Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-03 / 33. szám

1992. február 3., hétfő uj Dunántúli napló 5 Üj módszer az agy elektromos működésének vizsgálatára Pécsi professzor az egyik kidolgozója A POTE neurológiai kliniká­ján 199o óta működik egy szá­mítógép rendszer, amely az agy elektromos tevékenységét érté­keli, úgy, hogy az EEG vizsgá­latoknál az agy elektromos te­vékenységéről kapott jeleket számszerű értékekké alakítva, a hagyományos grafikongörbék értékelésénél pontosabb infor­mációt ad az orvosnak az agy működéséről. A speciális számítógépes mód­szer programjának magyaror­szági kidolgozói dr Szirmai Imre a pécsi Neurológiai Kli­nika professzora és egy buda­pesti kft. két tagja Surek György matematikus csillagász és Do­logit Ervin programozó mate­matikus. Találmányukkal reszt­vettek a Magyar Feltalálók Ki­állításán. Rejtjeles pályázattal elnyerték a kiállítás első díját, különdíját és a feltalálók világ- szervezetének arany díját. A folytatás tipikus, nemcsak hogy országos szakmai körökben nem volt nagy visszhangja, de Pécsett is csak a szűkebb kör­nyezet tudott róla. Hogy mi a kidolgozott mód­szer lényege, erről dr.Szirmai Imrét kérdeztük.-Ennek a munkának több éves előzménye van. Jó pár év­vel ezelőtt Bécsben és a gráczi műszaki egyetemen voltam ta­nulmányúton, ahol már foglal­koztak az EEG topográfia gon­dolatával. Amikor hazajöttem, az elektrofiziológiát félre kellett tenni, hiszen ekkor még nem voltak megfelelő teljesítményű kompjutereink. Jó pár évvel ké­sőbb-egy másik feladat megol­dása során együtt dolgoztam az említett munkatársakkal. Nekik vetettem fel ennek a vizsagálati módszernek az ötletét és ők haj­landók voltak a témával foglal­kozni. Viszonylag rövid idő alatt elkészült az első változat, amit továbbfejlesztettünk és ez a fejlesztési munka gyakorlati­lag ma is tart. A vizsgálómódszer lényege: A hagyományos EEG vizsgálat során a fejbőrre helyezett elekt­ródák segítségével áramingado­zásokat vezetünk el, amely gra­fikus görbék formájában jelenik meg. Ez a számítógépes prog­ram a feszültségingadozásokat számokká alakítja. Továbbá az agy elektromos teljesítményé­nek jellemzőit kétdimenziós képi formában is megjeleníti úgy, hogy ennek a teljesít­ménynek a nagyságát, mértékét, különböző színekben jeleníti meg. (Vagyis a monitoron, mint egy térkép, megjelenik a kiterí­tett két agyfélteke színképe, s a különböző színekből következ­tethet az orvos az agy működé- sére.A szerző.) Azzal, hogy a topográfia képi információt kö­zöl, lerövidíti az értékelésre szánt időt, az értékek számsze­rűsítésével pedig megnövelte a bioelektromos jelek értékelésé­nek pontosságát. Olyan változá­sok követésére is alkalmas, amelyre a hagyományos, szemmel történő görbe értéke­lés nem képes. A kapott képi és számszerű adatok hologramm szerűen megőrizhetők, így hosszabb idő alatt lejátszódó fo­lyamatok összehasonlítására, követésére is alkalmas. A kiállításon elnyert díjakra egyáltalán nem számítottunk, meglepetésként ért bennünket. Annál is inkább, mert szá­munkra kicsit humoros volt, hogy egy sokmindent tudó au­tomatikus betegágy és egy au­tomatikus kisállat etető közé he­lyeztek bennünket. Senki nem is nagyon érdeklődött, ezért igazán meglepődtünk az ered­ményhirdetéskor. Magyarországon a módszert még nem nagyon ismerik, pár évig nehezen fog tért hódítani a hagyományos szemmel való ér­tékeléssel szemben. Külföldi kongresszusokon bemutattam. annak ellenére, hogy ott már sokkal fejlettebb ilyen progra­mok futnak. Kiderült, hogy az a hátrányunk, hogy csak kis telje­sítményű számítógépeink van­nak, és így a programba csak a legfontosabb dolgokat tudtuk belevinni, vagyis az ésszerűség szerint redukáltunk, ez vált elő­nyünkre. A külföldiek pontosan az egyszerűségét, a jól kezelhe­tőségét emelték ki erényként. S. Zs. Hétfői jegyzet A hét forint esete A múlt megtett és elsza­lasztott cselekedeteink emlé­két is hordozza, benne azokat is, melyekkel nem rontottunk eleget. Van, ami bennünk él, van, amit a felejtés elmosott. Persze, előfordul, az igaz cse­lekedet is fölolvad a felejtés­ben, s utólag megpiszkálva sem feltétlenül termi a kívánt, megérdemelt gyümölcsöt. .. (Ha terem egyáltalán.) A Hét krajcárral történe­tünk semmiféleképpen nem rokonítható, még a legtiszte­letreméltóbb erőlködéssel sem. S nem csak azért, mert a krajcárral a forintot még vá­sárlóerőben sem illik ma ösz- szevetni. A számazonosság is véletlen csupán, az élet furcsa fintora. A tény száraz és hiva­talos: egy özvegyasszony el­halt férje jogán 7, azaz hét fo­rint nyugdíjkiegészítést kap a kárpótlás keretében. Hosszú utánajárás, levelezés, iratke­resés, talpalás és miegymás után, több hónapos várakozás lezárásaként. S amikor levelét megírta nekünk, kérte, ne panaszos si­rámnak vegyük azt, csak fog­juk fel olyan könnyedén, ahogy ő, némi humort is kié- rezve belőle. Csatolta mellé a Kárpótlási Hivatal, a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság és a Nyugdíj- folyósítási Igazgatóság hiva­talos értesítését, nehogy sza­vai valóságában kételkedjünk. Summa-summárum, 195 napi börtönért számfejtve, férjét 13 forint illetné, s ennek jóindu­latú fele az özvegyé. Mint az a dokumentumban olvasható: „Az elhunyt jogán a hozzátar­tozó ellátását a fenti összeg 50 %-ával, azaz 7 forinttal kell növelni. ” És persze, az ér­tesítés preambuluma sem semmi: „Az Országgyűlés ha­tározatának szellemében a Magyar Köztársaság Kormá­nya is megköveti Önt és hoz­zátartozóit a személyes sza­badságot korlátozó jogtalan sérelmeket okozó intézkedé­sek miatt.” Hallottuk, mondták: nem lehet teljes a kárpótlás köre, az elvett éveket és hónapokat nem tudja visszaadni senki. Levélírónk egy percig sem ké­telkedett mindebben, legföl­jebb rövid helyzetelemzést fűzött a dolgok könnyebb ér­telmezését segítőn. A rövid börtön után, a lényegében po­litikai kabátlopásba kevere­dett férje állás nélkül maradt, segédmunkából kereste a szűkös megélhetést évekig, rendőri felügyelet fűszerezte mindennapjait, a gyermekeire is rászállt az össznemzeti semmibevevés. Nem tanulhat­tak, s elzárván előlük az érvé­nyesülés halovány reménye is, egymást követően disszi­dáltak ketten. Egyikük ma német, másikuk meg svájci unokákat nevel. Tehát a csa­lád is darabokra szakadt. A férj nem élte meg a rend­szerváltozást, így a rehabilitá­ciót, bocsánatkérést, s a hét forintot sem. Hát eddig az özvegyasz- szonyhoz köthető kárpótlás rövid története, szegény ma­gunkhoz mérten, amelyben nincs megszívlelendő tanul­ság, legföljebb csipetnyi ke­sernyés derű. Amihez illik le­velezőnk utolsó mondata: egykor hasonló cipőben járt ismerőse havonta a nyugdíj mellé, kárpótlásként csak öt forintot kapott. Kozma Ferenc „Megzavart ” kukorica-piac Tengernyi tengeri Kivárás a későbbi magasabb ár reményében Lehallgathatják-e telefonjainkat? Interjú Gálszécsy András tárcanélküli miniszterrel Mára már közismert: igen jó volt az 1991-es kukoricatermés, a tengeriből valamivel több, mint 7,5 millió tonna került a raktárakba. Ennél több kukorica csak 1982-ben termett az or­szágban. Mindez örvendetes, különö­sen, ha ezt a termést, pontosab­ban a 2,5-3 millió tonna felesle­get a külpiacon el is tudjuk adni. A hírek azonban a kuko­rica-piac meglehetősen zavaros állapotáról szólnak.- Az elmúlt hetekben egyre-másra bomlottak fel biz­tosnak hitt és viszonylag ked­vező feltételekkel kötött szer­ződések Baranya megyében is - kaptunk információt Szabó Lászlótól, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szö­vetségének munkatársától.- Rengeteg a felelőtlen, ko­molytalan ajánlat a kereskedők részéről, akik hatalmas tételek­ről szóló export-lehetőségeikre hivatkoznak. A kiszolgáltatott termelő pedig nem igazán tud védekezni, hisz már arra is volt példa, hogy az ügynökök (ked­vezőbbnek tüntetve fel az aján­latot) belejavítottak a megbízó­iktól kapott szerződésekbe. Legalább ötven vállalkozás bőitől ezidőtájt a kukoricával, ám a hírek szerint közülük csak 4-5 olyan cég van, amelyek mögött valóban ott van a meg­rendelő, a fizetőképes külföldi vevő. A többiek (tisztelet a kivétel­nek, hisz azért a kisebb cégek között is vannak megbízhatóak, ügyesen kereskedők) lényegé­ben egymást dolgoztatják, egymás ajánlataival szaladgál­nak az országban. Nem csoda, hogy a termelők csak kapkodják a fejüket, mert 10 jónak tűnő ajánlat közül kell kiválasztaniuk azt amelyből belátható időn be­lül pénzhez is jutnak. Egyik kiszállító cég vezető­jével beszélgetve megtudhattuk, hogy a vasúti kapacitás havi 300 ezer tonna kukorica kiszál­lítását teszi lehetővé Kelet (az egyetlen komoly felvevőpiac) felé. Számoljunk csak! Még tel­jes kihasználtság esetén is való­színű, hogy csak a nyár végén fogynak el a feleslegek. Jelen­leg azonban (nem a vasút mi­att!) csak 70 százalék körüli a kihasználtság. Jó lenne tehát, ha reális áron (jelenleg 6400-6500 ft/tonnás kötések jellemzőek te­lephelyi bevagonírozással) mie­lőbb felgyorsulhatnának a köté­sek és a kiszállítások, mert az üzemeknek nem lesz pénzük a tavaszi munkák elvégzéséhez. Taktikázásra, későbbi maga­sabb ár rerményében történő ki­várásra csak a legjobb helyzet­ben lévő gazdaságoknak van le­hetőségük. Az elhúzódó.értéke­sítésnél a dunai vizi útra nem­igen lehet számítani (jugoszláv helyzet), közúton pedig olyan lenne a kiszállítás, mintha sza­márháton indítanánk útnak a terményt. Balog N. „Bennszülött” baranyaiként mutatkozott be Gálszécsy And­rás tárcanélküli miniszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal veze­tője pénteken resté a pécsi Ér­telmiségi Klub rendezvényén. A miniszter elmondta, hogy mohácsi lakosként 1950-ben szüleivel Hortobágy környékére vitték, ahol 40 hónapot töltött. A több mint kétórás beszélgetés során az is kiderült, hogy a mi­niszter most is feleslegesnek tartja, hogy a „száműzetést” megszavazó akkori tagok után nyomozzon. Van miért nyo­moznia amugyis. A fórum után kértünk rövid interjút Gálszécsy Andrástól.-Miniszter Úr, a mai találko­zóból is kiderült, gyakorlatilag kevesen vannak tisztában a Nemzetbiztonsági Hivatal pon­tosfeladatával.- Igen. Négy fő feladatunk van jelenleg is: a kémelhárítás, a terrorelhárítás, az alkotmá­nyellenes tevékenységek vizs­gálata és az ezekhez kapcsolódó technikai dolgok megszerve­zése.- Tehát harc a külső ellen­séggel szemben ?- Nem egészen. Előszöris, jobb, ha tőlem tudják, legfel­jebb csupán ellenfeleink van­nak, másrészt pedig, ha bármely be nem jegyzett politikai cso­portosulás követ el Magyaror­szág területén hazánk alkotmá­nyába ütköző cselekedetet, azonnal intézkednünk kell.- Olvasóink többségének mindez elvontnak tűnhet. In­kább aziránt érdeklődnek, hogy lehallgatják-e a telefonjaikat, felbonthatják-e leveleiket.- Sokadszor mondom, de sosem árt megismételni: ma Magyar- országon csak az igazsá­gügy-miniszter jóyáhagyásával lehet ilyet dolgokat tenni.- Az igazságügy-miniszter­nek ki terjeszthet elő ilyen ké­rést?-A Nemzetbiztonsági Hiva­tal nemrégiben kinevezett, tá­bornoki rangú főigazgatója ja­vasol, és mi havonta kapunk je­lentést az érintett személyekről. Nincs sok belőlük.- Ha közölném most Önnel mondjuk a feltételezett baranyai kábítószeres cserehelyeket, utána lehallgatnák a telefono­mat?- Nem valószínű.- Fizetni tudna a hivatal az információért?- Nem. Semmiképpen sem.- Ön utánanézne annak, amit mondok, és prémiumot kapna, ha ezen a nyomon elindulna, felderítené az eseteket?- Utánanéznék, de prémiu­mot nem kapnék. Miniszterként például még azért is engedélyt kellene kémem a kormányfőtől, ha mondjuk ingyenes jogi ta­nácsadást kérnének tőlem.- Volt ma este olyan kérdés, amit várt, de nem hangzott el?- Nagyon kevés tényt mond­tam el ma.- Éppen ezért is kérdem.- Hát.. .Végülis vártam volna, hogy megkérdezze va­laki a lehetséges összefüggése­ket a török nagykövet elleni és a zsidókat szállító buszt ért buda­pesti merényletek között. 1987 óta nem volt ugyanis terrorista merénylet hazánkban, és most napokon belül ez a kettő, súlyos és nemzetközi jelentőségű. —Ön több. mint egy éve a Nemzetbiztonsági Hivatal veze­tője. Nem is oly rég vihart ka­vart egy mondata, én írtam a Dunántúli Naplóban telefonin­terjú alapján. Légtérsértésekről mondott...- Nem légtérsértésekről, átrepü- lésekről...- Igen. Nem is volt ez oly rég. Jósok voltunk akkoriban?- Sok minden megváltozott azóta is, de talán nem jósok vol­tunk, hiszen akkor egy másutt, Kuvaitban folyó háborús hely­zetben éltünk, így támadhatott ez a parlamenti félreértés. Most pedig Horvátországban nincs légiközlekedés, tehát...- A háború tehát közelebb jött.- Igen, de remélem, múlt időben beszélhetünk az ottani háborúról is. El kell mondjam, sohasem volt olyan félelmem, hogy ez a háború átterjedhet Magyarországra.- Gondolom, mindezt funkció­jából adódó információi is megerősítették.- Igen.- Lehet úgy irányítani az infor­mációkat, hogy az embert meg­erősítsék egy feltevésében? -Nem hiszem, hogy irányított információkról lenne szó, hi­szen a lehető legkülönbözőbb forrásokból érkeztek. Szóval, sohasem lehetett tapasztalni olyan jellegű csapatmozgáso­kat, amelyek a háború átterjedé­sére utaltak volna. Ne felejtse el, nekünk ma nagyon jó kap­csolataink vannak a nyugat-eu­rópai országokkal, ők pedig ná­lunk sok szempontból lényege­sen fejlettebb hírszolgálati rendszerrel rendelkeznek.- Visszatérve végül a mai be­szélgetésre. Úgy vélem, elnyerte a közönség szimpátiáját. Uta­zott erre a helyzetre, úgy értem: egyszerűbbnek tűnik a csevegés, mint az információközlés?- Nem vagyok tudatosan jó- pofáskodó, derűs, optimista az alaptermészetem is. Régen rá­jöttem arra, hogy pózolni sok­kal fárasztóbb, mint koncent­rálni a mindenkor jelenlévők érdeklődő kérdéseire. Bozsik László

Next

/
Oldalképek
Tartalom