Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-29 / 59. szám
új Dunántúli napló 1992. február 29., szombat A pécsi Kossuth Lajos utcai Nagy csemege honilozatára is a Meinl cég emblémája kerül a közeljövőben Fotó: Kóródi Gábor Két év alatt 120 helyen Meinl lesz a Csemegéből Márciusban már új cégfeliratokkal, új portállal, az eddiginél lényegesen szélesebb áruválasztékkal fogadja vásárlóit Szombathelyen az eddig csak Cse- megé-nek titulált bolt - ez lesz ugyanis az országban a 18. Csemege-Meinl üzlet. Werner Ziegler, a Csemege Julius Meinl igazgatója elmondotta: fokozatosan átalakítják a cég mind a 120 üzletét, s úgy tervezik, hogy két év múlva már valamennyi egységüket a Julius Meinl név fémjelzi. Budapesten ezekből a boltokból eddig 14 van, vidéken azonban még mindössze három. Az átalakítás semmi esetre sem fog azzal járni - hangsúlyozta az igazgató -, hogy a hagyományosan magyar élelmiszeripari termékek eltűnnek a boltból. Igaz, hogy az importáruk aránya a hálózatban az utóbbi másfél év alatt 5-7 százalékkal növekedett, azonban így sem haladja meg a 25 százalékot. Licencek alapján ezek jórészét is ma már itthon gyártják. A napi cikkek forgalmazása a legfontosabb cél, de arra is törekednek, hogy a vevők a különlegességeket is megtalálják. Ezt szolgálják az import - elsősorban természetesen a Meinl márkájú - termékek. A nagyobb üzletekben mintegy hétezerféle áru kapható, s a zöldség, gyümölcs, tőkehús, húskészítmények mellett ma már majdnem mindenütt salátabár is működik. Mind az osztrák, mind a magyar fél elégedett a forgalommal. A hazai élelmiszer-kereskedelemnél előnyösebb pozíciójukat azzal magyarázzák, hogy a különféle árkedvezményes akcióik igen népszerűek a vevők körében. A cég bevétele az elmúlt évben megközelítette a 19 milliárd forintot, körülbelül 7 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző esztendőben. Ez mennyiségben csökkenést jelent - hiszen az áremelkedés mértéke a 7 százalékot jóval meghaladta - de még mindig jóval kedvezőbb a forgalom, mint az élelmiszer-kereskedelemben általában. Az idén 15 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak, elsősorban a hazai árukra alapozva. Werner Ziegler azt is elmondta, hogy az osztrák Meinl-üzletekben szintén nem több az importárúk hányada a 25 százaléknál, s ebben a 25 százalékban nagyon sok magyar termék is akad, amelyeknek minőségével elégedettek az osztrák vevők. A további tervek között szerepel az üzlethálózat bővítése is. Ahol lehet, ott megnagyobbítják az eladótereket, de szándékoznak újabb boltokat vásárolni Budapesten és vidéken egyaránt. További privatizációról egyelőre nincsen szó, bár a későbbiekben esetleg magánkézbe adják az üzleteket. Ám akkor is a mostanihoz hasonló szisztémában szándékoznak működni. Tehát a részvénytársaság szerzi be az árut valamennyi üzlet számára, azaz meghatározza az áruválasztékot. Az alaptőke jelenlegi mértékéről az igazgató nem nyilatkozott, azt azonban nem titkolta, hogy a Julius Meinl cég részesedése 51 százalék, s 10 százalék a dolgozói részvények értéke. A fennmaradó hányad jelenleg az Állami Vagyonügynökség tulajdonában van, s valószínűleg rövidesen tőzsdei úton értékesítik ezeket a részvényeket. (MTI-Press) M. G. Megállapodás a pécsi önkormányzat és az Erőmű Rt. között Parkerdő, tó lesz a Tüskés-réti út mellett A közjóiét szolgálatába állított zagy Az erőmű szomszédságában lévő sűrűzagy kazetták környezetében már megkezdődött az erdősáv telepítése Meg kell erőltetnem a képzelőerőm, hogy mindazt lássam, amit a térkép mutat. A Tüskés-rétről van szó, ahol most a déli Ipari úton elszaladó gépkocsik ablakaiból csak „klasszikus iparterületet", pontosabban annak hordalékait látni. Szó szerint, mert itt helyezi el, s rakta már évek óta le a Pécsi Hőerőmű a vízzel elegyített pernyét, a zagyot. Annak idején ez bizonyos gyanakvást is táplált a lakosságban: kósza hírek terjengtek a kazettákban összegyűjtött anyag radioktivitásáról, környezetszennyező voltáról. Néhány éve hozott egy határozatot a pécsi tanács: megtiltotta - a majdan kialakítandó közjóléti terület megóvása érdekében - az erőműnek a jövőbeni zagyelhelyezést.- Egyoldalú határozat volt... - mondja most Somosi László, a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója, s hozzáteszi: milliárdos nagyságrendű beruházást igényelt volna az ipari óriástól, ha kényszerhelyzetbe hozza a tanácsi határozat. Dr. Mikes Éva, Pécs alpolgármester-asszonya az alapképletet fogalmazza meg:-A város szerencsés helyzetben van. Itt a fűtőanyag, itt az erőmű, működik a távhőszolgáltatás. Vagyis minden adott ahhoz, hogy az önkormányzat és az Erőmű Rt. közösen keresse a mindkét fél számára elfogadható együttműködés lehetőségeit. Ennek ma már aláírt kerete az együttműködési megállapodás. Az ebben megfogalmazott új koncepció lényege - tájékoztat dr. Mikes Éva -: a területet oly módon használja zagyelhelyezésre az erőmű, hogy ezzel egyúttal a jövőben itt kialakítandó közjóléti park arculatát is formálja, mégpedig a Tüskés-rét környékére már elkészült részletes rendezési tervre figyelemmel. Egy példa segít ennek értésében: lesz majd itt egy tó is. Miközben az erőmű a feladatai ellátása érdekében szükséges földmunkákat végzi, csak ennek a leendő tónak a medrét kialakítandó használhat fel földet. Ami pedig a zagyot illeti: sűrűbbé tétele érdekében új technológiát vezetett be az erőmű, s így egyharmadára csökkentették annak térfogatát. Ez nem csak a helyfoglalás miatt fontos. A sűrűbb anyagból minimális a vízelszívárgás, lényegesen tompúl az a veszély, hogy szennyeződhetnek a talajvizek - mert korábban sokan ettől is féltek. Tovább csökkenti az elhelyezendő zagy mennyiségét, hogy ennek egy részét újrahasznosítják, s a legújabb fejlemény, amelyet Somosi László meg- emít: alapanyagként egy horvát cementgyár kér belőle szállítást. Újfent bemérték egyébként a zagyot: környezetszennyező, vagy sem. Az eredmények egyértelműen megnyugtatóak voltak, az önkormányzat szakembere biztosít róla, hogy a mérési adatok megtekíthetők. Az úgynevezett . sűrű- zagy-üzem most van próbaidő- szakban. Ezzel együtt is elöbb-utóbb a Tüskés-rét, mint zagyelhelyezési lehetőség, megszűnik az Erőmű Rt. számára. Ezzel tisztában vannak a szakemberek az önkormányzatnál és az erőműnél egyaránt.- Már a döntéselőkészítés fázisában van a jövőbeni zagyelhelyezés - mondja Somosi László. - Feltehetően a külszíni bányák felhagyott munkagödrei biztosítanak majd erre jó lehetőséget. Azt is mondhatnánk: mindkét fél kényszerhelyzetben volt. Az erőmű részben azért, mert a szénbányáktól vásárolt fűtőanyag hamutartalma mintegy 50-60 százalék - érthetőbben: minden kilógrammnyi szénben 50-60 deka a kő ... -, de a vezérigazgató szerint ez már jó irányba változott. Ennek is köszönhetően a jövőben jobb energetikai hatékonyságot érhetnek el. Kényszerhelyzetben volt a városi önkormányzat is: ha ragaszkodik az erőmű „kiebrudalásához”, ezzel közvetve növelte volna a távhőszolgáltatás költségeit, amit természetesen az érintett pécsieknek kellett volna megfizetniük. Ez volt az önkormányzat hozzájárulása a megállapodáshoz, vagyis a szükséges terület meghatározott ideig még az Erőmű Rt. rendelkezésére áll. Ezért nem kényszerül milliárdos beruházásra az üzem, ezért nem következik ebből fűtésdíj-emelés.- Egyértelműen érdekeltek vagyunk abban - mondja dr. Mikes Éva -, hogy segítségére legyünk az Erőmű Rt .-nek. Somosi László ehhez annyit tesz hozzá: tudomása szerint az ilyen mélységű együttműködési megállapodás jelenleg még példa nélküli az országban, nincs Pécsen kívül még egy város, ahol erre gondoltak, megkötötték volna. A megállapodást a múlt év decemberében írták alá, közgyűlési jóváhagyás alapján. A tó és közvetlen környéke kialakításához szükséges terület kisajátításáról az önkormányzat gondoskodik, ez évben ennek egy részét már az erőmű használatába adja. (A teljes terület egyébként 1996-ig áll az Erőmű Rt. rendelkezésére.) A kisajátítási kártalanítási költségeknek 40 százaléka az önkormányzatot, 60 százaléka az erőművet terheli. Bár a megállapodást már 1991. decemberében aláírták, a tényleges rajt idén áprilisban lesz. Ékkorra várható ugyanis, hogy az első ütemben kisajátított területeket - amelyek egyébként az önkormányzat tulajdonába kerülnek - az erőmű használatába adják. És ezzel - vélhetően végérvényesen - sikerült okos pontot tenni egy hosszú évek óta agresszív probléma megoldására, mégpedig nem csak a két fél, hanem az egész város megnyugvására. Mészáros Attila Már üzemel az erőműben a sűrűzagyelőállitó berendezés Läufer László felvételei Menedzserklub a Széchenyi villában Válogatott vállalkozói társaság a tiszta üzleti szellemért Napjainkban a születő vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi tevékenységet jelöli meg fő profiljául. Jó néhány közülük azonban tiszavirág életűnek bizonyul, mert a szakképzetlenség, a hozzá nem értés ezen a területen is megkéri a tanuló pénzt, sőt nem egy esetben a cég csődjéhez vezet. A próbálkozó vállalkozók nagyrésze nem ismeri az alapelemeket, a szabályokat, vagy éppen nem tartja be azokat, s így összehangolt, egymást segítő tevékenységről a kereskedők között szó sem lehet. Pedig a kereskedelem fokozottan igényli a bizonyos mértékig egymásra utalt résztvevők szabályozom együttműködését. Ennek a problémának a felismerése adta az ötletet dr. Juhász Sándornak, a Jutasa holland-magyar kft. ügyvezetőjének egy menedzserklub létrehozására. A gondolat gyedülálló, sem a magyar, sem a nyugati gyakorlatban nincs hasonlóra példa. Osztrák üzletemberek, akik először szereztek tudomást az elképzelésről, olyannyira megvalósítható és jó ötletnek tartották, hogy azonnal a belépési lehetőségről kezdtek érdeklődni. De miről is van szó? Olyan kilenc vállalkozást tömörítő klubról, ahol a résztvevők a régió kiválasztott társaságai lesznek. A válogatás alapja pedig az egyes profilokon belül az eddigi működés eredményessége, a szakmai megbízhatóság. Tevékenységi körök szerint az alábbi területeken jártas üzletemberekből áll majd a tagság: kereskedelmi tanácsadás és folyamat levezénylés, számítástechnika és vezérlés, építőanyag értékesítés, pénzügyi vonal, általános kereskedelem, szakember képzés és menedzselés. A tervek közt szerepel, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági karáról is bekapcsolódjon valaki a munkába. Kilenc olyan vállalkozásról van tehát szó, akik folyamatosan jelen vannak a piacon, tapasztalattal eligazodnak a zavaros információk között, eredeti ötleteket és üzletfeleket hoznak, s maximálisan érdekeltek az üzletkötések megvalósításában. Elképzelhetetlen például köztük a manapság oly divatos információ-blokkolás is, azaz, hogy az üzleti ajánlattal megkeresett fél, bár képtelen teljesíteni az elvárásokat, mégis igent mond, abban bízva hátha sikerül eleget tennie a megállapodásnak. Közben az idő és a pénz fogy, a potenciális ügyfél pedig csalódottan távozik tőkéjével a régióból. A menedzserklub kilenc önálló cége egymástól teljesen független .gazdasági tevékenységet folytat, olyan szinten, ahol mindenki számára világossá válik, hogy ki mihez ért. Kölcsönös érdekeltség esetén pedig az együttműködés az üzlet szabályai szerint valósul meg köztük. A tárgyi feltételeket mindehhez a felújított és berendezett Széchenyi villa - a Hunyadi út és a Juhász Gyula út sarkán található - szolgáltatja. A 21 millió forintos beruházás várhatóan július elsejére készül el, s két szintet biztosít a klub számára, míg az alagsorban egy étterem működik majd. A földszinten 100 négyzetméteres nyitott helyiségben külön boxa lesz minden tagnak, telefonnal, faxszal és számítógéppel felszerelve. Ugyanitt tárgyalóterem és egy jogász-közgazdász team is - ezt a szolgáltatást az alapító tag, a Jutasa kft. biztosítja -igénybe vehető az üzletkötések során. Az emeleten pedig egy-egy apartman tartozik még a tulajdonukhoz, ahol a máshonnan érkező üzletfelek elszállásolására nyílik lehetőség. A vállalkozások 3,5 millió forintért vásárolják meg tulajdonhányadukat, s bár az ingatlanvásár önmagában is haszonnal kecsegtet, de az igazi értéket a korrekt üzleti kapcsolatok megvalósulási lehetősége jelenti a tagok számára. A megye is nyereségként könyvelheti el, hogy az üzleti szerződések teljesítésekor szükség szerint további baranyai vállalkozások bevonására is sor kerül. Üdítően hat a környék gazdasági életére is, hiszen a külföldi tőke a tisztes üzlet reményében nagyobb bizalommal áramolhat a dél-dunántúli térségbe. Mészáros Endre
