Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-20 / 50. szám

1992. február 20., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Hollós Mátyás Galeotto Marzio feljegyzése szerint Corvin Mátyás kirá­lyunk gyakran mondogatta, hogy három olyan dolog van, ami nem kívánatos: a fölmelegí­tett mártás, a szakállas asszony és a kiengesztelődött barát. Mindez azért jutott eszembe, mert a jövő héten lesz Jégtörő Mátyás, aki a néphit szerint, ha nem talál, csinál fagyot. Két napra rá tartja a Pécsi Közgyű- lésa következő ülését, amelynek a hangulata az előző vitából kö­vetkezően igencsak fagyos le­het. A képviselők úgy találkoz­nak egymással a testületben, hogy a korábbi ellenségeskedé­sek, vádaskodások tüskéi talán még „bőrük”alatt feszülnek. Ezek a viták - immár nem először - a testület munkamód­szerének és a bizottságok szere­pének megítélésében csúcso­sodtak ki szerény véleményem szerint. S nem véletlenül. Az, hogy egy bizottság minimális többségének különvéleményét kioktatásnak veszi a közgyűlés; hogy többszörösen elvetnek bi­zottsági javaslatokat; hogy az önkormányzat kormányrúdjánál álló egyik frakció sorozatosan a szakbizottságok megkerülésé­vel viszi be testületi ülésre a ja­vaslatait; hogy több szakbizott­ságnak régóta nincs elnöke; hogy a már az ősszel ígért cél­szerű hatásköri elosztás mind- ezidág nem terjedt ki a bizottsá­gokra - azt nehéz másképp ér­telmezni, mint a bizottságokba vetett bizalom hiányának. Nem szeretnék amatőr mó­don etimologizálni, de a biza­lom és a bizottság fogalmakat egyenes ági rokonoknak tartom. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy már a kezdetek kezdetén fenntartásai voltak a közgyűlési pártfrakcióknak a_szakbizottsá­gokkal szemben. Mi másra is lehetne következtetni abból - ami egyébként országosan is kuriózum - , hogy a szakbizott­ságok nem képviselő tagjai a szakkérdésekben sem bírnak szavazati joggal. Márpedig a szakértelmet aligha lehet vala­miféle küldetéstudattal pótolni. Tudom, fogadatlan prókátor­kodás, de kimondom: ezeknek a függő kérdéseknek a rendezése léikül a közgyűlési ellenséges­kedések sértő tüskéi nem tűn­lek el, legfeljebb csak látszatra, dőlegesen. Az persze túlzás, logy a testület tagjai úgy egye- emlegesen barátok lettek volna /alaha is, de legalább szövetsé­gesek voltak egykor az előző endszer lebontásáért. És szö­vetségeseknek kellene lenniük nőst a városért, amit maguk is 'yakran hangsúlyoznak. Hely- ehozhatatlan kár lenne, ha a nostani viták odáig fajulnának, íogy a nagy összeveszés utáni űengesztelődésre is szükség le­gyen. A kibékült barátokban (és zövetségesekben!) - legalábbis dátyás szerint - mindig marad 'alami a régi ellenséges indu- atból. S ez nem kívánatos, igyis fölösen van belőle. Akkor inkább jöjjenek a fel- aelegített mártások és a szakál- as asszonyok. Vagy akár for- ítva. Dunai Imre Ártámogatás helyett szociális segély Csak rossz megoldások jö­hetnek szóba, s ezek közül kell kiválasztani a még elfogadható legkevésbé rosszat. Ezt mondta - ha nem is pontosan betű sze­rint így - a város alpolgármes­ter asszonya a Pécsi Közgyűlés vízdíj terhek csökkentésének lehetőségeit taglaló vitájában. A hosszas vita után meghozott döntés igazolta a próféciát. Eltekintve a javaslat beter­jesztésének körülményeitől, a következőkről volt szó a FI­DESZ frakció által előterjesz­tettekben: a közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter ez év eleji rendeletében a Pécsi Vízmű által szolgáltatott víz árát 55 Ft./köbméterben hatá­rozta meg. A díjat a költségve­tésből nyújtott ártámogatással csökkenteni kell. A csatorná­zott területeken az ivóvíz - és csatornaszolgáltatásért együt­tesen fizetett lakossági díj 60 Ft./köbméter összeget megha­ladó részének, a nem csatorná­zott területeken pedig az ivóví­zért fizetett lakosági díjak 40 Ft./köbméter összeget megha­ladó részének 60%-a erejéig szolgál ez a támogatás, amit még nem kapott meg az ön- kormányzat. Ezzel együtt is a csatornázott területeken a díj- növekedés 39%-os tavalyhoz képest, a csatornázatlan terüle­teken pedig 22%-os. A 39%-os díjemelkedést a FIDESZ frakció elfogadhatat­lannak minősítette, s azt javas- lota, hogy mérséklésénél ha­sonlóképpen járjon el az ön- kormányzat, mint ahogy ezt korábban a távhőszolgáltatás díjánál tette: a lakossági díj­emelés mértéke ne étje el a 25%-ot, a terheket pedig a vízmű és az önkormányzat kö­zösen, felel-fele arányban vi­selje. Ennek összege valamivel több, mint 50 millió forint. Ezt a saját 25 millió forintot erre a célra juttatja a közgyű­lés, noha az eredeti javaslatot elvetette. Az elutasítás indoka­iként felsorakoztott érvek egy­részt arra utaltak, hogy ez a megoldás az ártámogatások A magyar mészkő és a német vegyszer, valamint a pénz konfliktusa Megfiatalítva látni a Bazilikát... A közelmúltban „elmesél­tük”, hogyan járt ezeréves Bazi­likánk százéves nyugati hom­lokzata: elkezdték megtisztítani az évszázados szennyeződéstől, aztán abbamaradt a munka, s most ott búslakodik felemásan. írásunk után jelentkezett Auth Zsigmond, a németországi Idstein telephelyű RENSA Chemie GmbH magyarországi képviselője, aki elmondta: a cégtől származó kőtisztító pasz­tával és a pasztát semlegesítő vegyszerrel kezdték a tisztítást, ám az OMF közbelépésére az erre vállalkozó Komfort Kft. ab­bahagyta a munkát. Kiderült: a vegyszerek hazai alkalmassági vizsgálatának hiánya volt a közbelépés oka, ami - Auth szerint - érthetetlen, hiszen Németországban bő évtizede eredményesen alkalmazzák a szereket, s nincs rájuk panasz. Megkeresett bennünket Fel­cser László, a pécsi egyházme­gye főépítésze is, aki hivatalá­ból adódóan vett részt a tisztí­tási „hadművelet” előkészítésé­ben, s elmondta a történetet:- Engem az idő nem zavar, szívesen látom a régmúlt korok jegyeit egy-egy épületen. A pé­csi Bazilika esetében azonban az átépítés centenáriuma kap­csán felmerült a külső tisztítás igénye. így indult ez a végül is szerencsétlenül alakuló ügy. Többféle tisztítási módszer közül a RENSA ígérkezett a legkedvezőbbnek. A német ta­pasztalatokról az egyház is szerzett meggyőzőnek tűnő ér­tesüléseket, ezért helyesnek is vélték a választást.- Meg is indult a munka - folytatja Felcser László -, ám még felerészben sem készült el, amikor kiderült, hogy az Építési Minőségellenőrző Intézet nem vizsgálta be az anyagokat, így azok hazai használata szabályta­lan. Ezért állíttatta le az OMF pécsi kirendeltsége a munkát. A Komfort Kft. ezt szó szerint ér­telmezte, holott az OMF utasí­tása így szólt: amit elkezdtek, azt fejezzék is be. A dologhoz tudni kell: a paszta legfeljebb 24 órát ma­radhat a felületen, utána el kell távolítani, majd a semlegesítő vegyszert kell a falra felhor­dani, a folyamatot pedig a vizes lemosás zárja.-Az történt, hogy a pasztát ugyan eltávolították, a közöm­bösítés azonban már nem vé­gezték el. Hogy azóta mi történt a mészkővel?... A Szilikáti­pari Kutató Intézet vizsgálata szerint megindult a gipszesedési folyamat, ami nagyon rossz. Éelvetődik a kérdés: ha Né­metországban jól vizsgáztak a szerek, akkor mi szükség a ha­zai alkalmassági vizsgálatra? A magyarázat elfogadható: A ha­zai mészkőfajták mások, mint a németországiak, világos tehát, hogy nem lehet előre tudni, mi­ként reagálnak ezek a vegysze­rekre. A RENSA tehát elma­rasztalható a bevizsgálás elmu­lasztása miatt. A német cég legfőképpen sa­ját magának okozott ezáltal kárt, hiszen Auth szerint igen sok épület tisztítására számít­hatnának. Csakhogy a bevizs­gáltatás nem olcsó dolog ... Mi viszont örülnénk, ha végre megtisztítva látnánk lega­lább a nyugati homlokzatát a Bazilikának. Hársfai István Szakértelem! A Pósa Lajos utcában ismeretlenek öntevékenyen hozzáláttak az útmenti fák visszanyesésének. Ez szak­tudást igényel. Ha ilyen munkára szükség van, je­lezzék azt a Városgondnok­ságnak, amely szakvállalat­tal végezteti el a feladatot. A szakszerűtlen visszanye­sés a fák pusztulásával jár! Környezetünkért” Alapítvány Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a legutóbbi ülésén a címben jelölt elnevezéssel kömyzetvédelmi célú alapít­vány létrehozását határozta el 1 millió forint alaptőkét jut­tatva ennek a fontos közér­dekű feladatnak. Alapító okirata szerint a környezetvédelmi alapítvány célja az, hogy Pécs város ará­nyainak megfelelően hozzájá­ruljon azokhoz a hazai és nemzetközi folyamatokhoz, amelyek a Föld ökológiai sta­bilitásának megőrzésére irá­nyulnak. Ennek érdekében tá­mogatja mindazokat a kezde­ményezéseket, amelyek segí­tik a nemzetközi környezetvé­delmi egyezményekben foglal­tak megvalósulását, s közelebb hozzák az egészségesebb vá­rosi környezet lehetőségét Pécs város jelenlegi és maj­dani polgárai számára. Az alapítvány önfelélő és nyitott: bármely magyar és külföldi magán- illetve jogi személy csatlakozhat hozzá pénzösszegekkel, vagy más eszköz rendelkezésre bocsáj- tásával. D. I. Kosztolányi egykor az Üllői úti fákat énekelte meg, de a fo­tóra pillantva láthatjuk, hogy a mi Széchenyi terünknek is megvan a maga varázsa, amelynek szerves alkotóelemei az egykori stílusnak megfelelő utcai lámpák is, ugyanúgy, mint az épületek és a szobrok. Szinte el sem lehet képzelni nélkülük a város főterét. Tekintsünk azonban most egy pillanatra köz­ponti temetőnk első világháborús hősi emlékművére! Most, hogy a koronás címer lett az állami szimbólum, jó lenne, ha ki­szabadítanák végre a köréje nőtt növényzetből, amely eddig ál­dásosán eltakarva megőrizte, de ezután már nincs rá ott szük­ség. Ez a régebbi fotó ezt az állapotot mutatja. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső hajdani rendszerének önkor­mányzati visszaállítása lenne, másrészt szociális igazságta­lanságot szülnének, mert nem­csak az igazán rászorultak, ha­nem mindeki megkapná a tá­mogatást. Ezzel szemben elfo­gadták azt a javaslatot, hogy a támogatásra szánt 25 millió fo­rintból szociális segélyalapot képezzenek a vízdíj emelke­dése miatt nehéz helyzetbe ke­rültek megsegítésére. Csak egy a gond: mint min­den segélyért, ezért is folya­modni kell, ami a szemérme­sebb szegénynek mindig elret­tentőén megalázó tortúra. D. I. Kora tavaszi nagytakarítás A vállalkozók megkezdték a város közterületeinek kora tava­szi nagytakarítását. A parkok­ban a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Környezetvédő BT., valamint Törteli László vállal­kozó végzi a bokrok, fák visz- szanyesését és a szemét össze­gyűjtését, valamint a játszóterek javítását. Az utak, járdák, par­kolók takarítását, mosását a Pé­csi Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat, a Komlói Város­gazdálkodási Vállalat géppel, a kézi takarítást körzetenként Ga- jár Ilona, Kosa és Társa BT., Gering és Besenyei BT. és a VÉT A BT. vállalkozók végzik. Vízrendezések Február közepére elkészül Meszesen a Korvin Ottó utcától keletre eső szervizút melletti csapadékvíz elvezető árok tisz­títása, iszapolása, s partján a cserjeirtás. Vasason a Szövet­kezet utca 38-40. számú házak előtt is folyamatban van és vár­hatóan még e héten befejeződik a csapadékcsatorna és iszapfogó tisztítása, az út alatti csőáteresz mosatása. Befejezéséhez köze­ledik a Megyeri úti csapadékvíz elvezető árok építése is. Át­adása február 25-re várható. Földdel töltik fel a kőbányát Újra megindult a Bárány úti volt kőbánya földdel való feltöl­tése. A bányát Kovács Zoltán vállalkozó üzemelteti. Az épít­kezéseken kitermelt földet 40 forintos lerakójegy váltása után lehet elhelyezni a kőbánya terü­letén. A földet a fuvarozók az erre a célra létesített kapun vi­hetik be a lerakóhelyre. Illegális szemétlerakatok Idén ezidáig két illegális szemétlerakatot szüntetett meg a Városgondnokságba Galamb utca végében és az Ágota utcá­ban. Mindkét terület a közelben lakók által odahordott szeméttől vált illegális „lerakattá”. Kátyúzások A Városgondnokság által megrendelt kátyúzások közül már megkezdődött a munka a Hősök terén, Rücker aknán, a Késési utcában, a Kórház téren és a Bittner Alajos, Orosz Gyula és a Szövetkezet utcában. További megrendelt kátyúzá­sok: Kőbánya, Pajtás, Szemere Bertalan, Sas. Máladó, Csőri, Erdőalja, Határ, Gabona, Le­gény utca, Puskin tér és Híd út. Határidő! Közműépítések, közműjaví­tások után nem állította helyre a megszabott határidőre az úttest, illetve a járda burkolatát a Len­gyel Gyula utca 1. előtt a PÉ- TÁV, a Szigeti út és a Huszár utca csomópontjában, valamint a Zrínyi Miklós utca 10. számú épület előtt a DÉDÁSZ. Városvédő őrjárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom