Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-29 / 59. szám

1992. február 29., szombat aj Dunántúli napló 11 Apor Vilmos megyéspüspök emlékezetére Az üldözöttek védelmezője Február 29-én, ünnepli a vi­lág annak a győri mártír püs­pöknek, Apor Vilmosnak szá­zéves születésnapját, aki a má­sodik világháborúban életét fel­áldozva mentett meg 90 üldö­zött, védtelen nőt. S akinek éle­tét orosz katonák fegyvere ol­totta ki. A püspökre szombaton és vasárnap azaz 29-én és l-jén Győrött ünnepségsorozat kere­tében emlékeznek. A 72. püspök Az ősi győri püspökvár bejá­rata melletti falon egy év óta emléktábla díszük az alábbi fel­írással: „A háború szörnyűsége elől a püspökvárba menekült és befogadott lányok, asszonyok védelmezőjét, a szentéletű hőst 1945 március 20-án érték a ha­lált hozó lövések. A mennyeze­ten láthatók a leadott lövéssoro­zat becsapódásai." Az emlék­tábla felett egy bronz dom­bormű a győri asszonyokat megmentő hőst, báró Apor Vilmos győri megyéspüspököt ábrázolja. Az emléktábla alatt ugyancsak bronzból püspöki címere, jelmondatával: „Crux firmát mitem, mitigat fortém." /A kereszt erősíti a szelídet és szelídíti az erőset./ A mártír, hős - a győri egy­házmegye 72. püspöke - száz éve 1892. február 29-én szüle­tett Segesváron. 1941 február 24-én szentelte püspökké Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. 1941 március 2-án iktat­ták be győri megyéspüspöki méltóságába, amelyet négy évig és egy hónapig töltött be ... Minden rendű és rangú hívei rajongtak érte. Szembeszállt a nyilas terorral. Főpapi ornátus- ban látogatta meg a győri gettót vigaszt vive az üldözötteknek. Püspöki körlevelében ítélte el a zsidóüldözést, a nyilas vezetők­höz írott levelében tiltakozott azok gonoszsága ellen. Hármat lőtt a kapitány A második világháború apo- kalipszisainak lovasai 1945 március 8-án érték el Győrt. Március 30-án délelőtt 10 orosz katona érkezett a Püspök­várba német katonák után kutat­tak. Báró Apor Vilmos titkára, Cseh Sándor - ma székesegy­házi kanonok — vezette őket körbe a püspökvár barokk ter­meiben, földszinti helyiségei­ben, majd az óvóhelyül szolgáló pincébe, ahol az előző napon oda menekült győri lányok, asz- szonyok csoportja keresett és kapott menedéket. A katonák németeket nem találtak, de meglátták a menekülteket. Ak­kor még eltávoztak, délután azonban visszajöttek részegen. A pince előcsarnokában őrködő püspöktől követelték, hogy ad­jon részükre 90 nőt, akiknek a laktanyában krumplit kell tisztí­taniuk. A püspök válasza eluta­sító volt. Több óráig tartó vita és huzavona után az óvóhelyen lévő boroshordók között egy orosz kapitány állt a püspökkel szemben. A főpap hallva a se­gélykiáltásokat, ki akart menni. A kapitány ebben megakadá­lyozta. A katona farzsebéből pisztolyt húzott elő, amivel cél­ba vette Apor Vilmost. A hatal­mas termetű püspök hirtelen mozdulattal megragadta a kapi­tány karját, maga előtt tolta föl­felé a lépcsőn. A kapitány akkor már nem kegyelmezett, a püs­pököt három lövés érte. A vérző püspököt papjai lesegítették a pincébe, ahol vaságyra fektet­ték. Egy orvos is előkerült, aki megállapította, hogy kezét és a homlokát ért lövések után a harmadik a püspök hasüregébe fúródott. Tehát sürgősen mű­tétre van szüksége. Húsz férfi hordágyon vitte Apor Vilmost a kórházba, ahol petróleumlámpa mellett a pincében megoperál­ták, de megmenteni már nem tudták. Borzasztó fájdalmai köze­pette imádkozott és titkárától az iránt érdeklődött, történt-e bán- tódásuk a pincében lévő nők­nek. A „nem" válaszra csak a lelke nyugodott meg és április 1-én megtért teremtőjéhez. Ki­lencven nőt mentett meg életé­vel. Emlékezés a vértanúra Báró Apor Vilmos születésé­nek centenáriuma alkalmából Győrött február 29-én a Szent István alapította székesegyház­ban tudományos ülést tartanak. Dr. Török József címzetes pré­post, dékán: „Apor Vilmos püs­pök és a kortárs magyar egy­ház", dr. Ternyák Csaba pápai káplán, a római magyar pápai intézet rektora „Apor püspök úr boldoggá avatása", Dr. Vanyó László pápai prelátus egyetemi tanár „Hans Balthasar a vérta- nuságról" címmel tart előadást. Március 1-én délelőtt 10 órakor Angeli Acerbi érsek, pápai nun- cius celebrál szentmisét a győri Székesegyházban. A Budapesti Egyetemi temp­lom ének és zenekara Mozart Koronázási miséjét adja elő. (MTI-Press) L B. Jobbról vagy balról? Már-már nyilatkozat-háború bontakozik ki arról, van-e, s ha igen, milyen mérvű a jobb­vagy baloldali szélsőségek ve­szélye ma Magyarországon. Van olyan vélemény, hogy az állítólagos „balos” veszély százszor nagyobb, mint a .job­bos”. Mások nem tartják reális­nak a baloldali szélsőségek elő­retörésével való riogatást. Időszerű a kérdés? A „balos” vagy „jobbos” veszély mester­kélt méricskélésénél sokkal fon­tosabb, hogy beismerjük: a mai, feszültségekkel, nehézségekkel teli belső helyzet kedvez a szél­sőséges demagógiának, öltöz­tessék azt bármilyen színezetű szólamokba. A demagógokat bárotíthatja, ha valamely politi­kai erő nem, vagy nem elég erő­teljesen határolja el magát tő­lük. Teretnyerhetnek akkor is, ha az országgyűlés munkájánk ismert problémái miatt a parla­menten kívüli szerveződés a szélsőségek irányába tolódik el. Rendőrért kiáltsunk? Az ügy elsősorban politikai-gazdasági- természetű. A szélsőségek meg­jelenésének és hangoskodásá­nak okai a szocialista viszo­nyok, az élet- és munkakörül­mények javításával küszöbölhe- tők ki. Másodsorban kemény politikai küzdelmet kell vívni a bármely irányból fenyegető ve­szélyek elhárításáért, s ez főleg a parlamenti pártok felelőssége. De ha a szélsőségek fellépése már alapvető nemzeti érdekeket sért, akkor a törvény súlyával kell eljárni velük szemben. Tehát? Érzékenyen és felelő­sen reagáljunk mindenre, ami szélsőségek irányába taszít­hatná az országot. Ez ilyen egyszerű. És ilyen bonyolult. Polgári Védelmi Világnap A Nemzetközi Polgári Vé­delmi Szervezet International Civil Defence Organization (ICDO) már több mint 40 tag­országot számlál. A katasztrófák nem ismer­nek országhatárokat. A nem­zeti és a nemzetközi polgári védelmi szervezetek célja azo­nos: humanitárus feladatokat teljesíteni a katasztrófák elleni küzdelemben. Ennek megvaló­sítását hivatott szolgálni a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet. A nemzetközi összefogás azonban nem korlátozódhat csupán a következmények fel­számolására, hanem magába foglalja a megelőző rendszabá­lyokat, a felkészítést és a gya­korlást, az információcserét, a szervezeti fejlesztést is, hiszen ezek hiányában korlátozott lenne a nemzetközi segítség is. A Nemzetközi Polgári Vé­delmi Szervezet fórumot ajánl tagjainak a tapasztalatok, az új ismeretek elterjesztésére, cse­réjére. Közeli kapcsolatot tart a polgári védelmi szervezetek­kel, az ENSZ valamennyi ta­gozatával, különösen az ÉNSZ katasztrófafelszámoló Koordi­náló (UNDRO) és a Termé­szeti Katasztrófák Felszámolá­sának Évtizede (IDNDR) Szervezettel, tovább vala­mennyi olyan humanitárius szervezettel, amely az emberek védelmének biztosítása érde­kében független nemzetközi együttműködést kíván fenntar­tani. Minden ember elidegeníthe­tetlen joga a katasztrófák elleni védelem. Ennek a védelemnek a megteremtésében meghatá­rozó szerepe van a polgári vé­delemnek. A Nemzetközi Polgári Vé­delmi szervezet jogelődjei 1931-ig vezethetők vissza, bár a ma Genfben székelő szerve­zet 1972. március 1-én alakult újjá. Ezt az évfordulót kívánja emlékezetessé tenni a szerve­zet IX. közgyűlése, amely március 1-ét jelölte meg a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Világnapjává. Ezen a napon valamennyi ország, kormány megemléke­zik a polgári védelemről. így kerül sor az idén hazánkban is - első alkalommal - polgári védelmi nap megszervezésére. Sodak Zanaidi, a szervezet főtitkára reméli, hogy a Polgári Védelmi Világnap megünnep­lése elősegíti a polgári védelem elismerését és nélkülözhetetlen fejlesztését. A főtitkár az évforduló al­kalmával személyesen üdvöz­letét küldte a magyar polgári védelemnek. Bízik abban, hogy a Magyar Köztársaság is csatlakozik szervezethez. Krónika Mi a polgári védelem? A Polgári Védelem az elemi csapás vagy ipari és egyéb szeren­csétlenség következményeinek elhárításában való közreműkö­dést, illetve hadiállapot esetén a honvédelem részeként az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelmét szol­gáló állami intézkedések, továbbá az azok alapján megvalósuló védekezés rendszere. 15/1992. (1.27.) számú Kormányrendelet I. praragrafus 1. bekezdés. Megyei események A Hazánkban végbement tá- radalmi szerkezetváltás meg- újúlást követelt a polgári véde­lemtől is. Éppen ezért feladata­inkat, működésünket az 1991-es esztendőre - a BM rendészeti szervként - már ennek szelle­mében fogalmaztuk meg. A fő irányok és meghatáro­zott feladatok reálisak voltak, a külpolitikai tesemények (Öböl-válság, jugoszláv polgár- háború, menekültügy stb.) és a közigazgatási rendszer kialakí­tása, működése egészen más­fajta tevékenységet követelt és újabb feldatok megjelenését, végrehajtását eremdényezte. Az év során a következő ki­emelkedő feladatokat hajtotta végre parancsnokságunk: 1. Az Öböl-háború kezdetétől a befejezéséig - a helyzet ki­számíthatatlanságából adódóan létrehoztuk és folyamatosan működtettük - a Honvédelmi Bizottság keretein belül opera­tiv csoportunkat, megerősítet­tük a RIÉÜ szolgálatot az ügye­letes parancsnoki szolgálattal. Az állomány a fokozottabb leterheltség ellenére is eredmé­nyesen dolgozott. 2. Az érintett állami és egy­házi szervekkel együttműködve részt vettünk II. János Pál pápa pécsi látogatásának megszerve­zésében, előkészítésében és za­vartalan végrehajtásának bizto­sításában. Az alaprendelteté­sünkből adódóan fő feladatnak tekintettük a kapcsolódó huma­nitárius szolgálatok végrehajtá­sát. A kiemelt rendezvényen mintegy 500 fő vett részt. A hír­adó rendszer működtetéséhez kiépítettünk egy tartalék rádió­hálót, valamint fejlesztettük a meglévő megyei URH rendsze­rünket. 3. A nyári időszakban kie­melt feladatként jelentkezett az árvízvédelmi munkában való részvétel. Mohácsi törzspa­rancsnokunk aktiv részt vállalat területi Árvízvédelmi Bizottság munkájában. 4. A külföldi menekültek fo­gadásával kapcsolatos ter­vező-szervező és végrehajtó munkában május óta részt ve­szünk. Kiemelt szerepet szánt a bizottság a polgári védelemnek, a nagylétszámú menekültek el­helyezése és azonnali ellátása megtervezésében, de szeren­csére a végrehajtásra nem került sor. A rendszertelenül érkező jugoszláv menekülteket nyil­vántartjuk, a Menekültügyi Hi­vatal munkáját lehetőségeink­hez mérten támogatjuk. 5. A jugoszláv polgárháború kapcsán az országos parancsnok segítségével megerősítettük a határmenti városainkat. A la­kosságot 5 km-es sávban ellát­tuk védőeszközökkel. A hiá­nyos telefonösszeköttetést URH rádiók telepítésével egészítettük ki. Elvégeztük az itt élő lakos­ság gyorsított ütemű felkészíté­sét. 6. 1991-ben megalakult a Polgári Védelmi Dolgozók Szakszervezete, melynek mun­kájában mi is képviseltetjük a megyei parancsnokságot. 7. Felmértük Baranya megye katasztrófa veszélyeztetettségét. 8. A polgári védelemmel szembeni új igényeknek megfe­lelően a híradás jellege alapve­tően megváltozott. Előtérbe ke­rült a békeidőszak állandó hír­adásának buztosítása. Ennek megfelelően egy folyamatosan működő URH rádió híradás kia­lakítását kezdtük meg a régi te­rületi hírrendszerre alapozva. 9. Az év során a polgári vé­delmi informatikai rendszer fej­lesztésére került sor. Megterem­tettük a feltételeit egy reális gé­pesített informatikai rendszer működtetésének, amellyel kap­csolódhatunk az országos rend­szerhez. Baranya megyében az első polgári védelmi nap keretében Pichler Szabolcs pv. alezredes megyei törzsparancsnok négy UAZ gépjárművet adományoz Pécs, Komló, Mohács és Siklós város polgármesteri hivatalai­nak. A gépjárműveket folyama­tosan felszerelik olyan mérő­eszközökkel és védőfelszerelé­sekkel, amelyekkel egy bekö­vetkezett katasztrófa helyszí­nére rövid idő alatt eljuthatnak és az első helyszíni munkákat el tudják végezni. A gépjárműve­ket rádióberendezéssel látták el, így az információkat a helyszín­ről azonnal továbbíthatják a megyei ügyeletre és adott eset­ben segítségkérésre is alkalma­sak. A gépjárművekben tartóz­kodó szakembereket segíti a megyei ügyeletnél lévő számí­tógépes adatbank, amelyben á veszélyes anyagok katalógusa is megtalálható. Kitüntetések Az első Magyar Polgári Vé­delemi Nap alkalmából a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnoka elismerésben részesí­tette: Kuti Istvánt Mohács polgár- mesterét, Ambach Lászlót Drávasza- bolcs polgármesterét, Heindl Józsefet Beremend polgármesterét, Juhos Józsefet Ilocska pol­gármesterét, valamint a megyei parancs­nokság állományából Szírer János pv. őrnagyot Mohács város törzsparancsno­kát, Bori István pv. századost, a megyei parancsnokság megbí­zott törzsparancsnok helyette­sét, Salamon Györgyöt, a megyei parancsnokság előadóját. IPJP 1, ' |v § i V iii } * V* illll Csoportkép a megyei hivatásos és polgári állományról. Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom