Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-04 / 34. szám

1992. február 4., kedd aj Dunántúli napló 7 / Állami gazdaságok Állami felügyelet A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség meg­egyezett abban, hogy több mint 80 állami gazdaság a jövőben államigazgatási felügyelettel működik to­vább. Több gazdasági körre bontva folyik ennek az előkészítése. Az állami gazdaságok egy részénél - számszerint 27 mezőgaz­dasági nagyüzemben - a Földművelésügyi Minisz­térium munkatársai már sűrűn látott vendégek e napokban. Öcsödi Gyulá­tól, az FM biológiai ala­pok fejlesztési főosztálya vezetőjétől kérdeztük: mi az oka a vendégjárásnak?- Mi kaptuk a feladatot - a minisztérium privati­zációs főosztályával közö­sen -, hogy az állami gaz­daságok köréből emeljük ki azokat, ahol genetikai­lag egyedülállóan értékes vetőmagok, szaporító­anyagok termesztése fo­lyik, vagy hasonlóan jel­lemezhető tenyészállato­kat tartanak. Huszonhét ilyen gazdaságot válasz­tottunk ki, s a helyi veze­tőkkel - nemcsak az igaz­gatóval, hanem szakmai vezetők egész sorával - leülve arról tárgyalunk, hogy milyen tevékenységi körre mondjuk ki egy-egy helyen a privatizáció ti­lalmát. Másképpen fogal­mazva: milyen területek tartós állami tulajdonban maradását javasoljuk. Húsztagú csoportunk most járja a kiszemelt gazdasá­gokat, mert egy hónapon belül a kormány elé kell tennünk az ajánlást.- Mire lehet számítani?- Az érintett állami gazdaságoknak a fele, ösz- szesen 13 esetében indo­koltnak látjuk, hogy lega­lább 51 százalékos marad­jon az állami tulajdon. Az ott fellelhető biológiai és technológiai értékek miatt foglaltunk így állást. A többi tizennégy gazdaság esetében kisebb rész.- Vagyis azt, hogy ke­rüljön ki a privatizáció le­hetőségének köréből.- így van. Mezőfalván például - ahol legutóbb jártam - a vetőmagter­mesztés és az új-zélandi birkatörzs megőrzését lát­juk így a leginkább bizto­sítottnak, a Hortobágyon pedig - hogy másik példá­val világítsam meg mun­kánkat - a nóniusz félvér lóállomány megvédése céljából választottunk ki tenyészállatokat.- Hogyan fogadják szándékaikat a gazdasá­gokban?- Úgy tapasztalom, hogy megkönnyebbüléssel és talán azt is mondhatom: örömmel. Megbeszélése­inkről ugyanis jegyző­könyvet veszünk fel, s ha a benne foglaltak megvaló­sulnak, akkor megnyílik az út az illető gazdaságok többi - általunk nem kie­melt - területeinek priva­tizációs tervezése és egyéb függő ügyek kezelése előtt.- Mikorra készülnek el a munkával?- Február 20-a táján már minden rendeződik. (MTI-Press) Az osztrákok vásárolták fel a magyar papírgyárakat Korszerűsítés és piac az ígéret Mit mutat az Eurobarométer (3.) A lakosság támogatja az összeurópai kezdeményezéseket Módus Kft. közvéleménykuta­tásának tanulsága szerint a ma­gyar lakosság mintegy 22 %-a gyakran, 37 %-a néha, 38 %-a viszont soha nem gondol arra. hogy nemcsak magyyar, hanem európai is egyben. A magyar lakosság leginkább azokat a nemzetközi szervezete­ket (NATO, Európa Tanács, Eu­rópai Közösség) ismeri, ame­lyekkel nap mint nap találkozik a hírekben, sajtótudósításokban, a rádióban vagy televízió ké­pernyőjén. Ugyanakkor a hazai aktív korú népesség politikai érdeklődését és jó tájékozottsá­gát bizonyítja, hogy a megkér­dezettek 89 %-a hallott a NATO-ról, 77-77 %-a az Eu­rópa Tanácsról, illetve az Euró­pai Közösségről. A lakosság 45 %-ának általában pozitív véle­ménye van az EK céljairól és tevékenységéről. Ezzel szem­ben semleges a véleménye 28 %-nak, negatív 4 %-nak és nem ismeri a problémát, illetve nem hallott róla a megkérdezettek 23 %-a. A hazai lakossá« mond­Támogatná-e Magyarország csatlakozását az Európai Közösséghez? hatni elsöprő többsége változat­lanul nagy híve az EK-ba való belépésnek, hiszen a megkérde­zetteknek majdnem 83 %-a tá­mogatná ezt a lépést. Ehhez ké­pest az „ellenzék” aránya még a 3 %-ot sem éri el, s a „nem tu- dom”-mal válaszolók aránya sem túl magas (15%). A lakosság véleménye szerint az F.K-ban való belépésünk a Gondol-e arra, hogy ön nemcsak magyar, de európai is? Gyakran gondol rá Néha gondol rá Soha sem gondol rá Nem tudja 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %-ban követkézé) előnyökkel járna: fej­lődne a kereskedelem, segítené a szabad piacgazdaság megte­remtését, emelkedne az élet- színvonal, nem lennének hiány­cikkek, segítené a demokrácia fejlődését, az emberek szaba­don mozoghatnának, egysége­sebb lenne az európai külpoli­tika, erősítené az ország védel­mét, végül segítené az Európai Egyesült Államok felépítését. Rákérdezve arra, hogy az Eu tópai Közösségnek támogatnia kellene a Szovjetuniót vagy pe­dig nem, a megkérdezettek je­lentős része (40 %) a segély fo­lyósítását a gazdasági reform- program beindításához kötötte volna. Ugyanakkor nem volt csekély azok aránya sem, akik az azonnali segélyre „voksol­tak” (34 %). Mindent összevetve: a lakos­ság messzemenően támogatja az összeeurópai kezdeményezé­seket, ám meglehetősgen keve­set tud róluk. Ferenczy Europress Átalakuló termeló'szövetkezetek (5.) Vagyonmegosztás árveréssel Azon vagyontárgyaknál, ame­lyek megosztásáról a közgyűlés nem hozott határozatot, árve­réssel történő megosztásra kerül sor. A zárt körű árverésen a ta­gok (és a kívülálló tulajdono­sok) - egyénileg és csoportosan - licitálhatnak a vagyontár­gyakra. A vagyontárgy kikiál­tási ára a vagyonértékelés sze­rinti összeg. Á tagok a szövet­kezeti üzletrész - értékpapírja­ikkal vehetnek részt az árveré­sen. Az üzletrész névértékéből a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg árverési elő­Nagy várakozás előzte meg az új Szövetkezeti Törvényt, amelynek X. fejezete foglalko­zik a lakásszövetkezetekre vo­natkozó különös szabályokkal. Kimondja, hogy a lakásszövet­kezet közhasznú tevékenysé­get ellátó kommunális szerve­zet. Ennek kapcsán adott tájé­koztatást dr. Székelyhídi Gyula, a Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke a Szövetke­zeti Törvénynek a lakásszövet­kezetekre vonatkozó fontosabb szabályairól.- A törvény az eddigi szabá­lyokat összevonja, leegyszerű­síti, de egyúttal pontosabban is fogalmazza meg azokat. A mi területünkön olyan lakásállo­mány van, amelyeknél a lakás- hozjutás feltétele volt a szövet­kezeti tagság. A törvény rögzíti, hogy a lakások a tagok tulajdo­nában vannak, míg osztatlan közös tulajdont képeznek a kö­zös helységek, házfelügyelői lakás és a garázsok. Ugyanak­kor egyértelműen kimondja, legnek minősül. Nem vehet részt az árverésen az, aki az ajánlattétel előtt nem tett nyilat­kozatot a vagyontárgyhoz kap­csolt tartozás átvállalására. Áz árverésre bocsátott vagyon­tárgyra a tulajdonjogot a legna­gyobb vételárat ígérő tag, azo­nos összegű ajánlatok esetén pedig az első ajánlattevő szerzi meg. Aki az ajánlatok lezárását követően az árverési vételárat nem fizeti meg, kizárják az adott vagyontárgy ismételt ár­verezéséből és árverési előlegét is elveszti. hogy a lakásszövetkezet va­gyona a vagyonnevesítés során nem osztható fel. Leszögezi, mindenkinek jogában áll ki­lépni, akár új szövetkezetét ala­kítani, vagy társasházként mű­ködni tovább.-Milyen lényeges új elemeket tartalmaz a törvény a szövetke­zetek irányítása és ellenőrzése vonatkozásában ?- Meghatározza azokat a fel­adatokat, amelyek a közgyűlés hatáskörébe tartoznak és külön, amelyek az igazgatóság jogkö­rébe kerülhetnek. A legmaga­sabb szerv a közgyűlés. Lega­lább háromtagú igazgatóságnak kell működnie. Az alapszabály kimondja azt is, hogy igazgató­ság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Ter­A zárt körű árverést addig kell folytatni, amíg közgyűlési határozat nem születik a vagyon megosztásáról, illetőleg a va­gyontárgyak legalább a kikiál­tási áron el nem kelnek. Ha a vagyontárgy nem kel el, a köz­gyűlés dönthet, hogy az árverést alacsonyabb áron is lehet-e folytatni. Amennyiben ez sem vezet eredményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövetke­zeti üzletrésszel nem rendel­kező is résztvehet és készpénz­zel is licitálhat. (MTI-Press) mészetesen a közgyűlés vá­lasztja meg. Változás következett be a tagság ellenőrzési jogát gya­korló felügyelő bizottság jogál­lásában olymódon, hogy az alapszabály szerint a lakásszö­vetkezet a felügyelő bizottság helyett könyvvizsgálót, vagy az egyik tagot bízhatja meg e fel­adatok egyszemélyi ellátására.-A jogok és kötelezettségek gyakorlása terén korábban sok vita alakult ki...- A jogokat és kötelezettsé­geket szerves egységben kell nézni. Egymástól elszakítva kü­lönösen nagy kárt okozhatnak. A kötelezettségek körébe tarto­zik: a vagyoni hozzájárulás tel­jesítése, a közös költség, a fel­újítás és fenntartás. A nem tag A Papíripari Vállalat, amely eredetileg 13 egységgel rendel­kezett és idáig egyeduralkodó volt a belföldi piacon, vagyoná­nak már 80 százalékát privati­zálta. E megoldásra az a tény is kényszerítette, hogy az utóbbi időszakban mindinkább kérdé­sessé vált: megtarthatja-e pia­cait. Többségében vidéken ta­lálható gyárai nagyban építettek a kelet-európai, illetve szovjet importalapanyagra és ugyanez vonatkozott a megrendelésekre is. A gyárak berendezései vi­szonylag modernnek számítot­tak, a megrendelések mégsem tudták kitölteni a teljes kapaci­tást. Osztrák tőkerészvétellel A Papíripari Vállalat gyárai iránt elsősorban az osztrák tőke érdeklődött, ennek egyik látvá­nyos bizonyítéka a Dunapack Részvénytársaság megalakulása volt. A céget 1990-ben hozta létre magyar partnerével az osztrák Prinzhorn csoporthoz tartozó Hamburger Ag. és a Mosburger Ag. Ez volt alapítá­sakor a legnagyobb alaptőkéjű, magyar többséggel létrehozott vegyes vállalat. A társaságba a Papíripari Vállalat dunaújvá­rosi, csepeli és nyíregyházi gyá­rait vitte be, az osztrák partner pedig készpénzért szerezte meg a vállalat részvényeinek 40 szá­zalékát. A Dunapack Részvénytársa­ság elsősorban hullámlemez alapú csomagolóanyagokat és papírzsákokat gyárt, főként a magyar élelmiszeripar számára. A vegyes vállalat létrehozásával a gyár biztos nyersanyag háttér­hez és exportpiachoz jutott. A tulajdonosok tervezik, hogy a következő három-öt évben mintegy 110 millió dollár ér­tékben korszerűsítik a terme­lést, és ennek következtében modernebb technológiával, ke­vesebb energiával, valamint a másodlagos nyersanyagfel­használás lehetőségének kiak­názásával világszínvonalú gyár­tást valósítanak meg. Az osztrák Mosburger Ag. 1991-ben tovább teijeszkedett a magyar papíriparban. Ekkor hozta létre a Halaspack rész­vénytársaságot, amelyhez meg­vásárolta a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárát. Az új válla­lat 50 százalékban magyar tu­tulajdonosokra ugyanez a köte­lezettség vonatkozik.- Közös költség. Megállapí­tása nem mindig talált egyetér­tésre. Gondolom, nem kis gon­dot jelent a lakásszövetkezet számára követni a közműszol­gáltatások gyakori árváltozá­sait?- Ebben a kérdésben koráb­ban meg volt kötve a vezetőség keze, mert a lakástulajdonos ta­gok szavazás útján dönthették el, mennyi közös költséget kí­vánnak fizetni. A törvény most elsőízben szabályozza ezt. Mi­szerint, az üzemeltetési költség alakulását befolyásoló közü­zemi szolgáltatások árváltozá­sainak érvényesítését az igazga­tóság is elrendelheti. Természe­tesen ez rugalmasságra kény­lajdonban maradt. A papíripari tevékenységgel foglalkozó partner itt is nagyobb - 250 mil­lió forintos - beruházást tervez, a modernizáláshoz Nyugat-Eu- rópából vásárol berendezéseket. A szolnokiak dilemmája Ezután következett a Szol­noki Papírgyár, amely 1992. ja­nuár 1-től működik vegyes vál­lalatként. A Papíripari Vállalat leányvállalatában 51 százalé­kos, többségi részesedést szer­zett az osztrák Brigi és Bergme­ister AG. Az osztrák papír­gyártó cég egyébként szintén a Hamburger és Mosburger AG- k érdekeltsége. A Szolnoki Papírgyár nemrég még a legmodernebbnek számí­tott hazánkban. A gyárat a 80- as évek első felében 6 milliárd forintos beruházással korszerű­sítették. Kifejezetten magas minőségű grafikai alappapírok gyártására alakították ki, az importkiváltás jelszavával. A belföldi igények csökkenése és a külföldi piaco­kon dúló verseny következtében azonban a gyár évi 100 ezer tonnás kapacitását nem tudta kihasználni. Tavaly ugyan ke­mény munkával megháromszo­rozta exportját a német, angol, olasz és közel-keleti piacon, azonban belföldi eladásai jelen­tősen csökkentek. A vállalat 1991-ben kb. 4 milliárd forintos bruttó bevételt ért el, ez még éppen megfelelt az előző évi­nek. Következik... Az új tulajdonosok a tervek szerint az elkövetkező két év­ben 150-160 millió schillinget fognak beruházni a vállalko­zásba, amely lehetővé teszi a kapacitás másfélszeresére növe­lését. Az osztrák technológia, marketing és vezetési know­how átvételétől a magyar cég az exportesélyek lényeges javulá­sát várja. A Papíripari Vállalat a közel­jövőben további gyárai - a szentendrei, budafoki és lábat- lani gyárak - privatizációját is tervezi. A cég pályázat útján már kiválasztotta külföldi part­nereit, és a tervek szerint még az idei év első felében létrejön­nek az újabb vegyesvállalato­kat. (MTI-Press) U. Z. szerűi a szövetkezet vezetését, amihez korrekt, jó együttműkö­dés szükséges. Például kellő időben közölni az intézkedése­ket körlevelek, közös képvise­lők, de a házfelügyelők útján is. A megnövekedett igazgatási jogkörrel élni kell, de vissza­élni nem szabad. A további vál­tozások főleg ezekhez a kérdé­sekhez igazodnak.- Melyek a soronkövetkező feladatok?- Februárban elkészül a pénzügyi mérleg. Ezt követően február második felében és március elején kívánjuk megtar­tani a részközgyűléseket, ame­lyeknek előkészítése az új szö­vetkezeti törvény szellemében folyik. Talán nem lényegtelen még hozzátennem, hogy jelenleg 3200 lakás és mintegy 1000 ga­rázs ingatlankezelését, gondno­kolását végezzük. Egyre többen jelzik csatlakozási szándékukat Újmecsekaljáról is. Rozvány György Mit mond az új törvény a lakásszövetkezetekről? A legmagasabb szerv a közgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom