Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-28 / 58. szám

1992. február 28., péntek üj Dunántúli napló 13 Keresőszolgálat a Vöröskeresztnél A szervezet főtitkára nyilatkozik lapunknak Lapunkban beszámoltunk ar­ról, hogy a héten a Pro Victimis (Az áldozatokért) elnevezésű genfi székhelyű alapítvány két, korszerűen felszerelt mentőau­tót adományozott baranyai használatra. Az átadás alkalmá­val Pécsett járt, és rövid interjút adott lapunknak Sztuchlich Re­zső, a Magyar Vöröskereszt fő­titkára.-Főtitkár Úr, úgy tűnik, a menekültügyek kapcsán meg­változott a Magyar Vöröske­reszt tevékenységének profilja.- Profilmódusulásról beszél­nék inkább. Vállaltuk a mene­kültekkel való foglalkozást már jónéhány éve, amikor még ál­lami menekült-politika nem lé­tezett. Azóta együttműködési megállapodásunk van már az il­letékes szervekkel.- Honnan van a Magyar Vö­röskeresztnek pénze erre?- Most is főként adományok segítenek. Megemlítem, hogy körülbelül 100 millió forintnyi, zömében természetbeni ado­mányt kaptunk a legkülönbö­zőbb helyekről a délszláv-vál- ság kapcsán. Ezenkívül mintegy harmincmillióval támogatja te­vékenységünket a Belügymi­nisztérium Menekültügyi Hiva­tala.- Régóta van a Vöröske­resztnek úgynevezett kereső- szolgálata...- A keresőszolgálat kötelező alaptevékenysége a Vöröske­resztnek, főként háborús hely­zetben, és akkor is hozzátarto­zók kereséséről van szó. Hozzá­teszem, a Vöröskeresztnek nin­csenek nyomozási lehetőségei, a partnerszervezeteinkhez for­dulhatunk. Az országon belül is van né­hány feladatunk. Még mindig keresnek a második világhábo­rúban eltűnteket, és 1956-ban vagy később elmenekülteket néhányan. Néhány százan hoz­zánk fordultak a volt Jugoszlá­via területéről is, tudják, ez le­het az utolsó mentsvár. Évi le­vélforgalmunk öt-hatezer, több mint a fele külföldiekkel kap­csolatos. Az eseteket feldolgoz­zuk, de elmondom, hogy ered­ményességi százalékunk igen alacsony. Bozsik L. Pécsett a Jókai utcában várja az utazni vágyókat mától a Lénau Reisen utazási iroda, ahol egyéni és csoportos utak szervezésével, menetjegy értékesítéssel állnak az érdeklődők rendelkezésére. Hétfőtől az Apáca utcai bejáratot használhatják a látogatók Fotó: Szundi György Új bejáratot nyit a megyei könyvtár Megváltoztak a követelmények Belső ellenőrzés ’92 Ellentmondani a főnöknek is! Megemlékezés a finn kultúra napja alkamából Még a szép idő is kedvezett a pécsi magyar-finn baráti klub tagjainak, amikor tegnap dél­után a finn kultúra napja alkal­mából megemlékezést és koszo­rúzást tartottak Pécsett Vikár Béla, a Kalevala fordítója Má­tyás király utcai emléktáblájá­nál. A Kalevala-napi ünnepről Dr. Darvas Jenőné, a klub veze­tőségi tagja beszélt, s felléptek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola Pécsi Tagozatának nö­vendékei is, a Mátyás király ut­cai általános iskola kamarakó­rusával együtt. A megemléke­zés a pécsi Nevelők Háza elő­adótermében folytatódott, ahol a Kossuth-díjas somogyországi költő, Takáts Gyula mesélt finnországi élményeiről, s finn ihletésű verseiről. A személyes kapcsolatok so­rán kiépült baráti szálak to­vábbra is erősek az országban elsőként alakult pécsi klubban. Csak néhány napja, hogy Finn­országból hazatért az a csoport, akik nyelvtanulási céllal voltak oda, s kaptak elhelyezést finn családoknál. A legújabbkori magyar és a finn kötődések nem csupán a Pécs és Lahti közti testvérvárosi kapcsolattól datá­lódnak, de innentől, s a későbbi klubalapítástól számítható a rendszeres kulturális cserék sora, kiállítások, találkozók megrendezése. A pécsi, bara­nyai alkotók jó része is több szállal fűződik Finnországhoz. Az országos szövetséggé ala­kult klubhálózat létrehozásában a pécsi tagság jó részt vállalt, s ezt az aktivitást szeretnék meg­őrizni a továbbiakban is. Az a több, mint 11 000 ol­vasó, aki megszokta, hogy a Ba­ranya megyei könyvtárba Pé­csett a Székesfehérvár utca felől jár be, március 1-jétől tapasz­talhatja, hogy megváltozik a rend: ezentúl a régi bejáratot bezárják, s a könyvtár az Apáca utca felőli oldalról lesz majd megközelíthető. Már kinn a tábla a címeres kapu mellett, s remélhető, hogy a változást hamar megszokják majd a könyvtárlátogatók. Az átalakítást többek közt az tette szükségessé, hogy túl ki­csinek bizonyult az eddigi ruha­tár. Az új kapu mögött 180 fé­rőhelyest alakítottak ki a nyelv­stúdió helyén. Ez egyébként az emeletre költözött. A régi ruha­tár helyén büfé nyílik majd, me­lyet idáig nélkülöztek a köl­csönzők s az olvasótermet használók, naponta több mint félezer ember. Újítás az is, hogy bevezetik a napi olvasójegyet, melyet 10 forintért válthat az, aki nem könyvtári tag. Minden más változatlan marad a megyei könyvtárban, a szolgáltatások éppúgy, mint a nyitvatartás. Ez­zel az új rendelkezéssel pedig talán az is elérhető, hogy keve­sebb könyvnek keljen lába. Ez általános tapasztalat, de ha­zánkban csak Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár­ban van elektronikus védekező­rendszer. H. I. Gy. A külföldi napidíjakról Február közepétől a külföl­dön foglalkoztatottaknak vala­mivel magasabb napidíj jár, mint korábban. Az új kormány­rendelet alapján az ideiglenes, legfeljebb három hónapig tartó kiküldetéskor elszámolásos vagy átalányos devizaalapel­látmányt kell kifizetni. Az elszámolásos a napidíjat és a szállásköltséget foglalja magában, de 8 óránál rövidebb tartózkodáskor csak a napidíj fele fizethető ki. A kiküldöttnek kifizetett napidíj - mindkét irányban - legfeljebb 50 száza­lékban térhet el az alapösszeg­től. A devizaátalány csak 24 órát meghaladó külföldi tartóz­kodás esetén jár. A kiküldetési devizaátalány legfeljebb két és félszerese lehet a központilag megállapított napidíjnak. Mindkettőre vonatkozik, hogy ha a kiküldött egy napon több országban is jár, akkor annak az országnak a pénznemében kapja az ellátmányát, amelyikben a legtöbb időt töltötte el. Az alap- napidíj Németországba utazás­kor 62 márka, Ausztriába 370 schilling, Jugoszlávia utódálla­maiba 38, Szovjetúnió utódál­lamaiba pedig naponta 26 dol­lár. A rendelet alkotásakor idén is végrehajtottak változtatásokat, de - mint azt a Pénzügyminisz­térium devizapolitikai főosztá­lyának vezetője lapunknak el­mondta - alapvetően ebben az évben is a megszokott metodika alapján, az egyes országokban kialakult infláció mértékének figyelembe vételével szabályoz­ták a kiküldetésben lévőknek fi­zethető deviza alapellátmányo­kat. Tröszt É. Január 1-jével él már a szám­viteli- és a csődtörvény, mely a korábbiakhoz képest új és mi­nőségében is más feladatokat szab meg a gazdálkodóknak, a vállalkozóknak és a belső ellen­őröknek. Ugyan még messze vagyunk a tényleges piacgazda­ságtól, mégis elmondható, min­den a gazdaságosság körül mo­zog, ennek nyomán értékelődött fel a belső ellenőrzés is, hiszen ők már nem csak utólag ellen­őrzik cégük pénzügyi helyzetét, anyaggazdálkodását, belső ad­minisztrációját és sok egyebet, hanem előre gondolkodva ja­vaslatokat is kell tenniük a cé­gük vezérkarának a talponma- radásért, illetőleg a hatékonyság növelése érdekében. Ezt a felkészülést és átállást segíti a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya és a Menedzsment Tanácsadó Kft. kétnapos országos tanács­kozása a „Belső ellenőrzés ’92”, mely tegnap kezdődött Pécsett a Palatínus Szállóban, háromszáz résztvevővel. Az ellenőrzési funkciót ellátó szakemberek nem győzték kap­kodni a fejüket a jól felkészült előadók sokuknak újnak tűnő mondandóját hallva, hiszen az elmúlt évi záró és az idei ren­dező mérleg beszámoló között ég és föld a különbség. De ugyanez áll a korábbi és a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és ellenőrzési feladatokra, a kiegészítő mel­léklet és az üzleti jelentés ösz- szeállítására, az adó és a járulék elszámolására, nem is szólva a vállalati privatizáció és a köte­lező ellenőrzési feladatairól, va­lamint a vámrendszerrel, vám- jogszabályokkal és vámtarifák­kal kapcsolatos változásokról. Változott az adózás rendje, a társadalombiztosítási rendszer, s a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás is annyi új ismeretet követel! Az jó, hogy mindinkább egy­beesik a gazdasági jogalkotás a gazdasági folyamatok változá­sával, tehát a megálmodott pi­acgazdaság megkövetelte gya­korlattal, s ehhez itt gyakorló szakemberek készítenek fel bennünket, fogalmazta meg az egyik résztvevő. Arra a kérdésemre, hogy mennyiben egyszerűbb az új számvitel, már megoszlottak a vélemények. Volt, aki azt mondta: egyszerűbb, volt, aki egyelőre még áttekinthetetle­nebbnek tartja, a többség vi­szont azt kifogásolja, hogy nem kaptak semmiféle olyan fogó­dzót, amiből még a kevésbé hozzáértő is azonnal tudja: mit, hová és hogyan kell könyvelnie. Talán félnek a megnövekedett feladatuktól? Vagy csak attól tartanak, hogy a cég érdekében időnként ellent kell majd mon­daniuk belső ellenőrként a cég vezetőjének, aki egyben az ő főnökük is? A tanácskozás mai, záró nap­ján várhatóan a csődeljárásról szóló előadás lesz a legizgalma­sabb, hisz manapság az is csődbe juthat, aki életképes, de a hitelezői fizetésképtelenség küldi padlóra. M. L. Deutsch-klub Sásdon Majd' százan vettek részt Sásdon a Művelődési Köz­pont és Könyvtár szervezésé­ben megrendezett De­utsch-klub alakuló összejöve­telén. Galambosné Wagner Éva, a helyi német nemzeti­ségi lakosság képviselője be­vezetőjében elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai jó példát adtak az összetartásra, és az általános iskolai nyel­voktatás sikerei is az anya­nyelv ápolásának szükséges­ségét bizonyítják. A Le- nau-ház énekkarának műsora után Báling József, a Magyar- országi Németek Szövetsége Baranya Megyei Szervezeté­nek elnöke németül szólt a hallgatósághoz. Szuggesztív előadásában hangsúlyozta a klub létrejöttének és további tevékenységének fonosságát, kiemelve a gyerekek és az if­júság szerepét. A továbbiak­ban felajánlotta segítségét ezen kis közösség működési feltételeinek megteremtésé­hez. Mivel a falu német nem­zetiségű lakosságának egy ré­sze a környező községekből költözött Sásdra, s ma már neveik sem tükrözik igazán származásukat, kérik mind­azok jelentkezését, akik e kö­zösséghez kívánnak tartozni. Terveikben táncház, amatőr nemzetiségi csoportok bemu­tatkozó estjének szervezése, kiállítások megtekintése és színházlátogatás is szerepel. A hagyományok megőrzé­sét, a gyökerek és az anya­nyelv ápolását, kulturális programok szervezését ma­guk elé célul tűző emberek március huszonharmadikán délután hat órakor találkoz­nak legközelebb Sásdon, a Művelődési központ és Könyvtár Dózsa György úti termében. Megyeri Tiborné Császári fenséges falatok Kaiser termékek Mosonmagyaróvárról A Magyar Nemzeti Galéria lélegzetelállító műalkotásai kö­zött tegnap az élelmiszeripar néhány remeke is kiállításra ke­rült. Az exkluzív árubemutatót a mosonmagyaróvári STAR­TER magyar-osztrák Kft. ren­dezte, melyen a „műértő” ínyencek igazi csemegéket fe­dezhettek fel. Az sem véletlen, hogy a Kaiser márkanevű hús- készítmények népszerűsítésére éppen az elmúlt század festmé­nyei adták a hátteret. Patinájuk­kal ugyanis tökéletesen alátá­masztják azt a szándékot, hogy a Ferenc József császár arcké­pével ellátott Kaiser védjegy olyan termékeknek lesz az is­mertetőjele, amelyek az oszt­rák-magyar monarchia idejéből való (alapkövetelmény a lega­lább 100 éves múlt), sikeresnek bizonyult receptúrák alapján készülnek. A régmúlt korok íz­harmóniáját idéző termékek ezév márciusától kerülnek a nagyközönség elé. A STARTER Kft. itthon már letette névjegyét. Ők készítik a tavalyi BNV nagydíjas laza­csonkát - vékony szalonnasze­letekbe tekert, majd hálóba csa­vart, lazacvörös színű, kellemes ízesítésű csontnélküli karaj, s a belföldi szárazkolbász-gyártás 12 százalékát is ez a társaság produkálja. A dicséretes telje­sítményt pedig tovább fokozza az a tény, hogy magáncégként egyedüli vetélytársai az élelmi­szerpiac ezen területén uralkodó három hazai nagyvállalatnak. Igazi nyugati szellemű vál­lalkozás a STARTER Kft., ahol a csőd szélén álló állami nagy­üzem privatizációja (6 millió schilling tőkebefektetés után) 1,5 év alatt az alapítóvagyont 20-szorosára növelte. Az ország kétharmad részén kínálja ter­mékeiket ügynökhálózatuk, s ebbe Baranya is beletartozik. Áruféleségeik most új külön­legességekkel gazdagodnak. A háromféle ízesítésű - tájjellegű, köményes, erőspaprikás - mel­lett alapanyaga és ízharmóniája alapján nagysikernek ígérkezik a lószárazkolbász, de az osztrák leírás (tiroli recept) szerint ké­szített alpesi változat is sokak kedvence lehet. A magyaros ké­szítmények közül a paprikás szalámi és a nyári turista, vala­mint az erdélyi útmutató szerint gyártott paprikás felvágott kapta meg a védjegyet. A Kai­ser termékcsalád azonban igazi népszerűségét annak köszönheti majd, hogy míg minőségben utolérte a nagyhírű magyar kol­bászféleségeket, addig árban jó 20 százalékkal alattuk marad. M. E. B. Vagyonvédelmi kézikönyv A betörés elleni védeke­zés személyi és tárgyi felté­teleiről részletes áttekintést és adókiadványt adott közre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében tevé­kenykedő Vagyonvédelmi Vállalkozók Szövetsége. Az új vagyonvédelmi kézikönyv a napokban jelent meg. A könyvben minden ér­deklődő szakszerűen tájéko­zódhat, miként védheti leg­hatékonyabban féltett érté­keit. A könyv fejezetei fog­lalkoznak többek között: a védelmi koncepció kialakí­tásának mikéntjével, a sze­mélyvédelemmel, a véde­lemhez szükséges technikai eszközökkel, az elektronikus betörésvédelmi érzékelők­kel, s különféle védelmi ajánlásokat is adnak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom