk­vába érve kétségtelenül a krízis „tűzoltó-intézkedéseinek” soro­zata fogadta. Kiújult ellensé­geskedések Karabahban, tetőző segélyek és Kravcsuk ukrán el­nök kemény bírálata a leszere­lési ügyekben Amerikában tett - úgymond összehangolatlan - Ígéretek miatt. A hangulatváltás valóban gyökeres lehetett. Akárcsak Gorbacsov idejében: őt is nagyobb ünneplés fogadta külföldön, mint odahaza ... Szegő Gábor Cowboycsizma A kárpótlási jegyek és a privatizáció A kárpótlási jegyek tulajdo­nosai jelenleg egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjai­nak jegyzésével bízhatják meg az ezzel foglalkozó bróker cé­geket. A közeljövőben megkez­dődhet további három cég - a Műszaki Aruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., a Zalakerámia Rt. - részvényeinek jegyzése is, kár­pótlási jegyek ellenében - tájé­koztatta Kovács Kálmán, az Ál­lami Vagyonügynökség taná­csosa az MTI-t. Az Állami Vagyonügynök­ségnél arra számítanak, hogy az összeg kibocsátott kárpótlási jegynek közel egynegyed részét használják majd föl tulajdono­saik befektetési célra. Ez össze­sen közel 10 milliárd forintnyi keresletet jelent, amelynek el­lenértékét a privatizálásra ke­rülő átalakult állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az ÁVÜ-nek. A kárpótlási jegyek ellenében megvásárolható rész­vények kínálatát a kibocsátással azonos ütemben kívánják bőví­teni. Egyelőre a kínálatot egye­dül az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjai jelentik. A cég alaptő­kéje 1,9 milliárd forint és ebből körülbelül 18 százaléknak meg­felelő, 360 millió forint értékű részvényt lehet kárpótlási je­gyért megvásárolni. A jegyzés határideje március 31. Ezt kö­veti majd várhatóan február kö­zepén a Műárt részvényeinek meghirdetése, mintegy 194 mil­lió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 százaléka. Előre láthatólag nemsokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. En­nél a cégnél a kárpótlási je­gyekkel megvásárolható csak­nem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Budapesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is szeretne kárpótlási jegyek el­lenében értékesíteni az Állami Vagyonügynökség. Itt az ÁVÜ tulajdonában lévő - a részvény- társaság 1,275 milliárd forintos alaptőkéjének közel 20 százalé­kát jelentő - részvénycsomagról van szó. Egyelőre azonban még tisztázatlan a kérdés: milyen módon bonyolítható le egy ilyen ügylet a Budapesti Érték­tőzsdén? A nyíltkörű kibocsátásban ér­tékesítésre kerülő papírokat ál­talában a meghirdetéstől számí­tott három, meghosszabbítás esetén öt hónapig lehet majd je­gyezni. Túljegyzésre, a meghirdetett összegű részvényeken felül, nem lesz lehetőség, hiszen itt nem tőkebevonásról van szó, és csak meghatározott értékű va­gyonrész áll rendelkezésre. Amennyiben a felajánlott ér­tékpapírokat nem sikerül kár­pótlási jegyekért értékesíteni, akkor a fennmaradó részt kész­pénzért is áruba bocsáthatják. A kárpótlási jegyek abban az esetben is felhasználhatók lesz­nek a privatizálásra kerülő ál­lami tulajdon megvásárlására, amikor a privatizáció zártkörű versenytárgyaláson történik. A zártkörű tenderek esetében ter­mészetesen a kárpótlási jegyek felhasználása csak lehetőség és nem kötelező. Az ezekben a tenderekben főszerepet játszó külföldi befektetők egyébként sem rendelkezhetnek kárpótlási jegyekkel. Ilyen esetekben elsősorban arra lehet számítani, hogy a kárpótlási jegyek felhasználá­sára alakult befektető társasá­gok koncentráltan használják majd fel a kezelésükben lévő kárpótlási jegyeket, az alaptőke - általában - 10 százalékát je­lentő vagyonrészek megvásár­lására. Az Állami Vagyonügynök­ségen belül további terveken is dolgoznak, hogy bővítsék a kárpótlási jegyek felhasználha­tóságának lehetőségeit. Ezek közül széles kört érinthet az a tervezet, amely szerint a ked­vezményes munkavállalói rész­vénykibocsátáskor a dolgozók kárpótlási jegyekkel is fizethet­nek. Ezen kívül tervezik befekte­tési alapok szervezését is. A tervek szerint már a közeljövő­ben létrejöhetne egy ingatlanbe­fektetési alap, amelynek kezelé­sébe kerülhetne az állami válla­latoktól tavaly elvont 11 fővá­rosi irodaház egy része. Az erre szóba jöhető irodaházak körül­belül négymilliárd forintos ér­téket képviselnek. A hosszú távú tervek között szerepel egy értékpapír befekte­tési alap létrehozása is, ez azon­ban csak akkor lesz megvalósít­ható, amikor már nagyobb mennyiségű kárpótlási jegy lesz a tulajdonosok kezében és több lesz a már átalakult vállalat, amelynek részvényei megvásá­rolhatók lesznek kárpótlási je­gyért. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom