Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-25 / 55. szám
1992. február 25., kedd q j Dunántúli napló 3 Megyei kisgazdák a kilépésről Van új kisgazdapárt? Belpolitikai szenzáció volt a hét végén a Független Kisgazdapárt országos vezetőségének bejelentése: kilépnek a kormánykoalícióból. A döntés kialakításában részt vett a baranyai szervezet is. Hangya Antal elnököt és Kádár Géza ügyvezető alelnököt kérdeztük.- Tudomásom szerint az országos vezetőség tagjai, a megyék egyenként szavaztak a kérdésről: kilépni a koalícióból, vagy maradni? Egyöntetű volt a döntés? Hangya Antal: — Csak Tolna nem szavazott, önhibájukon kívül. A szavazás egyenként volt, a vezetőség 98 százalékos arányban a kiválás mellett döntött, Baranya is.- Vasárnap A Hét műsorában három baranyai kisgazda nyilatkozott: hiba volt a Torgyán-vezette párt döntése. Vagyis a kérdés megítélésében aligha mondható egységesnek a megyei kisgazdapárt. Kádár Géza: - Két busszal mentek fel a történelmi platform hívei a harminchármak gyűlésére, Budapestre. Úgy látjuk: ez az irányzat egyértelműen egy másik pártot akar szervezni. Ez a törekvésük azonban oly mértékben ütközött ellenállásba, hogy elképzeléseiket módosították: belső ellenzéket akarnak képviselni. Hangya Antal: - Pénteken egy vidéki napilapban azonban már azt olvastam, hogy Zsíros Géza Gyulán bejegyeztette az új formációt, a Történelmi Kisgazdapártot. Erre is válasz volt a FKgP vezetése részéről a kilépés melletti döntés.- Erős párttényezőnek tekinthetők a megyében a történelmi platform hívei? Kádár Géza: - Nem tudjuk megítélni. Mint ahogy azt sem, hogy mi, akik nem mondjuk magunkat sem történelminek, sem tizenketteknek, sem harminchármaknak, sem Tor- gyán-pártiaknak, mennyiben nem képviseljük a kisgazda-hagyományokat, -értékeket, -eszményeket... Mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a FKgP és annak jelenlegi vezetése teljes mértékben legitim - ezt egyébként még Pásztor úr is elismerte.- Felmérte a baranyai pártvezetés a kormánykoalícióból való kilépés politikai következményeit? Kádár Géza: - Ez a súlyos döntés nem hirtelen elhatározás volt. A párt részéről már hosszabb ideje és állandóan taglalt problémáról van szó. A nagyválasztmány a koalíciós partnerektől néhány sarkallatos kérdésre várt választ - de még csak jelzést sem kapott a tárgyalási készségre. Vidéki szervezeteink az MDF-et hibáztatják a szakadásért. Levelet szándékoznak írni Antall úrnak, a párt elnökének, amelyben nehezményezik a tárgyalási készség hiányát.- Önök elégedettek a Tor- gyán-féle vezetéssel? Hangya Antal: - Nem. Sőt, kritikával éltünk, s például messzemenően elleneztük Vörös Vincének, pártunk tiszteletbeli elnökének, az országgyűlés alelnökének kizárását. Kis- sebbségben maradtunk ... Mészáros A. Megjelent a „Valami Más" című pécsi, városi diákújság. Az általános, és középiskolás gyerekeknek szóló lapot az iskolákban és a pécsi vásárban terjesztik a lap munkatársai. Fotó: Läufer László Farsangi szokások A mohácsi busójárás a leglátványosabb esemény Új jogszabályok A szellemi tevékenységből származó jövedelmek adókötelezettsége A hagyományok ápolásáért A Baranya Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága pályázatot hirdet. A pályázat célja: a megye oktatási, kulturális és sporthagyományának ápolása, illetve támogatása. A pályázat keretében segíteni kívánjuk: az iskolán kívüli intenzív nyelvoktatást szolgáló formákat (nyelvi táborok, nyelvi versenyek); az iskolai kulturális élet fejlesztését (irodalmi színpad, énekkar, táncs- csoport, bábszakkör stb.) a körzeti, a megyei rendezvények támogatásával; a számítástechnika oktatását versenyek, rendezvények támogatásával; az amatőr művészeti mozgalmat a körzet, a megyei és a területi versenyek támogatásával; bármely kulturális közösség (egyesület, csoport, klub, baráti kör, szakkör stb.) olyan művelődési tevékenységét, mely a megye egészére vagy több településére kiterjed és nagy létszámot érint; a megye kulturális hagyományait szolgáló, vagy hagyományt teremtő kulturális rendezvényét; az iskolai sportmozgalmat a körzeti, a megyei és a területi versenyrendszer támogatásával; a szabadidő-sportot, a több települést érintő, nagy létszámot mozgósító rendezvény támogatásával; a verseny- sportot a megyei versenyek támogatásával. A pályázat tartalmazza: a pályázó nevét, címét (fenntartóját), számlaszámát. A vezető (képviselő) nevét, értesítési módját (cím, telefon), a pályázó közösség eddigi tevékenységét, a támogatás segítőjével megvalósítandó részletes szakmai programot, a tervezett kiadásokat (saját és külső erőforrások megjelölésével). A pályázatot elnyerő közösségek 5-50 000 Ft közötti egyszeri támogatásban részesülnek. Az összeg csak arra a célra fordítható, amit a pályázatban megjelöltek, s amire a pályázatot elnyerték. A pályázatokat a bizottság szakértők bevonásával bírálja el. A pályázatokat 3 példányban küldjék be a következő címre: Baranya Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága, Pécs, Rákóczi u. 34. 7601, vagy Pécs, Pf. 121. A pályázat beküldési határideje: 1992. március 15. A pályázatok értékelésének határideje: április 15. A döntésről minden pályázó értesítést kap 1992. április 25-ig. Történeti adatok tanúsága szerint Magyarországon a XVI. század elejétől a mohácsi csatát megelőző évig, 1525-ig tartották a legvidámabb farsangokat. Falvakban és városokban csakúgy mint a királyi udvarban álarcos vígasságok követték egymást vízkereszttől, január 6-tól húshagyó keddig, farsang utolsó napjáig. Ha csökkent mértékben is, de szinte napjainkig megmaradtak, illetőleg újultak meg bizonyos farsangi álarcos alaskodó szokások. Jelenleg a mohácsi busójárás a leglátványosabb alakos- kodó farsangi esemény hazánkban. A Rába mentén farsangkor röng- vagy túskóhúzást rendeznek látványos jelmezes felvonu- lássl, közben mókaházasságokat, bohókás eskűvőketjátsza- nak el. Valamikor a Kapos melletti falvakban és nem is olyan régen a Mátra alján „asszonyfarsangokat” tartottak, amelyeken a nők férfiruhába vagy maskarába öltözve járták be a településeket és táncoltak, mulatoztak. A Karancs-hegység környékén élő palócoknál farsangva- sámap előtti vasárnapon „lányfarsangokat” rendeztek. Ebéd után lányok jártak házról-házra kezükben nyársakkal köszön-- teni. A napot táncmulatság zárta. Hajdanában Baranyában fiúk, legények farsang utolsó napjaiban pántlikákkal feldíszített nyársakkal kopogtattak be a házakhoz, majd énekelni kezdték: „Hipp, hopp. farsang! Itt ölték az ártányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját.” A farsang az eljegyzés és házasságkötés időszaka is volt. Azok a lányok, akik pártában Bár a kártyás telefonkészülékek megjelenésük óta nagy népszerűségnek örvendenek, időnként mégis okoznak bosszúságot használóiknak. Sokan ugyanis hosszabb ideje hiányolják a 240 forintos, 50 egységes telefonkártyát a megszokott árusítóhelyekről. A kártyákat Franciaországban (a készülékek származási helyén) gyártják, onnan szállítják a Magyarországon forgalmazó soproni és pécsi igazgatómaradtak csúfolódásra számíthattak. Szabolcs-Szatmár megyében húshagyókedden a pár nélkül maradt nagy lányok ablakai alatt „kongattak” a fiúk, pléhdarabokat veregettek össze és ezt kiabálták: „Akinek van nagy lánya, hajtsa ki a gulyára!” Dunántúl falvaiban a farsang elmúltával ilyen szövegű dalokat énekeltek a legények a pártában mradt lányoknak: „Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni? Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!” Dr. Várnai Ferenc Ságoknak. A hónap elején érkezett szállítmányt a Pécsi Távközlési Igazgatóság február 11-13 között osztotta ki Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyében, így most megszűnt az átmeneti hiány. A kártyák továbbra is a kártyás telefonok közelében lévő postahivatalokban, újságos pavilonokban valamint számos megbízott értékesítőnél kaphatóak. A tervek A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1992. január 1-jén hatályba lépett 1992. évi XC. törvény jelentős változást hozott a találmány és a szerzői jogi védelem alá tartozó jövedelmek adózása tekintetében. Szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként találmány értékesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotótevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet, feltéve, ha e jövedelem nem tartozik a törvény 15-19. § hatálya alá. A törvény értelmező rendelkezéseiben felsorolja a találmány, a tudományos tevékenység, a műszaki szakértői, műszaki szakgrafikái, a művészeti és az előadóművészi tevékenység fogalmát (3. § 30. 30.1-30.6 pontok). A szellemi tevékenységből mint önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem meghatározásának kétféle módja van: 1. A bevételből a bevétel- szerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt kiadás levonása után fennmaradó rész az adóköteles jövedelem. 2. Tételes költségelszámolás helyett az e tevékenységből származó éves bevétel 90 százaléka a jövedelem. Ebben az esetben azonban valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre ezt a jövedelemszámítási módot kell alkalmazni. A bevételnek része az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés is. A szellemi tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységből származó jövedelmét - legfeljebb azonban évi 100 000 forintot - az összjövedelméből levonhat. E jövedelmet csökkentő tétel megilleti azt a magánszemélyt is, akinek szellemi tevékenységéből származó jövedelme munkaviszonyon kívüli szerződés alapján a munkáltatójától származik. Munkaviszonyon kívüli szerződésből származik az a jövedelem, amelyet a magánszemély a munkáltatójától munkaköri kötelezettségének körébe nem tartozó feladat ellátásáért vagy szolgálati találmány feltalálójaként megillető díjként kap. Ugyancsak csökkentheti a fentiek szerint az összjövedelmét az a magánszemély, aki társas vállalkozás tagjaként jut szellemi tevékenységből származó jövedelemhez, feltéve, hogy e jövedelme nem a személyes közreműködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján keletkezik, és a társas vállalkozás a bevétel elérése érdekében a magánszemély felszerint idén tovább gyarapszik a kártyával működő készülékek száma, ezzel egyidőben az árusítóhelyek is szaporodnak majd. Szintén sokaknak okoz problémát, hogy Baranyában nincs kellő számú visszahívható nyilvános telefonkészülék. A Pécsi Távközlési Igazgatóság szolgáltatási osztályán kapott tájékoztatásból azonban kiderül, hogy visszahívható készülékek vanmerült költségeit nem számolta el. A törvény átmeneti rendelkezése szerint az 1991. évben hatályos 1989. évi XLV. tv. 11. és 12. §-a alá tartozó jövedelmek (találmány, szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenység) esetében, amennyiben az e tevékenységre vonatkozó írásbeli szerződést 1991. december 31-éig megkötötték, az e szerződésből származó bevételre 1992. december 31-éig történő kifizetés esetén az 1991. évi hatályos rendelkezések szerinti adómentességi és jövedelemelszámolási szabályok alkalmazhatók. Az átmeneti szabály alkalmazása csak lehetőség. Ha a magánszemély ezt a szabályt választja, akkor nem veheti igénybe az összjövedelmet csökkentő kedvezményt. A választásnál célszerű figyelembe venni az áthúzódó bevételek nagyságát, arányát, az elszámolható költségeket, illetve a választott költségelszámolás módszerét. A kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a szellemi tevékenység utáni kifizetésekből. Az adóelőleg számítása során a magánszemély nyilatkozata alapján a költségként elszámolni kívánt összeget nem kell figyelembe venni. Ha a magán- személy nem jelzi a költségelszámolás módját, a kifizető a 90 százalékos jövedelemtartalom alapján állapítja meg az adóelőleget. A magánszemély egyébként év közben vagy az adóév végén is változtathat a jövedelemszámítási módszerén, ha a másik módszer alkalmazása számára előnyösebb. Az így keletkezett túlfizetést vagy hiányt az adóbevalláskor kell rendezni. A magánszemélynek nyilvántartást kell vezetnie az adóköteles jövedelme megállapításához. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó magán- személy alapnyilvántartást (bevételi, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv) köteles vezetni. Az 1991. évi XC. tv. 2. sz. melléklete részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek mellett melyik alapnyilvántartás vezetése a kötelező. Tevékenységét 1992. január 1-jén megkezdődőnek kell tekinteni azt az önálló tevékenységet folytató magánszemélyt is, aki az 1989. évi XLV. tv. 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint adózott. Ebből a szabályból az következik, hogy azok a szellemi tevékenységet folytató magánszemélyek, akik a korábbi jogszabály alapján nem voltak nyilvántartás vezetésére kötelezettek, 1992. január 1-jé- től erre kötelessé váltak. Kormányné dr. Ambrus Erzsébet Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága nak, csak jelölésük még nem minden esetben történt meg. A tavasz folyamán azonban valamennyi ilyen telefonra a számot jelző matrica kerül. A Pécsi Távközlési Igazgatóság a Magyar Távközlési Vállalat rendeletére 1991 május 31-ig a nyilvános telefonok egynegyedét tette visszahívhatóvá, azóta folyamatosan növeli ezek számát. A végső cél, hogy valamennyi készüléket alkalmassá tegyék a visszahívásra. P. V. Megjelölik a visszahívható nyilvános telefonokat Újabb kártyás készülékek a régióban Hagyományvilágunkból
